Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
Az unokatestvérem és én nagyon jóban vagyunk. Ő 3 évvel fiatalabb mint én, ezért sok dologban próbál engem utánozni.
A történet júniusban kezdődött. A 16. születésnapját ünnepeltük, úgy az egész család. Voltunk vagy 20-an, és mindenki nagyon jól érezte magát. A szülei megengedték, hogy ő is igyon egy kis sört ( én már betöltöttem a 18-at ), ezért nagyon jó kedve támadt, és vagy 10 üveget is elfogyasztott. Mikor már éjfél fele járt az idő, a házigazdák mindenkit aludni küldtek. Ági, az uncsitesóm még fenn maradhatott, és én is maradtam vele beszélgetni.
Nem tudom már hány óra lehetett, amikor Ági kb. a 15. üveg után nyúlt. Nagyon virgonc volt, bevallom én is, pedig és kevesebbet ittam. Szóba jött a szex...
Egyáltalán nem örültem a dolognak.
A feleségem bejelentette, hogy vendégünk lesz, még pedig egyik osztálytársa, aki a reggeli busszal érkezik s ki kell,hogy menjek elébe az állomásra. Na tessék, még vasárnap sem lehet egy nyugodt napja az embernek!
Ez azért nem volt akármilyen vasárnap, mert a nejem és egykori iskolatársai ezen a napon tartottak érettségi találkozót s nem lehettem ünneprontó, így hát nem szóltam egy szót sem. Csak annyit kérdeztem, hogy legalább "meglőhetős-e" az az osztálytársnő. Hát, mondta, valószínűleg igen, mert már a harmadik férjétől vált el nemrégen. Na, de mindjárt mutatok róla egy fényképet...
Már régóta éreztem, hogy nem teljes az életem. Valami hiányzott belőle. Vagy valaki. Mindig is izgatott, hogy milyen lehet egy lánnyal... Kapcsolatban élek, de nem az igazi.
Aztán két éve megismerkedtem Vele. Gyönyörű göndör haj, kék szem, és a mosolya... Első találkozásunkkor éreztem, hogy elvesztem. Egy helyen dolgoztunk, így sokat voltunk együtt. Beszélgettünk, ha volt időnk. Ő is kapcsolatban élt. Nem akartam beletúrni. Próbáltam elhessegetni a gondolataimat, hogy milyen lenne vele... De nem tudtam. Egyre jobban éreztem, hogy végem. Ezért mindent megpróbáltam, hogy nehogy valamit is észrevegyen. Próbáltam tartózkodó lenni. Azt hitte, hogy haragszom rá. Nem tudtam, mit csináljak...
avagy
Farkincza kalandjai
Egyszer náthás lettem, elmentem a gyengélkedőre. Egy fiatal, most végzett doki vizsgált.
Félmeztelenre vetkőzve akart meghallgatni. Gondoltam, kipróbálom a tudományom. Sztetoszkóppal hallgatott. Ám egyik pillanatról a másikra valami furát tapasztalhatott, mert össze - vissza tette - vette a hallgatóját, végül a nyaki ereket hallgatta. Azt mondta, ilyet még nem pipált. A szívhangokat a nyakamon is hallja. Ki sem engedett. Adott gyógyszert, Viskent. Ha hülye lettem volna beszedni. Naponta többször is meghallgatott. Szépen javultam, de még voltak rendellenes "kitöréseim". Következő héten mentő ment a közeli katonai kórházba. Magával vitt, volt beutalóm...
Juanita ijedten megállt. Autómotor zúgása hallatszott, egyre közelebb hozzá. A sötétséget két reflektor fénycsóvája szakította szét, és közeledett feléje. Leguggolt. Így talán nem veszik észre, gondolta. A zúgás, a fény elhaladt mellette, és ment tovább. Észak felé, arra, amerre ő is igyekezett. Jó négy órája, hogy átbújt a kerítés résén, és azóta megállás nélkül ment. Minél távolabb jut a határtól, annál több esélye van, hogy sikerül, hogy bejut a hatalmas és gazdag országba, ahol a legrosszabbul fizetett munkával is többet kereshet, mint otthon, a faluban a legjobbal. De neki otthon is csak az aljamunka jutott. Ha ugyan jutott...
Gyóntatóm azt kérdezte:
"Tehát sok férfival paráználkodtál, leányom?"
"Igen, atyám" - így én.
"Megkúrattad magad" - szögezte le.
"Igen..."
"Szádba vetted a hímtagokat?"
"Igen..."
"Cselekedtél még más egyebet is?"
"Igen"
"Mit?"
"Hátulról is megizéltettem magam."
"Megizéltetted magad... hátulról is?"
"Meg."
"De nem a... segged likában?"
"De, tisztelendő atyám."
"Tegnap erről meg is feledkeztél."
"Atyám nem kérdezte."
Eltűnődött:
"Sajnos, valóban megfeledkeztem erről magam is...
