Titti álma
Megjelenés: 2020. szeptember 7.
Hossz: 40 241 karakter
Elolvasva: 2 837 alkalommal
Ez a történet egy kitalált történet. A valósággal való egyezés bármilyen formája szimplán véletlen lehet. Mivel azonban a véletlenekben nem hiszek, ezért ez a történet egyedi még akkor is ha kitalált. :)
Történt egyszer, hogy egy chates ismi megemlítette hogy egy haverja maga alatt van, de nagyon. Rólam előzetesben annyit kell tudni, hogy 28 leszek van egy férjem és fél éves kislányunk. Szeretjük egymást. Mégis mikor írták hogy egy másik ember szenved, rám jött a segíthetnék. Mivel szerelmes vagyok a férjembe, eszembe se jutott semmi rosszalkodás vagy más. Egyszerűen csak arra gondoltam, hogy ha chaten dumcsizunk a sráccal és rávezetem, hogy a rosszul létének az oka a társaság társ hiánya, az segíteni fog rajta. Így is történt. Felvettük a kapcsolatot és eleinte csak úgy általában, később pedig mindenféle dolog szóba került köztünk. Attól nem féltem h bármit megtudhat rólam amit nem akarok, mert csak fb-n és csak arról a fiókomról írtam mindig neki ahol játszani szoktam. Természetesen ott nem az igazi nevem szerepelt, de a többi adat ok volt. Úgyhogy mielőtt bárki hazugsággal vádolna, igaziból nem lenne benne igaza. Vagyis inkább nem teljesen. Volt ugyanis rendes fb-m is, ahol csak olyan ismerősök voltak akikkel az életben is ismerjük egymást vagyis személyes barátok, barátnők, volt oszitársak, szüleim... Annak is külön oka van, hogy ez így alakult és talán később szóba is kerül majd, de ez a történet nem erről szól most elsődlegesen
Szóval rendszeressé váltak a részemről segítő jelleggel tartott beszélgetéseink amiről párom is tudott. Nem voltak titkaink egymás előtt akkor még. A srác tényleg nagyon maga alatt volt, nem is nyomult egyáltalán, sőt. A hangvétele olyan volt amit szerintem a férfiak inkább egymás között szoktak használni. Aztán később udvariasabb lett, elmaradt a sok baxki meg hasonlók. És úgy kb. 2-3 hét múlva kért csak meg arra hogy beszéljünk viden. Semmi rossztól nem tartottam és inkább a sikerének tudtam be hogy érdeklődik valaki iránt még ha az nem is épp olyan valaki volt aki neki való, azaz nem én lettem volna. Továbbra is udvarias volt, bár mindjárt az első vides képek után volt egy nagy hűha és sok apróbb nagyobb bók, ami viszont nem volt továbbra se nyomulós és hát kinek ne esne jól ha szimpinek vagy csinosnak tartják.
Történt egyszer, hogy egy chates ismi megemlítette hogy egy haverja maga alatt van, de nagyon. Rólam előzetesben annyit kell tudni, hogy 28 leszek van egy férjem és fél éves kislányunk. Szeretjük egymást. Mégis mikor írták hogy egy másik ember szenved, rám jött a segíthetnék. Mivel szerelmes vagyok a férjembe, eszembe se jutott semmi rosszalkodás vagy más. Egyszerűen csak arra gondoltam, hogy ha chaten dumcsizunk a sráccal és rávezetem, hogy a rosszul létének az oka a társaság társ hiánya, az segíteni fog rajta. Így is történt. Felvettük a kapcsolatot és eleinte csak úgy általában, később pedig mindenféle dolog szóba került köztünk. Attól nem féltem h bármit megtudhat rólam amit nem akarok, mert csak fb-n és csak arról a fiókomról írtam mindig neki ahol játszani szoktam. Természetesen ott nem az igazi nevem szerepelt, de a többi adat ok volt. Úgyhogy mielőtt bárki hazugsággal vádolna, igaziból nem lenne benne igaza. Vagyis inkább nem teljesen. Volt ugyanis rendes fb-m is, ahol csak olyan ismerősök voltak akikkel az életben is ismerjük egymást vagyis személyes barátok, barátnők, volt oszitársak, szüleim... Annak is külön oka van, hogy ez így alakult és talán később szóba is kerül majd, de ez a történet nem erről szól most elsődlegesen
Szóval rendszeressé váltak a részemről segítő jelleggel tartott beszélgetéseink amiről párom is tudott. Nem voltak titkaink egymás előtt akkor még. A srác tényleg nagyon maga alatt volt, nem is nyomult egyáltalán, sőt. A hangvétele olyan volt amit szerintem a férfiak inkább egymás között szoktak használni. Aztán később udvariasabb lett, elmaradt a sok baxki meg hasonlók. És úgy kb. 2-3 hét múlva kért csak meg arra hogy beszéljünk viden. Semmi rossztól nem tartottam és inkább a sikerének tudtam be hogy érdeklődik valaki iránt még ha az nem is épp olyan valaki volt aki neki való, azaz nem én lettem volna. Továbbra is udvarias volt, bár mindjárt az első vides képek után volt egy nagy hűha és sok apróbb nagyobb bók, ami viszont nem volt továbbra se nyomulós és hát kinek ne esne jól ha szimpinek vagy csinosnak tartják.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 19 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Újból a megérdemelt 8,01 pont felé emeltük e szép Titti álmát
Az úgy volt, hogy valamikor az elején 8 fölé keveredett, csak később jöttek a hidegek, így a pontszám is „lehűlt".
Erre meg azért emlékszem, mert kaptam rá plusz VIP napokat, amit én illedelmesen megköszöntem külön levélkében az üzemeltetőnek. Ugyanis fogalmam sem volt arról, hogy miért kaptam. Azt gondoltam, hogy külön szavazás történt a részükről, hát ezért köszöntem meg. Persze ők ugyanolyan udvarias hangnemben tájékoztattak, hogy miért járt az a plusz nekem, bár azt nem írták, hogy a sztori nem tetszett, de sok sikert kívántak. Picit szégyelltem is magam a butaságomért, de honnan kellett volna tudnom? Na, most már tudom. 🙂
Gyönyörű volt benne a szendvics és még az álom is megvalósulhatott!
A cselekmény leírás azért nem részletesebb, mert én erotikusnak szántam elsősorban és nem egészen pornónak. Persze a kettő tudom, elválaszthatatlan, tehát ezt is, azt is igyekeztem belevenni, hogy érthető legyen és kerek a történet. Ne csak olyan: "... megbasztam a szomszédasszonyt oszt jó vót... " stílusú. Tehát inkább az érzéseimre koncentrálva próbálom a cselekményt is leírni, mert szerintem az embert az érzelmei határozzák meg és persze azzal együtt a tettei is. Írásban természetesen ez a legnehezebb. Visszaadni azokat az érzéseket, érzelmeket amiket átéltünk. Nem is érezheti át mindenki természetesen, de ez már nem rajtam múlik.
A másik kritika is megszívlelendő - köszönöm. DE sajnos én azt írom ami eszembe jut éppen. Ha a farok jut eszembe akkor nem írok faszt és utána is amikor átnézem inkább csak a mondat szerkezetekre és az értelmezésre figyelek. Nem mintha nem tudnék szinonimákat - majdnem - mindenre... Habár... Az előváladékra most se jut eszembe más. 😀