salsa hozzászólásai

Jó történet. Mint már észrevehetted, a hosszabban kifejtett történetek híve vagyok, és ide bizony kellett is ez a hosszúság. Nagyon tetszett.

Sima ügy. 10. Minden a helyén van, pont jó arányban. Emelem kalapom, még sok ilyet kérnék.

Salsát nem kell rávenni semmire, mert nem megy sehova. Mindössze magába néz és elgondolkodik azon, hogy milyen alapon hivatkozik etikettre amikor kéretlenül beledumál mások beszélgetésébe.
Le kell szoknom az "impulzus hozzászólásokról" mert szinte mindig rosszul sülnek el. Majd dolgozok rajta.

Velem nyugodtan diskurálhatsz tovább. Csak azt tudom biztosan, hogy valójában nem tudok semmit. De vedd figyelembe, hogy egy másik korszak maradványa vagyok más értékrenddel, és csak ugatom a modern hozzáállást. Nem szívesen minősítek se írást, se szerzőt. Leginkább csak akkor, ha tetszik. Segítek, de nem oktatok. Véleményt nyilvánítok de nem adok tanácsot. Látok és figyelek, de nemigen szólok bele semmibe kivéve talán, ha megszólítanak. A tegnapi kis megjegyzésem is csak a zavar volt az erőben.
A fordítás valóban egy játék amely időnként nagyon komolyra tud fordulni ha olyan az alapanyag. Ez hülyén hangzik, de ebben a műfajban is vannak veretesebb darabok főleg a sorozatok között. Ahogy az itteni írók művei között is. 
Merj hozzászólni bármi(ki)hez, a te véleményed ugyanolyan fontos mint másé.
Ma már 1-2 év egy generáció (a régi 10-12 év helyett). Ha így megy tovább, még az én életemben megint az ábécé végére érünk.

Valóban ügyesen térek ki a fel sem tett kérdések elől, főleg ha választ sem várnak rá.🙂
A jövőben jobban ügyelek a nyílt fórumok illemszabályaira és a minimumra csökkentem a megnyilvánulásaimat.
Nem értem én ezt a fentebb stílt tehát bölcsebb ha hallgatok.
Az "Univerzum" alatt a DC univerzumát értettem, elnézést ha félreérthető voltam.
Az Erő most veled van, velem csak volt valamikor a múltban egy messzi-messzi galaxisban.

Nem, nem irigykedek. Inkább zavarban voltam, mert a #1301-es bejegyzés után számomra homályba borult a párbeszéd. Villon-ig még csak-csak tudtam követni, onnan függöny. Kicsit a szerelmesek kétszavas „csak mi értjük” évődéséhez hasonlított, és nem akartam stílusidegen lenni amikor beleszóltam, ahogy te is stílusban maradtál.
Ha vissza lehetne vonni- mondjuk 5 percen belül- a hozzászólásunkat, megtettem volna mert amint megjelent azonnal láttam, hogy olyanba dumáltam bele amihez nincs közöm. Elnézést az érintettektől. Nincs nekem olyan kifinomult tudásom, hogy kötözködjek. Ritkán is teszem, ezt sem annak szántam.
A Jedik azon csoportjához tartozom, akik kihullottak az első féléves vizsgán. Róluk nem készült film, nem tagjai az Univerzumnak, de megteszik ami tőlük telik.
A bagoly önarckép. Így néztem ki minden reggel amikor beértem a munkahelyemre és megtartottam.

Ti most turbékoltok itten?

Szándékodban áll a történet végén felsorolt művek közül lefordítani valamelyiket? Látom, hogy rengeteg munka, de én biztatnálak, hogy gondold meg. Kettő közülük roppantul érdekelne.

A legjobbak között volt amit itt valaha olvastam. A történet, a szöveg, az illusztráció teljes összhangban volt, és ez ritka.

Már fenn van az egész sorozat.

„Aki kimarad, lemarad!” Így szólt pontosan - A 'Szaknévsor' szlogeje volt.

