Titti hozzászólásai

Küldtem egy lehetséges befejezést. Neked is ki kell majd gubancolnod. 😉🤗

Elkészült. Nagyjából. 🙂
Nem mondhatod, hogy nem voltam elég gyors. 😛
Már nálad van, csak ki kell "gubancolnod" 😇

Válaszoltam. Remélem nem spambe ment 😀

Örülnék neki. Ha még nem felejtetted el a régiek egyikét. 🙂

Úgy gondoltam, a karakterlapok hosszabb művek esetében hasznos. Ezek szerint ez is olyan lesz. Nem gondoltatok arra, hogy kiadassátok? A történelmi romantika mindig is kelendő volt. Örökzöld a műfaj.

Az elejét jól látod. Igényes a stílus és szex történet. Ez összesen 4 fejezet lenne és cca 50k karakter. Ez volt az első fejezete, de a többi másféle lenne.  Valami olyasmi, mint amit az ismertetőben is olvashattál. A teljes sorozatba belekukkantottam, de arra nem vállalkoznék, idő hiányában sem, meg amúgy sem, mert akkor már a Hotwife sorozatot is be kéne vonnom, ami több millió karakter és vagy 100 novella, regény lenne. Ezek kis része BDSM és/vagy szimpla erőszakról szól, amit nem szívesen fordítanék egyébként sem.
De ha érdekelne téged szívesen elküldeném. 🙂

Érdemes lefordítani valamit, ha ilyen az eleje, de a FreeUse a „műfaja" ?

* * *
Sharing Mia with His Sports Team (Hotwife For Freeuse) eBook : Ryder, Klara J.: Amazon.co.uk: Kindle Store

Mia sóvárgása már régóta a tiltott élvezet csúcsai felé tereli gondolatait. Merész kecsességgel lehel életet egy titkos fantáziájába, és felfedi magát, mint Ryan gyanútlan sportcsapatának végső ajándékát. Kezdeményezése a vágy viharává változik, ahol ő a jutalom és a hódító, akit több férfi használ, imád és kényeztet, mindezt a férje figyelő tekintete alatt. 
Belépsz a zabolátlan vágyaim világába, ahol beleegyező felnőttek játsszák el a legforróbb fantáziáikat. A merész dögös feleség meséktől a több férfival való együttlétig minden itt van és rád vár. Gondolj erre úgy, mint a mi kis titkunkra; Nem mondom el, ha nem tudod megtartani. Ne feledd, ez az utazás a merészeknek, de diszkréteknek szól. Készen állsz a felfedezésre?
* * *

Két hét. Egy örökkévalóság telt el azóta, hogy Ryan elment a kosárlabdatornára, és minden másodperc nélküle a vágyakozás és a várakozás keveréke.Megpróbáltam elterelni a figyelmemet ágyunk ürességéről, otthonunk csendjéről, az ő nevetése és melegsége nélkül. Vásárolni a barátaimmal, rendet tenni a ház minden zugában, meglepetéseket tervezni – mindent megtettem. De semmi sem csillapítja az éhséget, a heves sóvárgást a férjem érintése után.Ryan nem csak hiányzik; egyenesen fájok érte. Szenvedélyünk az a fajta, amely erőteljes, amitől eláll a lélegzeted, és mindig többre vágysz. És két hét nélkülözés után ez a vágy kétségbeesett szükségletté változott.Ahogy a nappalinkban állok, a levegőben telt a várakozás. A gyertyák lágy fénye meleg, érzéki fényben fürdeti a szobát, visszatükrözi saját belső tüzemet. Gondosan választottam ki az öltözékemet, egy olyan ruhát, amely inkább a csábítás fegyvere, mint a puszta ruházat. Mély, élénkvörös, átöleli a testem minden ívét. Elég rövid ahhoz, hogy ígéretes legyen, és olyan kivágású, amely inkább sugallja, mintsem felfedi a lényeget. Ez egy olyan ruha, amely Miát kiált – aki merész, nem bocsánatkérően szexi, és teljesen magabiztos a saját bőrében.Az órára pillantok, izgatott vagyok. Ryan bármelyik percben besléphet azon az ajtón, és végre szabadjára engedhetem a bennem motoszkáló szenvedélyt. Mindene hiányzott – széles, erős vállai, ahogy szemei elsötétülnek a vágytól, durva kezei, amelyek pontosan tudják, hogyan tudnak engem rabul ejteni.Szerelmünk tüzes, intenzitása szinte kézzelfogható. Mi nem csak szeretkezünk; már-már függőséget okozó hévvel gyújtjuk, égetjük, fogyasztjuk egymást. És ma este azt tervezem, hogy emlékeztessem őt erre, hogy megmutassam neki, mennyire hiányzott, milyen módon hiányozhat egy nőnek a férje.A bejárati ajtó hangja áttöri álmodozásomat, és a várakozás izgalmát küldi végig a gerincemen. A szívem hevesen kalapál, az idegek és az izgalom mámorító keverékeként.Végre itt van! – vége a gyötrelmes várakozásnak. Utoljára lesimítom a ruhámat, minden mozdulat csábító energiát áraszt, és az ajtó felé fordulok, készen arra, hogy ismét belefulladjak szenvedélyünk mélyébe.– Hé, gyönyörűm! – mondja; hangja ismerős dallam, amibe beleborzong a gerincem. – Úgy nézel ki, mint aki készen áll egy menetre!A fenébe, ez az ember tudja, hogyan kell megnyomni a gombjaimat; nem bírok magammal. Néhány gyors lépéssel lezárom a köztünk lévő távolságot, kezemmel felé nyúlok, testemet kielégíthetetlen vágy vezérli. Ajkunk csókban forr össze, ami egyszerre üdvözlés és ígéret; az eljövendő szenvedély ígérete. Ő a megtestesítője mindannak, amire vágyom – erős, magabiztos és az enyém.Enyhén elhúzódok, gyorsan zihál a lélegzetem, ahogy összekapcsolódik a tekintetünk.
– Már vártalak – suttogom, a hangomban a vágy és a szeretet fülledt keverékével. – Valami különlegeset tervezek ma estére. És holnapra… de erről később beszélünk.Ryan tekintete végigkalandozik rajtam, és meglátja a ruhát, amely inkább meghívó szeretkezésre, semmint öltözék.
– Hihetetlenül nézel ki – mormolja, és kezei a derekamra siklanak, majd közelebb húz magához. – Alig várom, hogy beléd kerüljek!
Kezei tapintásával elektromos szikrákat és egész nap parázsló tüzet gyújt testemben. Neki nyomom magam, érzem testének szilárd erejét, ami éles kontrasztban áll az enyém lágyságával. Ujjaim felfelé haladnak a mellkasán, az általam oly jól ismert izmokon, hogy a nyaka köré fonódjon a kezem, és lehúzzam  egy újabb mély, bódító csókra.
– Az egész éjszakát együtt töltjük – mondom az ajkai előtt. – És azt tervezem, hogy minden másodperc különleges lesz.
Miközben végigvezetem a házban, a feszültség felforrósodik közöttünk, a levegő sűrű, nyers vággyal töltődik fel. Belépünk a hálószobába, és megfordulok, hogy újra a szemébe nézhessek; kezeimmel szándékosan a mellkasának feszülök. Érzem az ujjbegyeim alatt szívverésének lüktetését, ami a saját felgyorsult pulzusomat visszhangozza.
– Ma este, hadd vigyázzak én rád – suttogom fülledt hangon, és közelebb hajolok. – Túlerőltetted magad, bajnokom. Itt az ideje a jól megérdemelt kényeztetésnek.
Ryan szemében az éhség szikrája tükröződik. Világosan tükrözi azt a kölcsönös igényünket, hogy feloldjuk a hetekig tartó külön-alvást egy féktelen szenvedélyes éjszakában. Lassan, izgatóan vetkőztetem le, ujjaimmal jól tónusú testének körvonalait követem, érzem bőre melegét elhúzódó érintésem alatt.Mire lehullik az összes ruhája, összetéveszthetetlen az izgalom, a farka büszkén áll, rángatózik a várakozástól. Körbeölelem a kezemmel, finoman simogatom, élvezem, ahogy még jobban megkeményedik, lelkesen reagál az érintésemre.– Istenem, Mia, mennyire hiányoztál – nyögi, és hangja tele van nyers vággyal.Pajkos vigyor játszik az ajkamon, ahogy felnézek rá. – Meg tudom mondani mennyire. És hidd el, emlékeztetni foglak arra, mennyire hiányoztál te is nekem.Ahogy térdre rogyok előtte, érzem, ahogy a saját vágyam felépül; lüktető szükséglet, édes fájdalom, amely kielégülést követel. Még néhányszor végighúzom a kezem, mielőtt a számba veszem, és ízlelgetem őt. Nyögése zene a füleimnek, az élvezet és a megkönnyebbülés édes szimfóniája.Imádom őt! Nyalok és szopok, minden általam ismert technikát használok, hogy megvadítsam. Keze sürgetőn a hajamba gabalyodik. Érzem, ahogy kezdi elveszíteni az irányítást, a csípője a számhoz csapódik, a szorítása a hajamban megfeszül.– Baszd meg, Mia – nyögi vágytól rekedt hangon.
– Ez kurvára jó érzés.Szavai ösztönöznek, és megkettőzöm az erőfeszítéseimet, elhatároztam, hogy élete legjobb szopását fogom neki adni. Érzem, ahogy a farka megduzzad a számban, és tudom, hogy közel van. Még néhány lökés a nyelvemen, és jön, az orgazmusa intenzív és erőteljes.Minden cseppet lenyelek, szeretem az ízét, ez a kis elégedettség érzése enyhíti égető vágyamat. De ahogy felhúz és mélyen megcsókol, tudom, hogy ez csak a kezdet. Az egész éjszaka előttünk áll, és azt tervezem, hogy a legtöbbet hozom ki belőle.
– Hihetetlen vagy – leheli az ajkaim közé, ujjaival incselkedően a mellbimbóimat markolva a ruhám vékony anyagán keresztül.
– Ez a meglepetés… felülmúlja azt, amit elképzeltem.
– Á, ez? Nem, ez csak előjáték volt. Ez az igazi meglepetés – mondom, és előveszek egy pár bilincset az éjjeliszekrény fiókjából, és kínzóan az ujjam körül  lóbálom.Ördögi vigyor játszik Ryan jóképű arcán, ahogy készségesen elnyúlik az ágyon, izmos alakja vászonként szolgál vágyaimhoz. Szívem a mellkasomban erősen dobog. Minden dobbanás azt visszhangozza, hogy egyre nagyobb szükségem van rá.
– Készülj fel egy kis játékra! – dorombolom csábító hangon.Lassan, kötekedően levetem a ruhámat, hagyom, hogy a padlóra hulljon egy szövet suttogásával. Hamarosan követi a melltartóm és a bugyim, csupasz és szabadon hagyva, gyönyörködve a szemében, a nyers éhségében, mielőtt eltakarom a szemkötővel, amit rácsúsztatok.Hangja a várakozás rekedt morgása.
– Szeretem, ahová ez tart.
– Lefogadom, hogy imádni fogod – válaszolom, a hangomban némi játékos dominancia csillogott.
– Most kezdődik az igazi móka.Céltudatosan terpeszkedve mellette, miközben megmozdulok, hogy a csuklóját a fejtámlához erősítsem, biztosítom, hogy a melleim kínzóan közel lebegjenek az arcához. Minden alkalommal, amikor előrehajolok, hogy rögzítsem a mandzsettát, kemény mellbimbóim enyhén az ajkaihoz simulnak.Minden kötekedő érintkezésnél megpróbál jobban felém nyúlni, nekifeszülve a korlátoknak. Csalódott próbálkozásai, hogy megragadják az éppen elérhetetlen élvezetet, felerősítik a várakozást, mozdulatainkat a vágy rendkívül kínzó táncává változtatva.Miután a csuklóját biztonságosan megbilincseltem, hátradőlök, hogy megcsodáljam: megkötözve, bekötött szemmel, teljesen kiszolgáltatva nekem. Látványnak is szép! Kezeim a mellkasán, lefelé vándorolnak a hasán, követve testének kemény, faragott vonalait, miközben lassan csúszkálok a testén, felépítve azt a ritmust, amitől mindketten zihálunk a szükségtől.Odahajolok, ajkaim csábítóan közel állnak az övéhez, lélegzetünk a vágyakozás felhevült táncában fonódik össze.
– El sem tudod képzelni, mennyire vágytam erre – mormolom. Hangom selymes, csábító ígéret. – Hadd mutassam meg, milyen mély ez a vágy.
Megindítom a teste lassú, szándékos feltérképezését. A nyakától kezdve csókolom és harapom a szelídség és az éhség keverékével. Kezeim a testén vándorolnak, feltérképezve bőrének minden centiméterét, halk, elismerő nyögéseket váltva ki ezzel belőle. Ahogy lejjebb haladok, a testéből kiáramló hő tüzet gyújt bennem, és a vágy borzongását küldi végig a testemen.A farka fölött lebegve kíméletlenül incselkedek vele, ajkaimmal pehelykönnyű puszikat és nyalásokat adva, szándékosan kerülve a közvetlen érintkezést. Csalódott nyögései megtöltik a szobát, bizonyítva vágya édes kínját.
– Kérlek – könyörög mély hangon, a féktelen szükségtől telve.
– Mindjárt odaérek – suttogom vissza, leheletem forró simogatásával. Folytatom a kínzását, maximumra fokozva ezzel a vágyát.Amikor végre beborítom a számmal a farkát, reakciója azonnali és heves. Csípője hozzám nyomódik, egy kétségbeesett emberként, aki megkönnyebbülést keres. Úgy helyezkedek el, hogy összeérjen altestünk, és érzem, hogy a farka hegye a sima, fájó puncimhoz csúszik. Kombinált nyögéseink betöltik a szobát.
– Ó, kicsim, olyan kibaszott nedves vagy – nyögi alattam.
– Kínzó két hét volt ez – lihegek, és lesüllyedek rá, és érzem, hogy teljesen kitölt. – Most nagy szükségem van rád. Egészen akarlak!
A szavaim élvezete szélére sodorják. Lökései hevesebbek, kétségbeesettebbek. Amikor eléri a csúcspontját, egy mély, torokhangú nyögéssel, visszhangzik bennem, kiváltva a saját robbanásszerű felszabadulásomat. Gyönyörünk hulláma mindent felemészt, elakad a lélegzetünk.
– Hihetetlen volt – zihálja kicsit később, hangja nyers az elégedettségtől.
– Az volt – értek egyet, bár a testem még mindig zúgott az utórengésektől. – És még messze vagyunk a végétől.Pajkos vigyorral leveszem a szemkötőt és a bilincset, alig várom, hogy jobban felfedezzem a testét. Ő is telhetetlen, akárcsak én, és az az érzésem, hogy nagyon fogjuk élvezni az éjszaka hátralévő részét.

