Törölt felhasználó hozzászólásai

Tisztelt szerkesztők! 

Maga az s/m a fájdalomról szól. A lényege a fájdalom adása és befogadása, annak minden lelki és fizikai velejárójával együtt. Egyesek erősködtek az oldal fórumán és írások alatti kommentekben, hogy mennyire lényeges része az s/m-nek a beleegyezés, a közös akarat kinyilvánítása. Ezt nagyon erősen vitatom a mai napig, mégha nem is adtam neki hangot a vitában. Elnézést a kitérőért, de ez fontos volt a továbbiak miatt. 
A "spanking" (fenekelés) ugyanis ugyancsak része az s/m világnak, viszont KORLÁTOZOTTAN! Tulajdonképpen önmagát korlátozza be, már a neve alapján is, hiszen abban benne van az is, hogy itt CSAK a fenék van fájdalommal kezelve. Ez jelentheti az enyhe, tenyérrel végzett, nyomokat alig-alig előidéző, erotikus, vágykeltő- fokozó finom paskolástól kezdve, az eszközök széles tárházát felvonultató, akár napokig látható és érezhető nyomokat adó verésig gyakorlatilag mindent. Viszont! Ami egy lényeges különbség az egyesek meghatározása szerinti s/m-hez képest, hogy nem feltétele a közös megegyezés! Természetesen bele tartozik a spankingba az is, amikor előre megbeszélt eszközökkel, előre eltervezett módon és mértékben végzik a fenekelést, de bele tartozik az is, amikor nincs a szenvedő fél részéről semmilyen beleegyezés. 
Hogy néhány példával érzékeltessem:
Spanking az is, amikor valakit megbüntetnek egy deresre húzással vagy egyéb módon, büntetésként, a fenékre mért ütésekkel, mégpedig akár előre megbeszélt módon. Ebbe beletartozik az is, amikor "hivatalos", ítéletben kihirdetett büntetést hajtanak így végre valakin, de az is, ha csak a páros tagjai között van előre lefektetett megállapodás, hogy milyen tettek milyen büntetést kapnak. 
Spanking az is, ha a szexuális együttlétet készítik elő néhány fenékre mért ütéssel, ezzel előidézve a megfelelő izgalmi állapotot. 
Spanking az is, amikor valaki feldühíti a párját, és az a saját feszültségét ebben a formában vezeti le. 
De spanking lehet az is, amikor például egy tanár a diák fenekének elverésével büntet. 
Nem spanking, hanem s/m (még pontosabban BDSM) az olyan helyzet, amikor a fenék elverésén kívül egyéb fájdalomokozás is történik. Például pofozás, tűk használata, direkt erős fájdalmat okozó csípések vagy csavarások alkalmazása, fájdalom okozó kötözések használata, stb. 
A spanking kiegészítőjeként még elfogadható lehet a sarokba állítás, terdepeltetés, valamint az olyan kötözés, ahol a cél csak annyi, hogy a fogadó fél ne tudjon elszökni, vagy ne tudjon lényegesen kitérni az ütések elől. Ami ezen kívül esik, az már a BDSM (az oldal esetében az s/m) kategória. 

Remélem sikerült kielégítő magyarázatot adnom, de ha bármi kérdés merülne fel, állok szíves rendelkezésükre!

Részemről tökéletesen érthető volt, és főleg élvezetes! 🥲😋

Léteznek még csodák? Ezek után merjek reménykedni a lottó fődíjban is?

Tisztelt Törté-net! 
Már több vita is volt az s/m kategória kapcsán. Ezek kiküszöbölésére ajánlanám a "spanking" vagy magyarul "fenekelés" cimke bevezetését.

Kefejtettelek, bocsi. 

Csak azért se veszem úgy! 
Csak nincs miért dühöngenem. Bár ez viszonylag gyorsan készült el, de azt hiszem sikerült az apró részleteket is összefésülnöm, és szerintem is jól sikerült. Nem egy szösszenetnek indult, és nem is az lett a végére. 
(az egyetlen, amit sajnálok már, hogy a napokban megjelent néhány írás mellett feleslegesnek látom már az elejére beírt figyelmeztetést. Jelentek meg hasonló durvaságú írások, pont a héten, mint például az Embervadászat)

Csak azért se veszem úgy! 
Csak nincs miért dühöngenem. Bár ez viszonylag gyorsan készült el, de azt hiszem sikerült az apró részleteket is összefésülnöm, és szerintem is jól sikerült. Nem egy szösszenetnek indult, és nem is az lett a végére. 
(az egyetlen, amit sajnálok már, hogy a napokban megjelent néhány írás mellett feleslegesnek látom már az elejére beírt figyelmeztetést. Jelentek meg hasonló durvaságú írások, pont a héten, mint például az Embervadászat)

Amikor odáig jutottam, mertem remélni, hogy a feleségpótló veszekedés vicc nem fog elmaradni 😁