Ez egy örökös dilemma lesz ha hosszú történetet küldesz be. Nagyjából ötvenezer karakter felett már várható, hogy  'hosszúnak' találják, de az még mindig csak kb. 10-12 gépelt oldal. Ami egy történetnél nem sok. Azt javasolnám, hogy ha az írás- érzésed szerint- megkívánja, inkább vállald be a hosszabb fejezeteket, én is azt teszem a fordításoknál. 2-3 olvasó megmorogja de azzal együtt lehet élni.
('naiv1966'-tól pl. pont ma jelent meg egy 300 000 karakteres történet és a korábbi művei sem rövidek, mégis a legelismertebb írók között tartják számon.) Egyszerre úgysem tudsz mindenkinek megfelelni, ezért a saját elképzelésedhez ragaszkodj a művek tördelésénél is.

Az egész regényben összesen két helyen említi meg a szerző (több már nem lesz). Ez annyira elenyésző, hogy egyszerűbb volt benne hagyni, mint átfogalmazásokkal eltüntetni. A szerző sehol egyetlen jelenetet sem szán rá, ezért úgy gondoltam, pár ráutaló mondat még belefér.

Ez a fejezet - eddig - kiemelkedik a sorozatból, talán a legfontosabb epizódja hiszen ti nem csak meséltek, hanem kicsit oktattok is. Minden olyan férfinak el kellene olvasni aki azt hiszi, hogy ő mindent jól csinál, de "sajnos a párom egy hideg hal az ágyban".
Ha abból indulok ki, hogy a szerelem-szeretet egy kicsit hipnózis is amit a kedvesem vált ki bennem, akkor a csoda-doktornő nélkül is bárkinél alkalmazható a terápiátok bámelyik eddig bemutatott szexuáli problémára. 
Nagyon-nagyon tetszik az egész sorozat, és kíváncsian várom milyen szex-zavarokra találtok még megoldást. A kalapomat megemelve gratulálok, és köszönöm az élményt!

"Így marad számomra a bocsánatkérés, hogy alapvetően úgy álltam hozzá az itteni hozzászólókhoz, hogy azok emberek."
Nos, ezzel a mondatoddal kiírtad magad azok közül akivel érdemes még kommunikálni. Itt mindenki bunkó, csak böfög, és egyébként sem ember - egyedül te vagy harci helikopter. Ezek után ne is nagyon várd, hogy elfogulatlan véleményt kapsz bármelyik írásodra. Annyi tiszteletet követelhetsz meg magadnak amennyit másoknak megadsz. Ez ilyen egyszerű.

"(Igaz hálámat már egy kis történettel is kifejeztem!)"
Büszke is vagyok rá! Mert nem én írtam valamit a magam nevében, hanem valaki belefoglalt a művébe. Nagy kár, hogy a környezetemben senkinek nem dicsekedhetek el vele. De azért magamban dédelgetem a jó érzéseket amiket keltett bennem.

Pár órával ezelőtt kicsit megváltoztattam a hátralévő fejezetek darabolását. 2 résszel hosszabb lett a tartalom megváltoztatása nélkül. Mindig ragaszkodok az eredeti szöveghez, itt az egész regénybe talán 5-6 mondatot szúrtam be. Cserébe húztam a szövegből itt-ott, mert helyenként roppant terjengős volt. Pl. Dan hosszas értekezésénél a borhűtőről. Próbálom  nem beleerőszakolni a fordításokba a véleményem. Ha kellene, inkább félreteszem. Tisztelem az eredeti szerzőt annyira, hogy ne változtassam meg a történetét. Lehet, maradi vagyok ha nem tekintem szabad prédának a fordított műveket.

Valóban az de ha szétválasztom a második felébe nem jutott volna erotika. Még egy ilyen hosszú fejezet lesz a többi rövidebb.

???????????? 
Fut a neved alatt ezen kívül több idegen írás is? Mert, miért?

Azért nem találod, mert nincs. Ha egy kupacban töltötte fel, akkor roszz sorrendben is megjelenhet. Érdemes kivárni néhány napot két fejezet között, hogy ne egymás mellé kerüljenek.

Ez egy jól sikerült paródia. 🙂 Tudjátok hány fordításra kinézett történetet dobtam a kukába mert összesen ennyi tartalmat hordozott? Igaz, volt pár olyan is amit megjelentettem, de fiatal voltam és kellettek a bónusz napok... Ha valaki időnként visszatér ide és mazsolázik a bekezdésekből, 4-5 történetet simán összehoz belőle. 🙂
Nem baj az  ha valaki időnként egy görbe tükröt tart elénk, ezért ne pontozzátok le!

