author04 hozzászólásai

Kedves Aelm!
Sajnálom, hogy elragadott az indulat, nem igazán szoktam meg tőled, főleg ilyen stílusban. Az "érjenek utol, ha tudnak" megjegyzéssel vitáznék, mert képtelenség mindig azonos színvonalon írni, nyilván neked is vannak gyengébb történeteid, hiszen te is csak emberből vagy. Én úgy vagyok veled, hogy a nekem tetsző történeteidhez szívesen fűzök megjegyzéseket, és a legmagasabb pontok valamelyikével értékelem, ami ezen kívül esik - vannak ilyen történeteid! - inkább nem kommentálom, de nem is szavazok, mert miért ártsak a jó szándék által vezetett szerzőnek? Szart meg mindenki tud írni, te is, én is, ennek megítélése az olvasók feladata, hiszen ha már vállaltuk a nyilvánosság előtti megjelenést, akkor vállaljuk fel annak következményeit is, még ha szöges ellentétben állnak alkotói szándékunkkal. Éppen gaborthefirst adott erőt nekem ahhoz, hogy túllépjek a "SZAVAZÁS!!!" hamis illúzióján, már néha meg is mosolygom a pontozásomat, egyben mélyen elgondolkodom: vajon megtettem-e mindent azért, hogy azok az érzések, amelyek sugallták a történeteimet eljussanak minden olvasómhoz? Ha tiszta a lelkiismeretem, - mert számomra alapfeltétel, hogy a szívemből, a lelkemből írjak - akkor legfeljebb megállapítom, hogy hiába erőlködöm a tiszta emberi érzelmek ábrázolásával, a közízlés mást kíván, de én nem vagyok hajlandó egy bizonyos - magam elé állított mérce szerinti - színvonal alá süllyedni, még ha ez nem is jár - a történeteimet szerintem jogosan megillető - magas pontszámokkal. Szerencsére becsületsértő megjegyzéssel nem találkoztam - nyilván, azonnal jogi lépéseket tennék -, a hűvös fogadtatás viszont egyáltalán nem foglalkoztat. Az igazi örömöt a történeteimhez fűzött elismerő megjegyzések jelentik, hiszen ilyenkor érzem, hogy sikerült valamit átadnom magamból, és egy röpke pillanatra kiragadnom a hétköznapok szürkeségéből az olvasóimat. Üdv.

Kedves axelley!
Élvezzétek a fiatalságotok minden örömét és gyönyörét, hiszen így teljes az élet, és ha ehhez érző szívű társra találsz, mi lehet ennél csodálatosabb? Carvelli alkotásai - jóllehet nem kevés homoerotikus kisugárzást árasztanak magukból, az Arte Erotica képei pedig kifejezetten ilyenek - engem is gyöbyörködtetnek. Üdv és köszönöm!

Kedves axelley!
Remélem, nem olcsó poénnak veszed, de tényleg éppen egy pohár félédes kékfankost kortyolva nyitottam meg az oldalt, így örömmel ürítem az egészségedre. Saját magam megítélése sem íróként, sem emberként nem tisztem, erre hivatottak az olvasók, kritikusaim és az engem körülvevő emberek, barátok és ismeretlenek. Elismerésed megérintette a lelkemet, bár én nem igazán vagyok elszállva magamtól, hiszen csak egy tök átlagos, öregedő pacák vagyok, talán az átlagnál érzékenyebb és fogékonyabb a szépségre, viszont lelkem fiatalságát talán sikerült megőriznem. Más. Ha két ember igazán egymásra talál, közöttük nincs tabu, minden megengedhető, ami kapcsolatuk szépségét és gyönyörét gazdagítja. Szerintem - szerencsére - nem egyedüli kiválasztott vagyok, aki boldog emberi kapcsolatra lelt, egy életre.
Carvelliról alkotott véleményedet osztom, ő a képeiben keresi és találja meg azt a szépséget, amit én - gyarló emberként - a műveimben próbálok erőlködve ábrázolni, bár ő igazán nagy előnnyel indul: zseniális művész, és istenadta tehetség.
Szavazatodat köszönöm, és örülök, hogy nyertél: ha valakit megérintett a történet, nem is képzelhetett más befejezést. Üdv!