Így is hosszú volt amit írtam, ha ki akartam volna térni a részletekre, akkor talán még most is írnék. Aki pedig ennyi információ alapján megy neki a töltött csőnek... hát azt sajnálni tudom csak. Igazándiból arról van itt szó, hogy az emberek nagyobbik része, ha töltött pisztolyt nyom a homlokodnak, azt kibiztosítja, belenéz a szemedbe... és nem fog lőni. Az emberek 98%-a így működik. De! Az emberek 1%-a kibiztosítja, bele néz a szemedbe, és meghúzza a ravaszt. További 1% ha magánemberként kerül veled ilyen kapcsolatba, akkor fel sem veszi a pisztolyt, de ha háborúban történik ez, akkor ő is simán meghúzza a ravaszt. És nem tudom hány százalék, aki ki lett rá képezve, hogy kibiztosítja és lelő, de közben nem néz a szemedbe. 
Ezt mindet csak ahhoz az egy gondolathoz kellett volna beírnom? 😏

A Marshall jelentésre gondoltam. Amit azóta többször megismételtek ugyan azzal az eredménnyel. Marshall tábornok a II. világháború után, háborús veteránok között végezte a felmérést, és csak tűzharcokban résztvett katonákkal (tehát a háttérkatonák ki voltak zárva). Az eredmény az lett, hogy az embereknek csak 2%-a képes pszichés hatások nélkül átvészelni azt, amikor embert kell ölni.

Nagyon jól kitalált és megírt történet! Nekem csak az az egy bajom van a háttértörténettel, hogy túl sok lett ahhoz írva belőle, hogy túl kevés legyen. Belementél részletekbe, amiket aztán nem magyaráztál meg. Ha kihagyod az adott részletet, akkor nem lenne hiányérzet, de akkor sem ha belemerülsz az adott részletekbe. Így viszont pont két szék közé sikerült.
Konkrét esetek: leírtad a gettók kialakulását. De mi alapján lettek ezek a gettók kialakítva? Minden lakótelep gettó lett? Vagy csak néhány? Netán etnikai alapon történt az lezárás? Miért nem lehetett kijutni belőle olyannak, aki alapvetően nem tartozik oda?
Az embervadászat: az egy dolog, hogy természettől távoli, és kommunista időket idéző képed van a vadászatról. Amikor a pártfejeseknek csak az ivászat és a durrogtatás volt a lényeg, a vadakat meg mesterlövészek lőtték ki. Csakhogy vadászat rendesen nem erről szól! Nem az a lényeg, hogy legyen mit kilőni. De ez lett volna a kisebbik hiba. Viszont hogy emberre lőni? Azt tudod, hogy a többször bizonyított kísérlet szerint, az emberek 98%-a nem képes embert ölni? A harcoló alakulatok katonáit hosszabb idő alatt, különleges módszerekkel képezik ki az ölésre. Tulajdon képpen nem is az ölésre képezik ki őket, hanem arra, hogy mikor, hogyan használják a fegyvert, hogy mikor lőjenek... akár emberre is. Ha nem lett volna részletezve a vadászok társasága, akkor itt sem lett volna zavar! Ugyanis a testőr, mint vadász tökéletesen beleillik önmagában egy ilyen embervadász képbe. A politikai, társadalmi elit, a törvény felettiek tagja. Katonai múlt, tehát neki a lelőtt ember nem ember, hanem csak célpont. Stb stb. Viszont a társaival együtt értelmetlen maga a vadászat célja és kivitelezése.
A prédákról nem is beszélve! Nagyon alábecsülöd az ember önfenttartási ösztönét! Ha pár méter drót, rossz élelmezés és néhány hianycikk annyira képes lenne hazavágni az emberek önfenntartó ösztönét, hogy a biztos halált válasszák inkább, akkor soha senki nem élt volna túl egyetlen hadifogoly tábort se. Néhányan persze egy idő után eljuthatnak arra a szintre, "ahol megváltás a halál", valamint néhányan menekülési esélyt látnának benne, de nem tömegek, akik között válogatni lehet. 
És a testőr: hacsak egy merénylet történik a legfőbb vezető ellen, akkor is az irányítást a vezető környezete veszi át, tehát nem lesz a testőr üldözött. Ha egy forradalom történik, és valahogyan az egész vezető aparátust tüntetik el pár óra alatt, akkor a korábbi testőr lehet üldözött. Viszont akkor meg nem lehet akkora hülye, hogy a szórakozást helyezze a saját élete elé! Akkor azon lesz, hogy bekerüljön az új vezetés közelébe, és hogy hasznosnak tegye magát az új rendszer számára. Mert ugyebár minden rendszernek szüksége van testőrökre, katonákra, rendőrökre és verőemberekre. Márpedig azzal nem fog tudni bevágódni, hogy a korábbi rendszer egyik áldozatát megöli!
Ezek aprónak tűnő logikai hibák. Mind kikerülhető lett volna, többségük fel se merült volna, ha... Ha nem mész bele a problémákba, vagyis ha kb 1000 karakterrel rövidebb lett volna az írás. Vagy, 20.000 karakterrel hosszabb az írás, és ezeket a szempontokat pontosan leírod.
Ezert lett nálam csak 9 pont. Valójában 9,5 lett volna, ha lenne 0,5 pont.

