Titti hozzászólásai

Meg velem. Egy ideje én is észrevettem és azt gondoltam böngésző hiba, de mindenhol ez történik, amit írtál.

Mi ebből a tanulság? Nem a legtöbb férfival kell ágyba bújni, hanem csak a kivételes kevesekkel. 😂😂😂

A különös dolgokat nem érdemes egyszerűnek látni. 😀
A szex mennyisége valóban nem egy állandó érték, azért is jó azt mondani, hogy elég nekem a napi átlag kettő. 😊😉 Ez mellett is lehetek persze frusztrált, ami miatt „pótcselekvésként" (?) ide járok olvasgatni, vitázni. De sajnos az orvosom nem hajlandó emelni ezen az átlagon, így nincs mit tenni.

Erre már írtam egyszer :P Olvass vissza kérlek. 
Mondjuk azt ott nem reagáltam le, hogy te a szexet alapból csak szórakozásnak, élvezetnek tekinted, pedig azt elsődlegesen nem arra találták ki, mondhatnám nem az a célja, értelme.

Heti egy? Ó, te szegény! Javaslom alkudd le havi egyre, vagy negyedévire... Ugyanis aki a házasság esetén célként gazdasági közösséget említ, annak a szex tutira nagy meló lehet. Persze csak ha nem lazsál, mint egy rossz melós. 
Nem szokásom ilyen, de most muszáj legyintenem és „Ó, férfiak!" felkiáltással tovább lépnem. 

A másik... Mástól is hallottam már, hogy ide kizárólag szexuálisan frusztrált emberek járnak. Szóval semmi más cél nem vezérelhet valakit, hogy ide néha felnézzen, csak a szex hiánya? Esetleg az nem lehetne a célom, hogy veled vitatkozzak? 😇😊😀

Az eredeti kérdéskör az volt, hogy a házasság célja mi?  Természetesen lehet tekinteni a szexet is eszköznek éppúgy, ahogy a házasságot is. 
Lola esetében maga a cél a menekülés volt, a házasság ennek az eszköze. Ha ebbe korlátokat is keverünk, akkor már konkretizáljuk a helyzetet, ami azt jelenti, hogy eltávolodunk a tárgykörtől. 
Amiről te írsz, az életcél, de nem a házasság célja, hanem abban a házasság maga az eszköz. 
Úgy érzem nem én távolodtam el a tárgytól. De nem vitatkozom tovább erről én sem, mert tudom, hogy ettől nem fog változni semmi. 
Egyébiránt minden igaz, amit írtatok, csak éppen nem a házasság kérdését , vagyis célját taglaltátok.

Ezt írod: „Az érdekházasságokkal, amik egy vagyon széthullását voltak hivatottak akadályozni?"
A vagyon széthullását nem csak a jelenben akarták megakadályozni, hanem a jövőre nézve is egyben akarták/akarják tartani. Ezt szex nélkül hogyan lehetne elérni? Hiszen utód szex nélkül elképzelhetetlen. Ennélfogva mégiscsak a szex lép előtérbe, mint cél. Még akkor is, ha te eszközzé degradáltad azt. 
Az érdekházasság is csak házasság. Birodalmak hullottak szét az miatt, amikor kiderült az uralkodók hűtlensége, bár ez nem minden esetben történt meg. De ne menjünk ebbe bele, hiszen olyan példa is akadt bőven, hogy a férfi nemzőképtelen volt. Ezekben az esetekben volt igaz, amit mondasz, hogy nem a szex volt a célja a házasságuknak. Az volt az igazi érdekházasság, mert a férfi családja volt annyira hiú, hogy a név fennmaradása mindenekfelett volt a céljuk. De akkoriban nem voltak tisztában az ilyen fogalmakkal és elfogadta a társadalom a család tagjának a nő méhe gyümölcsét. Úgy gondolom, nem ez volt az átlag és egy ilyen célt muszáj az átlag szintjén vizsgálni. 
Szóval fenntartom, hogy a családalapítás célja ma is és régebben is az utódnemzés, azaz a szex. Persze vannak extrém esetek, mint amiről egy példát épp fentebb írtam.
Ja, és a távol-keleten, meg bizonyos más kultúrákban is van még ma is olyan szokás, hogy nem a vér szerinti leszármazott örökli a javakat, bár az írott törvény szerint az az elsődleges, ha nincs végrendelet. Ez ellentmondani látszik az én állításomnak, de ha belegondolsz, hogy te sem tudod megmondani, hogy mit hoz a holnap... 
De csak azért elvenni bárkit, mert a szomszédomnak is van felesége, noha én nem is akarok szexelni vele... Egy ilyen társadalmi elvárás már túlmutat a szocializálódás keretein szerintem.

A cél 😀 :

M. Tóth Andrea
Eressz szélnek
Eressz szélnek, szívem,
Szárnyalni akar a lelkem,
Repülni vágyom a végtelenbe,
Nincs több erőm a küzdelemre.

Fentről nézni romjaim,
Csendben vinni szavaim.
Ledönteni falaim,
Kioltani vágyaim.

Eressz szélnek, szívem,
Szárnyalni akar a lelkem.
Hinni a pillanat erejében
Élni egy igaz szövetségben.

Igazán látni, látva lenni.
Szeretetben elmerülni,
Igaz érzésekben csendesülni,
Mámorban beteljesülni.

A menekülés az ok, de a cél az más. Akkor is, ha nem tudatos. 
Menekülhetett volna Afrikába, vagy az Amazonas őserdeibe is. ;)

A család tartalmaz általában egy férjet, egy feleséget és egy vagy több gyereket. 
A szex nyilván nem kötelező, de mitől lesz a gyerek? 😀

Aki nem a szex miatt házasodik az ostoba, vagy hazug, esetleg szimplán bebeszéli magának, hogy ő bizony nem akar gyereket, pedig legbelül mindenki akar. 
A motiváció lehet ezernyi más dolog, például a szerelem, a vagyon megtartása, gyarapítása, de a cél mindig az utódnemzés, akkor is, ha egyesek kijelentik, hogy nem akarnak gyereket bizonyos félelmeik miatt. A szex éppen ezért veszített ugyan egy picit eredeti céljából (a gyereknemzésre gondolva), de a génjeinkben még mindig benne van. Ha nem így lenne, nem lenne probléma a túlnépesedés. Nem kell nekem hinni, ellenőrizd le a föld népességének számát úgy visszamenőleg 10 évenként. 
A házasságok zöme sajnos tiszavirág életű. Ennek a gyerekek látják a legnagyobb kárát, nyilván itt is akadnak kivételek. 
Amiről te írtál az feltételezi a felek azon szándékát, hogy sokáig tartson a házasság. Megint csak sajnos: a legtöbben nem hisznek a hosszú házasságban, a nagy érzelmekben, sőt sokan már azt is elfelejtik, hogy mi a szex igazi célja, értelme. Próbálják megtagadni a génjeinkben tárolt információt, ami az utódnemzésre sarkallna, de persze egy előre megírt programot nem könnyen tudnak megváltoztatni. Az érzelmi szegénység frusztrációhoz vezet, ami nem csupán a szexualitásban jelentkezik. De ez már következménye egy megromlott házasságnak és nem a célja. 
Magad is első helyen említetted a házasság közös céljaként a gyereket. A gyereket nem a gólya hozza és nem a szentlélek szállja meg a nők méhét, ezt valószínűleg nem kell bizonygatnom. Ha viszont a házasság elsődleges célja a gyerek, az utódnemzés, akkor hogyan lehet értelmezni az első mondatodat, amikor azt írod, hogy nem a szex miatt házasodnak az emberek. 
A házasságot pont arra találták ki, hogy a vagyonnak, legyen az bármekkora is, legyen örököse és a származás is bizonyítható legyen. Az, hogy ezen az oldalon sok kirívó esetről írnak, miszerint nem a férj a gyerek apja, hanem az após, szomszéd, vagy akárki az talán nem átlagos. De a házasság oka mindig is a szex volt, a célja pedig az utódnemzés. Akkor is fenntartom ezt, ha Lolának kell igazat adnom, miszerint az emberek szerelemből is házasodnak, nem csupán érdekből. A szerelem ugyanis éppen arra irányul, hogy a szeretett féltől legyen gyerekem, vagy a szeretett nőt megtermékenyítsem. Mi másért szeretném? Mi másért hagyják el egymást akik ugyan azt állítják, hogy szeretik a másikat, de ha az nem kezdeményez szexuális kapcsolatot, akkor nem látják bizonyítottnak a szerelmüket. A szerelem ugyanis éppen egy olyan vágy, ami az utódnemzésre alapoz.Gondolj csak az ilyen „szlogenekre": szeretlek, kívánlak... Plátói szerelem is létezhet, de az tényleg nagyon múlandó. Addig tart, ameddig valamelyik fél nem talál magának hús-vér szerethető másik embert. A szerelem érzése amiatt is szép, fennkölt, eufórikus, mert előrevetíti az utódot, családot vagyis a szexet. 
Persze lehet ezzel vitatkozni, ízekre lehet szedni, ha más szemszögből vizsgáljuk, ám a házasság céljának és okának utána lehet nézni a történelemkönyvekben éppúgy, mint a romantikus füzetecskékben.

Kedves Bacsy!

Bocsi, hogy itt ömlengek a te írásod alatt. Megpróbálom jóvá tenni a bűnömet. 😀
A stílus tetszik, bár furcsa, hogy nem hiányolta senki az igazi akciót, másutt bezzeg szóvá teszik. Ez nyilván nem a te hbád. Ilyenek az olvasók. 😀
Az mindenesetre nagyon előremutató dolog egy cégvezetésben, hogy már a nyáron megtervezik a szilveszteri bulit és gyakorolnak is rá. Ez sem hiba, csak érdekesség.

– A nyári szünetet a gyakornokomként szeretnéd tölteni. Miért?
– Jó! A cégünk éves szilveszteri bulit tart az irodában. Néhány héttel később választás lesz. Ezért szeretnénk megörvendeztetni bizonyos részvényeseket.

Egyébként a történet jó. Gratulálok hozzá. 
Csak mert az kekeckedés lenne részemről, ha azt is megemlíteném, hogy több fért volna bele, hisz én is írtam már rövidebbet. De itt talán elfért volna a több.