Kedves gaborthefirst!
Az az igazi! Egyébként engem egy szép kamasz fiú karcsú teste ugyanúgy elkápráztat, mint egy gyönyörű női test, de míg az előző csak a természet alkotta szépség miatt, utóbbi - érthetően - szexuális vágyat is kelt bennem. A fiúk szeretkezését bemutató képeit egyáltalán nem tartom visszataszítónak, vagy undorítónak, és talán már értem, amit a korábbiakban olyan szépen leírtál.

Kedves gaborthefirst!
Akkor pihentetőül: Vittorio Carvelli: Arte Erotica. Csodálatos fotógrafikák!

Kedves gaborthefirst!
Bocsánat, üzeneteink elkerülték egymást (ld. Kamaszkorom 1.).
Javaslom, hogy a Chrome-n nyisd meg, ott a teljes művészetét bemutató galériákra találsz. Ha az Erotikus galéria képei nem mozdítják meg a fantáziádat (esetleg mást is!), akkor nezéz ember vagy!

Kedves gaborthefirst!
Szerintem is, hiszen így a legjobb. Más. Keress rá Vittorio Carvellire a Google-on, gyönyörködj el a tenger hullámaiban vagy a medence vizében fürdőző, a Természet pompás otthonában, az aréna küzdőterén ábrázolt, vagy éppen egy csodálatos szeretkezésben egyesülő szépséges kamasz fiúk és ifjak képeiben, és elfelejted a gondjaidat, mert egy pillanatra átélheted a Szépséget. Üdv.

Kedves gaborthefirst!
Látod, ez a különbség kettőnk között. Én csak írok a fiúk közötti, minden vágyat és érzést beteljesítő testi-lelki(!) szerelemről, te át is éled. Akkor kinek is van igaza?

Kedves gaborthefirst!
Erről van szó!

Kedves gaborthefirst!
Valószínűleg az életből vett példa indokolja az ilyen kapcsolatokkal szembeni ellenérzésemet. Negyven-egynéhány éve egy általam ismert asszony, aki nagyon korán egyedül maradt a fiával, tette így tönkre a fia életét. A fiú tízéves korától az anyjával aludt, aki - miután fia kamaszkorba lépett - férfipótléknak használta a serdülő fiút éveken keresztül, és annyira rátelepedett az érzelmi életére, hogy a fiú soha nem volt képes lánnyal kialakítani semmilyen kapcsolatot. Fiatalemberként az NDK-ban dolgozó (akkoriban ez nagy divat volt) munkáscsoport tagjaival kezdeményezett homoszexuális viszonyt, nem olyan romantikus formában, mint a Kamaszfiúk...sorozatomban próbáltam ábrázolni (apropó, ott is üzentem neked!). A vége lebukás lett, munkáját veszítette (ifjúsági mozgalmi vezetője volt a kinti csoportnak) majd a szégyen és az elkeseredés öngyilkosságba kényszerítette. Hát emiatt látom másként a dolgokat.

Kedves gaborthefirst!
Miért ne lenne jogod a teljesség átéléséhez? Hát ezért élünk, nem?

Kedves gaborthefirst!
Az anya-fiú kapcsolatot illetően eltérő a véleményem, de végül is mivé lenne a világ, ha mindenki mindenkivel mindenben egyetértene? Üdv.

Kedves gaborthefirst!
A homo történeteimben ábrázolt nemi aktusok részben fikción alapulnak, hiszen a kedvesemmel folytatott, és kölcsönös gyönyört nyújtó anális játékaink során legfeljebb a testem mélyébe hatoló vibrátor keltette örömöt élhettem át, ez természetesen nem lehet egyenértékű egy eleven, lüktető hímvessző által kiváltott élvezettel, bár a prosztatámat ingerlő, rezgő szerelmi segédeszköz olyan csodálatos élménnyel ajándékozott meg, hogy szégyenkezés nélkül merném ajánlani minden férfitársamnak, a fiamat is beleértve. Persze, ehhez elegendő az őt szerető és kívánó kedvese ügyes ujjacskája is. Szerintem két egymást szerető ember között (nemtől függetlenül)a szexben minden megengedhető, ami egyikük számára sem jelent fájdalmat, undort, vagy kényszerítést, mert minden játék csak teljesebbé teszi - mindkettejük számára - a gyönyört, de hát pont ez a célunk, nem?
Ami a beleidet elöntő forróságot illeti: nagyon kedves barátom személyes tapasztalatát építettem be a történetbe, nem gondolnám, hogy a számára gyönyört jelentő mozzanat hiteltelenné vagy hatásvadászóvá tenné a történetet. Ami a spermacsorgást illeti: két szépséges kamasz fiúcska gyönyörű szeretkezését bemutató meleg pornófilm adta az ötletet, ahol bizony a záróizom rózsás szirmai közül igencsak bőven áradt az ölelkezés után, persze ez lehetett rendezői szándék is, mert a végbél képes bizonyos nyomó-pumpáló mozgásra, és a film alkotója talán ezzel akarta még látványosabbá tenni a művét.
Még egyet: homo történeteimhez nagyon sok inspirációt adtak Vittorio Carvelli művei. Talán érdemes lenne a Google-n rákeresned - ha még nem ismered - szerintem csodálatos képi világ, alkalomadtán szívesen olvasnám a véleményedet. Üdv!