Valami nagyon összekeveredett! 😂
De nem bánom. ;)

Sejtem 🙂 és köszönöm, hogy így gondolod.  De biztosan tudod, hogy a szerelmet sem árt olykor megerősíteni. Hiába bizonyítja tettekkel kedvesem sokszor, mégis jól esik mindkettőnknek, ha néha kimondjuk: Szeretlek!
A vén jelzővel nem értek egyet. Aki a szívében fiatal, az sose vénül meg, akárhány éves is legyen.
A virágod tetszik nagyon. Komolyan! Csak most figyeltem fel rá, bár a történeteid elég régóta olvasom. A kor így is relatív, hisz csak később olvashattam, amit régebben írtál. Ezért külön öröm, hogy így reagáltál. 💖

Egy efféle primitív történethez primitív szöveg jár. Nekem ezzel nem volt bajom, viszont az furcsa, hogy a tabletta szedése a katolikusoknál bűn, viszont a paráznaság meg nem. Módosították mostanában a tízparancsolatot? Vasárnap elmegyek templomba teológiát tanulni.  Az is lehet, hogy valamit félreértettem. Hm.

Jééé... Te még emlékszel rám?!   🙂
Örülök, ha tetszett bármi abból, bár a nagy része egyáltalán nem erotikus, sokkal inkább krimi.
Itt (is) lehet a népszerűségre törekedni, de tudjuk, hogy nincs egyetlen olyan történet sem, aki mindenkinek megfelelne. Ha azt írom, hogy nekem egy barát véleménye többet ér 100 másiknál akkor az hibás egyenlet lenne?  Persze ezt (is) gondolhatja más másképpen.
Nem akarlak – nem is tudlak 😂 – kényszeríteni semmire. A te munkád, a te döntésed, a te eredményed...  Nem ragozom, csak köszönöm, hogy ezt (is) megmutattad. 🙂

Képregénynél nincs humor kategória? Én ezen jót nevettem de nem volt rajta: A kocsma 2. rész - Penge játszma (leszbi, anál, bilincs, hermafrodita, szobalány/lakáj, 3D erotikus képregény, szex képregény) (cartoonsex.hu)
A 39. képnél picit irigykedtem a csajra. Nem a partnere, csak a póz miatt. Tutira ki fogom próbálni 😂

Nekem tetszenek az erotikus krimik (is). Ez a fordításod is remek. Gratulálok.
Ha azt mondanám légy férfi és merj feltenni bármit, amit elfogadnak, akkor talán megsértődnél. Így inkább csak biztatlak, hogy légy egy picit bátrabb. Amit elfogad a szerkesztőség, az ide való, bárki is mondana mást. Amennyiben kiderülne, hogy mégsem, akkor meg úgyse fogja azt látni itt többé senki. Ha bátortalan maradsz senki nem fogja olvasni és a lehetőséget is elveszed azoktól, akiknek tetszene. Ne büntess engem kérlek! 🙂

Kedves Sztbali!
Azért neked címzem ezt a hozzászólást, mert veled beszéltünk nemrég a társalkodóban a hozzáadott értékről Na, ez itt is megvalósult, csak sajnos negatív előjellel. Így lehet egy jó történetet elrontani.
Ahogy mtibor2000 írta ez így élvezhetetlen. Hozzátenném, hogy több helyen érthetetlen is.
Nem biztos, hogy nekem jobban ment volna, ha ismerhetem egyáltalán az eredetit. Így viszont biztosan nem tudom eldönteni.  Nem érdemel pontot, mert csak a fordítóprogramot értékelném. A történet ötlete viszont többet érdemelne.

Nem rossz ez, bár a narráció furcsa. Nem kicsit! Először úgy éreztem, mintha a férj mesélné el a történteket, de az események alatt miért utalna ő önmagára E/3-ban?
Ráadásul én a párbeszédet ritkán teszem idézőjelbe, bár talán ez sem helytelen. Akkor szoktam néha, amikor éreztetem, hogy az illető másnak meséli el. Olyannak, aki nem volt jelen. A feleség aktív résztvevő volt és ha így gondolom. Nem tuti, hogy ez a megállapítás helyes. Egy igazi író talán megcáfolhatna.

Ebben egyetértek, mert más tollaival ékeskedni, nem szép dolog. Tudtad, hogy ma is több értékesnek tartott mű alatt szerepel más szerző, festő neve? Akadt olyan, amit vázlatként készített az eredeti szerző, aztán félretette. Később hozzáértő szakértők felfedezni vélték benne más valaki stílusát, ecsetvonásait és eldöntötték, hogy azt bizony ő írta, festette. A mai napig nem derült ki a tévedés. Sose fog már.
Én meg találtam nemrég egy rövidebb vázlatot. Nem én írtam, de nagyon tetszett. Csak az indíték benne a megcsalás, a szex, egyébként inkább a krimi szerelmeseinek szánnám. Két emberről biztosan tudom, hogy ezt imádná. 😊 Lehetne ebből akár erotikus sztorit is faragni. Szerinted az plágium volna?

