Egy velencei kalmár lánya 2. rész

– Ó, atyám! Vétkeztem! – vetettem magam a földre, és összecsókolgattam markáns kezét, megszorongattam kegyes ujjait. Ő volt az én lelkem megmentője, testem megtisztítója!
Még enyhén éreztem bőrén idősebb lányom puncijának illatát, és legszívesebben a számba vettem volna, hogy leszopogassam, de Pio atya nem tűrte az ilyet. Különben is, a mai gyónásomnak különleges tanúja lesz. Beleborzongtam a gondolatba. Amalia a nyomdokaimba fog lépni, talán még túl is lép majd rajtam. Alig közelített a tizenöthöz, de máris láttam szemében az éhséget, ami csak a fajtánkban él ilyen erősen. Clarissa gyengédebb teremtés, aki hagyja, hogy megtörténjenek vele a dolgok, de nem irányítja a sorsát, nem kísérti az ördögöt.
– Vetkőzz, bűnös lélek! – csattant Pio atya szigorú hangja, és csak még nedvesebb lettem ettől.
Könyörgőn felnéztem most szigorú, szoborszépségű arcába. Tudtam, hogy eljutott hozzá a hír a tettemről. – Mire vársz? – rántotta el tőlem a kezét, amit eddig szorongattam.
– Igenis, atyám!
Kapkodva oldottam ki a szoknyám, a fűzőm is úgy volt megkötve, hogy egyetlen mozdulattal ki tudtam oldani. Kiléptem a ruhámból, gyorsan az egyik karosszékre dobtam. Mire megfordultam, Pio a helyén trónolt, összefont ujjaira hajtotta állát, úgy bámulta a testem. Ennyi év után is beleremegtem.
A térdeplőn találtam fagyöngyös rózsafűzérét. Nagy levegőt vettem, mielőtt ráereszkedtem, minden kis gyöngyszem gonoszan a bőrömbe nyomódott. Felnyögtem az édes fájdalomtól.
Szinte önkívületben mondtam utána a gyónás bevezető szakaszát. Remegve vártam, hogy bevallhassam neki mocskos tettem minden apró kis részletét. Tudtam, hogy ő is várja, és a vastag hímvesszője ott meredezik a reverenda alatt, hiába szopta tisztára nemrég ügyesen Clarissa.
– Leitattam és elcsábítottam a Forrentini fiúkat! – robbant ki belőlem felszabadultan.
– De hát Bellina Forrentini a kebelbarátnőd! Hogyan tehettél ilyet? És úgy hallottam, más is történt! Ki kell adnod az ördög mocskát, !
– A kebelbarátnőm volt az a szajha, míg a férje el nem vette Clarissa szüzességét! Már több csatornán is folytattam tárgyalásokat az ügyben, jöttek a remek és bőkezű ajánlatok, erre az a tulok csak megdugja a cselédek folyosóján?! Hát barát az ilyen?
Az atya felugrott és mögöttem termett, a hajamba markolva rántotta hátra a fejemet, azt hittem kitépi a kontyomat.
– A ártatlansága nem olyasmi, amit áruba bocsájthatsz!