Kösz a tanácsot, teszek pár próbát vele. De akkor mi lesz a Google-val való birkózással és a sok szentségeléssel, ami az egész folyamat sava-borsát adja? 🙂 Ha túl könnyű lenne, a végén nem érezném úgy, hogy én is hozzátettem valamit és számomra kevésbé lenne kielégítő a küzdelem maga. A mostani helyzetben egy dicsérő hozzászólás fokozottan értékes, mert megküzdöttem érte. Mazochista vagyok?

Az itt eltöltött bő nyolc év alatt nem emlékszem olyanra, hogy valakit is kitiltottak volna a véleményéért. Olyan volt, hogy figyelmeztették az illetőt a stílusa miatt és arra, hogy fogja vissza a sértő, személyeskedő megjegyzéseit. Ritka toleráns a szerkesztőgárda, és nincs mitől tartanod. Bocs a tegezésért, azt hiszem én vagyok az idősebb, nyugodtan tegezz te is. Ez itt elfogadott.

Dehogy hanyagolom! Már a bőröm alá furakodott őnagysága. A végére teljesen becsavarodok tőle 🙂. Majd elolvasom pihenésként a Tüskevárt, az mindig megnyugtat.

Nem állt szándékomban, de olyan felszabadultan gördül a történet. Nem lehetséges, hogy ti ezt a közös írást... élvezitek? Valamikor régebben azt írtam a fórumon, hogy a nők fantáziája színesebb. És egymás után hozzátok a bizonyítékokat, ti is és a többiek is.

Minden adott (tehetség, történet, stílus) ahhoz, hogy ez az év egyik legjobb sorozata legyen. Alig várom a folytatást. Ti egy szuper páros vagytok.

Semmilyen közöm nincs az AI-hoz, soha sem próbálkoztam vele. Idegen tőlem a gondolat, hogy bármire is használjam. És persze a koromnál fogva az informatikai ismereteim is hiányosak. De talán egyszer..., bár nem akarom, hogy egy művi világ bármilyen szinten rámtelepedjen. Én még analóg módon vagyok huzalozva. Lassan kiállítási tárgy leszek egy vitrinben. 🙂

Még a hazai dótörvényeket sem ismerem, mert vagy 20 éven keresztül a munkáltatóm rendezte, nyugdíj óta meg már nem téma. Biztosan az lehet a háttérben, amit leírtál. Az eredeti műben sem részletezi. Megpróbáltam magamban elképzelni egy 300 millás festmény gyűjteményt és hát nem egyszerű. Gondolom a szimpla proli irigység miatt.

"Vagy akár nekem., mint tanítványnak". Dehogy vagy te tanítvány! Te egy író vagy önálló jogon, én meg nem. Nem becsülöm le a fordítói tevékenységemet mert sok örömet okoz, de a helyén kezelem. Talán lehetek egy színvonalas fordító, de író biztosan nem. Ha egy összeollózott sztorit hoznék össze, el tudnám rejteni, hogy rájöjjenek, de én tudnám, hogy az csalás. Csapjam be azokat akik segítették a munkámat a véleményükkel?
Semmivel nem lenne több. mintha ráereszteném a mesterséges intelligenciát pár száz itteni történetre és azután gatyába ráznám kicsit. Ugyanaz lenne, mint amikor a translate fordításán molyolok.
Arról nem is beszélve, hogy ti lányok mennyi emeltetek az utóbbi időben az oldal színvonalán. Te, te és Arya, Éva és Lola külön és együtt, Kexi és Kékég szintén.
Jó látni.
Jól van ez így ahogy most van. Az írók jó kis történeteket töltenek fel - mint te is a mai napon - a fordítók pedig keresgélnek és szerencsés esetben élvezhető írásokat prezentálnak az oldalon.

Nagyon jó, hogy függőben hagytad a választ. Mindenki a maga szája íze szerint képzelheti el a folytatást. De ha mondjuk egy 'Anzix a Bahamákról' című történet lenne a következő...