* * *

Ted Clever
Marionett

Jack Morrison elhatározta magát. Vett egy revolvert és elment a Saletti irodaházba. A felfelé száguldó liftben még egyszer átgondolta a tennivalókat és a huszonnyolcadik emeleten már úgy szállt ki, hogy teljesen készen volt a nagy terv.
– Mr. Saletti-vel szeretnék beszélni – mondta a vastag ajtó előtti asztalnál ülő titkárnőnek.
– Várja önt?
– Nem, de ha megmondja neki, hogy Jack Morrison van itt, akkor bizonyára fogadni akar.
– Megkérdezem. Addig foglaljon helyet, kérem – mondta a titkárnő és eltűnt az ajtó mögött.
Jack a telefonhoz lépett és a rendőrség segélyhívószámát tárcsázta.
– A Saletti székházból telefonálok. Mr. Saletti túszul ejtette egyik ügyfelét és elbarikádozta magát az irodájában. Azt ordibálja, hogy ha valaki az iroda közelébe merészkedik, lelövi a túszt – hadarta gyorsan a telefonba és letette a kagylót. Mire a titkárnő visszajött, Jack már a várófotelben ült.
– Bemehet, Mr. Morrison.
– Hello Harry! Ugye nem gondoltad volna, hogy egyszer meg foglak látogatni? – kérdezte Jack, amint becsukta maga mögött az ajtót.
– Mit akarsz? – kérdezte kissé megijedve Saletti.
– Küldd haza a titkárnődet!
Amint Saletti visszajött, Jack elővette a revolvert.
– Maradj a fotelban és hívd fel a rendőrséget! Közöld az ügyeletessel, hogy túszul ejtettél engem és százezer dollárt kérsz vagy megölsz!
Saletti remegő kezekkel emelte fel a telefonkagylót. Mindent úgy mondott, ahogyan Jack meghagyta neki.
– És most mi lesz? – kérdezte Saletti.
– Várunk. Megvárjuk, amíg megérkeznek. Te addig elbarikádozod az ajtót.
Nem kellett sokáig várakozniuk. Amikor Jack észrevette, hogy a szomszédos toronyház szemben lévő ablakaiban megjelennek a rendőrség mesterlövészei, ellépett az ablaktól.
Megcsörrent a telefon.
– Felvegyem? – kérdezte Saletti bizonytalanul.
– Igen. Valamelyik rendőrfőnök hív. Megpróbál alkudozni veled hogy időt nyerjenek, de te ne egyezz bele semmilyen változtatásba. Fenyegesd meg, hogy ha nem lesz itt öt percen belül a pénz, megölsz!
– Ez marhaság. Mit akarsz ezzel elérni? Ennek így nincs semmi értelme! Az én nevemben akarsz hozzájutni a pénzhez?
– Nem erről van szó. Vedd fel a telefont! – válaszolt határozott hangon Jack.
Saletti felvette a kagylót és ismét a megbeszéltek szerint cselekedett. Amikor vége lett a beszélgetésnek, Jack odadobta a fegyvert Saletti-nek.
– Mi a francot akarsz? Semmit sem értek! – ordította Saletti, mikor már kezében volt a revolver.
– Amikor megtudtam, hogy évek óta viszonyod van a feleségemmel, meg akartalak ölni, de azután meggondoltam magam. Majd elintézi helyettem valaki más.
– Bérgyilkost fogadtál? – kérdezte kétségbeesve Saletti.
– Nem. Nekem arra nincs pénzem. Ingyen is megteszi. Ez a munkája. Nem én fizetem.
– Most megölhetnélek – mondta Saletti és felállt az asztaltól.
– Nem. A fegyver nincs megtöltve, de a célnak nagyon jól megfelel.
Saletti még mindig nem értett semmit. Elgondolkodva nézte Jack Morrison-t és egy lépést tett felé.
. . .

– Kettes megfigyelő jelenti, hogy a célpont az ablakhoz lépett. fegyver van nála. Valószínű, hogy éppen használni akarja.
– Várjon még!
– A célpont egy lépést tett előre. Célpont megerősítve!
– Tűz! – adta ki a parancsot a terroristaellenes alakulat vezetője.

Szerző:
Ted Clever

* * *

Jah, ezt később felhasználta valaki más egy nem túl sikeres műben, szimplán beillsztve ezt az eredetinek tűnő elgondolást egy hosszabb sztoriba. Nem nevezem meg az illetőt. Mondjuk inkább, hogy nem is emlékszem rá. 😀

Lopott?? Ha így veszed, akkor soha ne írj semmit, mert mindent leírtak már előtted, de ne is szólj egy szót sem, mert az is csak „lopott" 🙂 Egy ötlet megvalósítása többféle módon, egyedien... Vajon nem ez a szex is? Ó, hogy az is mennyire lopott dolog! Ugye milyen unalmas is?! 😂
Ez a vázlat is lopott, mert egy film leírása, ahogyan én láttam. Azt meg egy forgatókönyvből vették, amit a forgatókönyv írója szintén valahol látott, olvasott, vagy átélt. Ha az eredetiséget akarnánk kutatni, bizonyos momentumokra nézve rájönnénk, hogy az bizony már rég megtörtént másokkal azelőtt, tehát lopott.
Egy gyémánt kavics mielőtt azzá lett csupán szén volt, de a csillogását valahonnan lopta, mégis szép és drága. Az érték tőlünk válik azzá, vagy éppen mi tesszük értéktelenné.
Egy olyan dolog átalakítása, ami már adott, az nem lopás szerintem. A megvalósítás, a hozzáadott érték az ami széppé teheti, vagy ellenkezőleg. Te nem így látod?
De nem akarlak megerőszakolni, tedd amihez kedved van! 😉

Akár meg is írhatod. 🙂
Bár nem akarlak elcsábítani a címkézéstől, mert azt annyira jól csinálod. Kár, hogy az enyéimhez nincs ötleted. :(
M1. Megyek játszani 🙂

Most láttam egy filmet testcseréről, de valójában a lelküket, tudásukat cserélték ki. 😂 Írtam egykor én is ilyet. De ez a Bűbájos boszorkákból levő sztori egy picit butított.
Amúgy nem értem mi a hiba ebben. Rövid, megtörténhet... Na, talán Évinek mégse volt igaza . 😉

