A cserediák 1. rész

– Menjetek el csak szombaton! Majd kitalálok valami programot Jürgennek. Például felviszem a kilátóba, ha szép idő lesz, ott még úgysem voltatok.
– Köszi anya, nagyon ari vagy! Apu, akkor elviszel, ugye? – kérdezte Eszti, a lányom.
– Persze, kicsim. – felelte neki a férjem.

Ezzel a párbeszéddel kezdődött négy évvel ezelőtt életem legkülönösebb – és egyben legjobb – szexuális kalandja, amit kicsit még ma is szégyellek, s aminek a megtörténte még ma is hihetetlen a számomra, de amire ma is szívesen és büszkén gondolok vissza. Pedig megtörtént, mégpedig pont úgy, ahogy most elmesélem.

44 éves voltam akkor. Viszonylag magas, hosszú combú, szőke, szemüveges nő vagyok, nem hatalmas, de azért nem is kis méretű mellekkel. Mindig is tetszettem a férfiaknak, idősebbek, fiatalok egyaránt megbámultak az utcán. Tudtam, hogy sokan szeretnének megdugni az ismerőseim, munkatársaim közül. A férjemmel alapvetően kiegyensúlyozott, boldog házasságban éltünk, de a szex eléggé döcögősen ment. Ritkán szeretkeztünk, s akkor is mindig csak a megszokott, unalmas módon, ami igazából egyikünket sem elégített ki Én kifejezetten szexközpontú, könnyen izgatható nő vagyok, s gyakran fantáziáltam őrült, vad, szenvedélyes dugásokról. És hát, igen, bevallom: ilyenkor képzeletben mindig nálam jóval fiatalabb, nagy farkú, heves pasikkal gyűrtem össze a lepedőt, akik szinte szétszednek és ájulásig basznak fiatalos, vad mohóságukban... izgatott a gondolat, hogy nálam jóval fiatalabb fiúkat is fel tudok izgatni úgy, hogy nekem essenek és keményen „ellássák a bajomat”. Masztizás közben eléggé el nem ítélhető módon gyakran keféltem képzeletben lányom osztálytársaival, barátaival, néha többel is egyszerre.

Jürgen, a 20 éves német cserediák akkor már egy hete nálunk volt. Szombatra a lányomat meghívták Budapestre, egy tanulmányi verseny díjátadójára, ezért merült fel a kérdés, hogy mi legyen aznap Jürgennel. Gondolom, már sejtitek, hogy mi lett vele (igen, az), de azért. kezdjük az elején.

Jürgen nagyjából velem egy magas, izmos, jóképű és kedves német srác volt. A lányom teljesen belezúgott és nagy felbolydulást okozott a barátnői körében is. Nem voltam naiv, tudtam, hogy – ahogy mondani szokás – „izzik köztük a levegő”, s biztos voltam benne, hogy már elcsattant néhány csók is.