Ja igen! Csak ez a hiány vitte el a maradék 1 pontot. Minden téren, de főleg a szexualitás oldalán.

Egészen a végéig zavaró volt a posztapokaliptikus környezet és a misztikum keverése a gyakorlatban. A végére ez kezdett feloldódni. Remélem, hogy a folytatásban mindez elég egyértelműen kifejtésre jut. Bár arra mindenképpen kíváncsi lennék, hogy a billog valójában mi? Melyik oldalhoz is kötődik igazán? Egy technikai eszköz? Vagy egy önszuggesztiós koncentrálódás? Sajnos túl kevés az információ róla.

Tegnap azt mondtam Lolamackónak, hogy megfogadom Kékég ajánlását, és inkább hagyom a fenébe a kommentelést, de ha jól sejtem, akkor szereplőként illendő lenne véleményt momdanom. Ezért ezt az egyet megírom. 
Kedves Éva! Ahogy kezdeni szokás, van egy jó meg egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem? Választok én, és kezdem a jóval: megszületett számodra a rekord ha jól sejtem, mert lehet, hogy sokáig tartott, míg elfogadta a szerkesztőség ezt az írásodat, de ilyen gyorsan gondolom még nem jelent meg írásod. Ha jól veszem ki, két nap kellett, hogy elfogadják és hogy kikerüljön. Ez mindenképpen pozitívum remélem nálad is. Mert most jön a rossz hír:
Előzetesen azt jósoltam, hogy röhögni fogok ezen az íráson valószínűleg, de ez nem jött be. Most úgy kb keresztbe áll az agyam, és csak pislogok, hogy ez még mi a jó fene? Mondtam, hogy a "kell" miatt írt írástól nem várok valami sokat... de ettől azért többet vártam volna. Az egy dolog, hogy nem ismersz, és ezért rengeteg hülyeséget írtál rólam. Az egy dolog, hogy nem tudod, hogy nős vagyok. De azért az eddigi szereplőim és történeteim (különösen a megcsalással kapcsolatos írások) alapján leeshetett volna, hogy számomra egy hasonló helyzet semmiképp se jönne össze, mivel nálam a hűtlenség semilyen formája nem játszik. Mondjuk autóm sincs, de ez mindegy. 
Sokat mondogattad, hogy nem akarsz ismétlésekbe belemenni, és ezzel az indokkal zártál le sorozatot is. Éppen ezért mertem remélni valami újat. Kíváncsi voltam, hogy milyen helyszínt, alap szituációt fogsz kitalálni. De ez a csalódás keserű volt, nagyon keserű. Hogy az első sorozatodat kell újra olvasnom... ez hatalmas csalódás volt. 
Abban legalább nem kellett csalódnom, hogy a BDSM-ről csak hallomásból tudsz alapvető dolgokat, de az iszonyatos csalódás volt, hogy a Szürke ötven baromságát tudod csak ismételni, gondolok itt a szerződés beleerőltetésére. És mellette még: felszisszentem olvasás közben, hogy "NOOORMÁLIS?!" Vesét ütni direktbe?? Bazd meg! Az egy dolog, hogy láttál egy filmet, és ettől most a BDSM mindent tudó istennőjének képzeled magad, de gondolj bele, ha esetleg valakinek egy kínálkozó lehetőséghez most esetleg ötletet adtál, és az illető egy életre megnyomorítja a partnerét az első ütéssel, csak mert nálad olvasott valamit, ami jól hangzott, de egyébként egy totális baromság! Összegezve: egy nagyon silány, erőltetett fércmunka, a BDSM teljes ismerete nélkül. 
Azért, hogy ne menjek el még egy pozitívum emlegetése nélkül! Ez az írás bemutatta azt, hogy mennyire igazam volt abban, amin kibuktam, és ami miatt abba akartam hagyni az írást, és ami miatt gyakorlatilag ez az írás is megszületett. Amikor én írtam kritikus írást, az 3 pont környékén áll. Amikor te írtál hasonlót, az 9 ponton. De ugyan kérem, az baromság hogy pofa és név alapján mennek itt a pontozások!
Eredetileg azért kellett megírnod ezt a förmedvényt, hogy engem jobb belátásra bírj, és írjak tovább. Marhára nem sikerült elérned. Az első gondolatom az volt a végén, hogy "Basszus! És én marha ide írtam? Ilyen írások közé?" 

Utóirat Lolamackónak (hogy ne kelljen még egyszer idejönnöm): a munkám kicsinál fizikailag, a kollégáim idegileg, anyagilag igencsak pocsékul állok ha finoman akarok fogalmazni, pár hete temettem el az anyámat, stb stb... de az itteni "tüskéimet" itt is szereztem! Az itteni sértegetések nincsenek hatással szerencsére a mindennapi életemre, de nem is a magánéleti problémák okozták az itteni viselkedésemet, hanem az itteni viselkedése egyeseknek. Vagy inkább a többségnek.