Pedig ezt direkt szabtam rövidre, hogy legyen egy ilyen is. 😃

Láttam egy filmet. A címe miatt néztem meg gyorsítva, olyan háromszoros sebességű lejátszással. A szereplők nevét éppen ezért csak én magam találtam ki, nem az eredeti forgatókönyv szerintiek.  A film elég régi és a történet mára eléggé banális, bár talán mégse annyira, hiszen naponta csalják meg egymást férjek és asszonyok, de a legtöbb mégsem végződik válással. Ebből akár folytatásos sztorit is lehetne fogalmazni, ám én most megelégszem egy reményeim szerint érthető, de forgatókönyvszerűen írott vázlattal.
A történet lényege, hogy egy férfinak, Tonynak van egy szép menyasszonya Niki. Vele ő úgy érzi minden rendben és hogy nagyon szereti. Egy átmulatott este során jön rá, hogy alig ismeri a nőt. Ugyanis mindketten sokat isznak, de Niki nem elégszik meg ennyivel és beáll  a táncoslányok mellé és idegen férfiak előtt sztriptízel, sőt. Eleinte csak Tonyval foglalkozik, viszont a férfinek semmi kedve tanúk előtt meghágni a kedvesét, a nő viszont arra gondol, hogy Tony őt nem szereti eléggé. Emiatt és persze az alkohol gátlásoldó hatása miatt is, Niki egyre bátrabb lesz és más férfiakhoz is dörgölőzik, akik kimutatják iránta a tetszésüket, és sokszor, sok helyütt simogatják.
Tony végül otthagyja, mert Niki nem akar vele haza menni, ő még szórakozni akar.
Tonyt elkeseríti a dolog, mert lelki szemei előtt megjelenik a szeretett nő képe, akit egyszerre több férfi kényeztet és talán meg is dugja mind. A férfinak eléggé szegényes a szexuális fantáziája, mert eszébe se jutna olyan, amikor egyszerre többen vannak a nőjében. Hasonló a szexuális élete is, mert Niki bár nem mondja neki, vele a szexet sosem igazán élvezi. Őt csak olyan másodhegedűsként tartja, mert szép férfi, mutatós, de csak ennyit jelent neki. Mégis igent mond, amikor Tony a kezét egy évvel később megkéri.
Azon az estén Tony összefut egy másik lánnyal, aki elpanaszolja neki, hogy dobta a fiúja. Megvigasztalják egymást, bár ez nem megy Tonynak simán, mert mikor eljutnak az ágyig és elcsattan egy szerelmesnek tűnő csók is, a fiú elfut, de pár percig a folyosón sétálva újra megjelenik előtte amint Nikit dugja éppen valaki és felmerül benne is, hogy miért ne? Visszamegy Ellihez és nagyot szeretkeznek. Érzékien, kielégítően méghozzá annyira, hogy együtt alszanak el, Tony lankadtan is benne marad Elliben és a nő reggel meglepve tapasztalja milyen kellemes dolog egy ilyen ébredés. Akár egy álom, gondolja és még egyet szerelmeskednek, ami azonban nem egyre sikerül, hanem többre. Mindketten bizonygatják mennyire szerelmesek, ám Tony búcsúzás előtt elmondja Ellinek, hogy mit tett Niki vele. Feltehetően lefeküdt másokkal, bár ez nem biztos, de ő mégis azt a nőt szereti. Bocsi.
Elli szomorú lesz, nem találkoznak többet, hiszen a férfi nem őt akarja. Csinos lány lévén hamar rátalál Lorenzo és Elli úgy gondolja meglesz mellette az anyagi és erkölcsi biztonsága, mert a férfinak van jó állása és azt mondja szereti, de neki nem olyan jó vele az ágyban, ám ezt el tudja viselni. Ezt gondolja a házasságuk előtt.
Teljesen véletlen dolog, hogy Lorenzo éppen friss házasként hívja fel Tonyt, mint régi iskolatársát és egykori haverját és elnézést is kér tőle, hogy nem hívta meg őt az esküvőre. Tony azt feleli, hogy semmi baj, hiszen majdnem egy napra esett barátja lakodalma az övékkel. Többszöri találkozás után ők négyen megegyeznek abban, hogy együtt mennek nászútra, így mindig mindenkinek lesz társasága. Férfiak egymás között és a nők is, mert időközben a nők is összebarátkoztak valamennyire, bár egyikük sem tud arról, hogy megvolt neki a másikuk mostani férje is. Ugyanis Niki azon az ominózus estén megismerkedett és eltöltött egy kellemes, szerelmeskedő estét Lorenzoval, de aztán ő dobja a fiút azzal, hogy Tonyt szereti.
Egy napon Lorenzo megy el bevásárolni, de mivel Ellinek nincs kedve vele menni, Niki viszont imád vásárolni ajánlkozik társnak a bevásárlásra. „Menj csak drágám” – biztatja őt Tony, mert igazából ő is csak a vásárlásra gondol.
Lorenzo menet közben elmondja Nikinek, hogy még mindig emlékszik milyen jó volt vele azon az éjszakán és bókjaival leveszi a lábáról az ifjú asszonyt, aki az autóban egy elhagyatott kieső helyen szeretkezik vele. Ez már nagyon hiányzott Nikinek, mert bár úgy érezte eddig, hogy minden rendben van közte és Tony között, ám éppen Lorenzo ébreszti rá a valóságra. Arra, hogy mennyire szegényes volt az ő szexuális élete. Most úgy érzi egyik férfiba sem szerelmes, de ez össze is zavarja, hiszen ő most már férjes asszony és nem tekinthetne úgy Lorenzora, mint lehetséges férj jelöltre, mint ahogyan nemrég még tehette volna. A szexuális élete valóban fantáziátlan volt és szegényes, mivel Tonynak nem sikerült elfelejtenie azóta sem Ellit. Tony mindig maga előtt látja azt a nőt, aki most már barátja felesége, amikor éppen Nikivel szeretkezik. Ez a szeretkezés rendszerint annyiból állt, hogy Niki elkezdi őt csókolgatni, amiből Tony leveszi, hogy a lány már felkészült rá testileg, hiszen  a nő akarja őt, emiatt úgy gondolja nem kell előjáték, csak pár csók még és behatol… Ekkor jelenik meg előtte Elli, amint a haja szétterül a párnán és más erotikus képek, de mindig csak Ellivel, és nem az alatta fekvő Nikivel, ám ez annyira felizgatja, hogy egy percnél tovább sosem bírja. Emiatt érzi a bevásárlóút során Niki, hogy Lorenzoval más, és valami elveszett az életéből.
Nem sejtik, hogy közben Tony és Elli is beszélgetnek és újra egymásra találnak. Tony ekkor döbben rá, hogy ő nem is a jelenlegi feleségébe szerelmes, hanem éppen a barátjáéba, de már nincs mit tenni. El is mondja ezt Ellinek és hozzáteszi, hogy nem tehetik ezt többé, mert ő arra vágyik, hogy minden reggel Ellivel ébredjen de ez már lehetetlen. Elliben a szavak hatására ismét felidéződik az emlék, milyen csodálatos érzés volt az is, amikor Tonyt kora reggel érezte magában, méghozzá teljesen keményen, harcra készen. Ilyen Lorenzoval sosem volt és még a szex is más Tonyval. Jobb, sokkal-sokkal jobb és innentől ő is búsan veszi tudomásul, hogy ez talán már több mint egy barátság és sokkal több, mint maga a vágy. Igen, mondja magának, hiszen érez ő vágyat Lorenzo iránt is, mégis Tonyval csodálatosabb érzés még egy egyszerű csók is. Nos, nem egyszerű, mert Tonyval már semmi sem egyszerű. Talán sose volt az, mert az első alkalommal is elfutott tőle a férfi, bár akkor is visszatalált. Most megint azt mondja, nem lehetnek többé egymással. Mi ez, ha nem egy ismételt elfutás?
Hazatérve Lorenzon nem látszik változás, hacsak a kielégültséget nem mondanánk annak, de Nikin viszont Tony egyből észreveszi, hogy kicsit más a nő most. Úgy sejti köze van ehhez Lorenzonak, de nem firtatja a dolgot. Akkor sem tette, amikor Niki sztriptízelt anno, bár akkor is nagyon ette a fene, hogy mi történhetett közben, mégse merte megkérdezni Nikit. A nő meg természetesen nem dicsekedett a hódításával akkor sem, most meg főleg nem, hogy mindketten házasok. A frusztráltság érzése átváltott a kielégültségébe és ezt mindenki észrevette rajta, mintha csak a homlokára lett volna írva. Ebből gondolta Tony, hogy Lorenzo és Niki között történt valami és bár nem tette szóvá, bántotta a tudat, hogy ifjú felesége megcsalta. Ez a tudat kis idő alatt felmentést adott neki arra, amit ők is tettek Ellivel közben.
Csakhogy ő már tudta, hogy szerelmes lett, hiába bizonygatta önmagának addig a napig, hogy csak azért gondol Ellire Nikivel történő szeretkezéseik közben, mert tetszett neki a nő odaadása. Már nem tagadhatta le, hogy ez több mint vágy, szerelmes lett, hiszen azt komolyan gondolta, amit Ellinek mondott, hogy szeretne mellette ébredni minden reggel. Igen, az tényleg komoly volt, de csak az.
Annyira akarta már Ellit, hogy nem tehetett róla, és amikor egy vacsora alkalmával végre kettesben maradt barátja feleségével elhívta őt egy éjszakai fürdőzésre. A fürdőzés érzéki szeretkezésben végződött. Elli „megtanította” neki, hogy a szeretkezés sokkal több mint amit addig Tony tett Nikivel és sokkal csodálatosabb érzéseket is elővarázsolt a férfiból. Nem sejtették, hogy Lorenzo végignézi amint Elli és Tony megcsalja őt. Lorenzo visszarohan a házba, de nem kelti fel Nikit, aki édeset álmodik a szomszéd hálóban. Tony még visszahívja búcsúzóul kétszer is Ellit egy-egy szerelmes ölelésre, aki szintén rádöbben, hogy bizony ő is szerelmes lett. Mégpedig éppen ez a két szimpla ölelés győzi meg róla, mert tényleg semmi több nem történik, még egy ártatlan puszi sem, attól félve, hogy az ablakokból bármelyikük újdonsült házastársa észrevehetné őket. Csak egy ölelés – gondolja Elli, de ez annyira meghitt, annyira megnyugtató és mégis annyira izgató a férfi közelsége, amit ő addig sosem érzett. Sem Lorenzo iránt, sem senki más iránt. Sírva szalad be a lakosztályuk közös nappalijába és ott találja Lorenzot, aki felelősségre vonja. Elli nem kertel, bevallja neki hogy bár nem akarta szerelmes lett a férje barátjába. Lorenzo dühe határtalan, hiszen a barátja nem csak megdugta, hanem el is szerette tőle asszonyát és ez több, mint amit ő Nikivel tett. Az is igaz, hogy eddig nem is próbálta önmagának megmagyarázni, miért kellett újra neki Niki. Elintézte azzal, hogy csak a szex miatt, hiszen Tony felesége is nagyon csinos és kívánatos, ráadásul eszébe jutott az az első alkalom. Neki nagyon tetszett, hogy Niki annyira gátlástalanul viselkedett. Felizgatta, de akkor sem és most sem gondolt bele többet.
Viszont amint Tony belépett, Lorenzo egyből nekiesett. „Hogy tehetted ezt velem? Nem azért hívtalak meg és álltam én a nászutad költségeit, hogy elszeresd a feleségem. Tudod te, hogy mit érzek most? Na és azt tudod-e, hogy te mit érzel?” Tony ekkor már úgy érzi, hogy minden mindegy. Nem így akarta ugyan bevallani Ellinek, hogy szerelmes lett bele, mégis kimondja: – Szerelmes lettem Ellibe.
Ellit nagyon meglepi, de csodálatos érzéssel tölti el ez a vallomás, hiszen a szeretett férfi annyira bátor, hogy kimondta a férje előtt is, ez így most talán nem is neki szól, csak róla, de biztosan őszinte. Lorenzot viszont ugyanez a vallomás felbőszíti és dühében nekiesik Tonynak, aki védekezik, dulakodnak. Ezt a dulakodást hallja meg Niki, aki felébredve nem találja maga mellett Tonyt és rájön, hogy mi történhetett. Kiszalad a nappaliba és igyekszik szétválasztani a férfiakat, akik csak akkor nyugszanak meg némileg, mikor valamelyiküknek sikerül eltalálnia Nikit, aki bátran közéjük lépett. A bátorsága inkább botorság, mert csupán abból fakad, hogy Tony nem bántaná őt, hiszen a férje, Lorenzoval meg nemrég történt éppen egy felejthetetlen kaland, így tőle sem kell tartania. Egy kicsit meglepődik, amikor mégis bekap egy fájdalmas ütést, de mégse azt kérdezi meg, hogy melyikük adta, hanem inkább ő is felteszi a kérdést Tonynak, hogy mi történt, de a dühös Lorenzo megelőzi és elmondja, hogy azok ketten ott a kanapén összejátszottak ellenük. Tony elszerette tőle Ellit és mindkettőjüket megcsalta. „Tőled akarom hallani!” – vonja kérdőre most Niki Tonyt. „Tényleg az történt amit Lorenzo mondott, beleszerettem Ellibe. Nem tehetek róla, de csak most tudtam meg, csak itt, hogy mindig is bele voltam szerelmes, Ne haragudj rám ezért. Bár olyan sok okod a megcsalás miatt nem lehet haragudni, mert úgy gondolom, hogy mi csak egyenlítettünk. Tudjátok, amikor a bevásárlásból hazaértetek, Nikit mintha kicserélték volna. Egyből rájöttem, hogy történt valami az úton köztetek.” Lorenzo tagadni akarja, ám Niki megelőzi és dühében bevallja, hogy valóban megtették, lefeküdtek ott az autóban egymással és az annyira jó volt, mint amennyire Tonyval soha. Ő ezt ugyan bosszúnak szánta, így akarva megbántani a hűtlen férjét, ám nem gondolt arra, hogy ez egyben vallomás is Lorenzo felé, aki emiatt teljesen lehiggadva közli Ellivel: – Ezek után elválunk, azt ugye tudod? Nem kell hazajönnöd velem, elköltözök. Ezt az utat kifizettem van még két heted. Élvezd a szerelmeddel, ha akarod.  Én nem tudok itt maradni. Jössz velem Niki?
Niki kicsit habozik, majd bólint.
Nos, a film eddig tart, de bárki kitalálhatja a folytatást. Én egy ilyen variációra voksolnék:
Elli és Tony összeházasodnak, miután a nászútjukról hazatérnek. Lorenzo és Niki is egymásra találnak, hiszen Lorenzo éppen azt szerette meg Nikiben, hogy mennyire bevállalós ez a nő, és ezentúl megadja neki, amire az vágyik. Hotwife lesz Nikiből, aki egyre inkább élvezi ezt a szerepét. Előfordul, hogy Lorenzo odaajándékozza őt egy-egy ismerősének, vagy ismeretlennek, persze mindig megbeszéli előre ezt a feleségével. Olyan is előfordul, hogy Nikit egyedül küldi szórakozni és amikor az hazaér, lelkendezve újságolja neki a legújabb hódítását, mire nagyot szeretkeznek. Az teljesen mellékes, hogy ez a hódítás valóban megtörtént-e vagy csak kitalálta a nő, a szeretkezés ennek tudatában mégis mindkettőjüknek felejthetetlen perceket okoz. Lorenzo ugyanis úgy érzi, hogy ez a nő immár teljesen az övé, azt teszi mindig amit ő akar, amit csak kér tőle. Emiatt Nikit egyre vadabb dolgokba viszi, amit Niki a kíváncsisága és a férje iránti bizalma miatt sosem utasít el. Ők emiatt élnek életük végéig tartó boldog házaságban, hiszen egymást szeretik és bármilyen esemény után mindig egymásra találnak, és rájönnek, hogy nem kell nekik más. Niki is így gondolja, mert a többi férfit, akit a férje tanácsol neki, vagy inkább azt mondhatnánk odadobja, eladja, Nikinek semmit sem számítanak, csak annyit, mint egy kellemes élmény, egy testi kielégülés. Ezért is szereti ő Lorenzot egyre jobban, mert a férfi még azt is elnézi neki, ha ő beszámol a férjének a legújabb, bár nem létező férfiról az életében.
Tony és Elli pedig élik a szerelmesek életét és Elli egyre többre sarkallja kedvesét, mert neki nagyon is jól működik a szexben is a fantáziája, mígnem egy alkalommal beleviszi őt egy hármasba is egyik barátnőjével.
A férfi kipróbálja, de taszítja őt a másik nő, bár nem érti ezt, hiszen ruhában annyira kívánatosnak tűnt. Ezt el is mondja Ellinek, aki ezt olyanképpen érti meg, hogy a férje igazán szerelmes belé, és a nyakába ugrik egy „Annyira szeretlek!” felkiáltással és soha többé nem akarja a férjét, szerelmét semmi ilyesminek kitenni.
Ezen az ötleten felbuzdulva Tony is felajánlja egyszer neki, hogy talán lehetnének ők hármasban egy barátjával, de Ellit már a gondolat is elborzasztja, hogy ő egy másik férfival…
– Soha! – Kiáltja és szerelmének beletelik némi időbe, míg meggyőzi, hogy csupán teljesíteni akarta egy ki nem mondott kívánságát. „Nem kívánok én rajtad kívül egyetlen férfit sem. Ha te nem szeretsz már, zárdába vonulok, vagy nem is tudom…” Vallja neki be Elli és innentől egyikük se gondol senki másra, csak egymásra és a születendő gyermekeikre.
Két életút, két teljesen eltérő mentalitású páros,. Ám ki mondhatná hogy bármelyik kapcsolat nem kielégítő, nem biztonságos, vagy nem szeretetteljes? Egyszerűen arról van szó, hogy más emberek, más egyéniségek és mások a vágyaik, temperamentumuk, mint a másik párnak. Tony és Elli boldogok, na meg Lorenzo és Niki sem boldogtalanok. Mindkét kapcsolat lehet sírig tartó, bár mindkettő másért.
Elítélhető egy ember a vágyaiért? Ha igen, akkor az már nem emberi? A perverz szerintem nem ezt jelenti. Csupán az általánostól való eltérést. Valamikor perverzitásnak számított egy kivillanó női boka, ma már nem lepődünk meg a meztelen keblek látványán sem, ami szinte a modern filmipar kellékévé nőtte ki magát. Változik a világ, változik a társdalom is, az egyének is. Ettől még az ember ember marad.
Akkor válik embertelenné, állatiassá, ha ok nélkül kegyetlenkedik másokkal. Mondjuk kirobbant vagy támogat egy háborút, ami tömegeknek okoz szenvedést a semmiért. A cél általában a hatalom megszerzése, de a hatalom egy illúzió, ami igazából nem is létezik. Vagy mégis. Akkor létezik, ha valaki vállalja, hogy aláveti magát más, vagy mások akaratának. A modern társadalom írott és íratlan jogokkal ismeri el az olyat bűnként, ha egy, vagy több ember kegyetlenkedéssel veszi rá erre a megalázkodásra a másik egyént, vagy akár többet. Ez a mai társadalmak ellentmondása, hiszen egyfelől felruház embereket (politikusokat) a hatalom gyakorlására, másfelől bűnként ismeri el ugyanezt. Nem bűn akkor, ha a politikusok nem élnek vissza a kapott hatalmukkal. Csakhogy sajnos a gyakorlat nagyon sok esetben mást mutat. Mondhatni 90 %-nál is nagyobb arányban. Lehet ezzel vitatkozni, de bizonyítani ugyan ki tudná?
Ezek az utolsó gondolatok Naiv1966 történetének elolvasása miatt jutottak eszembe. Mármint a politika, a politikusok… Az eszmefuttatás talán egyéni, de ez is csak egy vélemény, a hétköznapi élet tapasztalataira  támaszkodva.