Kedves gaborthefirst!
Ne kínálj fel ilyen magas labdát, mert könyörtelenül lecsapom! Megjegyzésed utolsó sorára utalva "(Vagy inkább, még a seggem is intelligens!)" talán seggfejnek tartod magad (mert az intelligencia szerintem a fejben lakozik ám!)???, de eddigi bejegyzéseid alapján meggyőződésem, hogy egyáltalán nem így van!
Mivel csak ellenkező nemű partneremmel megélt szerelmi játékainknak lehettem tudója (és élvezője!) nyilván nem élhettem meg egy hímvessző végbelembe hatolásának gyönyörét, bár sokak számára ez jelenti a legteljesebb testi élményét. Ezért, kérlek, ne haragudj rám!

Kedves gaborthefirst!
Őszinte vallomásod megérintette a szívemet. Nyilván, nemi irányultságot nem tudatosan választ az ember, arra sokkal parancsolóbb ösztönök késztetik, aztán, amikor már túl van a kamaszkor bizonytalanságán, vagy tudatosan felvállalja érzéseit, vagy egy életet kényszerek közt, a társadalom elvárásainak megfelelően kínlódik végig, legtöbbször persze válás, vagy öngyilkosság vet véget a rossz döntésnek. Meggyőződéses hetero létemre vállalom és hirdetem, hogy a "mások", jelen korunk számkivetett páriái éppen úgy jogosultak megélni a testi gyönyört, a lelki kiteljesedést jelentő boldog szerelmet, mint mi, "normálisak", de sajnos, ezt az "ütközetet" igen jelentős hendikeppel vívhatják meg, erről gondoskodik az általános gyűlölködés. Más helyütt már felvetettem, most megismétlem, hogy akik utálattal fordulnak el a homo-leszbi történetektől, qrva nagy 10 pontokkal díjazzák a kamasz fiukat magukévá tevő és férfivá avató anyákról, a zsenge korú lányuk szüzességét elvevő édes(?)apákról, a rokoni kötelékek szabta határt nagy ívben leszaró keményfaszú unokafivérekről, és izzó ölű unokanővérekről - és akkor még nem szóltam a nagyanyó-nagyapó jóságos szerepéről! - akkor meg miről is beszélünk? Nyilván elítélem a szivárványszínű demonstrációkat is, mi a f@szt akarnak, örüljenek, hogy egy jól kibélelt lyuk van a seggükön, de ne hirdessék már, hogy ez az igazi életforma! Na, ennyi, mert kezd elragadni az indulat, oszt abból mindig csak hülyeség jön elő! Üdv.

Kedves Bearhunter!
Mindig megmosolyogtat, amikor a fiú szerzők a homo történeteikben úgy írják le az első , általuk átélt behatolás élményét, mintha egy lány szűzhártyájának átszakításáról volna szó, ahol tényleges, fizikailag érzékelhető gát áll az őt átdöfni igyekvő hímvessző útjába, amin több-kevesebb fájdalom árán kell áthatolni. Ha csak nincs aranyered - nem bántásként mondom, mert igen gyakori, kellemetlen, és az anális egyesülést igencsak fájdalmassá tevő betegségről van szó! - ellazított, és kellően síkossá tett záróizomzat mellett, és megfelelő légzéstechnikával - tök fájdalommentes és kellemes a behatolás, ezt a kedvesemmel (nő!) folytatott játékok során, a megfelelő szerelmi segédeszközök alkalmazása révén magam is tapasztaltam. Természetesen, a partner gyengédsége feltétlenül szükséges, hiszen egy hüvelybe hatoló hímvessző is okozhat iszonyatos fájdalmat, mint ahogy a huszadik homoszexuális egyesülés is fájdalmat okozhat, ha a társad csak a saját kielégülésével törődő barom.

