Az este

Jócskán elmúlt már az ebéd, amikor a telefonom. Egy SMS érkezett. Feladója Kata. A szöveg nem volt hosszú, de mégis egyértelmű. „Este? ”
Nyolc óra előtt pár perccel állítottam le az autót a négyemeletes panelház előtti parkolóban.
Kezemben egy üveg száraz, vörös borral indultam a kívülről frissen felújított épület felé. Beütöttem a kapu jól ismert kódját és nyugodt léptekkel haladtam fel a kopott lépcsőn.
Mire felértem, az ajtó résnyire már nyitva volt. Kopogás nélkül nyitottam be. A lány a nappaliban lévő kanapén nyújtózott. Nem volt túlöltözve. Az „alkalomhoz” mégis kiválóan illet a fekete melltartó, francia bugyi és a harisnyára húzott hosszú bőr csizma. Hosszú szőke haja két copfba fonva omlott vállaira. Az üvegasztalon gyertyák és sorakoztak. Régóta ismert már. Jól tudta, hogy mivel lehet az érzékeimre hatni. Imádtam a kislányos bőrbe bújt dögös amazon figuráját.
A letettem az asztalra és leültem a fotelbe. Kata felállt. A maga huszonkét évével gyönyörű volt és izgató. Párduc teste egyszerű esztétikai élményt nyújtott minden olyan ember számára, aki szerette a szép nőket, nemtől és kortól függetlenül. Finom mozdulatokkal egy poharat töltött meg. Odalépett hozzám. Élveztem a pillanatot, hogy egy ilyen gyönyörű és érzéki nő a kegyeimet keresi.
A poharat a kezembe adta, majd leült a földre. Közvetlenül a lábaim elé. Hatalmas zöld szemivel pedig úgy nézett rám, mint egy szeretetre és simogatásra éhes kiscica. Az egész helyzet könnyed volt, elvárás nélküli. Tudtuk, hogy az egész este csak ránk vár és az fog történni, amit mi szeretnénk.
A poharam gyorsan ürült ki, de nem kellett megszólalnom ahhoz, hogy ismét milliónyi buborék szaladjon benne felfelé. A lány is töltött magának. Koccintottunk. Aprókat kortyolt, s mire poharam ismét üressé vált, az övé még szinte tele volt. Ismét töltött, majd újra koccintottunk. Itatott. De jól esett és nem foglalkoztatott a holnap reggel. Egy újabb üveg következett. Az asztal mellet lévő kis szekrényen heverő cigarettás dobozt felém nyújtotta. Kivettem egy szálat. A fellobbanó láng a lány szemeiben táncolt és úgy éreztem magam mint, amikor egy éhes tigris néz az emberre a vastag acélrácsokon túlról.