Ma sikerült igazán elolvasni ezt a sztorid. Változást éreztem az eddigiekhez képest. Átolvastam még egyszer, amikor felpakoltam a blogodba és nekem úgy tűnt, jobban kidomborítod az érzelmeket az eddig megszokotthoz képest, ami miatt még inkább tetszik. A humoros, évődős hangvétel szerethetően olvashatóvá és életszerűvé teszi.
Köszi. 💖

Ha elfogadsz egy tanácsot... Légy pozitív! Ne azt nézd, hogy volt, akinek nem tetszik, hanem, hogy akadt, akinek meg de. 😉 A boltban sem az vesz banánt, aki az almát szereti, mégis elfogy a banán (is).
Eddig 2:2 az arány – minimum – ha az átlagot is nézem, meg a hozzászólásokat is. Csak mert szerintem Kampó sem azt mondta, hogy nem tetszik, csupán egy véleményt közölt, ami egyezik az enyémmel, valahol írtam is. Én ugyan hatásvadásznak neveztem akkor, mert úgy éreztem, hogy több is elfért volna egyben. Ettől még nem tartottam rossznak az alapsztori ötletét magam sem.
Én mindenesetre kíváncsian várom a folytatást.

Nincs, bár lehetne. Csak nem tudtam milyen irányba vigyem el a sztorit. Egy pet avagy hotwife készítéshez ennyi némelyeknek sok is lett. 😁 Egyedül a romantika nem passzolna ide. Azt csak Sniff tudja jól összehozni. Még mindig imádom azt a petes sztoriját. 💖

Igazad van, mert ez nem tartozik ide szorosan, bár én eredetileg sem hozzád szóltam, viszont a vélemények ilyetén kifejtésére valóban jobb a fórum.

Ha arra gondoltál, hogy itt vitatkozol velem eszetlenül tovább, az még elfogadható lenne, de hogy te mondd meg, én mit gondolok, az már elfogadhatatlan. Ezzel csak önmagadról állítasz ki bizonyítványt.
Az olvasottságomról és rólam se tudsz semmit, ami mindkettőnknek szerencse, már csak azért is, mert utálom az olyat, aki sosem megérteni igyekszik, hanem csak félreérteni másokat. Amiket itt írtál azt valószínűleg az AI-tól vetted válaszként, mert éppen arról beszéltünk itt, mennyire féligazságokkal győzköd minket a mesterséges „intelligencia" ma, éppen azt hangsúlyozva, hogy ezek a mi gondolataink. A politikusoknak is ez a módszere, megmondják, hogy mit gondolnak a választóik, ugye? A baj csak az, hogy éppúgy nem tudnak semmit a választóikról, mint az AI rólam. Vagy te. Ebből is le lehetne vonni egy logikus következtetést, de ezt tőled nyilván nem várhatom el, hiszen megint nem megérteni, hanem félre magyarázni  akarnál engem.

Lapítson a nyuszi! Na, meg aki ilyen okosat ír:
1. A név kérdésén Andreas akadt ki és tette szóvá. Az nem butaság. Csak az, ha kijavítják.

2. Idemásoltál több mondatnyi gépi fejtegetést és statisztikát, aminek már az első mondatából kiderül, hogy semmi köze a problémához. Amikor erre rámutatnak, zavaros eszmefuttatásba kezdesz. Én annyit mondanék, hogy a manóba is, ezt benéztem. Vagy lapítanék, mint Andreas.
Csak mert ennek se füle, se farka.
1. Ha valaki tévedését kijavítják, az butaság?
2. Nincs probléma, csak beszélgetés. Nincs sértegetés, csak okfejtés, indoklással.
3.  Amit bemásoltam éppen annak van köze ahhoz, amihez hozzászóltam.  Nem probléma, mint ahogyan te látod. Csak egy vélemény, ráadásul azt is kifejezi, hogy mennyit ér a mai AI.  Ezért is idéztem, mert gondoltam más is rájön, hogy ez féligazság, ugyanis a névvel kapcsolatban az első mondata elején megadta  a választ azzal, hogy Amerikában létezik „Jon" név, ugyanakkor mégis féligazság, mert a folytatás már nem felel meg a magyarhoni követelményeknek. Ez volt az egyetlen, amit te helyesen értelmeztél. A többit lehetne kötözködésként is értelmezni, én mégis inkább szórakoztatónak tartanám. Annál szoktam „lapítani" akinek a hozzászólását semmire sem tudom értékelni. Annak szoktam néha hosszabban kifejteni a véleményem, akiről úgy gondolom, hogy nem tud a sorok között olvasni, mint most például. Eredetileg három oldalt akartam bemásolni, de Andreasról tudom, hogy kevesebből is ért, ezért volt csak annyi, amennyi. Ha ezek után is akad problémád, csak szólj és segítek a helyes értelmezésemben, bár nem gondoltam, hogy szótár kellene hozzám. 🙂

Látom még nem ébredtél fel teljesen, mert nem érted a viccet sem.  😂
Aludj jól.  Nem írok most többet, mert megint zavarosnak tartanád. 😉

Vajon miért nem főznek az emberek a görögdinnyéből tökfőzeléket? Tegnapelőtt vettem a Lidl-ben egyet és teljesen olyan íze volt, mint a töknek. Érdekes, hogy amit meg faluhelyen vásároltam pár nappal azelőtt, annak meg nem.  Melyik volt a romlott? 🙂

Én Ai nélkül is olvastam olyat, ami szerintem óriási baromság. Sőt, magam is tudnék olyat írni. Betiltanál? 😂🤗

Az idősebbek, akiknek nincs net, azok általában azt mondják, hogy „láttam a tv-ben, úgyhogy ez teljesen igaz!" Amíg nem volt internet, addig is volt tv, úgyhogy biztosan akkor, és most is, csupa igazságot, okosságot közöl, amit el kell hinni, ugye?
Én miért nem érzem így?

Egy mostani AI neveljen gyerekeket?! Ez szörnyű. Eszedbe ne jusson még gondolkodni sem ezen, vagy 500 évig még! Kérlek! Hacsak nem a kedvenc műfajod a horror... Eddig nem úgy éreztem, hogy szeretnéd.

Mit értesz az alatt, hogy az ő idejében? Most nem olvashatom már a Dűnét el?

De ha én nem olvasok olyanokat, amikben ezek a nevek szerepelnek?  Vajon bűn egy okosabbat megkérdezni, mint inkább balgaságokat firkálni? Egy akármilyen mesterséges intelligenciának egészen biztosan nagyobb a lexikális tudása, mint nekem. Arra talán nem emlékszik, hogy mikor volt neki utoljára orgazmusa, éppen azért olyanról sose fogom megkérdezni, de... A magamét ki tudom számolni. 🙂

A keret... Aha. Lehetett volna vastagabb a sál és a zoknin is cipellő. Ezt én is így gondolom, szóval ebben osztom a véleményed. Ettől még megértettem és nem félre. 😛 Elkönyveltem magamban azt, hogy az írónak ahhoz nem volt kedve. Talán túl sok salátát evett előtte körítésnek, vagy nem is tudom... Ennél én is több körítést szoktam csepegtetni a sztorikba, de ettől még jó volt Fuller írása, ha nem is tökéletes, mint ahogyan a címben írta a szeretőről. Van egyáltalán tökéletes szerető? Majd megkérdezem az Ai-t, bár nem hinném, hogy tudja, mint ahogyan azt sem, hogy lehetne neki magának mesterséges orgazmusa. Na, akkor talán erről sem fogok nála érdeklődni, annál is inkább, mert megvan nekem arról a saját véleményem. Meg rólad is, ha ilyen butaságokon akadsz ki.