Kedves Bearhunter!
Ez nem lehet csak meglódult fantázia terméke, nyilván kellemesen megélt, őszinte átélés sugallta. Ha így van, gratulálok az élvezettel teli első élményhez, és bár soha nem volt hasonló tapasztalatom, nem is vágytam rá, nagyon szépen, kulturált stílusban adtad vissza első gyönyörödet. Köszönöm!

Ja, és folytatom, talán ez az egyik olyan kedves történetem, ahol a legkevésbé kellett a fantáziámra támaszkodnom az írás folyamán.

Kedves Bikmakkocska!
Elismerésedet köszönöm, nagyon jólesett, és hidd el, számomra igen nagy megtiszteltetés, ha olvasóim szívesen fogadják a történeteimet, mert igazán csak ekkor érzem azt tiszta örömöt, amit művemmel igyekeztem átadni nekik, meg hogy talán sikerült a lelkemmel megérintenem a lelküket, és talán a szívünk is együtt dobbant egy pillanatig. Köszönöm és üdv!

Kedves HAL 9000!
Előrebocsátom, nem szavazok és nem is akarom osztani sz észt (olyan nagyon nincs is miből!), erre a történetre is csak azért reflektálok, mert a gép éppen ez dobta ki. Néhány észrevétel:
Életkoromból adódóan tudom, hogy a '70-es évek társadalma sokkal inkább volt elutasító az azonos neműek kapcsolatának megítélésében, mint a mostani, bár erről inkább az érintettek véleménye lenne a mérvadó. Ám. Akkoriban, még ha a féktelen vágytól fűtött kamaszokról is van szó, igen nagy merészség kellett ahhoz, hogy nyilvános helyen, a lebukás kockázatát felvállalva gubancolódjon nemi aktusba két fiú, a lakás rejtekében persze már egészen más a szitu. Bár ún. "normális" nemi irányultságúnak tartom magam, soha nem tagadtam, hogy egy erigált pénisz látványa izgalomba hoz, de eddig soha nem éreztem leküzdhetetlen kényszert, hogy egy fiú nemi szervét a számba vegyem, mint ahogy nagy valószínűséggel elküldtem volna a jó qrva anyjába a legjobb haveromat is, ha csak úgy lazán felajánlja, hogy leszop, de hát istenem, nem vagyunk egyformák. Ne sajnáld, hogy hiába gyömöszöltétek egymás fenekét, lehet, hogy így volt jobb. Nem állítom, hogy történeted teljesen légből kapott, nyilván van némi valóságalapja, de éppen a lényeget, a fiúszerelem szépségét nem sikerült átadnod az olvasónak, pedig - bár maga az érzés távol áll tőlem - ez lenne a lényeg, a stílusodról pedig egyszerűbb hallgatnom.

Kedves beccy!
Sajnos, már régebben kinőttem a kamaszkorból, de ez a történet életem egy igen boldog időszakát idézte fel, köszönet érte! Gyönyörű a stílusod, minden hatásvadász szófordulat nélkül úgy felizgultam, mint 40 évvel ezelőtt, fiatal fiúként. Óriási 10-es'

Úgy nagyjábul majd' mindenkinek!
He! Ne haraguggyatok má', hogy egyáltajjába' létezek, oszt néha lejírok ojanokat (áltajjába nagy hüjeségeket), amik úgy marhára ki akarnak gyünni ám a szívem méjibül! Meg talán a lelkembül is, mer' nekem azér ojan is van.

Egyem a szíved csücskit, már vártam a szokott 1-esedet!

Kedves Képészmérnök!
Bár elismerésed nagyon jól esik - köszönöm! -, azért megpróbálok a realitások talaján maradni, és tudom, hol a helyem. Üdv!

Kedves gaborthefirst!
Köszönöm. Üdv!