Utána néztem és akár igazad is lehet. Ugyanis ezt találtam az ömlengés szó értelmezéséről:
ömlengés főnév 
Az ömleng igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; az a tény, hogy valaki ömleng; lelkes, elragadtatott, érzelmes, bőbeszédű áradozás; túláradó, hosszas ömledezés. Költői, szerelmes ömlengés. 
Ennek eredménye: érzelmes bőbeszédűséggel mondott, áradozó beszéd. 
Kegyelmed egyedül rám vesztegeti ömlengéseit, pedig még itt más valaki is van. (Jókai Mór) 
Nem volt arra időnk, hogy ömlengésekkel édesítsük … szerelmünket. (Csiky Gergely)

Háát... A bőbeszédű az tutira igaz. 😊 A szerelmes nem, de attól még igazat adok. 
Szeri

Azért ez egy picit félreérthető annak, aki félre akar érteni téged. :P
Szegény nejed! – mondhatná az, bárki legyen is. – Akkor mi is volt a célod azzal, hogy elveszed, ha nem a szex?  :D
Nyugika, én tudom ám, hogy te ezt a történetemre értetted. De érted. ;)

Előzőt másképp fejeztem volna be, de kaptam egy figyelmeztetést: Hiba! Túl sok smiley-t írtál, kérjük használj kevesebbet! 
Mennyi a megengedett? :D Ilyet szabad? >3 :$

Csak ennyi? 😮 
Stíluselemzés? Valami logikai bukfenc? Azt nem tartanám annak, hogy egy nő és egy pasi dupla dildón osztozik, mert nyugodtan elhiheted, hogy az élet ennél sokkal-sokkal furcsább dolgokat is produkál. Gondolhatsz a cseppkőbarlangok bizonyos képződményeire. Azokat még plágiummal sem lehet vádolni, mert tutira mind eredeti. 😂
Mondjuk erre se hiszem, hogy sok példát láthattál bárhol. Már csak azért sem, mert a férfiaknál mindig beáll a zabszem-effektus amikor nem papíron közelít ama nyílásukhoz, és talán emiatt nem túl népszerűek az ehhez hasonló ötletek. Aki viszont átélte, egészen másképp vélekedik erről, bár az előítéletek miatt muszáj titkolóznia.

Andreas nem jár ide? 😮 Pedig egy nyelvőrnek kutya kötelessége elolvasnia a #nyolcszázhatvanegyedik hozzászólást is. (Amúgy ez jó ok a karakterszám növelésére, mert valamivel hosszabb leírva mint a #861 😂 Gondolkodtam azon is, hogy a kettőskereszt jelölést is így írom ki, de egy szimbólumot talán mégsem, mert nem mindegyiknek ismerem a magyar nevét 😂 pl: ~Ł A francba! Mindig elfelejtem, hogy ide az nem vonatozik. 😊)  „Na, ha ezt a vonatot is hagyja elmenni kedves Andreas akkor tuti nem jár ide." Nem is tudom miért idézőjellel írtam. Talán mert már késő van?! Most olyan szeretek-mindenkit-hangulatom van. 💖 Pedig nem volt semmilyen 🍷

Akinek nem inge... Sajnálom, hogy így jött le neked. 
Az ömlengés sem az aminek látszik. 😀

Unatkoztam, írtam valamit (maszti helyett). Persze előtte megnéztem pár pornó filmet. 😂
Na, viccet félretéve egy rövid szösszenet, amit csak azért nem küldök be, mert sokak szerint nem idevaló lenne: kevés benne az akció és senkit nem sértenék meg azzal, hogy ne azt kapja a pénzéért, amit akar. A címkét se határozom meg, de valami mintha hiányozna belőle? Vagy csak szimplán pocsék az egész? 
Kérhetném, hogy eldöntsétek mi az, ami zavar engem ebben a történet-részben? 

Dupla dildó, picit másképp
Szereplők az eredeti történetekben:
Lilla – Zsolti
Anna – Laci
Laci öccse Tomi, aki Zsolti legjobb barátja is.
Ha önálló történetként akarod ezt tálalni, utalni kell az előzményekre. Pár mondatban le kell írni, hogy mi vezetett idáig. Ezt írta nekem egy barátnőm.
Na, akkor nosza! 😊😅
Anna Lilla 2 évvel idősebb nővére. Anna férje Laci, akinek nem hisz a szerelmében. 
Történetünk kezdetén Lilla egy hisztis picsává vált nő, aki a házassága (kapcsolata) elején egy normális nő volt, bár most is ugyanúgy imádja a férje, Zsolti. Lilla nem akart ilyen lenni és érezte is, hogy valami nincs rendben vele, de fogalma sem volt róla, mit tehetne ellene. A választ végül is a Tomival való balesete adta meg rá, mert amikor Zsolti rajtakapja őket miközben kefélnek, a férje megbocsát, sőt, innentől Zsolti legjobb barátja, Tomi esetenként a neje szeretője is. 
Lilla tehát ráébred, hogy az hiányzott neki, ami a házassága elején még megvolt benne: hitt a férje szerelmében. Ezt a hitet adta vissza a megbocsátásával, mert a szemében így már biztossá vált, hogy a párja annyira szereti, hogy még ezt is képes megadni neki, nevezetesen, hogy egy másvalaki karjába esve élvezze az életet. 
Rájön, hogy a nővérének ugyanez a „betegsége”. Kiábrándult a férfiből, akit szeret, mert nem hisz már abban, hogy őt ugyanúgy szereti, mint a kapcsolatuk kezdetén. 
Lilla viszont már tudja, hogy ez nem igaz, és azt is, hogy ennek egyetlen gyógymódja van csak: mindennap bizonyítani, hogy a párját ő szereti és ennek fordítva is így kellene lenni. Annát rá tudja venni ugyan arra, hogy bizonyítsa, de lehet, hogy a férje is úgy gondolkodik már, mint ő. Vagyis hiába bizonygatja szavakkal és ajándékokkal, meg este az ágyban is, mindkettőjükben felmerülhet, hogy a másik azt csupán megszokásból teszi. Nem lehet hát egy banális szeretlek vallomással elintézni. A bizonyítás Lillánál véletlen volt, de talán lehetne ez tudatos is – gondolja a lány és ráveszi a nővérét erre, ám a terve kisiklik, bár senki számára nem okoz igazi testi-lelki sérülést, annál nagyobb testi kielégülést. Muszáj hát ismételni ezt a tudatos bizonyítási eljárást, máskülönben nem gyógyul meg sem Anna, sem Laci.