Nagyon humoros! Tudod mit? Van egy jobb ötletem: megfogadom Kékég ajánlását, és leszarom az egészet. Gyalázzatok, trolkoddjatok nyugodtan, és persze mehet az 1 pont is jó szokás szerint, én már leszarom. 
Az egyetlen az egészben, hogy tegnap már közel álltam egy újabb írás befelyezéséhez és ma született egy újabb ötlet is... de egy betűt nem tudok írni, mert teljesen elment a kedvem az egésztől, annyira kiszívta az életkedvemet az itteni banda. Egyszerűbb lett volna azt írni, hogy ne jelenjen meg itt soha többé írásom, mint így kicsinálni az embert. 
Ja és gondolom ezt illik meg is köszönöm. Tehát hálásan köszönöm!

Bocs elsőre rosszul olvastam, és telefonon nehéz követni a szöveget, amire reagálok.

Tényleg az volt! Köszi! Így már előttem is van a kép a sétáló ujjakkal! ☺️
Bár... Nekem nem múlt idejűben rémlik, de persze nem lehetetlen, hogy eredetileg az volt, és nekem már jobban a szállóigeként használt változat ugrik be hamarabb. (legalábbis felénk szinte alapvető "bölcsesség" volt ha a helyzet úgy hozta)

Aki lemarad, kimarad 😂 (tudja valaki, hogy ez minek volt régen a reklámszlogenje? Mert nekem nem akar beugrani)

Nem trollkodtam szét, vagy inkább nem én trollkodtam szét. A cím alapján és beleolvasva is emlékeztem rá. Erről megjegyzést is tettem. Utána bizonyíték után keresve találtam rá, hogy valóban olvastam már korábban máshol, csak éppen az is az ő munkája volt. Ezért elnézést is kértem rögtön. Csak éppen egyesek azt nem (akarták?) meglátni és elolvasni. Az első komment volt, hogy nem új szerzemény, a második pedig hogy bár nem új, de Miriam a saját korábbi írását tette fel ezúttal ide, és ezért bocsi a korábbiért. Csak ezt nem akarták meglátni. Esetleg írjatok oda, hogy hány bocsánatkérést kell odaírnom, és megteszem. Bár ezek után nem tudom, hogy lenne-e bármi értelme. Ahogy az első bocsánatkérésről is "megfeledkezett" mindenki, ugyan úgy a többi is hasonlóra számíthat gondolom. 
Ha pedig esetleg azt nevezed trollkodásnak, hogy véleményt írtam az írásról... valami hasonlót vártam volna el az én írásaim alatt is, nem csak azt a töménytelen támadást és lehülyézést, amit kaptam az utóbbi időkben.

Természetesen így van hiszen ezt a nagy andreas mondja, tehát így van! Még véletlenül sincs szó se olyanról, hogy ez az első eset, hogy nem kötöttél bele az írásomban. Nagyot akartál mondani, de csak önmagadnak mondtál ellen. Te kötsz bele minden írásomban mint a beton, és én vagyok a rossz, ha ezt nem tűröm el szó nélkül. Vagy hogy is van ez? Tehát azokat hívták krakélernek, akik kardot rántottak a kötözködők ellen?

Mert a bocsánatkérés után újabb és ujabb bocsánatkérést követelni az marha tisztességes! Pontosan azzal kiegészítve, hogy nem tudtam bizonyítani. 
És most gondolom köszönetet kellene mondanom azért, hogy nyavajgásnak van nevezve az, hogy mindenki belém áll, és mindenki engem hülyéz, és ezt nem hagyom szó nélkül. Hát hálásan köszönöm Sztálin elvtárs!

Kedves Kékég! Csak az újabb 16 írásomból számítva: szerepel közöttük 1 s/m mentes, romantikus írás. Ez alapján én akkor romantikus íróvá váltam, és már nem vagyok s/m író? Ugyan ez a helyzet andreassal is. Van 1 kommentje, ami kilóg a sorból és ettől már akkor ő kell legyen nekem az etalon jóságosság? Majd ha látom, hogy tényleg segít, hogy tényleg van benne jószándék, akkor majd el tudom hinni róla, hogy ilyen. De eddig ezeknek nyomát se láttam nála, csak páran mondják róla. A saját tapasztalatom szöges ellentétben áll azzal amit állítotok róla. Ha majd én is tapasztalom, hogy jól láttátok, akkor majd elhiszem, hogy nem csak az előfizetők számát szaporítja, hanem van értelme is annak, amit mond. De ehhez az 1 alkalom nekem kicsit nagyon gyenge. 
Kexivel nem egymást hanem csak ő engem. De akkor alaposan. Amihez egyetlen adalék: én nagyon kevés emberre haragszom. És azok valóban olyant tettek vagy mondtak. Az én haragomat nehéz kivívni. De neki sikerült! Egyedüliként a kommentelők közül! 
Viszont a lényeget megmondtad: fogjam be a pofám, bárki úgy ócsároljon ahogy neki tetszik, a hülyegyerekek arra rejszolhassanak, hogy be tudtak szólni nekem anélkül, hogy bármitől is tartaniuk kellene... és akkor jó leszek? Hát köszönöm szépen! Ha neked ennyire tetszik, hogy lábtörlőnek használjanak, az szíved joga. De ne követed tőlem, hogy én is az legyek.

