Irodai buli 1-2. rész

1. rész – A szabályok
Nagyon izgatót voltam, már kezdtem a napokat számlálni a halloweeni partiig, amikor végül eljött a nap. Ron megüzente nekem, hogy milyen lesz és tart némi meglepetés is számomra, melyet Lorennel nem osztottam meg, inkább csak a beöltözős részét mondtam el neki, melytől azonnal fel is pörgött. Azóta csak a jelmezeken és leginkább a páros álarcokon gondolkodott, míg nem végül meg lett a győztes is.
Én lettem Tarzan, feleségem pedig Jean lett, a Disney-i mese alapján szerezte meg a ruhákat a boltból. Rajtam lényegében egy bokszerszerű zöld ruhadarab van, amiből pálmalevelek lógnak ki és veszi körbe, Loren pedig még a szőrtelen felsőtestemet is bekente némi olajjal, melyet azonnal ki is próbáltunk, hogy hogyan is működik.
Loren ruhája pedig leginkább egy szafari öltözethez hasonlított, bár ajánlottam neki az ágyékötös és leveles melltartót, mire hozzá tette, hogy a ruhája alatt nem lesz semmi, melytől egyből megtetszett a jelmeze.
Aztán meggyőztem a feleségemet, hogy még sem mehetek el csak alsógatyámban, így vett nekem egy oroszlán szőrös köpenyt, melyet nyakamba akasztva védte a hátamat. Ő ezen jót nevetve figyelte a tükörképemet, én pedig az ágyra döntve addig szeretgettem, míg nem nyögni nem kezdett alattam és még utána is. Így készültünk fel az estére, és mikor eljött, egy valamire nem számítottunk.

– Én nem megyek szívem, nagyon beteg vagyok, sajnálom. – már két napja nyomta az ágyat szerelmem és még a harmadik napon sem változott semmit, csak fújta tovább az orrát, de legalább a láza lement.

– Legalább te menj el és érezd jól magad, ha már én nem tudok. – mondta nekem az ágyból és mosolygót felém.

– Nem beszélj bolondságokat, itt maradok veled, megmasszírozom a lábad, közben próbálom elkerülni a fikás zsebkendőjét. – ő pedig hozzám vágott egy párnát mellőle.

– Szemét!

– Szeretlek! – és belenéztem a szemébe. – Szóval itt maradok veled! – és kezdtem levenni a kabátomat, belegondoltam, hogy miről maradhattok le, de végül rájöttem, hogy a legjobb buli az, amikor a feleségem mellett vagyok.

Mégis valami oknál fogva Loren kiszállt az ágyból és visszarakta a kabátomat rám. Majd felé fordultam.

– El kell menned, barátaid ott lesznek és a hétvége óta nem is láttad őket, de egy valamit kérek tőled.

– Bármit. – és a kezembe nyomot, egy fényképezőgépet.