Reggeli kávé

A lány nyögdécselve élvezte, ahogy a kemény farok szűk punciját feszíti. Felső testét lejjebb engedte, a pultra könyökölt és jobb kezével lenyúlt a lábai közé, hosszabb felnyögött vékony hangján, ahogy megérintette lüktető csiklóját...

Nem számított rá, hogy ilyen izgalmas reggele lesz, egy szokásos hétköznapnak indult. Becky ébresztője mint mindig, most is 7-kor jelezte, hogy hamarosan ideje suliba indulni. Reggeli rutinjába beletartozott pár perc szundi, aztán a fürdőbe indult, hogy felébressze magát. Ahhoz képest, hogy most kezd nővé cseperedni, és kifejezetten igényes, kevés időt szokott szépítkezéssel tölteni. Hosszú, hullámos szőke haját lófarokba kötötte, szereti így hordani, majd egy tussal csinosan kiemelte szemeit. Ennyi elég is.
Még pizsamájában, amit egy franciabugyi és egy trikó alkotott, lement a konyhába, hogy kávézzon és reggelizzen. Meglepetésére a helyiség érintetlen volt, nem látta szüleinek nyomát. Érdekes, hiszen az anyja előző nap délután ért haza egy hosszú műszakból, és ilyenkor már reggeli és gőzölgő kávé szokta fogadni Becky-t.
Morogva indult el a kávéfőző felé, úgy tűnt, rá vár ez a feladat. Még csak odáig jutott, hogy az őrölt kávét kanazta bele a szűrős részbe, amikor mezítlábas lépteket hallott maga mögött, majd azonnal két kéz csúszott be a trikója alá a derekára.
– Jó reggelt, kicsim – szólalt meg mögötte az apja, miközben arcát a lány hajába fúrta és mélyet lélegzett. Csak akkor hívta kicsimnek vagy édesemnek Becky-t, amikor kettesben voltak.
– Szia apu – jött a meglepett válasz, hisz apja nem szokott közeledni felé, amikor az anyja is itthon van. – Anyu?
– Dolgozik, hajnalban vissza hívták. Kettesben vagyunk.

Izgalommal teli hangsúlyát alátámasztották mozdulatai is, ahogy keze elkezdte simogatni Becky derekát és csípőjét. Ágyékát a lány fenekéhez nyomta és megmozgatta, farka érezhetően merevedni kezdett. Szája rátapadt a lánya nyakára, kezdésnek finoman csókolgatta és harapdálta az érzékeny bőrt. Becky felsóhajtott és igyekezett befejezni a kávé elkészítését, hisz szüksége volt a koffeinre reggelente.
– Apuu – búgta, de nem ellenkezett. – Suliba kell mennem, a busz nem fog megvárni.
– Majd elviszlek. Ne kicsim, anyád legalább egy hete elutasít. Csak egy gyors menetet, kérlek – kezei feljebb csúsztak Becky kerek, feszes melleire, finoman megmarkolták, farka már majdnem teljesen keményen nyomódott a lány fenekéhez.