Csak magadnak köszönheted. Gondolom ismerős a kis pásztorfiú meséje, aki mindig farkast kiáltott. Most jött a farkas... és csodálod, hogy nem hiszek neked? Főleg, mert semmi indoka sincs annak, hogy ez miért lenne más, mint bármelyik korábbi írás.

Ezért kértem bocsánatot pár perc után! Mert csak ez a másik két megjelenés került elém cím alapján. Törölni pedig nem lehet sajnos a korábbi kommentet. 
Egyébként a rajzok tényleg jók hozzá. Bár az utolsó kép... Az egész történetnek ráerősít egy érdekes kettőségére: miközben magyar nevek és magyaros fordulatok vannak benne, közben mégis a brit világ hangulatát kelti az írás, és erre erősít rá a kép is. Ez nem zavaró, csak kissé furcsává teszi az egészet.

Bizonyítani nem tudom, hogy más tollából is találkoztam már korábban az írással, így elnézést kérek.

Hmmm... Ügyes ctrlc - ctrlv

Köszi szépen, de én egyáltalán nem érzem ezt remekműnek! Volt amit annak éreztem, de az sehol sincs. Ha ezt az írást mástól olvastam volna, egy jóval közepes felettinek mondtam volna, a közepes legfelső határáról, de nem látom, hogy miért lenne remekmű, mi tenné remekművé. 
Andreast meg lehet mindketten máshogy ismertük meg. Nálam ő az örök fanyalgás szinonímája, akinek soha semmi sem jó, és soha semmire se mond jót. Ergo nála vagy véletlen, vagy csalás az, ha valamiről jót mond.

Nem s világ van ellenem, hanem csak ezek ketten, akiket említettél. Ha Te mondtad volna, hogy látsz benne valami jót, azt elhittem volna. De tőlük nem tudom elhinni. Amiről viszont nem én tehetek! Andreastól túl sok mindenre és túl sokszor kaptam meg, hogy nem jó, és hogy nem az ő világa. Én már nem tudom elhinni neki még azt sem, amit kérdez. De ezt csak magának köszönheti. Magát írta le. Elhiszem, hogy csak az én szememben, de az én szememben már sikerült neki. Kexi annyiban másabb, hogy ő egyetlen kommentel tudta elérni ugyan azt, amit andreas hosszú idő alatt. Ehhez még hozzá kell tennem, hogy kexi utóbbi hozzászólásai bennem inkább nyálasnak hangzanak. Csak éppen ahogy nem odaszúrással vágta el magát nálam, ugyan úgy nyálassal semmire se megy nálam. 
Ami pedig azt illeti, hogy hidjem el, hogy ha jót írok, azt elismeritek... Nos, erre viszont a korábbiak cáfolnak rá nálam. A szerintem sok szempontból sokkal jobb írások kaptak durva leminősítéseket, miközben meg az ilyen középszerű írásokról akarjátok beadni, hogy az mennyire szipiszupi lett. Főleg, hogy egyiket se támasztotta alá soha senki érvekkel! Mert el tudnám fogadni, hogy - csak a példa kedvéért, ha már korábban az ugrott be elsőre - például a Pálcamesékben túl idegborzolóan részletesen írtam le a fájdalmat, és az kiverte a biztosítékot... az elfogadható, hogy pont az, ami nekem a leginkább különlegessé tette, az többeknél ellenkezőleg hatott. Vagy el tudnám fogadni, hogy ebben a költői képek annyira érzékletesek lettek, hogy az segít valakinek beleélni magát, és ez teszi számára egészen különlegessé... az is teljesen érthető lenne. És hihetővé tenné, hogy az eddigi fanyalgók miért változtattak véleményt. Sőt! Alkalom adtán segítene abban, hogy mi az, ami itt a többségnek tetszik, és segítene, hogy mi az ami a többség szerint hiányzik nálam. De mindebből még mutatóba sincs se itt, se korábban a negatív hullámokban.

Érdekelne, hogy időnként ki lép be az oldalra andreas helyett kommentelgetni 🤔. Mert hogy ezt sem ő írta, abban biztos vagyok. 1.) jónak nevez valamit. Tehát ezt nem andreas írta. 2.) legalább látszólag tudja, hogy mi a különbség az s/m és a spanking között. Ez sem az eredeti andreasra vall. Nem tudom, hogy él-e még egyáltalán, vagy csak azzal talalkozhatunk ezután, aki helyette lép be. 
Mellékesen: az s/m nem feltétlenül spanking, de a spanking az s/m része (eredetileg még a szürke 50 baromsága, és az azzal megjelent "szakértők" előtt). És nincs széjjel szedve a kategória sem, pedig történt már rá nem egy javaslat.