Régen volt ilyen élvezetes kommentsor egy történet alatt. A szex-problémák megmozgatták az olvasókat. Ha valamikor ősszel szabaddá tennétek 2-3 napot, megköszönném, mert annyi gondom van, hogy az egész rendelő rajtam túlórázhat. Ennyi idő csak a beszélgetésekre kell, a terápia más tészta. 😉Hozzáadódik, hogy írás fóbiám is van, azzal is kezdenem kell valamit. Nagyon várom a folytatást.

Tisztelt Törté-Net!
A Wendy sorozatnál. az "Előzmény-Folytatás" sorból kimaradt a 3.2 fejezet.

Meg tudod fogalmazni mi lenne az? Nem véletlenül neveztem mesének az első rész bevezetőjében. Innen a történet kezd kicsit eltávolodni a realitástól. Tony egy dugás után 300 milliónyi eredeti festménnyel árasztja el a lakást. Aha, persze... És lesz még pár ilyen húzás.

De igen, fordítani egyszerűbb... legalább is nekem. Megpróbálom röviden kifejteni, miért.
Az eredeti mű eleve ad egy sorvezetőt.
Adott már a történet cselekménye, szereplői, azok jelleme (már ha valóban történetről van szó).
Érezhető a szerző stílusa... mostanában szeretem, ha humor is felcsillan a történetben.
Ha például kiderülne, hogy inceszt sztorit jobban írok mint mást akkor arra állnék rá- és egysíkúvá válnék-, pedig mostanában ritkítottam az ilyen típusú fordításokat.
A fordításoknál lubickolhatok a témakörökben. Mostanában a humort is tartalmazó történeteket vadászom. Az is egy nagy kihívás lenne.
Szárazon, tömören írok ha magamtól csinálom - a műszaki múltamat nem tudom levetkőzni.
Szeretem a keresgélést, a"megtaláltam!" érzését, és a kíváncsi várakozást: vajon milyen lesz a fogadtatása, hányan olvassák el?
Ceterum censeo: a suszter maradjon a kaptafánál.

Próbáltam, de nagyon siralmas eredménnyel. A szorgalom és a tehetségtelenség mintapéldái lettek. Minden művem olyan lett mint Napóleon kardja: hosszú és lapos. Nem megy és kész. Soha nem érném el az itteni írók színvonalát. És ez nem kishitűség.
Jobban áll nekem a fordítói tevékenység és ebben is megtalálom az "alkotás" örömét. Akiknek a munkásságát itt követem azok sokkal jobban csinálják és mindenki jobban jár- főleg az olvasók- ha nem kontárkodok bele az írók dolgába.

Pedálozok erősen, hogy a sztori ne okozzon csalódást. Mire befejezem, nem tudom mennyi kedvem marad még a fordításhoz. Közeledünk a feléhez.

Nehogy már feladd. 🙂 Eddig azt tapasztalom, hogy a lányok szépen emelik az oldal színvonalát. Itt volt az ideje, hogy az orrunkra koppintsatok. A szövetséged Kexi-vel nagyon jó ötlet volt, és lehet, hogy nem érzékeled de az önálló műveid is szép egyenletes vonalban javulnak. Attól, hogy nem kommentelek még olvasom őket. 🙂 A pontozási kedv meg kicsit lanyhul, és az a gyanúm, a személyes szimpátia többet nyom a latban, mint az írások erényei. Abban igazad van, hogy a hozzászólások fontosabbak. Meg az olvasók száma.

Teljesen egyetértek. Hosszú idő óta ez az első olyan mű amelyiknél nagyon várom a folytatást. Gratulálok a szerzőknek!

Kedves Titti és Éva!
Még egy fordításomat sem elemezték ki ennyire. Köszönöm. (Nemrég Miriam valami ilyesmit emlegetett és hiányolt a fórumon)
Arra nagyon kíváncsi lennék hogyan változnának meg a történet súlypontjai illetve a felvonultatott karakterek, ha egy nő is lefordítaná a nulláról indulva. Biztosan nagyon tanulságos lenne mennyire más szemszögből közelítene ő a történethez. És ha még alapos (amerikai) angol tudása is lenne hozzá, na az lenne az igazi. De nem várhatom el, hogy valaki egy már megjelent sztorit duplikáljon, főleg ha az ilyen hosszú.
Ami a hedonizmust illeti a folytatásban a szerző kiterjeszti a szexen túl az életmód más területeire is, így teljesebb képet ad a fogalomról (gasztronómia, italok, érdeklődési kör, utazás). És persze az üzlet, hogy mindezt legyen miből finanszírozni mert a hedonizmus remek dolog lehet - ha van rá fedezeted.