* * *
📖🌺❓
Így próbálja Lilla Lacit kigyógyítani, bár Lilla tudja, hogy igazából nincs a pasasnak semmi baja, csak meg akarja őt újra dugni. Ő viszont nem akar a nővérének csalódást okozni, aki látszólag belemegy a játékba.
Megbeszéli hát Annával, hogy ő majd elcsábítja a sógorát, nővére legyen addig láthatatlan ameddig nem jelez neki. Majd amikor elérkezik a pillanat Anna lekezeli a férjét és talán ezzel helyreállítja a házaséletüket. Ha ez se válik be akkor semmi se – mondja a nővérének.
Lilla rábeszéli Lacit, hogy engedje bekötni a szemét, majd az előre odakészített bilincsekkel a feje fölött az ágyhoz rögzíti a férfi csuklóit. Próbálja felizgatni, de Laci kissé ijedt, még senki se tett vele ilyet. Lilla úgy gondolja, hogy egy csapásra két gondot old meg ha a férfit megdugja. Biztos abban, hogy ha a prosztatát izgatja a férfi fenekében egy megfelelő dildóval, annak feláll majd. Ha egy kicsivel nagyobb méretű dildót választ, egy idő után akkor is fel fog neki állni, viszont utóbbi esetben egészen biztosan nem akar majd még egyszer lefeküdni vele. Okos kis nő, mert amint beavatja Annát, aki elsőre elszörnyed annak hallatára, hogy mire készül a húga, később azt mondja, hogy nem baj, ha egy kis fájdalmat okoz, mert az nekik is kijár néha és ettől mégse megy el a kedvük a dugástól. Ha pedig Lacinak ez lenne a fétise – folytatja Lilla –, akkor jól betanítja Annát, akinek derékból úgysem ártana egy kicsit fogynia.
– Nem lenne jó, ha nem ok nélkül kéne szaladgálnod a fogyi miatt, hanem összeköthetnéd azt a kettőtök élvezetével? – nevetgél a szellemességén Lilla, bár akkor még nem is tudja mennyire igaza lesz.
A terv szerint tehát egy olyan időpontban beszéli rá Lacit, amikor senki sem zavarhatja őket. Laci úgy tudja, hogy kettesben lesznek. Nagyon kívánja a lányt, hát ennyit igazán megengedhet neki, hogy szembekötősdit játszanak közben.
– Ráadásul – bizonygatja neki Lilla –, sokkal nagyobbat fogsz élvezni, mert ha a látásod elvesszük a szemkötővel, a többi érzéked bizonyosan kiélesedik.
Sikerül neki végrehajtani a terve első részét, egy ízletes, finom férfitestet tálal a vendégszoba ágyára – hiszen a hitvesi ágyat csak nem szentségtelenítheti meg, az csak a hármuké: az övé, Zsoltié és Tomié. Ugyanis az első eset után már Tomira is olyan férj féleként gondol. Nem szerelmes ugyan bele, de kis házi kedvencként vibrátor helyett sokkal több élvezetet nyújt egy vibrátornál, bármilyen arrogáns is. Vagy talán éppen amiatt? Zsolti ugyanis annyira szereti, hogy testi értelemben nem tud neki fájdalmat okozni. Tomival való kapcsolatuk kiszélesítése után már bánatot sem okoz. Férjből, igaz szerelemből elég neki egy, így Tomi a szemében nem is ember, csak egy kis pet, bár kicsinek nem mondható.
Miután Laci teste tehetetlenül terül el az ágyon Lilla szeretgeti, ízlelgeti, és mikor Laci nehezményezi, hogy a száját mindig kikerüli gondol egyet és ráül oda. „Nem árt egy kis nedvesítés nekem sem akció előtt” – mondja és ezután már kizárólag a keménységgel törődik. Az a farkinca azonban nem igazán akar megkeményedni. Erről maga Anna gondoskodott mielőtt útjára engedte a férjét, bár ő más módszert követett, amivel előtte kifejte minden életerejét. 
Lilla nem bánja, mert a férfitest illata így is megigézi. Neki nincs semmi gondja a nedvesedéssel akkor sem, amikor egy orgazmusát követően behelyezi a dildó egyik végét magába és elhelyezkedik Laci lába között.
Laci nem kicsit kezd fészkelődni a fenekével, amikor megérzi, hogy mire készül Lilla. A nő, hogy ne hallhassák meg szomszédok a kiabálást beilleszt Lacinak egy szájpecket.
– Így ni! – mondja elégedetten szemlélve a művét és int Annának. Annának is tetszik a látvány, bár picit sajnálja a drágát. Lilla őt nyugtatja, de úgy, hogy közben Lacihoz intézi szavait: – Semmi bajod nem lesz meglásd. Élvezni fogod, mert ettől majd jól felállsz és utána elmerülünk az élvezetekben.
A terv második része is sikeres, mert a prosztata ingerlése eredményes, bármilyen fájdalmat is okozott az a dildó eleinte. Miközben Lilla mozgatja a fenekével önmagában és Laciban is a dildót, Anna megbűvölve vezeti magába férje keménységét, de mivel annak a szája úgyis foglalt, na meg azért mert nagyon is kíváncsi arra, amint egy dildó jár ki be a férje popójába, arccal a húga felé fordul és úgy lovagol. Szemét mindaddig nem veszi le a műkukiról, amíg Lilla nem sikkant egy picit jelezve, hogy neki bizony hamarosan megérkezik a második kellemes érzése. Amint összetalálkozik a tekintetük mindkettőjüknek eszükbe jut egy régi élményük, amikor még kislányok voltak és facérok. Folytatják amit elkezdtek közben annyira belefeledkeznek egymás csókjába és simogatásába, hogy Anna elmulasztja a pillanatot, amikor Laci egy hatalmasat élvez a puncijába. Anna egy picit szomorkodik emiatt.
– Nem lehetne még egyszer? – kérdezi reménykedve Lillát elfeledkezve arról, hogy neki itt se kéne lennie. Laci viszont hallja és felismeri Anna hangját, de az előző ejakulációja akkora hatással volt az agyára, hogy kis ideig fel se fogja.
– Nyugika, most egy ideig a miénk és rajtad múlik, mit mersz vele megtenni. Tudom, hogy még mindig szereted őt, így attól nem tartok, hogy kárt teszel benne. Neki meg láthatóan nagyon is jól esett. Gyere meghívlak egy ücsire és utána megyünk még egy kört.
A férfi ugyan tiltakozna, mert ő is szomjas, de nem tud mit tenni a két testvér magára hagyja. Laci agyában egy ideig cikáznak a fenyegető gondolatok, hiszen őt megalázták és ráadásul még meg is erőszakolták… Igen, ez nemi erőszak volt, mert nem erről volt szó – füstölög, majd eszébe idézi a beszélgetésüket Lillával és rájön, hogy a nő átejtette. Aztán úgy gondolja, hogy nem csapta be, hiszen nem ígért semmit. Vagy mégis… Élvezetet ígért neki és azt meg is adta. Nem volt ez annyira rossz. Sőt!
Ha visszajönnek megmondja majd nekik, hogy megtesz nekik bármit, amit a lányok akarnak, csak engedje Anna, hogy most Lilla lovagolja meg őt. Gyanította ugyan, hogy estére hason fekve kell majd aludnia, de most még ezt se bánta volna.
Mikor a nők visszatértek nem szabadították ki Laci száját. Ügyet se vetettek arra, hogy ő mit morog a szájpecek alatt. A kiáltozása pusztán morgásnak tűnt a lányok számára, ami felébresztette a libidójukat, de eszükbe se volt megszabadítani Lacit. Nagyon élvezték a férfias morgást. Izgatónak tűnt nekik e hang.
– Akarsz egy kicsit fogyizni? – kérdezte Lilla vigyorogva nővérét.
– Nem is tudom. Szerinted nem lesz ebből baj? – rémüldözött suttogva Anna.
– Ugyan mit tehetne most ellene? Utána meg úgyis megbocsát, ráadásul előbb is élvezte. 
– Igen, nekem is úgy tűnt. Nos, abban biztos vagyok, hogy életében sose adott nekem ennyit – mosolygott Anna. – De biztos vagy abban, hogy meg fog bocsátani? 
– Hm. Nem is tudom – gondolkodott el Lilla. – Maximum tanúskodom majd a bíróságon, hogy nem történt nemi erőszak, ha feljelentene – nevetett rá a nővérére, miközben vigyorgott mint a fakutya Laci irányába.
– Szerinted megtenné, hogy odáig megy?
– Nem hiszem, de szívesen elmennék egy olyan tárgyalásra még gyanusítottként is – kuncogott a húgi, miközben elképzelte mint vázolja fel a helyzetet Laci a bírónak – vagy még jobb lenne, ha bírónő tárgyalná az ügyüket – hogyan követett el ellene nemi erőszakot a lány. Továbbgondolta volna a dolgot, ám Anna megakasztotta a gondolat áradatot.
– Jól van. Megkockáztatom, de akkor muszáj lesz neked ráülni.
– Nem, nem! Nem szándékozom még hűtlenséggel is megspékelni a vádjait – nevetett őszintén Lilla. – Majd a szájára ülök, hogy ne tudjon sikítozni se dumálni – úgyis csak butaságokat mondana – aztán ha kellően keménynek érzed őt, majd kielégíted magatokat. Elvégre ennyi jár neked mint hites feleségnek.
Szavának állt, mert miközben Anna nekiállt seggbedugni a férjét, Lilla kivette Laci szájából a pecket, de nem hagyott neki időt megszólalni, mert ugyanabban a pillanatban már meglovagolta Laci száját.
Lacinak muszáj volt mozgatnia az állkapcsát ha levegőt akart kapni, és ha már amúgyis vágyott Lilla puncijára hát legalább annyira meg tudta bosszulni, hogy jól kinyalta. Anna amikor megérezte, hogy elég kemény már a férje farka, ráült és ismét heves csókcsatába kezdett a hugijával, miközben egymást és Lacit is simogatták felváltva.
Csak akkor jutott eszükbe megnézni a férfit, kapott e levegőt vagy belefulladt az élvezetbe, amikor lecsengett orgazmusukat követően valamelyest megnyugodott mindkettejük teste.
Ekkor Lilla levette a szemkötőt is, de egyenlőre még a kézibilincsekből nem szabadította ki. „Ráérek arra akkor is, ha már meggyőződtem arról, hogy nem akar bántani.” – gondolta Lilla, mert titkon azért tartott Laci bosszújától. A férfi ugyanis szép példánya volt a hímnemnek és testi erejéből tellett volna arra, hogy akár egyszerre kettejüket is összecsomagolja. Efelől Annának sem volt semmi kétsége, ezért nem is erőltette, hogy Lilla vegye a bilincseket is le, bármennyire is sajnálta és szerette a férjét. Őt viszont óriási elégedettséggel töltötte el a tudat, hogy most ő uralkodott a férje fölött és tulajdonképpen még mindig bármit megtehet vele. Kicsit félt, de nagyon szerette, úgyhogy semmi gonoszat nem tervezett vele. A két nő két oldalról közrefogta Lacit és felváltva érdeklődtek tőle, hogy érzi magát. Azt is megkérdezték, akar–e feljelentést tenni, hiszen előtte elismerték, hogy tudják, hogy megerőszakolták. Arra is kíváncsiak voltak akarná.e bántani valamelyiküket, ha elengednék most őt?
– Lányok tudhatnátok, hogy nem szoktam nőket bántani. Kivéve ha valaki kifejezetten azt kéri, de akkor sem lépnék át egy magamnak felállított korlátot. Titeket meg imádlak, hát miért bántanálak? Azt az egyet sajnálom csak, hogy nem baszhattam ma meg a hugodat – szólt Anna felé intézve a szavait. – Pedig annyira kívánom még most is. Tudnod kell édesem, hogy mindig te leszel a szerelmem, de egy testi vágyat sem szabadna kielégítetlenül hagyni. A múltkori után meg biztos vagyok abban, hogy se Zsolti, se Laci nem akadna ki ha…
Eddig juthatott a mondókájában, mert ekkor Anna rácuppant a szájára és falta, csókolta. Laci meglepődött de visszacsókolt. Lilla nem vett részt a házastársi csókban viszont legalább annyira meg volt lepve, mint a férj.
– Nem mintha bánnám, vagy ilyesmi… – szólt csendesen, mert csak nem bírta ki. – De mégis… Anna, ezt most mi váltotta ki?
– Te nem figyeltél? Tényleg nem érted?
– Bocs, de szerintem nem mondott semmi olyat, amiért be kellett volna fogni a száját. Semmi rosszat…
– Tényleg nem rosszat. De nem hiszem el, hogy nem vetted észre. A férjem oda se figyelve kijelentette, hogy még mindig engem szeret. Érted? Ha átgondolja és úgy mondja azt hittem volna, hogy előre eltervezte, mert célja volt vele, de csak így spontán kinyilatkoztatni… Ez már több mint szerelmi vallomás. Ez hitvallás!
– Ó, így már értem drága istennőm – kuncogott Lilla.
– Igen. Most annak is érzem magam. Egy kielégült istennőnek.
– Jó, hogy nem önelégültet mondtál – nevetett Laci. – Hé, ne bánts már! Hát ki fogja imádni az istennőjét, ha kivégzed a főpapot?
– Szeretlek kicsim – mondta most Anna komolyan.
– Kicsim? Na, de…
– Várj, megmérem – szólt ugyancsak komoly képpel Lilla és úgy tett mint aki a mellényzsebéből előhúzna egy mérőszalagot, majd kihúzná és odailleszti Laci férfiasságához, hogy lemérje és két ujjával mutatta az eredményt, ami tényleg nem volt nagy. Az egészben csak annyi volt a szépséghiba, hogy meztelen lévén nem igazán volt mellényzsebe sem, de a kicsi az tényleg kicsi maradt így is és a két nő édesen nevetett Laci zavarán.
– Tudod legkedvesebb és egyetlen sógorom, hogy miért juthattál ma a puncim közelébe? Mert mint főpap nem végezted jól a dolgod. Bizony. Az istennőd panaszt nyújtott be, amit megvizsgált a bizottság elnöke – itt tartott egy rövid szünetet, felállt és meghajolt a házaspár nem kis derültségére – és sajnos helyt adott a panaszos kérelmének, miszerint keményebben kell fogni a főpapot, nehogy eretnekség vádja érhesse. Az eredmény magáért beszél, mert a fogvatartás és a súlyos testi kínzás eredményes büntetésnek bizonyult. Bizony. Talán máskor is alkalmazni fogjuk, ha visszaesőnek látjuk majd a vádlottat. Most szabadon bocsátjuk, feltéve ha megígéri, hogy továbbra is imádni fogja az istennőjét és jó kisfiúként viselkedik. Szóval? Mi a válaszod? Ha nem ígéred meg, akkor nem leszel szabad és lehet, hogy Tomiék is kedvet kapnak egy újfajta játék kipróbálásához.
Eddig ugyan semmi sem utalt arra, hogy Zsoltinak vagy Tominak homofób hajlamaik lennének, de eddig a napig még szűz volt Laci segglyuka is, tehát nem tudhatott semmit biztosra, kockáztatni meg nem akart.
Egy pillanatra felvillant benne egy kép, amikor Tomi áll mögötte, majd benne, de elhesegette magától ezeket a képeket. „Igaz ugyan, hogy nem tudhatom, ameddig nem próbáltam, de… Nos, most talán még őt is bevállalnám, ha közben Lilla lovagolná meg a farkam.” Ezt a gondolatot azonban nem tette nyilvánossá, helyette így válaszolt: – Igen, igen, megígérem, de nem azért mert annyira szabadulni akarok. Ha ti ketten teszitek akkor ezt, veletek – hangsúlyozom, hogy csak veletek! – bármikor bevállalom. Ezt akár csókkal is megpecsételhetjük – fordult Lilla felé, ám a lány kapcsolt.
– Hóhó! Ez már a bírák megvesztegetésének minősülne. Ne tetézze a bűneit kérem! – kuncogott, de most Annán volt a sor, hogy meglepetéssel szolgáljon.
– Nos, úgy érzem isteni kegyelmet kell gyakorolnom, és ezennel egy csókot engedélyezek a főpapom és bírája között. Persze csak ha mindketten akarják és akkor sem tarthat tovább egy percnél.
– Én nem – kezdte volna Lilla, de Laci félbe szakította.
– Komolyan mondom, hogy nem érdekel a szabadságom, de egy pohár vizet kaphatnék Lilla?
– Ó, persze. Bocs, hogy elfeledkeztünk rólad. Mi ittunk, de… mindjárt hozom. Nehogy addig szomjan halj itt nekem – bokszolt játékosan Laci vállába, majd fájdalmasan az öklét rázogatva kacagva kisietett.
Mikor ő hallótávolságon kívül került Laci megkérdezte a nejét: – Haragszol drágám?
– Tulajdonképpen kellene, hisz meg akartál csalni. De mivel minden jól alakult és nem sérült senki így megbocsátok.
– Igazából nincs is mit, de szeretném ha lenne.
– Mi?
– Drágám mindent nagyon komolyan gondoltam amit az előbb mondtam. Azt is, hogy sose fogok mást szeretni. Meg azt is, hogy a múltkori eset óta egyfolytában meg akarom dugni a hugodat. Hülye dolog, mert nem vagyok bele szerelmes és néha totál kiakaszt, mégis vágyom arra, hogy még egyszer benne legyek. Ha most megengeded nekem, akkor esküszöm soha többé rá se nézek, ha az a kívánságod.
– Te szeretkezni akarsz a hugimmal?
– Nem. Csak meg akarom baszni. Nem tudom megmagyarázni. Segítesz elrendezni ezt?
Anna nem tudott válaszolni, mert ebben a pillanatban visszaért a szóban forgó személy.
Anna nagyon rövid idő alatt átgondolta a kérést. Szinte ugyanabban a pillanatban a lehetséges forgatókönyvek is megmutatkoztak sorra a gondolataiban.
Döntött. Kikapta a poharat huga kezéből és a férjének adta, nem törődve azzal, hogy annak nem sikerül innia, sem azzal, hogy függőlegesen tartania is gondot okozhat, ami miatt pillanatok alatt a pohár tartalma pár cseppre apadt. Kézen ragadta Lillát és kivonszolta maga után a konyhába. Lenyomta őt egy székre és vele szembe helyet foglalt ő is.
– Figyelj édesem. Tudom, hogy mostanában nagyon önző voltam és sokat kértem tőled. De most lenne még egy dolog, amit szeretném, ha megtennél értem. Ígérem, hogy amikor csak akarod viszonozni fogom úgy, ahogyan csak te kéred. Megtennéd, hogy… Lefeküdnél Lacival? Csak ma, csak most az egyszer. Kérlek… – könyörgött.
– Anna! Eszednél vagy? Épp azért kérted, hogy találjak ki valamit, hogy ne feküdjek le vele, most meg éppen azt akarod, hogy…
– Nem kell csókolóznod vele, nem kell szeretkezni, csak… Élvezz el a farkán. Ugye megteszed?
– Nem. És azt se tudom miért jutott eszedbe, de…
– Ugyan már! A múltkor neked is tetszett, láttam.
– Az akkor volt és te is tudod, hogy azt se én rendeztem úgy. Nem miattam történt az se. De hogy állandóan a testemmel kell fizetnem miattad, vagyis a házasságotok megtartásáért… Lásd be ez nem mehet így örökké.
– Nem is kell örökké, csak ma. Csak most, már mondtam.
– Na, de miért kéne? Mit remélsz ettől?
– Azt mondta, hogy ezt akarná és hogy utána bármit megtesz, meg békén hagy majd téged.
– És te ezt elhiszed?
– Muszáj, mert ha ezt nem akkor azt se hihetem, hogy szeret és azt nagyon el akarom hinni.
– Anna. Ha valamiben hiszel attól az még nem lesz igaz. Sajnálom, de ha megteszem, az nem az ő ígérete miatt lesz, hanem csak és kizárólag érted.
– Nem bánom. Mondtam már, hogy jövök neked eggyel amit bármikor beválthatsz.
– Azt is tudod, hogy nem emiatt teszem, hanem azért mert én tényleg szeretlek. Ok nem szerelemmel, mert ez több annál.
– Több is és kevesebb is. Számíthatok rád?
– Igazad van. Csak azt akartam mondani, hogy a szeretetem irántad tényleg sosem fog elmúlni. A szerelem elmúlhat, de ez nem. Azt is tudom, hogy ez mennyivel kevesebb, de éppen emiatt teljesítem a kérésed. De neked is ott kell lenned.
– Persze. Nem akarlak én odadobni egy idegennek. Olyannak ismered a nővéredet?
– Anna, Laci nem egészen idegen. Emlékszel? Ő a te férjed.
Lilla mindkét utolsó szót kihangsúlyozta.
Vittek egy másik pohár vizet Lacinak.
– Hát kedves elítéltünk a szabadlábra helyezést elnapoljuk. Annának sürgős tervei vannak még veled – mosolygott Lilla Lacira nem túl önfeledten.
– Pedig én azt reméltem…
– Nem, nem. Tudom, hogy a nővérem miattad akarja, hogy dugjunk előtte, és megteszem neki, miatta, de nekem meg az a feltételem. Így tényleg csak elélvezek a farkadon és nem tapizhatsz közben, meg semmi, oksi? Annát meg közben kielégítheted a száddal.
– Ne! Vagyis… Majd utána. Bármit megteszek neki, de látnom kell közben téged.
– Tényleg csak ennyit akarsz?
– Mi mást?
– Akkor semmi gond. Ha csak az a vágyad, hogy lásd az arcom vagy bármim amint átfut az orgazmus a testemen, akkor minden rendben. Hamarosan hazaér Zsolti és biztos vagyok benne, hogy felőle nézhettek minket. Vagy zavarna téged, ha Anna látja meztelen Zsoltit?
– De hiszen már látta. Vagyis…
– Vagyis mindegy. Akkor megegyeztünk. Felöltözhetsz, vagy maradhatsz így is – szólt és kioldozta a bilincset.
– Tudjátok mit? – mosolygott sejtelmesen Anna. – Hogy mindenki jól járjon, mit szólnátok majd egy párcseréhez?
– Engem annyira nem vonz, de ha Zsoltit rá tudod beszélni, akkor nem is ellenzem – felelte Lilla.