Személyeskedés helyett, ilyen normális, jó történeteket kellene írni, és mindjárt más lesz a megítélésed!
Ezt te mondtad. Ha nem a korábbi írásokról szól az, hogy milyen történeteket kellene írnom, akkor mivel kellene összehasonlítanom? Akkor mit is jelentenek a jó és normális torténetek? 
Egyébként pedig nem számítok a megítélésem megváltozására. Nem is igazán érdekel már, és nem is tudok hinni benne, hogy létezhet ezen az oldalon bármi változás ezen a téren. Már nem tudok hinni a csodákban, itt az oldalon meg pléne nem. Írtam már annyi mindent és annyi félét, ugyan azzal az eredménnyel, hogy ki merjem jelenteni: itt az oldalon ha valaki megkapott egy skatulyát, abból sohasem lehet kilépni.

Talán megengeded, hogy a saját tapasztalataim alapján értékeljem a minősítést, amibe beleszámít az is, hogy ki mondja. És aki sokszor és nagyot rúgott belém, annak a szavát a maga helyén kezeljem. Ahogy az első komment esetében is: az illető mondhatja már amit akar, de nálam a szava a semmitől is kevesebbet ér. Szóval nem a dicsérettel van a baj, hanem inkább a tárgyilagossággal. Mivel ez az írás tárgyilagosan nézve csak egy szösszenet, majdhogynem egy mellékes apróság. Ez nem azt jelenti, hogy ne örülnék annak, hogyha valakinek tetszik. Csak nem kellene minden áron hasonlítani, és főleg nem olyan írásokhoz, amik rossz fogadtatása szerintem sokkal inkább a személyemnek szólt, mint az írásnak. Még pontosabban ezt is tökéletesen még értem és elfogadom, ha lenne rá racionális magyarázat! Ha lenne rá indok, hogy ez mivel lett jobb, mint mondjuk a Pálcamesék. Több benne a szex? Szerintem nem több, sőt. Kevesebb benne a verés? Egyáltalán nem kevesebb, csak más. Részletesebb ez vagy az? Én ebben a történetben nem látok semmi részletezést, csak utalásokat több mindenre, hiszen mondjuk még az se derül ki, hogy mi a lány anyjának a neve. És még lehetne sorolni... De lenne értelme?

Pedig ez is csak egy spanking történet, aminek semmi köze az s/m-hez egyesek szerint. És nem látom, hogy mivel lett volna jobb, mint mondjuk Szofi története, vagy jópár másik. Annyi a különbség, hogy ez eredetileg a történet közepe volt egy húsvétra betervezett írásnak, ahol lett volna még némi előzménye az egésznek, csak nem készült el húsvét előtt.

Azért érdekességként kiegeszíteném a statisztikát a zárójelben felvetett hibamennyiségről... Januárban egyszer már megtörtént egy hasonló eset velem: a "Az út a csillagokba" című írásom helyett akkor egy másik, akkor még meg nem jelent írás szövege volt olvasható az általam beküldött írás címe és tagei alatt, amit még dél előtt kicseréltek. Csak azért emlegettem fel ezt, mert a 0,5%-os statisztika az én oldalamról kicsit más számokat mutat, mivel az akkori hiba és a mai hiba között 15+1 írásom jelent meg. Azért ez így már 7,5-8%! 
Csak érdekességként fűzöm ezt hozzá, nem sértésnek szánom! Sőt! Szinte már különlegesnek érzem magam miatta! 😂

Drasztikus, de végül is ennyi idő után a lehető legegyszerűbb megoldás! Le lehet nullázni egyúttal a csillagokat és a kommenteket is, amire megjelent s panasz is (hasonló esetekre javasolnám ugyan ezt a módszert rutin eljárásként bevezetni!) 
És természetesen köszönöm!

29 perccel utánad a legkézenfekvőbb megoldást választották: törölték a ma feltett írást. Ezzel simán le lett nullázva minden. Időbe telt... de talán a Te írásod is sorra kerül valahol.

Ami azt illeti, korábban se voltam itt sztáríró, nem csak az utóbbi hetekben minősítettek le. De ezek után meritek még azt mondani, hogy a pontozás az írásaimnak szólt? És pontosan ezt mondtam el korábban, csak senki se akarta megérteni, és egyszerűbb volt engem hülyézni. 
Egyébkent az egészet kexi kezdte a maga "finom" sértegetésével, Éva csak mellé állt, pontosabban nem mellé, hanem csak ellenem. Amikor Éva megjelent az oldalon, nagyon jó ötletei voltak, nagyon jól is mesélte el, de a formai dolgokhoz nagyon nem értett. Egyike voltam azoknak, akik próbáltuk őt segíteni, hogy ez se legyen zavaró az írásainál. De látod mit kaptam érte: direkt félremagyarázza minden szavam. Így segítsen az ember. Igaz, én vagyok a naív, hogy hiszek egy jobb világban, miközben éppen eleget tapasztalhattam már, hogy a jó elnyeri méltó büntetését. Viszont itt ki kell javítsalak! Ha létezne részetekről elfogadás, akkor pontosan most, ebben az állapotomban kellene elfogadnotok, nem pedig visszasírni minden áron azt, aki voltam, aki inkább elhallgatta a rossz véleményét, hogy ne sértsen meg senkit, és nem szólt vissza a sértegetésekre. Elhiszem, hogy kellemesebb volt az egyeseknek, mert úgy érezhette a szar a dunsztos üvegben, hogy ő lekvár. Talán nem kellett volna rámutatni annyira durván, hogy mennyire mindegy, hogy mit írok, csak az a lényeg, hogy én írom, és így az egyeseknél semmiképp se lehet jó írás. De hát ugyebár sokkal egyszerűbb a köhögést kezelni, mint a vírust, ami a köhögést okozza.