FIGYELEM ! 1 ;Akinek gyenge a gyomra, vagy az idegrendszere, az is nyugodtan elolvashatja :-) FIGYELEM ! 2; 12 éves, vagy annál fiatalabb kislányok ne olvassák . ( fiúk ok )
Elöljáróban: Ha valaki netalántán magára ismerni vélne az alábbi sorokban, az csakis és kizárólag a véletlenek iszonyatos összjátéka. Már hozzászokhattunk volna, az univerzum, egy hatalmas nagy káosz.
Szóval: Itt állok a kirakatüveghez egész közel, és nagyon jól látom tükörképemet, mert a másik oldalon sötétebb van, mint itt . Szerintem egész jóképű vagyok. Pont 190 magas, izmaim és bőröm feszes, az erek is kidagadnak a nyakamon, hiszen még fiatal vagyok ...
Abban az időszakban nehéz körülmények között éltünk. Apukám leszázalékolt nyugdíjas, anyukám fizetése pedig éppen csak ahhoz volt elég, hogy ne haljunk éhen. Bár a tandíj nem volt olyan magas, mint sok más suliban, mégis arra kényszerültem, hogy egy időre a fősulit félbehagyjam. Elhatároztam, hogy keresek némi pénzt, arra, hogy a szüleimen segítsek, és hogy a diplomáig a tandíjat ki tudjam fizetni. Már csak egy év kellett volna, hogy kereskedelmi szakon megszerezzem a diplomát. Tudtam, hogy anyukám nem meggondolatlanságból vesz fel hitelt azért, hogy egy másik hitel törlesztő részleteit kifizesse, hanem mert nem lát más megoldást...
Abban az évben az oktatási miniszter döntése alapján, péntekre esett az utolsó tanítási nap. Kíváncsian vártam, mikorra tervezi Ági az utazást.
Végre megjött a távirat, az ismerős rövid szöveggel, és én reszkető szívvel álltam a peronon, természetesen az első lehetséges napon, másnap, szombaton. Tépelődtem magamban; ugyanolyan maradt-e, mint volt? Elfogad-e még most is? És kicsit azon is elméláztam, milyen ruhában lesz. Minden évben, elvarázsolt a kedvemért magára öltött legszebb ruhájában, kíváncsi voltam, az idén milyen öltözékben fogom meglátni.
Füstöt okádva csoszogott befelé a lefékezett vonat, a maradék lendületből. A mozdony fél méterrel az ütközőbak előtt állt meg...
Később felmentem Dasha szobájába megnézni azokat a bizonyos albumokat. Újra megnéztem azokat, amiket már láttam. Aztán pedig belelapoztam, azokba, amiket még nem láttam. Az egyikben egy szőke nőt láttam és egy kislányt, aki fiatalabb másolata volt a nőnek, úgy gondoltam, hogy anya és lánya. Rengeteg játékszerük volt, különböző méretű mű - fütyiket szopogattak és a tíz év körüli kislány bedugdosta ezeket az anyja hüvelyébe, némelyiket a popsijába is. A nő bemutatta, ahogy egy 30 centis hajlékony darabot, csaknem egészében a torkára nyomott. Aztán a kislány a kezét dugta be anyjának hüvelyébe, nem csak az ujjait, hanem a teljes kézfejét, aztán még a másikat is...
A következő délután, amikor hazaérkeztem a három lány a vízben pancssikált és onnan üdvözöltek engem. Az Anikó éppen bent volt a lakásban, én pedig hozzá siettem. Puszi után azt kérdezte, hogy kérek e kávét, mert éppen főzni akar magának is.
Igen szerelmem kérek szépen én is kávét!
Erre ő; Amiért ilyen szépen kérted, kapsz még egy ráadás puszit tőlem.
Leültünk a nappaliba és kávézás közben beszélgettünk általános napi dolgokról.
Majd ezt mondta; Te apuci!
Képzeld mit újságoltak be nekem ma a lányok.
Na mit?
Ez a kis huncutka Betti keresztlányom, tegnap este elvette saját szüzességét...
Megtörölköztem, és közelebb mentem hozzá. Végig simította a testem, majd marokra fogta félkemény szerszámom.
- Nagyon hiányzol, szeretnélek megcsókolgatni - kezdte finoman fejni a farkamat.
Tudtam, ez a csókolgatás azt jelenti, hogy szájjal fog kényeztetni. Soha nem mondta azt, hogy szeretnélek leszopni, pedig erről volt szó. Úgy gondolom, mindegy minek nevezzük, az a lényeg, hogy én nagyon élveztem ezt a kényeztetést. Még közelebb léptem ágaskodó péniszem a fejével egy magasságban volt.
- Elhanyagoltál mostanában - simogattam meg a haját.
Láttam jólesik neki, de most nem a szavaknak volt itt az ideje. Beleborzongtam, amikor a lilán feszülő makkot körbe nyalta...