Kedves jellygum!
Az előző rész sokkal összefogottabb, egységesebb, jobban megkomponált, igazi kamasztörténet volt, itt már érződik egy kis verítékszag, többek között a váratlanul nagy időbeli ugrás miatt. Utoljára (!) egy biztató 10-es, de ideje lenne eldöntened, hogy az alaptörténet rejt-e magában még tartalmas folytatást. Ha igen, érdemes alaposabban kidolgozni (akár néhány hónapot is rászánva!), ha nem, kár erőlködni. Ha folytatod, kérlek, hogy nagyobb figyelmet fordíts a helyesírásra (pl. ellenőrző progi!), mert a szerzőt, ha már közlésre bocsátja alkotását, fokozott felelősség terheli gyönyörű anyanyelvünk védelmében. Ha őszinte szavaimmal megbántottalak, elnézésedet kérem, nem rossz szándék vezetett, miért is tenném, egyszerűen ilyen vagyok. Mint már említettem, bíráló megjegyzéseim nem befolyásolták a szavazatomat, de legközelebb már nem leszek ilyen lágyszívű (kérlek, ezt ne tekintsd valamiféle leereszkedő könyörületességnek, hiszen mi jogom lenne rá?), ha nem tetszik, inkább nem szavazok, és nem is fűzök megjegyzést hozzá. Üdv!

Kedves gaborthefirst!
Még egyet, bár tudom, hogy ezzel megint egy parttalan és teljesen értelmetlen szóváltást nyitok meg - úgy kell nekem! -, de már megbocsáss:
valakiről elítélően, megvetően, vagy lekezelően nyilatkozni csak amiatt, mert az illető testi fejlettsége, szellemi színvonala, nemi érdeklődése, sportteljesítménye stb., stb. teljesen átlagos, és életkorának megfelelő, ám nem felel meg az igen ritka kivételt képező személy (jelen esetben te) - a Teremtő adta adottságai folytán saját maga számára teljesen természetes, így másoktól is elvárt - magasabb elvárásainak, nem igazán vall nagy jellemre! Üdv.

Kedves gaborthefirst!
Mit mondjak, kissé gyorsnak találom a nemi érésedet, de épp ez a legcsodálatosabb az emberben, hogy hála Istennek, nem vagyunk egyformák. Talán furcsállod, de én semmi szégyellnivalót nem találok abban, hogy nálad jóval idősebben mertem először nyíltan közeledni egy lányhoz, és csak 16 évesen veszítettem el a szüzességemet, mint ahogy az első, általam tudatosan előidézett nemi kielégülésemet is csak 12 évesen éltem át. Talán ezek az élmények is hozzájárultak ahhoz, hogy eddig viszonylag kiegyensúlyozott és boldog volt a nemi életem, és soha nem éreztem, hogy bármiről lemaradtam volna pusztán azért, mert nem korábban kezdtem. Ha te azt nehezményezed, hogy én 5 évesen még semmit nem tudtam a szexről és 1o éves koromban nem szopattam le magam sem Edinával, sem mással, sajnálom, egyszerűen nem voltam elég érett hozzá. És igaz: teljesen fölösleges tovább olvasnod, még inkább kommentálnod a történetemet, mert egyszerűen nem vagyunk azonos hullámhosszon, így nem is érthetjük meg egymást, hiszen ami számodra már akkor természetes volt, nekem még újdonságszámba sem ment, mert egyszerűen nem is tudtam, hogy mi a szex, így nem is hiányozhatott. Azért valahogy csak ember, és férfi - lett belőlem - és ez ne tűnjön nagyképűségnek - talán olvasóim nagy része közel hasonló korban találkozott először a testi gyönyörrel, még ha nem is ilyen formában, mint történetem hőse. Üdv!

Kedves hairy_pussy!
Miért is tagadnám, hogy kamaszkoromban nagyon sok gyönyör forrását jelentették ezek a könyvek (olvasásuk közben a fütykösömre fonódó kezemnek már csak egy kicsit kellett rásegítenie!), ezzel minden egészséges, kielégülésre szomjazó magányos fiú így van. És igaz: időnként nem árt elővenni őket, már csak a nosztalgia kedvéért is.
Folytatom, de kérem a türelmedet, mert igénytelenül összecsapott munkát képtelen vagyok kiadni, mert ezzel olvasóimat gyaláznám meg! Kösz!

Dear HamariBerkenye!
I'm very happy, thanks...

Kedves genius33!
Megjegyzéseidet mindig örömmel fogadom, megtisztel a véleményed, és tőled fenntartás nélkül elfogadom a bíráló megjegyzéseket is.
Üdv és neked is szép napot, az enyémet már széppé tettétek!

