Lenyomat

A többinél jobban emlékszem arra az őszre amikor a nővérem képzőművészetet kezdett tanulni a főiskolán. Korábban is járt ilyen képzésekre, de ez egészen más volt mint a középiskolában. Sokkal nagyobb témakört fedtek le. Nem korlátozódott csak festményekre és szobrokra és semmi nem volt tabu. Sőt. Kifejezetten bátorították őket, hogy menjenek túl minden eddigi határon és fedezzenek fel új dolgokat.
Nagy nap volt a nővérem és anya számára amikor a testvérem hazajött az első nagyobb projektfeladatával. Együtt szoktak dolgozni és ötletelni. Tőlem az ilyesfajta gondolkodás teljesen távol állt. Amikor elkezdték a brainstormingjukat, visszavonulót fújtam. Tudtam mi lesz. Anya kibont majd egy üveg , valami idegesítő afrikai dobzenét tesznek fel és tele lesz ragasztva a szoba post-it-ekkel, amikre véletlenszerű szavakat firkálnak.
Egy órával a nappaliból való távozásom után a nővérem kopogtatott a szobám ajtaján. Amikor kinyitottam, karba tett kézzel, elgondolkodva állt ott.
– Tudom hogy nem szereted az ilyesmit, de szeretnék tőled egy kis szívességet kérni. Nem tart sokáig és ígérem hogy utána viszont sokáig békén hagylak. – mondta.
– Ne köntörfalazz annyit! Ki vele!
– Kellene a gipszlenyomatod a projektemhez!
– Miért pont az enyém?
– Mert férfi testrészekre lenne szükségem és nekünk anyával nincs ilyenünk.
– Várjunk csak! Te lenyomatot akarsz a...
– Nem fog fájni és senkinek nem beszélünk róla.
– Bevettél valamit?
– Ne aggódj! Valami máson begyakorlom a műveletet hogy nálad gyorsan menjen. Nagyon kellene a projektemhez. Légyszi...
– Mennyi időt igényel? – kérdeztem megadóan.
– Legfeljebb fél óra.
– Mit kapok érte cserébe?
– Mit akarsz?
– Többször kölcsönkapni a kocsidat.
– Reméltem hogy nem ezt fogod kérni.
– Hát tévedtél. Kellek vagy sem?
– Jó... Holnap este kellesz egy órára.
– Az előbb még fél órát mondtál!
– Az csak maga a művelet. Fel is kell rá készülni.
– Ugye ez nem olyan lesz mint a papírmasé fej projekted?
– Nem. Jut eszembe... képes leszel... tudod... kitartani ennyi ideig?
– Kétlem.
– Majd hozok pár “vizuális segédanyagot” és meglátjuk.
Olyan könnyedén mondta a “vizuális segédanyagok”-at, hogy először fel sem fogtam mire utal. Másnap este a szobájába mentem. Gumikesztyű volt rajta, a TV-ben pornó ment és az asztalon egy “Vazelin” feliratú tégely állt. Gyanút fogtam.