Venni akartam egy nadrágot, ezért betértem egy Plázába Pesten. Hosszan nézelődtem egy kellemes butikban, már több ruhát is kinéztem magamnak, tornyosultak a csinosabbnál csinosabb nadrágok a kosaramban, ideje volt próbafülke után nézni. Egy volt csak, nyilván nem nagy forgalom lehet itt, de pont volt bent valaki. Megálltam hát a fülke függönye előtt, vártam a soromra. Az árakon gondolkodtam, hogy vajon kettő vagy három darab belefér e most a keretbe. Újítani szeretnék a ruhatáramon, mindenképpen többet szeretnék. Mögém lépett valaki, ez mozdított csak ki a gondolataimból. Ismerős volt a parfüm illata...
7. NYALÓKÁZÁS
- Jó... ! Enikő, megint te következel! De most én és Edit helyet cserélünk!
Azzal átmentem a bak túlsó oldalára, s fél kézzel benyúlva a szekrénybe előkaptam egy hosszú, élénkpirosban pompázó elemes vibrátort. Nem azért, hogy használni kezdjem, hanem hogy átnyújtsam Editnek, aki kérdő pillantást vetett rám, egyértelmű utasításra várva. Sejtette persze, mi lesz a dolga, de azért tőlem akarta hallani, mint játékmestertől a parancsot.
- Nesze! Fogd ezt a zárlatos vibrátort és adj neki keményen! Ne sajnáld a lukát! Érezze csak, hogy rendesen agyonbasszák.....
Beköltöztünk a fürdőszobába....
A mennyezeten gyertyafény táncol... felemeled a karjaidat, a tenyered az enyémbe fekteted, és bilincsként rögzíted a csempén, miközben csípőd hozzám simul és a hűvös csempének, támasztod a hátam.
A csípőm körtáncot jár, hogy minden ponton érezzelek, ahogy keményen hozzám feszülsz...
a mellbimbóim megkeményedve cirógatnak, miközben számba csúsztatod a nyelved és a forró nyálam sikamlósan csurran a szádba, mikor a vad sóhajom a torkodba örvénylik... érzem, hogyan vágsz a testemre, hogyan adod át magad az izgalmas uralmamnak.. ! A jobb combom finoman a derekadra fonom, hogy még jobban birtokoljalak egyre jobban becsúszol a combjaim közé... a kezem még mindig a hűvös csempéhez szegezed...
A szüleim úgy döntöttek, hogy szeretnének nélkülem eltölteni egy nyarat, ezért rábíztak Misi bácsira, apám egyik munkatársára, hogy vigyázzon rám. Mivel azt reméltem, hogy 3 hétig egyedül leszek otthon, és azt tehetek, amit akarok, nem fogadtam túl jól a dolgot. Hiába ígérgetem, hogy úgy fogok viselkedni, mint egy kisangyalka, - sőt még el is mosogatok néha, anyám érezhette, hogy nem vagyok egészen őszinte. Igazából a nagyikéhoz kellett volna költöznöm, de ők szereztek maguknak beutalót egy gyógyfürdőbe és oda meg nem akartak magukkal vinni, mert tudták, hogy nem sok keresnivalóm van egy pár száz nyugdijas között. Még reménykedtem, amikor az utolsó pillanatban beugrott Misi bácsi és felajánlotta apának, hogy költözzem hozzá...
Ez őrület, ez őrület, ez őrület! Hirtelen elengedte ajkaival, megint a nyelvét dugta be a vágatomba. A seggem csárdást járt az ódon, tintafoltos asztallapon. Mert ugyan mi volt a szimpla dugás ehhez a gyönyörűséghez képest? Mintha nők ezrei meztelenkedtek volna egy szál bőrömben...! A játék változatainak nem volt vége. Be a nyelvet, ki a nyelvet, ajkak közé a szeméremajkat, ajkak közé a csiklót, fogak közé finoman... és a segédlelkész értette a módját. Úgy játszott a testemen, mint hangszerén a virtuóz. Sikítani kezdtem.
"Jön... atyám, jön... elélvezek... csináld, atyám... csináld... az ég szerelmére, csináld... mindent meggyónok... csak csináld... atyám.....
A munkahelyemen hívtak fel napközben, Zoltán vitte a szót a háttérben pedig Géza magyarázta Neki a mondanivalót: a pincében elkészült a jakuzzi és Ők meghívnak engem az avatásra, egyedül engemet a lányok közül, ha lenne hozzá kedvem. A hétvégére gondolták az eseményt és ottalvós bulit csinálnak a nagy esemény alkalmából. Végigbizseregtem a gondolattól, hogy kettő darab fiúval fogok bulizni, de kitérő választ adtam mondván hogy hívjanak fel holnap a válaszért, amire alszok addig még egyet. Géza - illetve hát a méretes szerszáma-, azóta is meg-meg fordult buja gondolataimban, így hát másnap igent mondtam Nekik, most pedig már a poggyászomat viszem fel az emeletre...