Lentebb válaszoltam, de mindig elfelejtem bekapcsolni. 🙂

Lesz néhány fejezet ahol megfordul az arány és jóval több lesz a munka meg a történet is. Itt pl. azért érzed úgy, mert az eredetileg összefüggő fejezetet kettébontottam. De ha egyben hagyom azért szólnak meg mert túl hosszú. 
Szívem szerint 12 helyett 3 maratoni szakaszban töltöttem volna fel, de itt az nem megszokott. Ennyi kompromisszumot be kellett vállalnom. Jutalom-nap vonzata nincs, mert szabad hozzáférésű sorozatként kerül fel. Olvasókat szeretnék vele gyűjteni, nem napokat. Abból van elég, és olvasószámban sokkal jobban járok.
Köszönöm a dicséretet. Kicsit több mint egy évnyi tevékenység után ezt amolyan "vizsgamunkának" tekintem, ezért erősen odafigyelek. Már csak azért is mert ki tudja  mikor találok még egy ilyen történetet.

A szabadszájú, vadóc Mary a kedvenc csajom ebben a regényben. Szépen kiegészíti Wendy kicsit sápadtabb karakterét. Az ő barátságuk a történet gerince.

Az írói profilomnál találsz egy mail-címet. Írj rá egy kis levelet, és pár napon belül elküldöm. PDF formátumban jó lesz?

Eddig nagyon jó. Ha van még kedved megírni Judit egy-egy kalandját, akkor ne fogd vissza magad, és ez egy brilliáns sorozattá érik.

Lentebb válaszoltam.

Nagy becsben tartom a véleményed is, a vágódeszkát is. Ahányszor feltöltök egy fejezetet ránézek és arra gondolok: vajon kapok-e vele jutalmul néhány paskolást? Viszont, ha következetlenséget vagy pongyolaságot találsz azonnal vedd elő a sodrófát is, nehogy elbízzam magam. 🙂 Hajlamos vagyok rá, de messze még a vége. A történet negyedénél tartunk...

Köszönöm, nagyon jólesik a dicséreted (ahogy 'sportyman-é is). Makacs egy nőszemély volt, nem adta magát könnyen, ezért nagy figyelemmel kellett bánni vele. 🙂

🙂 Yoda mestertől azt tanultam, hogy "a sötét oldal nagyon titokzatos" és mire megfejteném a titkait addigra oda a maradék ifjúságom. A teendőm most is világos: öreg kutya ne tanuljon új trükköket. Legjobb ha csak álmodozik a sötét oldalról mert ha belekóstol, lehet menet közben viszi el egy infarktus. ( amikor Luke belepillantott, számára a legrémisztőbb önmaga sötét oldalának felismerése volt).

Azért érdekelt a téma, mert az asztalon van egy- Laci megfogalmazása szerint- "light s/m"- történet fordítása, és némileg megkönnyítette volna a dolgom, ha tájékozottabb vagyok ebben a világban.

... és akkor most nagyokat pislogva hátradőlök, és kérek egy szivarkát a konyakom mellé.
Két, a témához  jelenleg itt legjobban értő beszélget egymással. Nem maradt hely a kis naiv csodálkozónak. Semmivel nem vagyok közelebb a megértéséhez. Pedig úgy tűnt, mintha 'Wader' eredeti célja az lett volna, hogy közelítse hozzánk ezt az egészet. Már a részleteknél tart a diskurzus, pedig amikor megpendítettem a lelki aspektust, nekem még azt mondta, hogy túl gyorsan előreszaladtam.

"egy pályán kívüli amatőr" vagyok, ahogy írtam is. Akkor most egy darabig csendben leszek amíg felfogom a dolgokat.