Kedves sanyi0227!
Köszönöm és megteszem, bár elsősorban nem azért, mert hősöm a druszád.
Üdv és szép napot!

Nem a sértett hiúság okán - az ilyesmi már rég nem foglalkoztat -, de őszinte szánalmat érzek a történetemet egy kemény 1-es osztályzattal jutalmazó szavazóm iránt. Ha egy lelkileg és szellemileg lepusztult, sivár, érzelmekre reagálni képtelen ember, akkor azért, ha meg aljas szándék vezette, esetleg így jut testi-lelki kielégüléshez, akkor meg azért. Oszt annyi.

Kedves papi és veteran!
Köszönöm nektek és folytatom, egy ideig még követhetjük hősömet a férfivá válás útján. Üdv és szép napot!

Kedves Partysun!
Nem szavazok, mert jó szerzőnek tartalak, de a véleményemet elmondom, mert jó szerzőnek tartalak. Nem a te műfajod. Neked a Hódítás, meg a Rövid nyaralás áll jól. De az piszkosul.

Kedves devilmanrobi!
Üzenetemet természetesen nem számonkérésnek szántam, olvasóként jogom sincs hozzá, hiszen ez a szerkesztők feladata, így sajnálom, hogy - szándékomon kívül - bocsánatkérésre kényszerítettelek, ezért most én kérek tőled elnézést. Megnyilatkozásod alapján becsületes, tiszta ember vagy, köszönöm, hogy megtiszteltél azzal, hogy megjelölted a forrásodat, és arra kérlek, ha hasonló színvonalon megírt történettel találkozol, bátran tedd közzé, hiszen sokunk számára szerzel örömöt vele. További eredményes böngészést - már csak olvasótársaim érdekében is! -, és ha esetleg késztetést éreznél arra, hogy az általad megélt, vagy akár csak az elképzeléseidben létező gyönyöreid élményét írásban is megörökítsd, gyorsan tedd meg. Magasra állítottad a mércét: monique alkotása jelentse számodra a kötelező színvonalat, az biztos út a kedvező fogadtatáshoz! Üdv és szép napot!

Kedves gaborthefirst!
Most már tényleg utoljára, a 14. bejegyzéseddel kapcsolatban:
Azt, hogy nemes egyszerűséggel "faszfej"-nek neveztél ( a többesszámból ítélve, más olvasótársaimmal együtt), talán számodra meglepő módon, engem egyáltalán nem sért, sőt! A fasz (hímvessző=penis) ugyanis rendelkezik egy fejjel (makk=glans penis), amit csak a Teremtő által meghatározott célokra használ: 1.) minél tökéletesebb élvezethez juttatni az őt hordozó, vagy - más személy hüvelyébe, ánuszába hatolva - egy idegen testet, nem pedig hülyeségeken töpreng, átkozódik és szidalmaz.
2.) Veleje - a sperma - sokak számára az új élet forrása, a jövendő gyermekáldás reménye, másoknak élvezeti cikk, vagy egyszerűen csak a kielégülés nélkülözhetetlen kelléke, ez szerintem többet ér egy lesratapált, beteges szükeállománynál.
3.) Oszt annyi.

Kedves gaborthefirst!
Máris megszegtem a szavam, de csak azért, hogy ne késztesselek hosszas töprengésre, amikor a korábbi véleményeiddel szembesítelek. Nos, elég a Börtönszex-hez fűzött megjegyzéseidet olvasnom, hogy ez a kettősség nyilvánvalóvá váljon: míg ebben a durva fizikai és lelki erőszak számodra kellemes élmény, a Napozás esetében az aktus - holott szó nincs semmilyen erőszakról - megvetendő, undorító, hányingert keltő dolog. Sajátos felfogás, de én már nem igazán tudok meglepődni a dolgokon.