Feltettem ezt a kérdést egy AI-nak: Van-e Jon név az USA-ban?

Igen, az Egyesült Államokban a “Jon” név ismert, bár nem szerepel a leggyakoribb vezetéknevek között. A leggyakoribb vezetéknevek közé tartoznak például a Smith, Johnson, Williams, Brown és Jones nevek1 (https://www.greelane.com/hu/hum%C3%A1n-t%C3%A1rgyak/t%C3%B6rt%C3%A9nelem-%C3%A9s-kult%C3%BAra/common-us-surnames-and-their-meanings-1422658/). Érdekes, hogy 1990 óta három spanyol vezetéknév – Garcia, Rodriguez és Menendez – is a legjobb tíz között szerepel. Tehát bár a “Jon” nem a legelterjedtebb név, még mindig megtalálható az amerikai névpalettán. Ha további információra lenne szüksége, szívesen segítek! 😊

A Duncan név pedig két helyen is szerepel a sztoriban, az elején és a végén is, mintegy keretbe foglalva azt. Nekem az jött le a sztoriból, hogy a csaj ugyan nem szereti ezt a Duncan-t, de szeretne vele egy a leírásban szereplő, régmúlt idő emlékét felidézni, mert mi másért akart volna Duncan kedvéért csinosan felöltözni, ha a végén meg éppen azt írja ugyanerről a pasasról, hogy nem ő számára a tökéletes szerető?
Sok olyan történetet olvastam, amiben mondjuk egy hosszú házasság után valamelyik fél szeretné a mostani partnerét felruházni olyan tulajdonságokkal,  amik egy régebbi más partnerében meg voltak, vagy egy olyan élethelyzetet (eseményt) feleleveníteni, ami egykor megtörtént vele. Ez elég szomorú, mert azt mutatja, hogy a mostanival nem elégedett. Úgy tűnik, ez a szomorkás hangulat mindenkinél átment, ha a vélemény nyilvánításokat nézem.  Most mondjam, hogy nem ide való? Talán inkább csak nem erről szeretne olvasni a többség, bármilyen tetszetős is a stílus, bár ez is szubjektív vélemény.
A szomorúság a romantikában (romantikus írásokban is) nekem a XVII-XVII. századi francia irodalmat juttatja eszembe, talán tévesen, de...  Na, inkább erről vitatkozzunk. 🙂

Ó, ez roppant ötletes. Tudnál nekem olyan zenét küldeni, ami a szomszédasszonyomat arra késztetné, hogy naponta egyszer átjöjjön hozzánk takarítani? Ne hidd, hogy garasos vagyok, csak szabira ment a bejárónőnk és idegeneket nem szeretnénk helyettesként erre a rövid időre felvenni. Így viszont, amikor átjön néhanap, egyáltalán nem a takarítás jár az eszében. Egyszer sem! Felháborító, ugye?

Szerintem teljesen jogos a dolog, amikről írtál. Ha már van írói szabadság ezen az oldalon, kell lennie olvasói, és szavazói szabadságnak is. Ezek nem kellene, hogy egymástól függő jogok legyenek.
A főgonoszokat és úgy általánosságban a gonoszokat, hagyjuk inkább tobzódni a pokolban. Korlátoknak én inkább az emberhez méltó, kulturált kommenteket és társalgást tartanám csupán.
A helyesírásról szólva: én nem voltam soha kitűnő nyelvtanból. Se magyarból, se másból. A vesszők esetén is csak a 2,5 és 25 cm-es vesszők között tudok különbséget tenni. 🙂 Bár nekem valaki egyszer azt mondta, hogy a pont, mint írásjel után, mindig szóközt teszünk. A fenti esetben a Szerintem, az… kezdetű mondatnál pedig – szerintem –, nem kéne vessző. Persze tévedhetek is, mert a szóismétlést talán sehol nem kezeli a jogszabály hibaként, én mindenesetre nem szoktam a szerintem szót egy mondaton belül alkalmazni, csak néha. Az se kedvencem, amikor a macska fel lett mászva a fára, igaz, te cicusokról nem írtál, csak eszembe jutott. Bocsi.
De, ha már a véleménynyilvánítás szabadságáról beszéltünk: te szeretnél jobb helyesírással közzétett sztorikat olvasni, én meg nem értek hozzá… Talán segíthetnél nekem. Látod? Még a mondatszerkezeteim is hibásak olykor! Szívesen elküldeném neked a félig kész dolgaimat javításra, de sajnos a múltkori kívánságod teljesítése is akadályokba ütközött, mert a posta ismeretlen címzett jelzéssel visszadobta. Emiatt nem tudtam teljesíteni a kérést, arra vonatkozóan, hogy adjam meg a cég elérhetőségét. Ez nem szemrehányás, hiszen önmagad fosztottad meg a lehetőségtől, hogy rendelj. 😀

Indiana Jones
2024. május 28. 16:44
#11
A cég elérhetőségét kérném, ha lehet, mert rendelni szeretnék.

Remélem ezt sem veszed gonoszkodásnak részemről, csupán úgy, mint ahogy én a fenti hozzászólásodat, amin még ma is kuncognom kell. Komolyan! Nem tettem ilyet 😀 látod? 😉 Nem mosolygok, csak a vicceden, ami tetszett és köszönöm.

Engem nem fárasztottál, sőt! Örülök, hogy nem vagyok egyedül ezzel, mert mindennel, amit írtál, szóról, szóra egyetértek.
Annyit talán még hozzátennék, hogy a kritika nem az író személyének szól soha, hanem az írás minőségének, azaz az író tudásának. Nyilván egy gól szépségének megítélése ugyanolyan szubjektív alapokon nyugszik, akár egy férfié, avagy nőé, vagy bármi másé.

Igazából azért akartam csak szólni, mert több embertől olvastam itt, hogy nem értik miért is kell, avagy miért lehet jó egy szopás. A kell az szerintem butaság, mert semmi sem kell, amit nem akarunk, amit nem élvezünk, ha önmagunkat is becsüljük.
Én nem tartom magam alkalmasnak arra, hogy bizonyítsam az orális szex létjogosultságát, ezért hoztam nektek egy idézetet egy könyvből, ami szerintem kifejezi ennek a cselekménynek a lényegét.

====================================================================
Molly nem is sejtette, hogy alig néhány óra alatt ilyen sokszor érhető el a csúcs… meg azt sem, milyen sokféle módon lehet szeretkezni.
Liamnek szemlátomást örömet okozott, hogy a lány minden egyes újabb javaslatára felháborodott, majd rácáfolva kezdeti gátlásaira lelkesen hagyta magát a férfi kívánsága szerint elcsábítani. Meglepően gyorsan tette túl magát lányos zavarán.
Liam betartotta ígéretét, soha nem sejtett gyönyörűségek világába vezette új szeretőjét. Igazi ártó szellemnek bizonyult, olyan dolgokra vette rá Mollyt, amelyekről a lány eddig csak hallott, olvasott.
Nevének hallatán Mollyt újra forróság öntötte el.
– Tessék! – mormolta álmosan.
– Felemelnéd kicsit a fejed? Megfordulnék… Jól van, visszateheted.
Molly a férfi hasára simította arcát. Ismét megrohanták az izgató emlékek.
Alig félórája gyúltak utoljára szenvedélyre… Hevesen, viharosan szeretkeztek, majd Liam a zuhany alá vitte, beszappanozta az egész testét, leöblítette, aztán kezébe nyomta a szappant meg a szivacsot.
Mint minden új kívánságánál, Molly eleinte tétovázott, félénk volt.
De nem sokáig.
A hatalom mámora öntötte el látva, hogy keze nyomán a férfi vágya növekszik, keményedik… és Liam szemét lehunyva kéjesen sóhajtott fel. Molly habozás nélkül térdelt elé, és viszonozta a szolgálatot, amellyel szerelmese előzőleg többször is az önkívület határára juttatta. A világ legtermészetesebb dolga volt, ugyanakkor életének legizgalmasabb cselekedete.
Érezte Liam heves borzongását, figyelte, amint a csempézett falnak dől, megpróbál uralkodni magán.
– Abba kell hagynod! – zihálta végül.
Molly azonban nem hagyta abba. Az előbb Liam volt az ártó szelleme, most a lány akart a férfi démona lenni. Ajkával, nyelvével kényszerítette, adja meg magát – ezúttal az ő akaratának. S miközben a zuhogó permet gőzzel telítette meg a levegőt, Liam csatát vesztett. A győzelem, a diadal mámora örökké feledhetetlen emléke marad a lánynak.

Jó tanítvány · Miranda Lee · Könyv · Moly

Vagy fogalmazhattál volna úgy is, hogy a szerelem sokszor vakká tesz és néha éppen azt bántjuk meg ekkor, akit szeretünk. 
Davidben biztos lappang valami a dühön és a féltékenységen kívül is, ellenkező esetben a csaj már elcsábult volna. Ha a férfinek nem lenne meg a kellő bája, ő nem érezne semmit iránta és talán átmenne egy csábító amazonba. Úgyis mindenki azt mondja, hogy a nők pénzért mindenre kaphatók. Remélem Lola nem ezt fogja bizonyítani a következő részben. Ahogy én ismerem a gondolatvilágát talán nem alaptalan e reményem. 🙂  
Azt viszont nagyon szeretném, ha Anna elvégezné az iskolát és később együtt lépnének fel David és ő, meg Maya és az ő kedvese. Attól lehetne mindenki boldog minden tekintetben. Na, de ez az én koncepcióm lenne, kíváncsian várom mit hoz ki ebből a történet írója.