Elnézést kérek! Az első írásodtól kezdve a formai tökéletesség mintapéldányait tártad az olvasók elé. Nem úgy, mint az én olvashatatlanul kusza, rendezetlen írásaim. Ezért is kaptak a műveid kiemelkedően nagy olvasottságot. Igaz ugyan, hogy akkoriban emailben és kommentekben magyaráztad el nekem a tördelés és szövegszerkesztés alapjait, de a lényeg, hogy kit hányszor emel ki az algoritmus ajánlásba. Ahogy az is csak apróság, hogy bár percekkel a megjelenés után jeleztem, hogy a ma kitett írás csak címében az én írásom, mégis megkaptam rá az alaposan leminősítő pontozást. Amit így semmiképp sem kaphatott az én írásom. De szerintetek én vagyok a hülye, hogy azt mondom, hogy talán nem írok rosszul, csak nem tetszik a pofám az olvasóknak. 
Lehet, hogy jobb is, hogy eltűnt a szemek elől ez az egy írásod? Mert ugyan úgy csak a neved miatt érne meg egynél több pontot? Már bocsi, de az eddigi körülmények alapján erősen izzadságszagúnak tűnik ez az írás. Túl sokat volt róla elöljáróban beszélve, és ezek alapja is olyannak tűnik, hogy megírtad végül, de nem teljesen önszántadból. És azok az írások, amiket direktbe KELL alapon ír az ember... tapasztalatból mondom, hogy azok nem szoktak jók lenni. Az én írásaim között is van pár példa rá. De lehet, hogy kellemesen csalódni fogok.

Nem a pocsék fordításokat és írásokat szokták kidobni! Ha így lett volna, Éva első írásai se jelenhettek volna meg itt (pontosabban: első sorozatának első részei) mert azok katasztrofális állapotúak voltak. Itt általában azt nem engedik megjelenni, ami a történetre ad, és nem a pornóra. Az utóbbiból a leg igénytelenebb, leggagyibb is megjelenhet, csak pornó legyen. Jelen esetben nagyobb a gyanúm, hogy nem cenzúrázták az írást, hanem elsikkadt valahol. Vagyis soha nem is olvasták el az írást, és ezért nem mondtak róla se A-t se B-t, és ezért nem adtak indoklást se. 
De ide nagyon érvényes, hogy olyan az oldal, amilyenné az olvasók tették: az igénytelenséget és a tiszteletlenséget nyomatták az oldalon, valamint a legalja stílust, így a szerkesztés is pontosan ilyen lett: igénytelen, tiszteletlen és legalja.

Nem az első eset, hogy össze van keverve a cím amit beküldtem és a szöveg. A cím az enyém, de a szöveg nem.

A ma megjelent Szénaboglya című írás NEM az én írásom!

Miféle folytatása lehetne? 
Ezt sohasem tudom megérteni! Egy teljes, kerek történethez miért követelik egyesek mániákusan a folytatást?

A végén ez a poén... régen volt már olyan képregény, ami valami többet tudott adni, mint pár dugás kimerevített pillanatait.

Amit az utóbbi időkben írtam, abból valóban hiányzott a tisztelet. Mint mondtam, elegem lett abból, hogy én mindenkinek megadom a tiszteletet, és én senkitől nem kapom meg. Ez változott meg. Elhiszem, hogy nem tetszik, de erről nem én tehetek. Illetve csak annyiban tehetek róla, hogy azt adom vissza, amit kapok. Lehet ezen besértődni, lehet ezért mutogatni rám, de talán a másik oldalon kellene keresni a probléma gyökerét.

Én meg a Háború és békét írtam.

Ja és elfelejtettem elsőre: én nem annyi tiszteletet követelek meg, amennyit adok, hanem megköveteltem volna a tizedét annak a tiszteletnek, amit eddig megadtam mindenkinek. Elhiszem, hogy nem tetszik, hogy annyi szakmaiságot és tiszteletet adok, amennyit kapok. Elhiszem, hogy nem tetszik, hogy nálam vége lett annak, hogy mindenkit tiszteljek, és engem mindenki lábtörlőnek használjon.

Valahogy sejtettem hogy ez lesz. Hogy akinek kellene, az lapít mint... akinek meg nem kellene, az meg megsértődik. Ha neked ez tetszik, hogy mások helyett sértődsz meg, én nem akadályozlak benne. 
De azért arra az eddigi "elfogulatlan" véleményre nagyon kíváncsi lennék! Mert nem rémlik, hogy sokkal találkoztam volna. Pontosabban, egy sem ugrik be hirtelen. Csak reménykedni mertem eddig véleményekben, de természetesen feleslegesen. Az utóbbi időkben mindenképpen így van. Ha esetleg tőled konkrétan mégis érkezett volna valaha valami hasonló, akkor sajnálom, de az elveszett a sokszorosan több andreas és kexi kategóriás (és számomra itt normálisnak számító) hozzászólás között.