* * *

Ez így most csak 20k kari, remélem belefér még a kvótába. 😊
Na, meg azt is, hogy némi reakció lesz rája. Igen, a rája is egy hal, ha nem is kívánságteljesítő, azért remélem, hogy teljesül ez a kívánságom nekem.

Kedves Kívánság teljesítő Remény-hal!

Elnézésed kell kérjem, ha netán rosszul véstem a neved ide. Remélem ez miatt még teljesíted a kérésem.
Akarok egy férfit, aki meg tudja enni az összes pörköltet, a nokedlimmel, amit ma készítek. Erre nem kizárólag amiatt lenne szükségem, mert szexis szeretnék lenni. Anélkül is túlzott mértékű a libidóm. Mindössze arról van szó, hogy utálnám hazavinni a sok maradékot a szegénykonyháról, ugyanis ott ma éppen ennek a menünek az elkészítésével bíztak meg.
Ha találsz ilyen férfit, akkor a következő kérésem az lenne, hogy szellemileg találkozhassak vele. Igen, csak spirituálisan vágyom rá, mégpedig éppen a diffúzió miatt. A testi diffúziót hanyagolnám, hiszen elképzelhető, hogy csak ritkán van merevedése és talán zavart okozna benne az én túlzott mértékű libidóm, ám ha csak a szellemünk találkozna, talán teljesülne az a kívánságom, hogy kiegyenlítődjön a vágyunk. Ez valószínűleg abban nyilvánulna meg, hogy neki sűrűbben lenne merevedése, nekem meg csökkenne a nemi étvágyam, bár a férjem az átlagban vett napi kettő orgazmust még mindig nem sajnálja tőlem és nem is sokallja. De két gyerek után talán itt lenne az ideje ezt lejjebb adni, mondjuk napi egyre. Igaz, hogy akkor gondot jelenthetne neki, hogy reggelre tegye ennek időpontját, avagy estére.
Ettől függetlenül szeretnék minden adag pörkölt mellé felszolgálni ma minimum egy üveg vörös bort. Vöröset azért, hogy ha leissza magát ne látsszon már meg a pörköltfoltos ruháján. Talán ez segít majd a libidója növelésében is és elmegy ezután egy kocsmába, ahol eladhatja a nótáit valakinek, ki nála tehetősebb. Mert egészen biztosan megjön attól a nótás kedve. Ebből fakad a következő kívánságom: legyen aki vevő erre.
Már csak azért is, mert olyan szépen leírta azt, hogy ki tekinthető okos nőnek és a férfi mikor hűségesnek. Nem mintha a kettőnek bármi köze lenne egymáshoz, mert elég sok ostoba nőnek van eszes férje és ez fordítva is igaz lehet. A férfi hűsége ugyanis általában addig tart, ameddig nem talál egy kedvezőbb ajánlatra, aki vevő az ő cerkájára. Természetesen ő majd azzal a cerkával a talált nő hasára azt fogja írni, hogy: szeretem a feleségem.
Azt is kívánom, hogy ennek a talált férfinak ne legyen csupa stressz az élete. Ezt meg lehet oldani sokféleképpen, de neked ugye nem kell ötletet adnom ehhez, hiszen azért pornó-teljesítő a neved. De mi van akkor ha az a pasi utálja a szexet? Lehet ezért tenni valamit? Kívánni ugyan lehet ezt tudom, de… Mi van, ha neki olyanra nincs is szüksége, mert az életnek akad más szépsége is. Nem kell mindig kaviár, nem kell mindig szex sem. Vajon ebben az esetben át tudsz engem irányítani egy másik kívánságteljesítő halhoz?
Nos, még azt kívánom, hogy ebben az utolsó esetben dönts jól. Lehetőleg ne a Szeszkedvelők kívánságteljesítő halához küldj, mert ott tutira stresszes az élet. Olyannyira, hogy egyesek gyakran elmenekülnek a Drogkedvelők kívánságteljesítő halához, ami után már csak egy lépés a betűkülönbséggel létező Halálkívánság teljesítő hal. Noha ez a kis különbség elegendő lemondani a szexről és az élet más szépségeiről, mégse kéne oda irányítanod. Hiszen akkor ki lesz az, aki megeszi majd az én pörköltemet nokedlivel, vagy akár anélkül, mert elképzelhető, hogy nem is szereti a tésztát, csak a krumplit. Az ilyennek nyilván az orra is krumpliból van, de ha ilyen sem lesz, akkor én hogyan érezzem majd szexinek magam?

