Édeshármas, hölgyválasz

Ahogy a lépcsőházban fölfelé haladt, az izgalomtól szinte görcsbe rándult a gyomra. Mi ez, megrémült volna? Talán fújja le az egészet...? Nem, az kizárt, szó sincs ilyenről, hiszen már vagy tíz (úristen, TÍZ! ) éve vágyik arra, amit most megkaphat, amióta... – épp idáig jutott gondolatban, mert az emeletre érve a sarkig nyitott ajtóban látható, széles mosollyal, kitárt karral felé induló fickó lelkes invitálása, továbbá a hozzá tartozó, szédítően finom illat és a lezseren félig ki (vagy be) gombolt inge alatt kirajzolódó sportos felsőtest látványa egyetlen pillanat alatt lesöpört minden szorongást, tipródást, kételyt.

Nos hát itt van végre: az oroszlán barlangjában. (csak lenne már ez az oroszlán is az ő barlangjában, hmmm... – hát akkor hajrá, úgy tűnik, fog ez menni – veregette vállon magát gondolatban. )

Szinte hajszálpontosan 20 éve ismerte Szaszát, még az egyetemről. Valaha egy párt is alkottak – talán háromszor is, ebből háromszor a fiú szakított, dehát ki számolja, ugye. (Hát Juli, ki más. )

Katasztrófális páros voltak, Juli szent meggyőződéssel vallotta, hogy Szasza az egyik legnagyobb hiba ebben az őrült, szép, tragikomikus életben, akivel valaha dolga akadt. De a farka... sajnos húsz év után is beleremegett a gondolatba, ha felidézte azokat az emlékeket. Soha, de soha nem találkozott még hasonlóan tökéletes hímtaggal. Oké, a felmérése nem volt reprezentatív, hisz ha átlagolja a tapasztalatait, Szasza óta évi 1 új farokkal számolva tulajdonképpen nem olyan hajmeresztő a leltár.

Az első lemondó sóhajt akkor hallatta, Szasza koronaékszerét felidézve, mikor megtudta, hogy a srác megnősült és apa lett.

A második hasonló sóhaj 5 évvel később jött, mikor ő maga is férjhez ment és született, ám épp újabb mélypont adódott a házasságában, és belőle egy szélvész sebességével száguldott tova _minden_ vágy. Eltökelte ugyan, hogy itt már nem lesz több kufirc, hancúr mással, pompás ex-farok ide vagy oda, ő komolyan gondolta a hűséget – mégis, amikor a libidóját próbálta kétségbeesetten visszatornászni legalább egy semleges szintre, túlontúl gyakran villant be elméjébe Az A Bizonyos Szerszám.

Aminek örömmel adná meg magát, és szívesen kényeztetné is – ha még valaha úgy adódna... – ismerte be jókora bűntudattal.