Statna karanténa 1. rész
– Itt ragadtam bazmeg! 14 napra, érted bazmeg! Ahogy átértem lekapcsoltak! – Nagyrichárd tombolt.
– Mintha mondtam volna neked, hogy ne menj. – Éva még félálomban volt. Ránézett az órára: fél nyolc. Végül is ideje felkelni.
– Nem volt választásom. Tudod te is. Otthon is félgőzzel megyünk, negyed létszámmal. Ha itt is becsődölünk, mehetek közmunkásnak.
– Hiszen így sem jutsz el az üzemig. Egyáltalán, hova zártak? – ébredezett Éva gyakorlatiasabb oldala.
– Az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt intézményi karanténba. – válaszolt gúnyosan Nagyrichárd.
– Úgy hangzik, mint egy menekülttábor migráncsoknak.
– Ááá, egy szobát jelent egy töküres panzióban. Csak nem mehetek ki.
– Akkor a hét végi buli ugrott. Mit fogsz te ott csinálni két hétig... nélkülem?
– Azt szerintem úgyis lemondták volna. Van , meg Tátra tea, veled meg majd szex-chatelhetek, ha felveszed azt a pirinyó zafírkék bugyidat a kedvemért, ami alig takarja a mogyoróbarna mókuszodat. Cserébe én is megmutatom a mogyoróimat.
– Az én mókuszom pillanatnyilag fülledt, csatakos, és ehhez mérten meglehetősen illatos is. Most ébredtem, zuhanyoznom kell. Érzed? – Éva nevetve a takaró alá dugta egy pillanatra a telefont, ami így elsötétült Richárd szeme előtt.
– Ide érzem az illatodat. Biztos valami izgalmasat álmodtál. Elmeséled? Beállnék veled a zuhany alá.
– Na, na kezdesz nagyon belelendülni így korán reggel. Mi lesz veled estére? Keressek valakit, aki helyettesít, és közvetítsünk? – incselkedett Éva.
– Élő kapcsolás? Ne ribanckodj! – komolyodott el Richárd.
– Inkább ügyelj Ricsire! Ne nagyon kockuljon, és érjen haza a bögyös barátnőjétől időben, mert ha megbüntetik, levonom a zsebpénzéből.
Ricsi barátnője Nagyrichárdtól is elismerő pillantásokat kapott. Kerek fenekén majd szétrepedt a farmer, mellei úgy előzték meg minden lépését, hogy azt még a húsz évvel idősebb Éva is megirigyelte.
– Nem akarsz inkább gimnazista kiscsajokkal szex-chatelni? Mondjuk macsó egyetemistának kiadva magad?
– Veled akarok chatelni, ha felveszed azt az észvesztő bugyidat, esetleg a játékszereidet is a párna alá készíted. Nem adsz egy kis előleget? Vigyázzatok egymásra! Este hívlak. Puszi.
– Még meggondolom, hogy vonalban leszek-e. Nesze, az előleg. Puszi. – és a telefon közel hajolt a hálóingből kiemelt cicihez, hogy a kamera futó csókot lehelhessen az apró, sötét bimbóra.
– Mintha mondtam volna neked, hogy ne menj. – Éva még félálomban volt. Ránézett az órára: fél nyolc. Végül is ideje felkelni.
– Nem volt választásom. Tudod te is. Otthon is félgőzzel megyünk, negyed létszámmal. Ha itt is becsődölünk, mehetek közmunkásnak.
– Hiszen így sem jutsz el az üzemig. Egyáltalán, hova zártak? – ébredezett Éva gyakorlatiasabb oldala.
– Az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt intézményi karanténba. – válaszolt gúnyosan Nagyrichárd.
– Úgy hangzik, mint egy menekülttábor migráncsoknak.
– Ááá, egy szobát jelent egy töküres panzióban. Csak nem mehetek ki.
– Akkor a hét végi buli ugrott. Mit fogsz te ott csinálni két hétig... nélkülem?
– Azt szerintem úgyis lemondták volna. Van , meg Tátra tea, veled meg majd szex-chatelhetek, ha felveszed azt a pirinyó zafírkék bugyidat a kedvemért, ami alig takarja a mogyoróbarna mókuszodat. Cserébe én is megmutatom a mogyoróimat.
– Az én mókuszom pillanatnyilag fülledt, csatakos, és ehhez mérten meglehetősen illatos is. Most ébredtem, zuhanyoznom kell. Érzed? – Éva nevetve a takaró alá dugta egy pillanatra a telefont, ami így elsötétült Richárd szeme előtt.
– Ide érzem az illatodat. Biztos valami izgalmasat álmodtál. Elmeséled? Beállnék veled a zuhany alá.
– Na, na kezdesz nagyon belelendülni így korán reggel. Mi lesz veled estére? Keressek valakit, aki helyettesít, és közvetítsünk? – incselkedett Éva.
– Élő kapcsolás? Ne ribanckodj! – komolyodott el Richárd.
– Inkább ügyelj Ricsire! Ne nagyon kockuljon, és érjen haza a bögyös barátnőjétől időben, mert ha megbüntetik, levonom a zsebpénzéből.
Ricsi barátnője Nagyrichárdtól is elismerő pillantásokat kapott. Kerek fenekén majd szétrepedt a farmer, mellei úgy előzték meg minden lépését, hogy azt még a húsz évvel idősebb Éva is megirigyelte.
– Nem akarsz inkább gimnazista kiscsajokkal szex-chatelni? Mondjuk macsó egyetemistának kiadva magad?
– Veled akarok chatelni, ha felveszed azt az észvesztő bugyidat, esetleg a játékszereidet is a párna alá készíted. Nem adsz egy kis előleget? Vigyázzatok egymásra! Este hívlak. Puszi.
– Még meggondolom, hogy vonalban leszek-e. Nesze, az előleg. Puszi. – és a telefon közel hajolt a hálóingből kiemelt cicihez, hogy a kamera futó csókot lehelhessen az apró, sötét bimbóra.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 11 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mintha a párbeszéd túl lenne tolva.
...
- Ízlik?
- Igen.
- Megjavítják?
- Meg.
- Délután Grétinél voltál?
- Nem.
- Mondd, veled ma csak barkochbázni lehet?
- Nem. Köszönöm a vacsit. Finom.
…
- Tetszik?
- Talán.
- Mikor?
- Mit mikor?
- Mikor fogod megtudni?
- Holnap?
- Miért?
- Mit miért?
- Mert csak,
Én is tudok ilyent írni. Kellemetlen és döcögős. Ha érteném, ha funkciója lenne. Kellemetlen olvasni.