Kéne még valamit kívánnom, mert ez még csak négyezer karakter volt. Akkor sem sokkal több, ha a négy-ezret tagolva helyesen(?) írom. Ja, ide nem is kell az ötezer!? Nem gond, akkor nem szükséges a maradék kétezerben a masztijaimról írnom. Az amúgy is unalmas lenne, hiszen egyedüli tevékenység és kizárólag rám tartozik mikor és hol… Kivéve ha holmi élmunkások, akik nem átallanak dolgozni is a munkahelyükön rám nyitnak a raktárban. Pedig szent meggyőződésem volt, hogy oda rajtam kívül soha senki be nem teszi a lábát. Semmi színes nincs ott, az csak egy szürke kis lomtár. De ha mégis betéved oda egy lovagias pasi, újabb rejtély számomra, hogy miért nem hajlandó segíteni? Biztosan zavarja a tudat, hogy nem udvarolt nekem előbb és se virágot, se bonbont nem hozott a nadrágja zsebében. A butus nem tudhatja, hogy olyan tevékenységhez nem is az kell! Hanem a fürge ujjak című tankönyv. Az se baj persze ha az ujjai erősek és férfias az illata. Igen, egy illat érzete fontos a maszturbáció közepette. Ha nincs illat, akkor bizony nem elég élvezetes az. Ujjam nekem is van és illatom is biztosan – főleg olyankor – de az enyém mégse vonzz. A bonbon és virág illata is kedvelt, de nyilván más alkalmakkor. Van már szappanban és spray-ben is Fa-illat. Az olyan – egy megfelelő betűvel megtoldva – biztosan elvezet a csúcsra. A spray-s flakont akár aktívan is lehet használni, bár ha a toldás sikeres, akkor arra nem lesz szükség.
Mindent összevetve egy férfi a legjobb maszturbátora egy nőnek, mondhatnám élő vibrátor. Csakhogy érzelmek nélkül nem igazán jó a maszti. A vágy önmagában egy érzelem. De ha éppen olyan sincs nekem? Van viszont a közelben egy férfi. Legalábbis elképzelem. A képzeletemben sok édeset megtesz velem. Ez már maszti, Ugyan? Csak butaságokat akartam írni és ilyesmi jutott az eszembe.
Na, ez most így már 5.202 karakter. Így már beküldhetem? Itt ugyanis nem kell félnem a lepontozástól, sőt az olvasottság számát sem fogom látni. Maximum a kívánságteljesítő hal fog reagálni ekként: Kabbe! Nem mintha én félnék bármitől. Még a Kabbe-től sem. Féljen az, akivel megteszem, amikor éppen dühös tekintetem láttán is megkockáztatja azt velem. Szóval ellenem olyankor itt és most csak egy dolog hatásos, de azt csak az adminok tehetik meg, mert még én magam sem törölhetem ezt a sok balgaságot, amit itt összehordtam és ez pedig a Törlés-teljesítő hal kezében van. Szándékosan hagytam ki a nevéből a kívánságot, mert most – még – nekem nincs ilyen kívánságom.
Vége! A kívánságaimnak is. Na meg már majdnem 6k kari, szóval...

Kedves Jake!

Ne hallgass te senkire, kötözködj csak továbbra is, mert ettől leszel te: Te, még akkor is, ha a gondolataid némelyike, vagy egyike sem tetszik egyeseknek. Ettől lesz az oldal színes, bár talán nem szebb, csak más.

Amiért tulajdonképpen reagáltam az csak annyi, hogy hozzám is szóltál ezzel, mert én is így vagyok vele, hogy néha a pontozást szeretem, néha meg nem. Van amikor az olvasottságát figyelem egy sztorinak, de tudom, ez sem mindig mérvadó. Már csak azért sem, mert egyik sem éri el a 8 milliárdot, márpedig nagyjából ennyien vagyunk ma a földön. Ezt egy statisztikából vettem, ami viszont folyton változik, akárcsak az én ízlésem, hozzáállásom. Tehát az se tud mindenkinek megfelelni, mint ahogy senki sem. Még az ilyen címet viselő írásom sem! Pedig ez logikus és igaz, mégsem. Például a fehér és a fekete a színek között két véglet. Ebből nekem tetszik mindkettő – mondhatnám – de bizonyára nem minden esetre vonatkoztatva. Van akinek a király koronája tetszik, másnak a királyné nyakéke. Mint ékszer mindkettő pénzzé tehető és az mindenkinek tetszetős, mindenki abból él, de van amikor nem az kell. Ha nekem most nem a pénz kell, hanem a szeretet, akkor hiába hordanál elém pénz-hegyeket. Ez talán fordítva is igaz, bár egyik a másikára átváltható „valuta". Ez a feltételezés ugye milyen bugyuta? Szerintem. Mert a pénzért vett szeretet már nem nekem szól, nem engem fog érte szeretni, akit megveszek. Tehát nem igaz? De gondolj csak a Stokcholm-szindrómára, ami ennek ellent mondana! Na meg arra, hogy ha valakit megsimogatok, akkor az azért kapott értéket tortára válthatom, amit megeszek, mert finom. Igaz, hogy akkor is csak a tortát szeretem, nem téged simogatni, de hát ez van. 

Szóval ne tartsd vissza magad, légy önmagad és gonoszkodj nyugodtan bárhol, bárkivel, ha nem tudsz, vagy nem akarsz megváltozni. Nincs értelme önmagad másnak mutatni, mint aki vagy. Viszont jusson eszedbe Ikejás gondolata is, hogy mindig az erősebb kutya b..ik (vagy iszik?)  na meg az, hogy minden erősnél létezik egy sokkal erősebb is, maximum nem találkoztál még vele. 

Én mindenesetre gondolatban most megsimogatlak, hátha hatásos lesz e szeretet, ha a mégse gombra nyomnál közben, akkor persze nem, de az is a te döntésed. Egy másik lehetőségként választhatod azt is, hogy megváltozol és felhagysz a gonoszkodással. Meglátod sokkal több simogatást kaphatsz – ingyen. 
Ingyen? Ó, dehogy! Annak is ára van. Egy olyan ár, ami a te megváltozásod (lenne, lehetne) , ha hajlandó vagy megfizetni. Ezt sokan beilleszkedésnek hívják, mások toleranciának, de mindegy milyen nyelven írom, a lényeg a nyelvelés. Persze ne gondolj rosszra most. Bár az is nézőpont kérdése, hogy kinek mi a rossz. 

Na, mentem aludni, hátha álmomban majd megsimogatsz. Remélem nem bunkósbotot választasz ehhez. Már csak azért sem, mert a bunkósbot már nem te lennél.
Puszi

Én is szeretném jelezni, hogy hiányzik a Ragadozó bestia (bizarr szextörténet) (torte-net.hu) mellől a leszbi és a romantikus címke. Az orvos és nővért én nem tenném ide, bár nincs is rajta, de e kettő mindenképpen elférne ott. Vagy nem?

Engem mindig sikerül megnevettetnie. Most is. 😊
Az Alkonyathoz sem terjedelemben, sem erotikában nem hasonlítanám. Na meg Steph nem férfiból van. 
A fantazyt még én is csak tanulgatom. [Nem mintha a többi profi lenne.😂] Nem is merem megmutatni senkinek, amit eddig kreáltam. De ez meghozta a kedvem. Talán mégis lesz belőle valami. 😀 Csak azt kéne kitalálnom, hogy szőjek bele erotikát. A vér és szex meg halál...  Számomra eléggé távol áll. Mondjuk ez nekem jó példa volt arra. Jobban tetszett, mint Anita.

Én ezt az egészet úgy látom, mint egy nyitott könyvet. A könyvben is van tartalomjegyzék. A jegyzék segít eligazodni a témakörökben. Az író dolga, joga eldönteni, hogy mi a téma, a szerkesztőnek ezt össze kell szedni egy csokorba, ami a könnyebb eligazodást segíti az olvasóknak. 
Gondolni kell viszont az írókra is. Írók nélkül se létezhet a fórum. Ha beküldök egy történetet, elsősorban nekem kell eldöntenem, hogy mi a témája. Ez is felvet néhány kérdést. Ha túl sok a főkategória és átláthatatlan számomra, mert beletartozhatna akár háromba is, miközben abból csak egy választható, akkor tévedek, bármit is választok. Ez picit frusztráló. 
Ezúton is köszönöm a szerkesztőség és mindazok munkáját, akik igyekeznek jobbá tenni ezt a pici kis közösséget. Ez nem trollkodás, mert a nyolc–milliárdnyi számhoz képest még a tízmillió is kicsi. :P A közösség is elég sokszínű, épp ez az ami miatt nem uncsi. Többféle érdeklődési kör, vélemény egy fórumba „zárva”. Emiatt érdekes és kell a sok mellékkategória. Olyan, ami jellemző az adott történetre. De a főkategória akkor is az erotika marad, aminek osztályozását próbáltam elvégezni lejjebb. A szerkesztők joga eldönteni, mekkora sikerrel.

