Visszaemlékezéseim
Melinda vagyok most töltöm 44. évemet. Változatos életem volt eddig. Jobb rosszabb szakaszok voltak az életemben. Most kórházban vagyok és rengeteg idom van. És emlékezem...
Korán kezdtem felnoni. Talán 11 éves lehettem amikor már a testvérimrol én gondoskodtam. Egy öcsém és egy húgom van. Az öcsém Zoli egy, a húgom Anita 2 évvel fiatalabb nálam. A szüleim rendes emberek és sokat dolgoztak. Abban az idoben apukám külföldön dolgozott és így keveset volt velünk. Anyukám egy közeli szövetkezetben dolgozott vezeto beosztásban és még volt magán vállalkozása is mellette. Belole sem sokat láttunk. Sokszor napokig cetliken tartottuk a kapcsolatot. Észre sem vettem és én adtam reggelit a testvéreimnek és én láttam el reggel az állatokat. Lovaink voltak. Persze nem sokat kellett velük törodnöm, mert a gazdaságból általában kijött egy lovász és megcsinált mindent. Néha késobb jött és akkor kellett vizet és friss szénát adni nekik. Nekem ez mind természetesnek volt. Szerettem csinálni a dolgokat és nem is esett nehezemre. Nagyon szeretem a mai napig is a szüleimet és a testvéreimet..
Olyan 11 éves lehettem amikor kezdtem rájönni a lényegi különbségre, a lányok és a fiúk között. Mint minden fiatal mi is az osztálytársnoimmel errol beszéltünk suli után hazafelé vagy délután. Persze egyikünk sem volt okosabb a másiknál, de a téma nagyon érdekelt minket. Öten voltunk barátnok. Vivien, Dóri, Andi, Judit és én. Szinte elválaszthatatlanok voltunk. Általában nálunk voltunk mindig, mert ott senki nem zavart minket. Elintéztem a kicsiket és kimentünk az istálló fölé a padlásszobába. Ott töltöttük az idonket. Egyre jobban arra terelodött a dolog, hogy ki tud többet. Megosztottunk minden információt egymással. Egyszer Dóri izgatottan újságolta, hogy látta a szüleit, hogy valamit csináltak egymással. Persze nem látott pontosan semmit, de nagyon izgatottak lettünk, hogy mi is történhetett. Ekkor vettek a dolgok olyan fordulatot ami létrehozta azt a versenyszellemet ami a mai napig megvan bennünk. Elhatároztuk, hogy kiderítjük a dolgokat. Ekkor volt az elso, hogy ki tud meg hamarabb a legtöbbet.
Nem telt bele 2 nap és Vivi beszámolt mindenrol. Neki van egy bátyja aki 2 évvel idosebb nála.
Korán kezdtem felnoni. Talán 11 éves lehettem amikor már a testvérimrol én gondoskodtam. Egy öcsém és egy húgom van. Az öcsém Zoli egy, a húgom Anita 2 évvel fiatalabb nálam. A szüleim rendes emberek és sokat dolgoztak. Abban az idoben apukám külföldön dolgozott és így keveset volt velünk. Anyukám egy közeli szövetkezetben dolgozott vezeto beosztásban és még volt magán vállalkozása is mellette. Belole sem sokat láttunk. Sokszor napokig cetliken tartottuk a kapcsolatot. Észre sem vettem és én adtam reggelit a testvéreimnek és én láttam el reggel az állatokat. Lovaink voltak. Persze nem sokat kellett velük törodnöm, mert a gazdaságból általában kijött egy lovász és megcsinált mindent. Néha késobb jött és akkor kellett vizet és friss szénát adni nekik. Nekem ez mind természetesnek volt. Szerettem csinálni a dolgokat és nem is esett nehezemre. Nagyon szeretem a mai napig is a szüleimet és a testvéreimet..
Olyan 11 éves lehettem amikor kezdtem rájönni a lényegi különbségre, a lányok és a fiúk között. Mint minden fiatal mi is az osztálytársnoimmel errol beszéltünk suli után hazafelé vagy délután. Persze egyikünk sem volt okosabb a másiknál, de a téma nagyon érdekelt minket. Öten voltunk barátnok. Vivien, Dóri, Andi, Judit és én. Szinte elválaszthatatlanok voltunk. Általában nálunk voltunk mindig, mert ott senki nem zavart minket. Elintéztem a kicsiket és kimentünk az istálló fölé a padlásszobába. Ott töltöttük az idonket. Egyre jobban arra terelodött a dolog, hogy ki tud többet. Megosztottunk minden információt egymással. Egyszer Dóri izgatottan újságolta, hogy látta a szüleit, hogy valamit csináltak egymással. Persze nem látott pontosan semmit, de nagyon izgatottak lettünk, hogy mi is történhetett. Ekkor vettek a dolgok olyan fordulatot ami létrehozta azt a versenyszellemet ami a mai napig megvan bennünk. Elhatároztuk, hogy kiderítjük a dolgokat. Ekkor volt az elso, hogy ki tud meg hamarabb a legtöbbet.
Nem telt bele 2 nap és Vivi beszámolt mindenrol. Neki van egy bátyja aki 2 évvel idosebb nála.
Ez csak a történet kezdete, még 5 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A lovas részek kivételével tetszik. Megérne egy folytatást.