Szilveszter

Volt egy nagyon jó barátnőm még iskolás koromban. Sandrának hívták. Münchentől nem messze lakik. Még egy nemzetközi táborban ismerkedtünk meg. Ő is töltött nálunk már néhány hetet, és én is voltam kint Németországban. Aztán azóta eltelt néhány év, és már nagylányok lettünk.

Egyszer kaptam egy levelet, amiben meghívott hozzájuk karácsonyra.

Nagyon örültem a meghívásnak, mert már régóta nem láttuk egymást.

Karácsony előtt néhány nappal csomagoltam, és indultam hozzájuk Németországba.

Vonattal utaztam. Amikor megérkeztem várt a barátnőm, a bátyja és az édesanyja az állomáson. A találkozásnál nagyon megörültünk egymásnak.

Köszöntöttük egymást, és elindultunk hozzájuk a birtokukra, mert egy elég nagy helyen feküdt a szép nagy házuk, ahol laktak.

Szinte egy kis birtoknak lehetett nevezni. Nagy udvar volt a házuk előtt, még egy kis szökőkút is állt ott, de most persze le volt takarva, mert tél volt.

Egy – két fa is állt az udvaron, ami nagyon szép látványt nyújtott, mert hó fedte az ágaikat. Gyönyörű fehér volt minden. Bementünk a nappaliba. Itt volt egy szép, nagy kandalló, ami nekem mindig is álmom volt. Ittunk egy finom, forró teát.

Kint elkezdett esni a hó szép, nagy pelyhekben. Nincs ennél szebb látvány télen, mint amikor az ember bent ül a kandalló melegénél, kint pedig esik a hó.

Beszélgettünk az elmúlt évekról, kinek hogy telt el. A barátnőm is, én is elvégeztük a középiskolát. Volt miről beszélgetni.

Aztán megmutatták a szobámat, nagyon kellemes, kényelmesen berendezett szoba volt. Vacsora után még beszélgettünk, tv – t néztünk. Aztán elég hamar lefeküdtem, mert az utazás nagyon kifárasztott.

Másnap reggel jókedvűen ébredtem. Volt programunk egész napra. Elmentünk a hegyekbe kirándulni a jó téli levegőben. Itt volt egy kis hegyi vendéglő, ahol meg is ebédeltünk. Ebéd után ittunk egy kis finom is, aztán elindultunk hazafelé.

Délután is beszélgettünk nagyon sokat a kandalló melegénél.

Kérdeztem a barátnőmet, hogy jár-e valakivel. Azt válaszolta, hogy nem.

De valahogy mintha egy kis szomorúságot éreztem volna a hangjában.

Ő is kíváncsi volt arra, hogy én járok-e valakivel. Mondtam, hogy éppen nem olyan régen szakítottunk a sráccal, akivel jártam