Az álmaidról sose szabad lemondani, mert azok biztosan csak a tieid. 
Ugyanakkor azt se szabad elfelejteni, hogy egyenlőség sosem volt és még jó ideig nem lesz. A férfiakat a nők sose tudták teherbe ejteni, így mindig a nőknek kellett szülni és ezzel már el is érkeztünk az egyenlőséghez.  Mert egy férfi-nő kapcsolatban mindig a család létrehozása volt a cél még akkor is, ha mostanában a szex szerepét kétfelé osztják, azaz nemzésre és élvezetre. Nem szabad elfelejteni, hogy az élvezetet éppen azért „találták ki", hogy a párosodást kellemesnek érezzük. 
Ettől még lehet egyenlőség.
Ha szex során egyik alkalommal az én akaratom dönt, azt teszi a párom, amit én akarok, mert az neki sem rossz, akkor én vagyok uralkodó, azaz domináns. Egy következő alkalommal pedig én engedelmeskedem és ekkor ő az Úr!  Akkor megszűnne az egyenlőség köztünk? Dehogy! Például családi nagy beruházás során közösen döntünk, hiszen kettőnk pénzét költjük. A gyereknevelésben az enyém a főszerep, mert én vagyok többet a csemetékkel, de ettől még szüksége van a gyermekeimnek apára és senki nem gondolja, hogy ő alárendelt szerepet kapna emiatt. Sőt! Sok esetben jó tanáccsal lát el, néha pedig könyörtelen és nem enged nekem rossz döntést hozni. Igaz, hogy ez némi vitát eredményez, mert csak később látom be az igazát. Akad olyan is, amikor ez fordítva történik. Ettől se lesz sem ő, sem én kevesebb, nem leszünk jobban, vagy kevésbé egyenlőek. Ha így viszonyulsz hozzá, biztosan megvalósul az egyenlőségről szőtt álmod. Nem mellesleg egy ilyen szemlélettől sokkal boldogabb életet fogtok élni. 🙂

Aha, így pontosabb. 
Félőrültnek kell lenni ahhoz, hogy minden lelkiismeret furdalás nélkül embert tudjon ölni. Viszont aki fizikailag képes rá (erő, ügyesség, stb) , azok közül bizonyos élethelyzetben majdnem mindenki elkövetheti.

Kedves Törté-Net!
Köszönöm a választ. Ha már nincs, akkor itt van egy ami után remélem elolvassátok majd a levelem, amit e hó 15-én  küldtem és nem kaptam rá választ.  😀 Nem szóban vártam volna azt, de mindegy.

A háború és az erotika kapcsolata
„Sci-fi szemelvény" a teljesség igénye nélkül.

Kedves Dorian!
Azért neked címzem, mert ha jól emlékszem, te voltál aki ezen a fórumon felvetetted, hogy nevelő célzattal be kéne vezetni a sörkötelezettséget újból. Úgy tűnik a vágyad a sorkatonai szolgálat bevezetésére hamarosan teljesül. Sőt, tovább is fejlesztik a bátor politikusok, mert nem csupán Magyarországra, hanem egész Európára szeretnék kiterjeszteni. A másik továbbfejlesztése ennek az, hogy bevezetik az egyenjogúságot. A nők ugyanúgy besorozhatóak lesznek, mint a férfiak.
Tényleg itt tart a világ? Tényleg ennyire gyávák a férfiak, hogy a nőknek kell megvédeni a hazájukat? Való igaz, hogy a történelem során számos alkalommal részt vettek nők is csatákban, de mindig csak végszükség esetén. Gondoljunk csak jó magyar példaként Eger várára. Most is ez lenne a helyzet? Öntsünk forró szurkot, ólmot az oroszokra? Ok, ez most politika, igaz? De a túlnépesedésre is megoldás lehet, ami már érinti is a szexet. Vezessük be, hogy minden menstruáció utáni korú nőnek kötelező minimum 5 év sorkatonai szolgálat. Aki túléli az valószínűleg igazán nagykorúvá válik. Csakhogy gondoskodni kell arról, hogy ne sokan éljék túl és máris megoldódik a föld túlnépesedése. Főleg, ha a kínai népre is kiterjesztik ezt, mert akkor Amerika mumusa, a kínai veszedelem is elhárul majd. 
Nők nélkül nem kell attól félni, hogy túlterheltek lesznek a férfiak a szex terén sem. Persze alkotmányos joguk lesz a maszturbációhoz, mint szexhez. Ugye, hogy mindenhez lehet kapcsolni az erotikát, a szexet? A politikához, a háborúhoz… Ha arra gondolok, hogy a sorkatonai szolgálatukat letöltött nők közül hányan maradnak alkalmasak a gyerek kihordására… De úgy kell nekünk! A legtöbb nő már így sem akar gyereket szülni, menjenek csak ők ki a frontra, ahelyett, hogy egy teljes gazdasági embargóval megoldaná a nyugat a helyzetet. Igen, ha mondjuk az oroszok ellen nem katonai úton lépnénk fel, akkor minden bizonnyal megsínylené a nyugat gazdasága is a háborút. Itt nem elsősorban az eladatlan silány termékekre gondolok, hanem az energiaválságra és a tőzsdei buktatókra. 
Mielőtt elborzadnának egyesek a 13-14 éves kortól bevezetendő sorkatonai szolgálat gondolatától, lássák meg, hogy ebben a korban a legfogékonyabbak a fiatalok, a legnevelhetőbbek és egyesek szerint a lefinomabbak is. Ha nevelésről van szó, minek megvárni a 18 éves kort? Ráadásul Ukrajnában – ha a hírek igazak – már nem igazán van 20-60 közötti bevonultatható férfi. Már a gyerekeket szedik össze az utcákról, hogy önként teljesítsék hazafias kötelességüket, na meg azért, hogy a maffiaállamaik főnökeinek még több pénze legyen. Mert ha belegondolunk miért is e háború? Területszerzés? Ugyan! Az oroszoknak még mindig ott van Szibéria, ami nagyrészt néptelen. Van tehát szabad területük, nem ezért kell Ukrajna. Ha az meglesz, vajon megállnak majd? Kell majd nekik Fehéroroszország és a Lengyelország is, de valamikor uralták ők Skandinávia nagy részét  és Mongóliát is. Akkor majd mi is bevonultatjuk a 13 éves lányokat is, és nem lesz gond a túlnépesedésre. Ne gondoljuk, hogy ez újkeletű lenne. Eger várában is harcoltak gyerekek a túlélésükért és Hitler is éppúgy bevetette a fiatalabb korosztályt, akárcsak csatlósaik a távol keleten. 
Semmi gond egyébként, mert győzni fogunk az oroszok felett. Az ár nem számít, majd megfizeti a nép, mint az előző világháborúk alatt, legfeljebb újra államosítunk mindent és a nyakukba ültetünk pár zsarnokot, akik eszmék mögé bújva újraépítik az országokat. 
De mi van akkor, ha az oroszok végső elkeseredésükben megfeledkeznek azokról az egyezményekről, amiket valaha aláírtak eleik és egy részük még mindig kötelezné őket is az atomfegyverek használaton kívüliségéről? Na meg, ha már ott se marad felnőtt, csak gyerek azok kezeléséhez, akik ilyen egyezményekről nem is tudnak, csak a kódokat ismerik? Csodálom, hogy Ukrajna még nem vetette be a sajátjait. Ne higgyük, hogy nem tudnak készíteni, ha esetleg nincs nekik. Gondoljunk Csernobilra és társaira, pedig azok csak balesetek voltak, igaz? Ha sokáig zaklatják őket az oroszok, esetleg eszükbe jut egy Csernobilt telepíteni mondjuk Moszkvába. Válaszként az oroszok persze megteszik ugyanezt akár Ungvárnál is. Ha a külföldi magyar kisebbség nem lesz már szavazóképes, vajon újraválasztjuk a jelenlegi politikusainkat? 
Én arra szavaznék, akik a hatvanas évek jelmondatával szállnának harcba: Szeretkezz, ne háborúzz! Az erotika sokkal kellemesebb még akkor is, ha egyedül csinálod. Persze ez utóbbi nagyon könnyen elérhető, csupán egy alkotmánymódosítás kell az általános hadkötelezettség bevezetéséről a fenti példa alapján. Ha sikerül kiirtani az engedetlen, neveletlen kiskorúakat is, majd jöhetnek 8-10 évesek? Az átlagéletkor egyesek szerint most 72 év, de mi van, ha csatasorba kell majd állítani a 60-100 éveseket is, nemtől függetlenül persze. Ha már kihal a felnőtt lakosság női része, elmegy a férfiak esze – még jobban – és nem riadnak majd vissza ettől a lépéstől sem, mert nehogy már a maradék felnőtt férfinak kelljen dolgozni rájuk is, igaz? Bátorságról tehetnek majd tanúbizonyságot azok is, akik ma megszavazzák a kötelező hadviselést. Elvégre ők a szexről nagyrészt amúgyis már csak fantáziálnak. 
Tényleg ennyire bátrak a mai férfiak? Vagy ennyire ostobák, hogy nem látják be, a háborúhoz fegyver kell és ha elveszti a gazdaság az erejét, akkor nem tudnak gyártani és venni sem. Akkor majd nem lesz fegyver és harc sem. Persze ehhez be kéne tudni tartatni a teljes gazdasági embargót, ami túlmutat a mai nyugaton. Igen, mai: mert holnap ki tudja lesz-e még nyugat-kelet vagy észak-dél?
A túlnépesedési politikával tehát vigyázni kell, akárcsak a fegyverkezéssel, vagy a sorkötelezettség bevezetésével. Aki arra gondol, hogy a Holdon meghúzhatja magát párszáz évre, annak nem jut eszébe, hogy a Hold éppúgy elérhető atomfegyverekkel. Ez sem újkeletű gondolat, mert egyesek szerint azok a kráterek nem mind a meteoroktól erednek. Szerencsére elődeink nem használtak túlságosan nagy tölteteket, mert volt annyi eszük, hogy a hold nélkül a föld hasonlíthatna akár a Vénuszra is. Bár ha nincs szerencsénk akár Szaturnusszá is válhat. Na, de ez már sci-fi, sci nélkül, mert tudománytalan. Tehát előzzük ezt meg és fogadjuk el, hogy 13-60 év között mindenki legyen sorköteles minimum 5 évre.  De ha már egyenlőség, akkor ne legyen kivétel senki sem. Elsőként a mai politikus gárdát vonultassuk be, korra, nemre pártállásra való tekintet nélkül! Végülis nekik kell jó példát mutatni, ugye?
Miközben ezt írtam észrevettem, hogy pár helyen a sorköteles sörkötelesre sikeredett. A másik alternatíva tehát az, hogy gyártsunk kellő mennyiségű sört és küldjük el a harcoló feleknek, hátha jobb kedvre derülnek. Ha azt talán nem is, de jobb kedvvel fognak majd civil lakosságot erotikus élményekben részesíteni. Azt hihetnénk, hogy ez a következő lépés? Ugyan! Az olyan erőszakoskodáson a harcoló felek már rég túlléptek. Ezért kellenek a gyerekek, mert ők már csak ölnek, nemi erőszakot talán nem követnek el annyit, mint akik eddig harcoltak. Na, ennyi az erotika és a hűború kapcsolata egy pici sci-fivel körítve. Remélem mindenkinek tetszett az ötlet. Akinek nem, az igyon még pár rekesz sört és máris tetszeni fog minden.

