Hírlánc

Azt hittem, hogy csak a fiúk dicsekednek el „trófeáikkal”, de hamar rájöttem, milyen jó, hogy a lányok is pletykálnak a fiúkról.
Tizennégy voltam, mikor anyai nagynéném férje elhunyt, és nagynéném megkért, hogy tüntessek el mindent a padlásról, amit Gyula bátyám felhalmozott a hosszú évek során.
Irány a padlás, és azonnal szemet szúrt egy hatalmas fából készült katonai koffer (nagyságából ítélve inkább láda). Nem volt lelakatolva, csak egy madzag által volt megoldva lezárása.
Felnyitottam, és igazi kincsekre találtam. Tiszti dísztőr, díszkard, szurony, tiszti kitüntetések garmadája, egy pár 46-os tiszti csizma – még teljesen új – tiszti egyenruhák, és még sorolhatnám.
Nem is tudtam, hogy Gyula bátyám katona volt. Szép sorjában kipakoltam mindent és elértem egy elválasztó rekeszhez, melyet kivéve jutottam el az „igazi” kincsekhez. Szépen rendezett, kötegekbe kötött leveleket, képeslapokat találtam, ezer számra. Meg kb. ezermilliárd milpengőt, kötegelve.
Az egyik levélköteget megbontva kiesett egy képeslap, melyen egy felettébb csinos úri hölgy pózolt hosszú szárú szipkával kezében, testét alig fedő tüllel, és nyakában egy gyöngysorral. Szép volt. És megbabonázva néztem, nem mintha még nem láttam volna meztelen női testet – három nővérem volt – de ez egészen más volt. Sokáig néztem, majd megfordítottam a lapot, és majdnem kiejtettem a kezemből a szöveget olvasva.
„Drága Gyulám! Feledhetetlen volt a tegnapi este. Alig várom, hogy újra megbasszál rendesen! Zita”
Hogy micsoda? Többször elolvastam, mire felfogtam rendesen a lényeget. Egyszóval Gyula bátyám egy nagy tenyészbika volt. Mohón olvasgattam a leveleket, képeslapokat, de mindegyik tartalma ugyan az volt. Gyere Gyula és újra basszál meg. Ami a legszebb volt, az aláírások... Grófné, báróné, nagyságos asszony, színésznő, kegyelmes asszony, no meg A MARI. (ebből sok volt)
Egy másikon: „Nagyon kívánom óriási faszodat a pinámba... Mari”
Később, mikor kifaggattam nagynénémet kiderült, hogy Gyula bátyám Budapesten szolgált tisztként a folyamőrségnél. 196 magas, jókiállású férfi volt – meg is értem, hogy miért bolondultak utána a nők.
Három hetembe került, mire mindent végig olvastam, és bátran mondhatom, megtörtént szexuális felvilágosításom. És ha még azt is elolvashattam volna, amit Gyula bátyám írt, valószínűleg az udvarlás magasiskoláját is kijártam volna. És persze tele maszturbáltam a padlást.