Titkos játszámák 1. rész

Korán ébredtem, pedig ma ráérek csak 10 körül bemenni az egyetemre. Az oldalamra fordulok, és szundikáló kedvesem nézem: Vicky a hasára fordulva alszik, kezeit a párnája alá fúrja, jobb lábát felhúzta álmában. Arca felém néz, szemei csukva, szemhéjai néha megremegnek, barnás-szőke hajába, mely lepelként terül vállára, a sötétítőn beszivárgó gyenge késő-őszi napfény fakó csíkokat fest. A paplanja lecsúszott, szabadon hagyva a hátát és a popsija félgömbjeinek jó részét, így szabadon figyelhetem teste kecses vonalait és minden apró rezdülését, az Indonéziában szerzett barnaságát még haloványan őrző finom bőrét, a mosolyra görbülő száját.

Peregni kezdenek szemem előtt az elmúlt 14 hónap eseményei. 14 hónappal ezelőtt találkoztunk Vicky-vel, egy ellenséges primitív törzs fogta el, meztelenül, megkötözve kuporgott negyedmagával egy viskóban, arra várva, hogy megegyék. Őt és egy társát sikerült kiszabadítanom, majd órákon át csónakkal menekültünk a tengeren, mire egy lakatlan szigeten lévő kutatóállomás viszonylagos biztonságába juttattam őket. Talán az első percektől kezdve vonzódtunk egymáshoz. Akkor kezdődött minden, amikor pár nap elteltével, egy viharos éjszakán Vicky vigaszt keresve átjött hozzám majd néhány nappal később végül egymáséi lettünk. A másik megmentett lány valami homályos bosszú okán meg akarta ölni Vicky-t és engem is. Nem kevés szerencsére volt szükségünk, hogy megússzuk, így is heteket töltöttem kórházban. Végül felépültem, és Vicky-vel együtt visszatértem a kutatóállomásra, papíron azért, hogy befejezzem a terepi munkát. A valóságban a munka 95%-a már kész volt, így a hátralévő 6 hónapot szinte teljes egészében egymásnak szentelhettük. Kezdetben tartottam tőle, hogy nem bírja majd az elszigeteltséget és a teljes magányt, de végül nagyszerű fél évet töltöttünk a szigeten: a kevés maradék meló mellett csónakkal kirándultunk a környező atollokra, napoztunk, nevenincs lagúnákban úszkáltunk, horgásztunk, tutajt építettünk és kókuszdiókra lőttünk célba. És mindezek mellett sokat szeretkeztünk, vadul és szenvedélyesen, a ruhákat letépve egymásról, karmolva és harapva, vagy ráérősen, lassan, szinte lustán, esetleg gyorsan és kapkodva, ha épp úgy hozta kedvünk.