A férjem megbaszta a nővéremet 2. rész

Ott tartottam, hogy a párom egy alkalommal meghágta a nővéremet úgy, hogy én is ott voltam, és közben magamat elégítettem ki.
A nővérem igencsak hiánnyal küzdött, a férje már évek óta csak a foglalkozik. Először meg is lepődött az ajánlatomon, hogy Péterrel kisegítjük, de aztán belement – és nem bánta meg. Az első ilyen alkalommal rövid idő alatt háromszor élvezett el, a páromnak kétszer sült el a farka közben – és én is egy finom orgazmust éltem át őket nézve.
Bea nagyon hálás volt. Innentől kezdve két-három hetente átjött hozzánk, volt, hogy csak egy-egy gyors menetre, volt, hogy egész éjjel keféltünk. Ilyenkor Péter nem csak őt baszta meg, hanem többször engem is előtte. Kiderült, Bea is szereti nézni az élő pornót, szívesen kényeztette magát közben és többször is elélvezett.
Nem volt újdonság kettőnk között a közös élvezés, tinédzser korunkban sokszor masztiztunk együtt.
Én azóta is szerettem csinálni magamnak, az az igazság, a csiklómtól jobban el tudok élvezni, mint ha bent a hüvelyemben jár egy farok. Nem egyszer simogattam magamat, miközben Péter dugott, és azt is jobban szerettem, ha kinyalt, mint ha csak simán megdugott.
Erre egy idő után a nővérem is rájött. Egyik délután Pétert vártuk haza, beszélgettünk, és nem is igazán gondolkoztam a szexen, amikor nővérem megszólalt:
– Figyelj csak... szeretnélek megkóstolni...
– Mi van? – lepődtem meg.
Amint említettem, korábban, fiatalon sok alkalommal elégítettük magunkat egymás előtt, és most az utóbbi hónapokban édes-hármasban élvezkedtünk – de még soha nem jutott eszünkbe, hogy egymást kényeztessük. Vagy legalábbis nekem nem jutott eszembe.
Nem úgy, mint a nővéremnek.
– Már régóta vágyom arra, hogy én elégítselek ki... hogy kinyaljalak...
Egy pillanatra elgondolkoztam. Miért is ne? Hiszen vagyunk olyan jóban, az utóbbi időben számtalanszor láttam, ahogy megkeféli a párom – ezt kár lenne kihagyni.
– Tudod – folytatta – nemsokára itt a születésnapod. És szeretnék neked olyan ajándékot adni, amilyet még nem kaptál. Megérdemled, amiért nekem adtad a párodat.
– Hohó, nővérkém – nevettem el magamat. – Nem adtam neked a páromat, csak használhatod...
Ebben a pillanatban Péter nyitott be az ajtón.
– Sziasztok, mi a helyzet?
Ránk nézett, és azt hiszem, rögtön rájött, hogy mi a helyzet... azaz hogy arra várunk, hogy megint egymásnak essünk. Nem kellett sokáig várni.