Nem igazán tudom, hogy az a böfögés, hogy "nem az én világom, nem tetszik" az hol, hogyan védte/védi a magyar nyelvet. És andreastól mást nem igen lehet látni. Ha elmondaná a véleményét, az valóban jó lenne. De ő nem mond véleményt, csak böfög párat. És Éva meg azt kezdte el propagálni, hogy az ilyen semmit erő böfögések legyen az irányadók az itt megjelent írásoknál. Az hozzá tartozik a világhoz, hogy létezik fekália. De az, hogy ezt a fekáliát állítjuk be minden érték legfelső szintjének... sajnálom, de ez nálam nem igazán fér bele. Nem fogom a francia krémest csak azért lemondani, mert az nem sz.rból készül. Viszont Éva lejjebb pontosan ezt tette. 
Ha a sötét oldal az, hogy legyen egy minimális ésszerűség, hogy ne a sz.r legyen a legfőbb fokmérő... akkor igen, átáltam a sötét oldalra. Ha az világos oldal, hogy hogyan kötözködnek az andreas és kexi félek... akkor igen, én átáltam a sötét oldalra. 
Én is tudnék ajánlani egy relaxációs technikát az illetőknek. Sőt! Rögtön kettőt is! Úgy hívják, hogy józan ész, és hogy bocsánatkérés. De az egyiket irtják ezen az oldalon, a másik pedig talán soha nem is létezett. Vagy inkább egyik sem létezett soha. Így marad számomra a bocsánatkérés, hogy alapvetően úgy álltam hozzá az itteni hozzászólókhoz, hogy azok emberek. Ezért bocsánatot is kérek most minden érintettől. Bár azért nem kérek elnézést, hogy nem idegelem magam tovább a trágyadombok elviselésével, és hogy nem hallgatok tovább róluk.

Basszus! Nem tudom pontosan mi történt, de elmaradt alóla, hogy ez Éva hozzászólásához ment. Az első pár mondat tőle volt idézve, másolva, és arra lett volna reakció. 
Egyébként azt hittem egyértelmű, hogy ki-mi ellen ment ez a kirohanás: az ellen, hogy egyesek mindenáron uniformizálni akarják az itteni írásokat, méghozzá a legalja réteg igényeihez igazítva. Ahogy ezt Éva próbálta megtenni, andreas számára.

Alant van három kedvenc hozzászólóm, akik eleinte nekem is ugyanezeket írták.  Higgy nekik, jól látják a dolgokat, éles szemmel olvasnak, ls a kritikájukkal segíteni akarnak neked, jó irányba terelni. Fogadd meg amit írnak
Nem hiszem el, hogy mást, másról nem tudsz írni.
Gondold át és válts.

Ugyan kérem! Mindebbe csak ostoba belemagyarázás, hogy az illetőt arra biztatod, hogy úgy írjon, ahogy te is, hogy az tetszen a szerinted éteri magasságokból, minden bölcsességet megosztó szentháromságnak. Úgy írjon, hogy arra felidézhesse egy kiverés emléket mondjuk a kedves andreas. Akitől nem emlékszem, hogy valaha is olvastam volna egy rendes kritikát, csak pár betűs böfögéseket tud írni, azt is csak és kizárólag negatívat. De természetesen az a legjobb mindenkinek, ha neki tetsző írások kerülnek csak fel ide (illetve csak kerülnének, ha egyáltalán lenne bármi, ami neki tetszik. Csak ahhoz előbb tudnia kellene, hogy mi tetszik neki és mi nem, de ez úgy néz ki, hogy túl nagy szellemi kihívás lenne a számára). 
Vagy mégsem így van? Lehet, tényleg én vagyok a hülye, ahogy írtad? Az könnyen meglehet. Valóban hülye vagyok, mert nem tekintem életcélomnak, hogy egy ilyen - és hozzá hasonló - trágyarakásnak nyaljam ki a hátsó fertáját. Sőt! Annyira hülye vagyok, hogy nem érdekel, ha neked ez a nyalás a napi célod, de közben szólok rajta, hogy másokat ne rángass bele.

Én elhiszem a szándék jóságát, de magát a felvetést nem tudom jónak tartani. Mivel az én olvasatomban viszont ez annyi volt, hogy kit érdekel, ha modulokat rak össze valaki kissé variálva, amíg a megfelelő modulokat variálja. És ha már ő (Éva) beállt a sorba, akkor mindenki másnak kutya kötelessége beállni, és pár ember kedvéhez idomulni. 
Itt újra felvetődik egy régi kérdés: akit valami (állítólag!) nem érdekel, az minek olvassa a témát, és miért pofázik bele? Hacsak nem azért, hogy olyant olvashasson, amilyent ő akar, és semmi mást.

Magyarra fordítva: írja az író azt, ami neked/nektek tetszik, és eszébe se jusson semmi egyebet írni.