Röviddel ebéd után volt pár percnyi időm és ha Niki véleményét nem írhatom, mert egy robottól nem kérnek értékelést, ám a programozótól igen, így  csak Davidre hagyatkozhattam.
David értékelése talán ilyen lehetne:

Tisztelt Főnökség!
Azt a feladatot kaptam, hogy szakemberként értékeljem a Niki nevű robot teljesítményét. Bevallom nem egészen értettem, mert szigorúan meghagyták nekem, hogy szét nem szerelhetem és a programjába se nyúlhatok bele. Az értékelés mibenléte emiatt kissé homályos utasításként csapódott bennem le.

Elsőként annyit elmondjatok, hogy a robot engedelmesen tudja teljesíteni az egyszerűbb utasításokat. Niki engedelmesen követett hazáig és a szeme se rebben, amikor egy gyalogátkelőhelyen majdnem a piroson mentem át vele, csupán rezignáltan figyelmeztetett, hogy piros a lámpa. Így arra  következtetésre jutottam, hogy a vakvezető kutyát felválthatná, ha a külsejét csinosabbra terveznék, egy dekoratív barátnő látszatát kelthetnék vele. Mindenesetre életmentő szerepét nem csupán ebben látom, mert egyéb elsősegély feladatokra is használható lenne, ezekre később térek majd ki a jelentésemben.
 Hazaérve első dolgom volt az életszerűség vizsgálata. A robot a ruhát természetesnek tartja, a mozgásában nem akadályozza, de levetkőztetve is egész élethűnek tűnt. Külön kiemelném a tervezőik zsenialitását, miszerint a fanszőrzetét olyanra készítették, mintha előző nap borotválta volna le, de e kis borosta nem szépséghiba szerintem, kivéve, ha valaki a babapopsi tapintású puncit részesíti előnyben.
Nikinél a továbbiakban eltekintek a robot megfogalmazás használatától, mert tényleg nagyon élethű. Olyannyira, hogy még a vizelet és egyéb funkciókat is mesterien produkálja. Elmondhatom ugyanis, hogy a vizsgálatom közben lehugyozott és leszart, majd parancs nélkül is megtisztította önmagát. A programozásánál tehát az automatikus karbantartáshoz hozzávetetném az vevő szükségszerű és önkéntes tisztántartását is. Niki ugyan ezt utasításra megtette és elég kellemes élményben volt részem, mert úgy fürdetett, mint anya a hülye gyerekét. Ezt ugyan szavakkal nem juttatta kifejezésre, csupán a tettei és a gúnyos mosolya miatt jutottam erre a következtetésre. Mivel a gúny kimutatása a megfelelő helyen és időpontban különleges programozást igényel, emiatt arra gondoltam végigfuttatom őt más érzelmeket kiváltó teszteken a főzés és takarítási feladatokat követően.
A takarításban és a főzésben ugyanis alapszintű a programozása, de egy kezdő robottól nem várhat el többet az ember. Port remekül törölt, de a porszívó porzsákjának kiürítését egyértelmű programhibának kell tekintenem. Javaslom ezt korrigálni olyképpen, hogy ne a vevő jelenlétében és főleg ne a fejére ürítse.
A főzés során tapasztalható ízvilág is javításra szorul, mert egészen robotikus, vagyis ehető a feltálalt étel, azonban teljesen ízetlen.
A háztartási gépeket kitűnően tudja használni. Nem keveri össze a porszívót a habverővel és a mosógép rendeltetését is ismeri, bár a mosószer megválasztása során azt tapasztaltam, hogy egyedül a hypót tudja használni. Sajnos a színes ruhák mosása során is azt alkalmazta, emiatt igényt tartok prémiumként a ruhatáram pótlására.
Más érzelmi reakciókat is teszteltem bár nem tértek ki külön a szexuális szolgáltatások előre programozott voltára, de Niki az esti fürdetéskor annyira gyengéden érintett engem bizonyos ponton, hogy merevedésem lett attól, ezért gondoltam rá, hogy letesztelem ilyen téren is őt.
El kell mondanom, hogy ezen a téren finombeállításra szorul a programja, mert Niki ugyan hajlandó volt, sőt készségesnek látszott a gyengéd csókolózásra, mint előjátékra és a szopásra is, de az utána következő nedvesedési parancsra nem egyből reagált, csak jókora késéssel. A feleségem általában a szopás alatt már benedvesedik és a legtöbb barátnőm is ekként viselkedett eddig, de Niki programja eszerint e téren hibás, mert neki kellett még minimum öt perc stimulálás ehhez. A vaginális behatolás a szokásos érzelmi és testi reakciókat váltotta ki belőle, ezért azokra 8 pontot adnék egy tízes skálán, ha értékelni kellene. A mell izgatása és a csókok hatása misszionárius pózban szintén a szokványos dolgokat váltotta ki belőle.
Az nagyon dicséretes és ötletes volt a programozók részéről, hogy ekkor már minden utasítás nélkül vitt a fürdőszobába és tisztított meg minket. Talán beleprogramozták a tanulás képességet is, bár ilyen rövid idő alatt ebben még nem lehetek biztos. Abban viszont igen, hogy a fürdőszobában a zuhany alatt stabilan állt, nem tudtam a legnagyobb erőfeszítéssel sem ledönteni a lábáról, miközben egy hátsó behatolás során teszteltem az állóképességét. Az életszerűségre ebben az esetben már elérte nálam a 9 pontot, mert miután ejakuláltam benne teljesen élethűen remegtek a lábai, méghozzá annyira, hogy muszáj volt egyiket megemelni és még egyszer tesztelni. Második alkalommal már némi kreativitásról is tanubizonyságot tett, mert megfordult és a nyakamba csimpaszkodva a ránk csobogó víz alatt fogadott magába. Nem mintha én ezt elleneztem volna, sőt! Kitalálta a gondolatomat is ezzel, bár talán ez csak a belé táplált véletlenprogramnak köszönhető. Az viszont nem volt véletlen, hogy a meleg víz alatt a forró testébe hatalmas adagot lőttem. Az is a programozók tudását dícséri, hogy a vaginaizmokat is tökéletesre fejlesztették, mert Niki nem csupán orgazmus látszatát keltve tudja azokat használni. Megjegyzem, hogy amikor orgazmust produkál azt is teljesen emberi módon teszi, sokkal élethűbben, mint a nejem és eddigi barátnőim. Ezen tehát nem kéne változtatni, de az anális behatolás előtti ellenkezésén igen. Elég sok parancsot kellett ahhoz kiadni, hogy olyan formában is tesztelhessem, de amikor végül sikeres lett a teszt elmondhatom, hogy a sikert nem csupán a behatolásnak tulajdonítom. Vagyis nem az volt a látható sikere egy anális közösülésnek vele, hanem, hogy azt is nagyon életszerűen tette. Még szerencse, hogy ekkor is a zuhany alatt álltunk, máskülönben újabb takarítási szolgálatait kellett volna tesztelnem, így viszont azt kihagyva egy következő szintre léphettem, ami nem csupán az én érdemem. Ugyanis minden előzetes megbeszélés és értesítés nélkül ebben a kései időpontban érkezett egy barátom, akinek gondjai támadtak egy általam írt program egyes moduljaival kapcsolatban, pedig az tökéletes volt. Miután mindent alaposan kitárgyaltunk Niki minden parancsot nélkülözve szolgálta fel kettőnknek a whiskyt. Nem zavarta a saját meztelensége, talán egy szemérmesebb program beiktatásával ezen javítani lehetne. A barátomnak nem mondtam el, hogy Niki nem ember így ő elsőre nagyon meglepődött, de tetszett neki a robotunk nőiessége és gondoltam mi baj lehet abból, ha bevonom őt a tesztbe.
Nos, a barátom értékelését is közvetíthetem, mert nagyon tetszett neki, hogy Niki nála már nem ellenkezett egy anális aktus során sem, pedig én ugyanabban az időben vaginálisan teszteltem.
Ezt a tesztet többször is megismételtük és Niki állóképessége és találékonysága rendkívülinek bizonyult ezek során. Sajnos mi sokkal hamarabb kifáradtunk mint Niki, bár ezt természetesnek vehetjük. Ehhez még annyit tennék hozzá, hogy az életszerűség beprogramozása olyan jól sikerült, hogy Niki még alvást is színlelt. Ráadásul nagyon aranyosan szuszogva alszik, ezt meg arra alapozva állíthatom, hogy az értékelésem megírása előtt keltem ki az ágyból mellőle, ahol hozzám bújva helyezkedett el kettőnk között, kezével átfogva a mellkasom, a lábát átvetve a combomon. A barátom most is hátulról átölelve fekszik mellette és nem sejti, hogy Niki csak egy robot, így az értékelésem később folytatom, amennyiben más szempontokat is meghatároznak majd.

Tisztelettel: David.

Ötletes fantasy 😀

Igen érzelmes és részletekben gazdag. A legtöbb sztoriból ezekből kevés van. A végére még humort is cseppentettél bele, ami nekem a leginkább tetszett.
„  – Ez lesz a nászéjszakánk – súgta a férfi és vetkőztetni kezdte a lányt.  
A lány rémülten nézett rá.  
– Most ki fog derülni, hogy már nem vagyok érintetlen. Jaj! – ezen aztán nagyot nevettek.  "

Niki köszöni szépen 😀
Biztosan van Neked is ötleted, akár közzé is tehetnéd. Át is lehet írni, mert itt tulajdonképpen csak beszélgettünk. Részemről biztosan nem lenne sértődés, ha bárki tollából olvashatnék hasonló témában ettől jobbat.

Tudja valaki, hogy az emaileken kívül láthatom-e valahol, hogy van-e még beküldött, de meg nem jelent dokumentumom? Úgy gondolom, hogy ez a kérdés elsősorban a Torte-netnek szólna, de bárki más tudja köszönettel veszem a válaszát.

Köszi. Tudtam, hogy rád számíthatok. 😅 🌺

Kedves Andreas!
Ez az ötlet ikejás gumibabája után vetődött fel bennem és csak ötlet maradt. Akkor nem akartam mutogatni, mert sajnáltam szegényt és lehet megsértődik ennek láttán. Kidolgozni meg nem volt kedvem, bár ezzel kezdve lehetne akár regényt is írni ebből, ha valakinek lenne kedve hozzá. Lehet elég lett volna feltenni a google-s ötlettáramba, de arra gondolva, hogy itt többen láthatják és hátha valaki kedvet kap hozzá, hogy rendesen megírja... 😇😀
Köszönöm a biztatást 😀