Kedves gaborthefirst!
Még két apró megjegyzés (és részemről befejeztem):
1.) Férfi legyen a talpán, akinek (természetesen nemi irányultságának megfelelően) nem kergeti az ágyékába a vért egy tökéletes szépségű, természetes pompájában tündöklő meztelen fiatal nő, vagy egy karcsú, ruganyos testű meztelen fiatal fiú testének látványa, főleg, ha meglévő párkapcsolata erősen kifáradóban van. Ilyenkor az ember nem prostituáltak révén képzeli el a folytatást, hanem az őt elbűvölő személyt akarja magáévá tenni.
2.)Bár nem voltam hasonló "támadás" áldozata, annyi emocionális készséggel rendelkezem, hogy egy nő, ha nem kívánja váratlan alkalmi partnere közeledését, nem tárja ölelésre a combjait, nem suttogja a fülébe, hogy "csókolj meg!", hanem lazán tökön rúgja a pasit, oszt annyi. Tudniillik, itt erőszakról egy ige sem szól. Hogy te mit olvastál, rejtély, mondjuk, veled kapcsolatban már nem az első, nem is az utolsó, feltehetően tartogatsz még néhány meglepetést rajongóidnak.
Amúgy kellemes szórakozást! (Őszintén, mert jó feszültségoldó4)

P.s.: "amelyeket" helyett természetesen "amelyek". Elírás, bocs!

Kedves gaborthefirst!
Ha már ennyire nem tudsz uralkodni az indulataidon, legalább olvasd vissza a különböző történetekhez általad tett korábbi megjegyzéseidet, amelyeket az ennél ennél lényegesen kényesebb helyzetekben ábrázolt személyekkel való teljes azonosulásodat tükrözik, minden erkölcsi aggályod nélkül. Annak külön örülök, hogy megjegyzésem ilyen frenetikus gasztroenterológiai hatással volt rád, mert melegség tölti el a szívemet, hogy olvasása révén jelentős összeget tudtál megtakarítani azáltal, hogy nem kellett sem orvosi rendelvényre, sem anélkül vásárolható hánytatószerekre tékozolnod a bizonyára nehezen megkeresett forintjaidat, így nem kis mértékben járultam hozzá a szórakozásod költségeinek fedezetéhez, mert, ugye, a mai világban minden fillér számít. Hja, kérem, az úttörő ahol tud, segít!

Kedves gaborthefirst!
Számomra nyilvánvaló, hogy a történet hősnője nem egy kiszolgáltatott nő, egy erőszakos férfi durva támadásának kitett áldozat; ő csak az álomvilágában vágyott testi gyönyört kívánta megélni egy idealizált kedves által, talán ezért is nem mert szembenézni a valósággal, nehogy elveszítse ezt a lelke mélyén őrzött illúzióját. Hogy mikor érte a nagyobb veszteség: ha az őt boldoggá tévő férfira pillant, vagy ha megmarad az álomvilág csalóka bűvkörében, nos, ezt az olvasó döntse el. Éppen ezért fogott meg ez a történet.

Kedves v-ir-a!
Sokszor bizony nagyon nehéz szembesülni a valósággal, és emiatt az ember hajlamos a megold(hat)atlan problémái elől egy elképzelt álomvilágba menekülve kiutat találni, aztán, amikor eljön az "igazság pillanata", vagy belátja, hogy nem tud szabadulni a hamis illúziók bűvöletéből, vagy végleg rádöbben a keserű valóságra és elveszti reményeit, mint a történet torokszorító befejezéséből kisejlik.

Kedves devilmanrobi!
Ilyen esetben a szerző vagy megjelöli a pontos forrást, vagy - ha egy általa olvasott történetet a saját ízlésének megfelelően dolgoz fel - hozzáteszi "Idegen ötlet alapján". Mindez nem von le a mű értékéből, és azért külön tisztellek, hogy volt erőd bevallani a "hibádat", hiszen nekünk akartál jót azzal, hogy megosztottad velünk az örömödet. OK!

Kedves devilmanrobi!
Csodálatos, gyönyörűen megírt, szívbe markoló történet, beleborzongtam az olvasásába. Köszönöm az élményt!

P.s.: Tisztelt Szerkesztőség!
Az még csak rendben volna, hogy XXIII. István nem szavazott a történeteimre, de legalább beleolvasott volna, a fene egye ki a szőrikéjét!

Kedves Hozzászólók (időrendben):

Kedves XXIII. István!
Logikus, higgadt elemzésedet köszönöm, és hidd el, semmiféleképpen nem éltem volna a szavazataid nyilvánossá tételével kapcsolatos felajánlásoddal, mert a szavad elegendő számomra, sőt még arra sem lett volna szükségem, mivel eddigi megnyilvánulásaid alapján bármilyen alantas eszköz alkalmazására képtelennek tartalak. A Szerkesztők megelőztek a birtokukban lévő információk közzétételével, fáradozásukat köszönöm, de semmi újat nem közöltek vele, az eredményben biztos voltam. Köszönöm!