Ne hidd, hogy én nem szeretem a hosszút. Csak nem minden sztorit tartok érdemesnek közzétenni. Több oka is van annak amiért (még) megtartom magamnak. Ráadásul egy hosszabb történet kidolgozottságot igényel és én eléggé lustika vagyok. Ezért is nem írok karakterlapot, mert ha úgy tennék, elképzelhető hogy 30 részes saga-t írnék azzal a karakterrel, amire még ennyien se lennének kíváncsiak, mint erre itt, ni. 🙂
Mit ér a szépség, ha nincs ki csodálja?

Ezt nem is te mondtad. :P Miért lopkodod az én érzelmeimet? :D
Mindegy... Szeretlek mindkettőtöket. Majd elolvasom ezut is, amint lesz időm. Tuti jó lesz. 🙂

A gepárd is egy cica. Ő egy futóbajnok, ahogy Arya utalt a wiki-s hivatkozásában erre. Szóval nincs alternatívája, de ha megszelidíted, egész jó kis őrző-védő peted lehet. Kellemesen puha a bundája és takarónak sem rossz, mert meleg. Futásra edzőpartnerként elég motiváló, főleg akkor ha nem sikerül megszelidítened. 😂

A motiváció mostanában hó formájában érkezik. Edzőpartnerként jó lehet egy fiatal, lelkes szomszéd, férj, jó barát. Elég ha ő mögötted állva fogja a hólapát nyelét vagy a derekad. Ha ügyes akkor mindkettőt és neked csak irányítanod kell őt, vagy biztatni. Mínusz 10 fok alatt előnye ennek az edzésformának, hogy ha kicsúszik a nyél, akkor is kemény marad. 

Megjegyezném, hogy a fiatal fogalma ennél a felállásnál nem életkorfüggő.

Aryanak megszívlelendő a tanácsod, de én pl nemrég nagyon gyorsan visszafogytam süti mellett is.  😁 Szóval Melcsi ezentúl érdemes védekezni. Csak óvszerbe csomagolva edd a sütit. 😇😘

Kíváncsiságból megpróbálkoztam egy sajáttal. Azt tapasztaltam, hogy csúszkát tudok mozgatni, de szavazni nem. Kipróbáltam egy másiknál nálad és engedett szavazni is. A tiednél láthattam az átlagot, az enyémnél nem. Az átlag viszont nagyon átlag. Ott ahol a pontszám mondjuk 7,71 volt ott általában 7 7 8, ahol 7,55 ott viszont 7 7 7. Talán nem is érdemes megtudni, mert olyan sokra nem lehet ebből következtetni. Tévednék?

Lehet, hogy most nagyon utálni fogtok, de én az egész címkézést átgondolnám, átdolgoznám. 
Véleményem szerint elég lenne a főkategóriát a résztvevők neme, száma szerint felbontani. Egy „rövid" indokolás szerint talán így:
Előfordul, hogy éppen nincsen senkim, ebben az esetben a címke egyértelműen a maszturbáció lehet csak.
De az általános létszám a páros. Ennél lehetne boncolgatni, hogy heteró – két különnemű esetén –, homoszexuális – két férfi –, leszbikus – két nő esetén.
Amennyiben több résztvevő lenne, akkor a fenti felállás lefedi a homo és a leszbi kategóriát, hiszen egy csoportos szex esetén is előfordulhat ilyen felállás. Tehát ezeknél nem a résztvevők száma a döntő, hanem a résztvevők neme. 
A résztvevők száma akkor lenne más kategória, ha eltérő neműek között zajlik az aktus. Ezt lefedné egy magyar csoportos szex kategória, de az általánosan elfogadott a gruppenszex címke. 
A legtöbb pornó-erotikus oldal ezt is különválasztja az aktus minősége szerint. Ha egyik résztvevő egyetlen személy és a másik nemből többen egymás után akcióznak vele, akkor teszik rá a gangbang címkét. Én ezt feleslegesnek tartanám, mert az csupán kiegészítő címkeként kéne szerepeljen, a lényeg a több résztvevő. 
Létezik reverse-gangbang címke is, ami fordított bandázásnak lenne fordítható, de ezt már mellékkategóriaként kezelik szinte mindenhol, ami azt jelenti, hogy egy férfit „erőszakolnak” meg a nők.
Van még a bizarr, amibe minden más belefér.
Én itt még megtartanám azért a segédlet címkét is, amibe akár a könyvismertető is beleférhetne, ha bárkinek ahhoz támadna kedve. Természetesen ezt nem lenne célszerű külön főkategóriaként szerepeltetni, mint ahogyan a manga, híresség is felesleges.
A fenti főkategóriák minden mást lefednek, hiszen a családi történeteknél éppúgy lehet egy, vagy több résztvevő és a szereplők neme is változó lehet.
Tehát a főkategóriába javasolnám a változtatást ekként:
– maszturbáció
– heteró
– leszbikus
– homoszexuális
– gruppen
– bizarr
– segédlet

A többi mehetne a mellékkategóriákba szereplők és esemény szerinti megbontásban.
A sokat vitatott biszex címkénél KékÉgnek volt egy magyarázata, aminek az elejét jónak tartom annyiban, hogy a részvevők minősége a biszexnél annyiban számít, hogy mindkét nemből legyen benne és legalább egy fő akcióba lépjen mindkét nembelivel. Amennyiben ez teljesül kiegészítő kategóriaként lehetne a biszex.
Előfordulhat olyan felállás, hogy egy férfi két nő, ám a nők között nincs igazi akció, így ez nem biszex, csupán csoportos szex (gruppen). De elképzelhető ugyanez úgy is, hogy mindkét férfi az egyszem nőt elégíti ki, akár külön, akár egyszerre teszik, ha egymás között az egyetértésen kívül nincs semmi, akkor az sem biszex. Utóbbi esetet szoktam én szendvicsként említeni, bár tudom, hogy az mást jelent, de nekem jobban tetszik ez a kifejezés, na meg nem is tudnék rá mást mondani magyarul. A kettős behatolás olyan hivatalos… Ráadásul a szendvics szót lehet kicsik előtt is használni, de ebbe most nem mennék bele. 😀

A csudába! Kimaradt egy rész innen: Viszont azoknál se írom azt le, mert félreérthető volna. Vagy csak összekeveredett. Mindegy nem írom még egyszer. Talán nem is lényeges. Elképzelhető, hogy megnyomtam itt véletlenül pár mondat után a Ctrl+Z-t. :D

Létezhet komment érzelem nélkül? Ha semmit sem érzek, akkor nincs miről írnom. Ha nem tetszik, akkor a „kevesebb néha több" technikát alkalmazom és kihagyom a kommentelést. Ha nem írok rá semmit, akkor én leszek attól több, együttérzőbb, stb. Legtöbbször a pontozást is kihagyom, mert hátha másnak tetszik és ne rontsam már le más kedvencét. Nem rúgok bele az utcán se más cicájába csak azért, mert a gazdija nekem nem szimpi. 
Ha valami tetszik, akkor sem mindig megy a komment, csak akkor, ha úgy érzem, tudok hasznosat mondani az írásról. Ez talán hiba, mert az életben se elég csak tudni, hogy szeretek valakit, ha nem mondom ki, ő nem fog tudni róla. 
Akad sok olyan írás, aminél felmerül bennem, hogy én azt már olvastam, vagy akár én is írhattam volna. A tieidnél ez utóbbi, de ezt megbeszéltük külön. Ha veled kevertek volna össze, nem is csodálkoznék rajta. 😇😀 Nemrég mondtam épp a barátnőimnek, hogy nekem két apum és két anyum is van. Egy a valóságban és egy-egy virtuálisan. Erre lehülyéztek, mert anya csak egy van. 😂 De lelkitárs lehet több is, igaz? 😀 Olyan akivel hasonlóan gondolkodunk... Viszont azoknál se írom azt le, mert félreérthető volna.
Egy kulturált hozzászólás – szerintem –  nem merülhet ki annyiból, hogy ez nem jó. Ha nem indokolja meg a komizó, akkor az inkább kekeckedés csak. De mindegyikre, amelyiket olvastam írhattam volna valamit, mert mindegyiknél éreztem is valamit. Kizártnak tartom, hogy másnál ez ne így legyen. 
Én sem akarok megbántani egyetlen embert sem, ha igazi kritikát ír, akkor sem, ha nekem más a véleményem. Akkor nem is tudom, ha csak gondolja. 😀 Akit felkérek egy olyanra, azzal szoktam vitatkozni, bár nem mindenki partner abban. Azért szerencsém volt eddig az esetek 99 %-ában. 😉 A maradék 1 % ugyanis semmit sem tudott írni. Kedves az aki végig olvassa a kérésemre, de az jut róla az eszébe, hogy „kabbe, miért büntetsz engem ilyesmivel?" Neki meg szoktam köszönni és továbbra is megbecsüléssel gondolok rá. 
De aki itt minden kérés nélkül szimplán csak ehhez hasonlót ír, azt gonosz kommentelőnek tartom és azt tudjuk, hogy a válaszaink, szavaink tükrözik a jellemünk, emberségünk egy bizonyos részét. Szerintem így lehet kategorizálni az „ördögöket". Biztosan lesz aki ezzel sem ért egyet. 😊 Pedig ez csupán egy magyarázat neked és picit hosszabban Doriannak is.

Hát nem egyértelmű? 😛 Természetesen mindenben egyetértek veled, csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy ki a gonosz-kritikus. 😇 Aki elolvas három sort és az jut eszébe, hogy „kabbe" az nem gonosz. Csak az, aki ezt le is írja. 😂 Kivéve, ha felkérésre teszi. Igen, olyan is lehetséges. 
Meg ujjgyakorlat is (bullshit? 😅)

Azt mondta a barátnőm, itt lehet szórakozni,
akkor azt írhatok, amit akarok, ugyi?
Nem muszáj a fülledt erotika,
amúgyis tele van azzal mindenki luka.
Rengeteg jó sztori lebeg e felhőben,
de bánom is én, hagyom hadd lebegjen!
Ami engem szórakoztat az a pohár.
Ha az írásaimat nem fogadtátok el már.
Írok én magamnak, és jól megkritizálom.
Így lesz a szórakozásom, egy valóra vált álom.

