Szép emlék/álom

Karácsonykor Ella már a fenyő díszítésének végénél járt. Az óriás lila fehér gömbök csillogtak a fán. Az apróbbak harmóniával töltötték be a hiányzó réseket. Egy két figura is figyelte már a munkáját. Kedvence a nyomott orrú kutyus és a pingvin. Már csak a csúcsdísz hiányzott. Hoztam a létrát és az is felkerült a helyére. Távolról nézegette igazgatta, hogy biztos olyan legyen, ami tökéletes. Hibátlan ünnepeket szeretett volna. Még el sem kezdődött a főzés sütés lótás-futás, de én már akkor fáradt voltam
– Drágám csoda szép lett. – mondtam neki-
– Köszönöm, de még nincsen kész.
Fejemben hatalmas kérdőjelek ugráltak. Mi lehet még vissza? Persze, hogy az egész ház feldíszítése. Fényfüzér ide, oda. Mire elkészültünk én már kész voltam semmi más nem járt a fejemben csak az, hogy igyak egy és letegyem a szebbik fel a kanapéra.
Egy üveg keresgélek a hűtőben. Ohh megvan a kedvencem egy csodás kék üvegben Blanc 64. Imádom.
A kanapén fetrengünk ő és én, mind a ketten csak nézzük az éppen aktuális karácsonyi filmet. Már nem is tudom mi lehetett az talán Télapu, négy karácsony? úgy befáradtam, hogy elnyomott az álom.



A 18 éves önmagam látom a tükörben ahogy megmosom az arcom. törölköző után nyúlok. Lépteket hallok a hátam mögül megfordulok és Andit látom. Egy szót sem tudok szólni, csak bámulom és gyönyörködöm a látványában. Sárga csipkés fehérnemű szett van rajta. Odalép hozzám és megcsókol.
– Hiányoztál. – súgja a fülembe.
Még mindig nem jön ki egy szó sem a torkomon egy hang sem. Légzésem is elnehezedik. Kézen fog és megindulunk be a szobámba. A gyerekkori szobámba ahol ott van minden amire szívesen emlékszem vissza. Saját kezűleg készített hangulatvilágítás színes üvegekkel mögötte alig világító led szalag. Félhomály úszik a szobában, de így is kivehető az ágy és az asztalom. Becsukja mögöttem az ajtót.
– Mi baj? Kérdezi tőlem.
Ekkor tér vissza belém először a hang és talán a bátorság is, hogy megszólaljak
– Jól vagyok!
– Tényleg? – jött a kérdés.
– Igen.
Egy két pillanat telik el majd ő visszamászik az ágyba a fal mellé. Elindulok én is. Megérzem az illatát és nem tudok ellenállni, meg kell csókoljam újra!
Közel hajolok hozzá, belenézek a szemébe. Jelentem elvesztem azok a barna szemek nem engednek, csak nézem.