Tisztelt Szerkesztőség!
Egyedül ti tudjátok moderálni a hozzászólásokat, éljetek ezzel a lehetőséggel, őrizzétek meg a lap színvonalát (majd mi, szerzők gondoskodunk arról, hogy rontsunk rajta épp eleget!), és ne engedjétek eluralkodni a kicsinyes, gyűlölködő megnyilvánulásokat, ez viszont a ti felelősségetek! Mivel bízom benne, hogy a téma már kifulladt, nem látom értelmét új fórum nyitásának, mert innentől már csak sz@rmasszírozás bármilyen folytatás! Köszönöm a véleményeteket és további jó munkát (főleg erőt és kitartást!) kívánok nektek, mert most már világos előttem, hogy qrva nehéz munkát végeztek! Köszönet és üdv!

Nagyon kedves, tipikus kamasztörténet, folytatást kíván. Idővel letisztul a stílusod és egy kis odafigyeléssel a helyesírásod is, ez csak rajtad múlik, indításként egy biztató 10-es!

Kedves gaborthefirst!
A „Női anál” témában folytatott vita kezdetétől kétségbeesetten és reményvesztve figyelem e lap történéseit. Teszem ezt azért, mert ez a vitának nevezett cirkusz már régóta nem értelmes emberek észérveinek kulturált ütköztetése, hanem a legdurvább, mocskolódó személyeskedés és nyílt politikai küzdelem a legszélsőségesebb, vad kirohanásokkal fűszerezve.
De könyörgöm, emberek, térjetek már észre, hát hol teszitek ezt: itt, ezen a szexlapon, ahol a megélt gyönyörökről, az eltitkolt/elfojtott vágyakról, a szerelem szépségéről és a testi beteljesülésről vallanak a szerzők, ahol a cél a tökéletes, minden vágyat betöltő szeretkezéshez, önkielégítéshez való érzelmi feltöltődés, vagy egyszerűen csak a szórakoztatás?! Ebben nem vagyok hajlandó sem részt venni, sem állást foglalni, mert képtelen vagyok összeegyeztetni az önkielégítést a zsidókérdéssel, a szeretkezést a vad buzizással, a fellációt a rasszizmussal, az anál szexet a kirekesztéssel stb. stb., és ezt teszem akkor is, ha ezzel végképp lejáratom magam előtted.
Kedves gaborthefirst, szememre vetetted, hogy nem védtelek meg. Ha ez vigasztal, magamat sem, mert amíg a becsületembe, önérzetembe, emberi méltóságomba gázoló megjegyzéssel nem találkozom, minden egyéb megnyilvánulást a szabad véleményalkotás körébe sorolok, természetesen minden más esetben jogi lépéseket kezdeményeznék, jelentős nem vagyoni kártérítési igénnyel megfűszerezve, és sanszos, hogy ezt a csatát eredménnyel vívnám meg. Ne kerüljön rá sor. Ha ezt a magatartásomat megalkuvásnak, gyávaságnak tartod, szíved joga, én azonban – már életkoromnál fogva is – másképp látom a dolgokat és soha nem volt célom – még 40 évvel ezelőtti tiszta szívű ifjúként sem – a nyílt konfrontáció erőszakos keresése (hangsúlyozom: nem felvállalása, mert attól soha nem hátráltam meg, viszont szándékosan soha nem kerestem a bajt!). Hát ennyi, és ha őszinte szavaimmal végleg elveszítelek, tiszta szívemből sajnálom. Köszönöm és üdv.

Kedves gaborthefirst!
Szavaid mélyen megrendítettek, kérlek, adj időt, hogy a fárasztó nap után összeszedettebben gondolkodva válaszolhassak, ha még egyáltalán érdekel a véleményem.

Kedves axelley!
Köszönöm a biztatást, külön öröm számomra, ahogy kedvesedhez fűződő érzelmeidről megnyilatkoztál azzal az utolsó, rövidke kis mondattal, mert abban benne van az egész ÉLET!!! Azzal a néhány őszinte szóval többet mondtál, mint én a hosszú történeteimmel. Akkor melyikünk is a nagyobb író?