Zsarnok? 6. rész
Megjelenés: 2020. március 23.
Hossz: 10 154 karakter
Elolvasva: 3 030 alkalommal
Nagyi halála váratlanul ért, igaz idős volt, de semmi előjele nem volt a tragédiának. Vera szerint csendben elaludt, nem szenvedett, békésen, mosolyogva adta át a lelkét az úrnak. Nem akartam nagy temetést rendezni, így csak néhány barát, és ismerős jelent meg.
A temetés után haza szállítottam Verát, ahogy beértünk a házba elsírta magát. Átöleltem, úgy vigasztaltam, nekem is könnybe lábadt a szemem. Egész nap tartottam magam, de most már én sem tudtam vissza fogni a sírást. Később helyet foglaltunk a halban a kanapén, és Vera mintha a gondolataimban olvasna öntött két pohár .
Szó nélkül koccintottunk, olyan árvának éreztem magam. Elfeküdtem a kanapén, fejemet Vera ölébe hajtottam, és ő simogatva nyugtatgatott, mint a régi szép időkben. Vera volt a nagyi komornája, társalkodó nője, de megkockáztatom az is, hogy a barátnője, bár tetemes kórkülönbség volt köztük, nagyon jól megértették egymást.
Anya halála után a nagyi vett magához, és ott nevelkedtem. Vera lett anyám helyett anyám, később ő volt az első nő az életemben, és a mai napig az egyik legjobb barátomnak tartom. Elszenderedtem, és a régi szép dolgokról álmodtam.
Talán tizenöt éves lehettem, amikor reggelente álló fasszal ébredtem, és talán már túl voltam az első éjszakai magömlésemen is. Vera ébresztett az nap is mint mindig, de nem akartam felkelni, biztos valami szépet álmodtam. Lerántotta rólam a takarót, és csodálkozva meredt ágaskodó fütyimre. Én megszégyenülten, durcásan cibáltam magamra a takarót.
– Nincs ezen mit szégyellni kicsim – ült az ágyam szélére. – Tudod, ez az jelenti, hogy lassan férfi kórba érsz, és nagyon sok kellemes dolgot fogsz megtapasztalni.
Mosolyogva kezét a takarom alá csúsztatta, és marokra fogta a farkam. Ó milyen csodás érzés volt, amikor finoman fejni kezdte hangosan felnyögtem. Becsuktam a szemem, és úgy élveztem a dolgot, sajnos nem sokáig, mert Vera fürge ujjai hamar a csúcsra juttattak.
Meg-megvonagló testtel, boldogan nyöszörögve élveztem el a takaró alatt.
– Jól van, jól van babusgatta még egy kicsit a petyhüdt szerszámot. Ha jó leszel ezt máskor is megismételhetjük, most pedig felkelni tíz perc múlva reggeli – hagyott ott.
A temetés után haza szállítottam Verát, ahogy beértünk a házba elsírta magát. Átöleltem, úgy vigasztaltam, nekem is könnybe lábadt a szemem. Egész nap tartottam magam, de most már én sem tudtam vissza fogni a sírást. Később helyet foglaltunk a halban a kanapén, és Vera mintha a gondolataimban olvasna öntött két pohár .
Szó nélkül koccintottunk, olyan árvának éreztem magam. Elfeküdtem a kanapén, fejemet Vera ölébe hajtottam, és ő simogatva nyugtatgatott, mint a régi szép időkben. Vera volt a nagyi komornája, társalkodó nője, de megkockáztatom az is, hogy a barátnője, bár tetemes kórkülönbség volt köztük, nagyon jól megértették egymást.
Anya halála után a nagyi vett magához, és ott nevelkedtem. Vera lett anyám helyett anyám, később ő volt az első nő az életemben, és a mai napig az egyik legjobb barátomnak tartom. Elszenderedtem, és a régi szép dolgokról álmodtam.
Talán tizenöt éves lehettem, amikor reggelente álló fasszal ébredtem, és talán már túl voltam az első éjszakai magömlésemen is. Vera ébresztett az nap is mint mindig, de nem akartam felkelni, biztos valami szépet álmodtam. Lerántotta rólam a takarót, és csodálkozva meredt ágaskodó fütyimre. Én megszégyenülten, durcásan cibáltam magamra a takarót.
– Nincs ezen mit szégyellni kicsim – ült az ágyam szélére. – Tudod, ez az jelenti, hogy lassan férfi kórba érsz, és nagyon sok kellemes dolgot fogsz megtapasztalni.
Mosolyogva kezét a takarom alá csúsztatta, és marokra fogta a farkam. Ó milyen csodás érzés volt, amikor finoman fejni kezdte hangosan felnyögtem. Becsuktam a szemem, és úgy élveztem a dolgot, sajnos nem sokáig, mert Vera fürge ujjai hamar a csúcsra juttattak.
Meg-megvonagló testtel, boldogan nyöszörögve élveztem el a takaró alatt.
– Jól van, jól van babusgatta még egy kicsit a petyhüdt szerszámot. Ha jó leszel ezt máskor is megismételhetjük, most pedig felkelni tíz perc múlva reggeli – hagyott ott.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 5 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
T
Tom57
2024. április 12. 00:45
#12
Tetszik a történet.
1
v
veteran
2020. március 30. 11:07
#11
Remek írás.
1
Á
Bizse42
2020. március 25. 23:17
#10
Nagyon tetszett , remélem még lesz folytatás. /10 P./
1
c
cscsu50
2020. március 23. 20:33
#9
Nagyon jó!Folytasd!
1
s
szekely18
2020. március 23. 17:37
#8
Nagyon jó!Folytatni kell!
1
k
kivancsifancsi
2020. március 23. 13:10
#7
Végig olvastam ma . Nagyon tetszett , remélem még lesz folytatás.
1
l
listike
2020. március 23. 10:53
#6
Nagyon tetszett, remélem még lesz folytatás.
1
s
sunyilo
2020. március 23. 10:48
#5
Jó írás.
1
f
feherfabia
2020. március 23. 07:30
#4
Nagyon jó lett!
1
A
Andreas6
2020. március 23. 06:30
#3
Jó írás, kevés hibával. (Kórkülönbség: nem azonos mértékben betegek, korkülönbség: nem egy időben születtek.)
1
a
A57L
2020. március 23. 04:10
#2
Egy jó írótól,egy jó írás.
1
T
Törté-Net
2020. március 23. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1