Most azzal szórakozunk, hogy kivesézzük barátnőimmel a posztokat.
Ezen aztán nevetünk–sírunk is jó sokat!
Talán nem keverjük ezzel össze – nagyon – a dolgokat.
Nem vágyom top-listára, sem babérokra.
Csupán csak fene nagy olvasottságra.
Bocsi Dorika, ezzel nem mondom, hogy le vagy xarva.
Csak válasz lett volna az írói vágyra.

Hiszen előttem már valaki leírta, hogy:
Én egész népemet fogom! – nem középiskolás fokon…
Ha majd az iskola falait lebontom.
Csak mert másképp nem engednek be,
még akkor sem ha a nyilatkozatot aláírom. 😂

Szolgáljon ez okulásul minden jó magyar írónak,
A hatalomnál sokkal jobb a bort imádni,
Semmint önmagaddal meghasonulni!
A kritikát ugyanis csak az nem veszi szívesen, 
aki fenn érzi önmagát a bérceken!
Ám az nem kritika, ha azt mondom: kabbe.
Mert ez nem a valóság, csak a fantázia szüleménye.
De gonosz emberektől jó kritikát kapni?
Az ördög senkit sem fog jóra okítani.

Sorry

Háát... Nekem pedig sikerült, az alábbi okok miatt. Senkitől se szeretném azt hallani, mennyire igénytelen vagyok. Semmilyen formában. :s
Amiben igazat adok neked, hogy az alkotói együttműködés nagyrészt hiányzik, amit én abban látnék, hogy érdemi hozzászólásokkal segítenénk egymást. Tisztelet a kivételnek. Én ebben nem igazán tudok részt venni, mert annyira nem értek hozzá. Mármint nem vagyok sem irodalmár, sem Petőfi.
Viszont abban nem adok igazat, hogy mindig hatalmas munka fekszik egy ilyen erotikus történetben. Egy regényben biztosan, egy fordításhoz is több idő kell – nekem. 
Elmondom őszintén, hogyan szoktam „alkotni" – lehet érte megvetni, kigúnyolni, de ez van. 
Eszembe jut valami, vagy meglátok egy filmet, akár rövid, akár csak egy részlet, ami nem feltétlen erotikus, és annak kapcsán egy ötlet villan be. Ha van időm leülök és körmölök, pötyögök. Egy-két óra alatt leírom ami eszembe jut és utána már csak az elütéseket javítom. A helyesírásom tényleg nevezhető igénytelennek, mert én arra csak akkora hangsúlyt fektetek, hogy olvasható legyen és amiatt ne legyen félreérthető. Nem teszem fel mindig az i-re a pontot és a vesszőket is csak ott alkalmazom, ahol a beszédben is tartanék szünetet, na meg egy-két kirívó helyen.  Mondhatnád erre, hogy át kéne gondolnom és átírnom, szerkesztenem, de... Megpróbáltam. Sajnos, ha elsőre nem tetszett, utána bármit is tettem vele, csak rosszabb lett. Ami nekem elfogadható nem tuti, hogy másnak is tetszeni fog, d egy regényről ugyanez elmondható. Kedvenceim a romantikus könyvecskék, füzetek, ám azokból se mindegyik maradéktalanul nyeri el a tetszésemet. 
Valamikor – azért nem túl régen – írtam pár cikket is pár helyre. Rendszerint visszadobták, mert a tartalom nem felelt meg. Megadták a követelményeket és átírtam. Na, úgy már tetszett és elfogadták. Tetszett. Nekik, de nem nekem. Fel is hagytam az ilyennel, mert ha nem írhatok olyat, ami nekem tetszik, amit én igaznak gondolok, akkor előbb-utóbb meghasonlok. A lelkivilágom többet ér nekem, mint a hírnév. 
Nemrég megkaptam azt is valakitől, hogy aki ilyet ír, az valamilyen fokon szexuálisan frusztrált.  Talán igaza lehet nagy általánoságban. De ha engem ismerne közelebbről, tuti nem írt volna ilyet. 😀 Viszont ez se hozta meg a kedvemet.
Sajnos picit magamba kell fordulnom egy időre, mert mások véleményéből azt szűrtem le, hogy még a romantikát is rosszul értelmezem. Nem biztos, hogy sikerül átértékelnem az eddigi fogalmakat magamban, de mindenképpen átgondolom és elbeszélgetek majd olyanokkal, akikről úgy gondolom többet értenek hozzá, mint én. 
Na, most veheted úgy, hogy jól kipanaszkodtam magam, pedig csak egy rövid választ akartam. Nagyjából így működik nálam a hatalmas munka is, amikor írok. Elkezdem valahol és van amikor a szereplőim önállósítják magukat, mennek a saját fejük után. Emiatt nem is tekinthető egyik akármim sem irodalmi műnek, inkább csak csupa-csupa elrontott vázlatnak. De így már tudom azt is, hogy miért. Mert nekem nem tart hónapokig egy párszázezer karakteres „alkotás".  Viszont senki sem tudná azokat úgy kijavítani, hogy irodalmi mű legyen bármelyik. Én biztosan nem. Sorry.

Jajj, kedves Miriam! Kérlek ne vedd el a kedvét a kedvű, szárnypróbálgató íroknak, akiknek van fantáziája, ideje és kedve megmutatni azt.
Igazat adok abban, hogy törekedni kell az igényességre, de ez azért sok mindennek a függvénye. A szomszédasszonyomnak például rengeteg ideje lenne, talán ötlete és tudása is, de kedve egy csepp se. Nálam ez éppen fordítva van, sajnos. Nekem csak kedvem van/volt, de ezek után félek közzé tenni bármit is, mert még a végén nemcsak a személyemben kételkednek egyesek, hanem igénytelennek is tüntetnek majd fel. 
Ez az oldal bárki számára nyitott, aki érez magában hajlandóságot megmutatni a fantáziáját. Legalábbis valami ilyesmit olvastam ezen a környéken. 

Ami nekem sem tetszik az az, amikor valaki egy szimpla akár google fordítást küld be, mert abban semmi eredeti, semmi időráfordítás nincs, azaz saját magából semmit sem tesz hozzá a beküldő. Az ilyenek többségét szerintem nem is fogadják el, bár néha becsúszik pár ilyen is. Egy pdf könyvet is le lehet fordíttatni másodpercek alatt, ezt tapasztalatból tudom. Egy facebook csoportba próbaképpen tettem fel pár olyat, ami magyarul nem jelent meg. Hiánypótlásnak gondoltam, bár az eredetit is megmutattam. Ezt inkább azért csináltam, hogy aki nem tud spanyolul az is – nagyjából – megismerhesse a végét annak a történetnek. Előbb azért beleolvastam, hogy mennyire érthető és azt tapasztaltam, hogy ha valakit nem nagyon zavar a ragozás és más apróbb magyartalanságok, annak számára érthető lesz az is. Nem sokan mozdultak rá arra, többen érdeklődtek az eredeti iránt, emiatt nem is követek el több olyant.
Az eredetiség valóban nem követelmény egy fordításnál. Ezt régebben Pavlov írásainál tapasztaltam, amikor olvastam az övét és egy mondatot nem odaillőnek gondoltam, emiatt megnéztem az eredetit és... Pavlov magyar fordítása messze verte az eredetit, az ötletet, a történet magvát megtartva. Nem nyalni akarok neki, csak ő jutott eszembe példaként, bár biztosan több példát is tudnék felhozni erről az oldalról is. Viszont becsülöm az olyat is, aki – bevallása szerint nulla nyelvtudással – nekivág egy fordításnak. Ez számra amolyan rejtvényfejtés lehet, azaz szórakozás, aminek az eredményét közzé teszi, bár ha a forrást is közli bárki előtt nyitva hagyja a lehetőséget, hogy egy sokkal jobban sikerült fordítást küldjön be. Amikor én csináltam ilyet akkor is ez vezérelt. Nem bántam volna, ha más egy sokkal igényesebb, jobb fordítást közöl ugyanarról, amit én beküldtem, mert tudom, hogy abban is akadt sok hiba. Nem azért. mert nem igyekeztem, csupán ennyire telt tőlem. Azt hiszem ezek után ezt is elkerülöm. Tényleg igénytelennek látszanék ettől. Persze csak akkor, ha elismert író volnék, mint ahogy egyik sem vagyok.

Én ennek egy részével nem értek egyet.
Ha szeretsz valakit, akkor annak jót akarsz, igaz? Ha kettőbe vagy szerelmes és ha ők érezhetnék jól magukat egymással is, akkor miért lennél féltékeny? Talán nem akarsz mindkettőnek jót? Lehetséges, hogy az önzetlenség, mint fogalom nem is létezik? Vagy csak te vagy önző dög? Egyiket se hinném. 
Hiszem, hogy önzetlenül is tudok adni. Épp nemrég olvastam egy olyan könyvet, amikor a nő nem hitte el, hogy egy férfi önzetlenül akar neki segíteni, mert egészen addig a napig, mindenki várt tőle valamit, ha ő kapni akart. Még a szülei is! Azt, hogy legyen jó kislány, másképp nem kap babát karácsonyra. Tudod mi lett a könyv vége? Az, hogy a férfi bemutatta egy barátjának, aki már ismét várt tőle valamit, őt magát. Önzetlenül ajándékozta meg a szerelemmel, anélkül, hogy elvárta volna, hogy az ajándékozót szeresse. Nem én írtam a könyvet, de nagyon tetszett az egész történet. Nem lenne idevaló, mert annyira romantikus, hogy tényleges aktusra még a végén is csupán utalás történik. 
Téged meg ismerlek annyira, hogy tudom rólad, önzetlenül kimész egy tanyára nap, mint nap és eteted-itatod a kiscicákat, akikhez semmi közöd sincs. Szóval te is önzetlen vagy, úgyhogy létezik ez a fogalom. 
Miért nem tudod elfogadni, hogy másra is süthet a nap? Hogy ők is szerethetik egymást? Az neked miért lenne rossz, ha ők élvezik a napsütést, a sütit, vagy egy-mást? Féltékeny vagy a tortára, ha én eszem meg melletted? Tudom, hogy nem?? 😀
A többiről itt nem írnék, mert a személyes címke hiányzik. Majd máskor, máshol. Vagy nem. 
Ja, biszex címke sincs. 😅

Hagyd már! Nem ér ő annyit, hogy bosszankodj.

Ide is írom, mert valamiért nem enged simán törölni:
Helló!
ikejás szerint több van belőlem, pedig szerinte egy is elég. 
Kérlek töröljétek ezt az accouintot, hogy boldog legyen!
Köszönöm.
Titti

Biztosan ugyanazok vagyunk és még ezer másik felhasználóm is van, igaz? 
Összeesküvéselméletet én is tudok gyártani, de hogy ne legyen ebből gondod, törlöm magam. Örülhetsz: karácsonyi ajándék 😛

Köszi. 😀
Olvastad valamelyiket? Az érdekelne, feltűnt-e a kettő közötti stílusegyezésből bármi? Azonkívül, hogy mindkettő sci-fi.

Felhívtam így reggel egy szerelőt, és elmondtam neki, amit alább írtál. Ő azt mondta, hogy a szerszámát nem hagyhatja otthon, mert akkor már nem szerelőként kéne jönnie, de neki most dolgoznia kell, mert meg kell valamiből élnie. Belegondoltam és... Tényleg? Milyen szerelő lenne egy szerelő szerszám nélkül? Ha pedig hozza a szerszámát, akkor azt használnia is kell, ugye? Na, most itt a dilemma! Javíttassak avagy sem? 
Eldöntendő kérdések sora, és csak ezt követően kerülhet sor a szerszám(ok) felállítására. Szerinted szükséges egyáltalán? 

A másik: mindketten tudjuk, hogy alkalmasak lennénk arra, hogy bérben írjunk, kommenteljünk. A feltételes mód pedig csak azért, mert abban az esetben elértéktelenednénk, tehát inkább hagyjuk. Ráadásul az nem is szórakoztató!
A tesztelés viszont az. Feszegetjük a határainkat és néha mások idegeit is ezzel. Ameddig nagyon nem tiltakoznak addig nincs ezzel semmi baj, és következménye sem. 😇😀

Na, de ha ilyen szerencsém van, hogy szakértőkkel hozott össze a sors szeretném megtudni a véleményeteket, hogy az Orchideák bolygója című könyvet ugyanaz írta-e, mint a Dűne címűt? 
(1) Az orchideák bolygója · Herbert W. Franke · Könyv · Moly
(1) Dune (angol) · Frank Herbert · Könyv · Moly
Csak mert az író nevek nagyon hasonlítanak. Igaz, hogy egyik sem poresz, még csak nem is erotikus, de mindenképpen irodalom. Legalábbis ez az általános nézet. Tévedek?

Ó, a csudába! Én meg egészen idáig csupán ingyen tettem olyat. 
Ezen az oldalon legalábbis mindig, mindent ingyen tettem. Ha nem számítjuk azt a pici spórolást – az olvasási jogot –, amiért nem kellett fizetnem, bár egyesek szerint azért megdolgoztam. Másoknak az ilyen „irka-firka" az munka. Nekem meg szórakozás. Biztosan hibás konstrukció vagyok. Hívok is holnap egyszerelőt, hogy megnézessem magam. Vagy talán kettőt, ha egy nem boldogulna. 😇 Talán nekik se lesz az munka. 😊

Az biztos, hogy én nem tartozom közéjük, mert egyik történetednél írtam is, hogy nem kedvencem az s/m, de attól még  egyetlen s/m kategóriájú írást sem pontoztam le. Ha mégis megtettem másoknál, az nem kimondottan a kategória miatt történt. Egy családi történetet is l lehet írni jól és a kedvencemet is lehet undorító módon tálalni. Talán nem mindenki számára titok, hogy a kedvencem az FFM azaz a szendvicses történetek. Ez is lehet(ne) egy kategória, de én sem a kategóriákra hajtok, hanem inkább csak a fantáziámra hallgatok, amit sok minden befolyásol. Sok minden: ami az én életem. Akad olyan napom/hetem is, amikor kimondottan irritál a szex. Nem az erotika, hiszen puszit, ölelést kapni és adni akkor is jó dolog. De olyankor sem pihen a fantáziám csak éppen másfelé mozgatja a képzeletem. Lehet az krimi, fantasy... Ok, azok is bevett kategóriák, de ez a fantáziámat olyankor (sem) érdekli. Téged se kellene érdekelnie. Szerintem lépj tovább és egyszerűen ne foglalkozz vele. Minden elvárásnak úgysem tudsz megfelelni. Ha neked tetszik, akkor már megfeleltél valakinek és az nem kevés. A nagyközönségből úgyis lesz több, akinek nem fog megfelelni, bármennyire is remekművet alkotnál. Ha arra gondolok, hány művész élt a világon, akiknek a műveit életükben nem ismerték el jónak... Persze én nem akarom magam hasonlítani egyikükhöz sem. Elég ha magamat adom. Akinek nem elég, annak színészkednem kéne, de akkor meg önmagamnak nem tetszenék. Ebből egyenesen következik az, hogy én sem színész, sem művész, sem író nem vagyok. Csak egy ember, akinek van fantáziája és nem szégyelli azt megosztani másokkal. Akinek nem tetszik az egyik történetem az úgysem olvassa a többit szerintem. 
De erről már beszéltünk veled. Úgy emlékszem...

Nem értem miért jut nekem mindig egy folytatás az eszembe, amikor téged olvaslak. Átkutattam a szekrényeket is, de nem rejtőzöl ott. Talán szívem fiókjában kéne kutakodnom?! 😀
Nekem tetszett. Volt benne izgalom, romantika és sok más, szépen egy csokorba kötve, mégis érződött belőle, hogy eredetileg nem a nagyközönségnek szántad. 
Szóval, lehetne folytatni, ha mégsem teszed, annak is tudom az okát. Pedig ez aztán igazán megérne egy folytatást, ha „rosszalkodni" szeretnél. 😀

Beleképzelni pedig egészen jól sikerült ezen írásod alapján. A pet-lét manapság bizonyos régiókban eléggé felkapott dolog. A felületes szemlélőnek ugyanolyan visszataszító, mint egyeseknek a szado-mazó. Pedig ez is az alávetettség bizonyos formájáról szól, csak sokkal kisebb mértékben, mint az s/m-nél. Ez ugyanis inkább szól az ismerkedésről, a barátságról, mint a fájdalom elviseléséről.
Nagyjából úgy képzelhetjük el, mint amikor elmegyek egy ismerős házaspárhoz vendégségbe. Mivel baráti házaspárról írtam, nem kell beleképzelni a szexet, elég a barátságra koncentrálni. Ott én igyekszem az ő kedvükben járni és ez kölcsönös, másképpen nem neveznének ők engem barátnak. Mert a pet sztorikban nagyrészt ugyanaz a vágy tüzeli a feleket, hogy barátokra leljenek. Ezt Shniff egyszer nagyon jól elkapta az egyik sztorijában, egy blogban. Mai napig az a kedvencem e témában.  Persze lehetnek még mások is kedvencek. Egy embernek nem mindig egy kis kedvence van. 😀
Ugyanakkor beleférhet egy ilyen kapcsolatba is az erotika, a szex, akárcsak egy szomszédok közötti kapcsolatba. A valóságban a legtöbb szomszéd nem szexel ugyan egymással, de a legtöbb barát sem. Ettől még nem kizárt. Fentiekkel inkább csak az átfedéseket akartam érzékeltetni, hogy a pet-lét szólhat a barátságról is. 
Ez a „mit írok" dolog ismét elgondolkodtatott. Én inkább Lolával és Évával értek egyet, amikor azt írják, hogy nem kizárólag a közönség kedvéért írnak. Az én történeteimben a karakterek néha más utakra visznek, mint amilyen az én eredeti elképzelésem volt a történet egészéről. Az ilyenekben néha művelnek olyat is, amit egyébként sohasem tennék meg, és talán nem is tehetném, mondjuk azért, mert nincs testvérem. Az ilyen sztorikat általában csak közeli ismerősöknek, barátoknak mutatok meg, mert nem mindenki érti meg az ilyen fantáziákat. Vagy inkább kéne úgy fogalmaznom, hogy félreértik velem kapcsolatban. Pedig kipróbáltam pár alkalommal és meglepően jó pontszámot kapott. 😀
Ennek az egésznek az lenne talán a lényege, hogy ne fogd vissza magad és ne kategóriákban gondolkodj, mert az életben sem csak krimi, vagy csak szex létünk „kategóriája". Bár a címben előrevetítetted, hogy miről fog ez szólni, szerintem egy jó kis szárnyalás kezdete lehet ez a sztori, amibe bármi bele férhet. Én mindenesetre megelőlegeztem a 10 pontot. ❤

Hát igen. Csínján kell bánni a kívánságokkal, mert néha az internetes kívánságteljesítő hal is hatással van a sorsunkra.

Kedves Szerkesztők! 

Találtam egy képregényt, ami szöveges, de szöveg nélküliként van címkézve. 
Klasszikus jóga 1. rész (leszbi, hermafrodita, 3D, szöveg nélküli erotikus képregény, szex képregény) (torte-net.hu)
Szerintem ez megérdemelne egy humor címkét is. 
Sajnálom, hogy nem engedték meg annál a hozzászólásokat. Persze ez egyéni döntés, én mégis sajnálkozhatok. 
Egyébként valami baj lehet az adatbázissal. Ha a képregényről nyitom meg Lolamacko profilját, csak azt az egy képregényt mutatja, semmi mást. Lolamackó erotikus képregényei (torte-net.hu)
Ugyanakkor, ha mondjuk a Bambi című története alatt nyitom meg a profilját, akkor már nincs benne ez, csak két másik. Lolamacko erotikus történetei és képregényei (torte-net.hu) 
Hogy is van ez? 😀 Elképzelhető, hogy csak a böngészőm űz tréfát velem? 😇

Lehet, hogy ez nem ide tartozna, de érdekelne, hogy ha valakit törölnek, akkor annak a felhasználónak a szavazatai is kikerülnek? Csak mert a hozzászólások nagy részét pár törölt felhasználónál megtaláltam, ami jó is, meg nem is.  

Jah, a google fordításokkal kapcsolatban mintha már jelent volna meg egyszer egy olyan, hogy ami kifejezetten gépi fordításnak látszik, azt nem engeditek megjelenni. Ez változott volna? Valószínűleg ezt csak akkor lehet teljes bizonyossággal tudni, ha a forrást is megjelöli a beküldő. Vagy mégsem?

Ötletes   🙂
Lesz folytatása? Lehetne ;)