Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
A nap hátralévő részében már nem találkoztak egymással. Laura nagyon ideges volt. Jodie a fénymásolóba küldte, és csip-csup munkákat bízott rá, esélye sem volt arra, hogy lássa a férfit. Nagyon gyorsan elmúlt a délután, és vészesen közeledett a 8 óra.
Amikor hazaértek és elmesélték a történteket Rose-nak, ő csak csendben fürkészte Laura arcát, érezte, hogy valahol sántít a beszámoló. Még feltűnőbb volt, hogy Laura kerülte a tekintetét, mintha titkolt volna valamit.
Két órával a találkozó előtt Laura gyomra már görcsben állt. Nem félt az estétől, sőt kellemes érzések kerítették hatalmukba, ha arra gondolt, hogy mi fog történni...
- Fél órája várom a pizzámat, kihoznák végre? - rivallt a vonal másik végén hebegő férfialkalmazottra Mickie James a WWE Dívája, hotelszobályának telefonján.
- Nem várok tovább hívok máshonnan! - aztán lecsapta a kagylót.
Stacy Kiebler bejött a nappaliból és csípőre tette a kezeit.
- Jön? - kérdezte.
Mickie megcsóválta a fejét.
- Figyu - kezdte Stacy - mi lenne ha én hívnám fel a pizzériát, elintézem, hogy kihozzák, gyorsabban!
Mickie hitetlenkedve nézett aztán felállt az ágyról...
A hegy - amelyet éppúgy nincs szándékomban megnevezni, mint a szereplő személyeket - létező, akárcsak e történet szereplői. A legtekintélyesebb magasságot képviselő hírességek közé tartozik nálunk, és mint általában a hegyekre, különböző irányokból vezet rá az út.
Régen, három és fél éves koromban voltam itt először. Az utolsó négyszáz méter kivételével saját lábamon tettem meg az utat, amelyen már annyiszor fel akartam menni azóta, de mindig máshogy sikerült. Azt az utolsó pár száz métert akkor Boris néni nyakában ültem végig, aki a batyuja fölé feldobott engem, mert iszonyatos vihar tört ránk a hegy utolsó szakaszán...
Forró, kalandokra csábító ez az éjszaka. Talán a telihold teszi, de ma éjjel valami más, varázsos őrület nehezedik a városra, megbolondítván mindenkit, aki még nem szuszog békésen, nyálát csorgatva a kispárnáján. A bárok neonfényei hívogatóan villódznak a betondzsungelben. Dave is egy ilyen felé igyekszik. Mellkasára feszülő fekete ingjében és szexis farmerében igazán jól mutat, teljesen beolvad az éjszakai árnyak közé.
Dave cinikusan húzza el a száját a bárból kitámolygó emberek láttán és egy nagy sóhajjal lép be a helyiségbe. A füstöt vágni lehet, a zene fülrepesztően dübörög. A pultnál fedezi fel barátját, aki előtt már a sokadik pohár üresedik. Sietve átvág a tömegen, mielőtt túl nagy hátrányba kerülne...
Laura agya lázasan zakatolt. Még mindig ingadozott a két érzés között: menjen, vagy maradjon? Nem tetszett neki Mrs. Bale tekintete sem. A titkárnő áthatóan fürkészte, amitől Laura úgy érezte, mintha a kemény tekintet a veséjébe látna. Nem tudta, mit gondol róla a nő, de remélte, hogy nem találta ki, mi történt az irodában. A szégyen pírja futotta el az arcát valahányszor rágondolt, mit csinált vele a férfi. Aztán még jobban elvörösödött a gondolatra, hogy mit nem csinált, és ő mennyire szerette volna, ha mindaz megtörténik, amire vágyott. Tekintete sűrűn tévedt az órára, a percek csigalassúsággal teltek, ugyanakkor rohamléptekkel közeledett a 2 óra. Mrs. Bale jelezte a közvetítő irodának, hogy kettőre küldjék fel Jacky Hole-t...
- Már megint engem küldenek! Na persze! Mindig a legfiatalabbat az egyetemen! - zsörtölődött magában Pali.
Valóban a legfiatalabb volt az egyetemen. Éppen 18 éves lett, mikor leérettségizett és elsőre felvették a biológus szakra.
Az évfolyamban mindenki nevetett rajta és senki sem fogadott volna arra, hogy túléli akár az első félévet is! De mindenki döbbenetére jó eredményekkel jutott túl az első vizsgaidőszakon!
De továbbra is ő volt az, akit elszalasztottak az órák előtt és után a szertárba...
14 éves voltam, testem még elég fejletlen volt, de már több mint egy éve menstruáltam. Épp apám negyvenedik születésnapjára készültünk, anyám sütött-főzött és az ajándékokat csomagolta, én pedig születésnapi verssel akartam köszönteni. Akkoriban rengeteg verset írtam - főleg szerelmes verseket ahhoz a fiatal, pályakezdő tanárhoz, aki az irodalmi szakkört vezette, s akibe halálosan szerelmes voltam. Zsebpénzemből nagy csokor virágot is vettem apámnak, s már korán reggel leg-szebb ruhámat vettem fel, mert apám nagyon szerette, ha elegánsan vagyunk felöltözve.
Szüleim nem aludtak egy szobában, mivel apám sokszor késő estig dolgozott, és - ahogy ő mondta - nem akarta zavarni anyámat...
Erotikus elbeszélés
Másnap, Ferkó megfogadva a tanácsot, ütött-kopott biciklijén a Dombhát utca felé vette az irányt. Útközben egyre csak azon törte a fejét, mi a csudáért is megy oda, hiszen tényleg nem esete a szeplős, vékonytestű, vöröses hajú lány, de azért csak taposta a pedált. A meggyfák alatt lefékezett, kicsit rendbe szedte a ruházatát, megigazította frizuráját, aztán vett egy mély lélegzetet, és megnyomta a csengőgombot.
Flóra megint a Piroska kosztümjét viselte. Piros sort, piros póló, és piros arc.
- Robit keresed? - kérdezte...
Megismerkedésem Ágival a véletlen műve volt. Akkoriban 28 éves voltam és a vasútnál dolgoztam. Az egyik áprilisi reggelen felfigyeltem egy alacsony, de kimondottan szép lányra. Nagyon izgatta a fantáziámat, mert ettől kezdve minden nap rendszeresen figyelemmel kísérhettem indulását, illetve megérkezését, mert bejáró középiskolás volt a szomszéd városba. Törtem is a fejem, hogyan kerülhetnék vele közelebbi ismeretségbe, ekkor pont magányos voltam és ebből a lányból sugárzott valami olyan egyszerű szépség, ami a többiekből nem. Sokkal csinosabban öltözködött, mint a barátnői, szép hosszú haját változatosan hordta és kissé ki is volt már sminkelve...
Tisztelt olvasóm!
Előljáróban felhívom minden olyan internetező figyelmét aki viszolyog az enyhe perverzitással fűszerezett szexualitástól most váltson át egy másik blogra, vagy weboldalra, mielőtt nekiállana gúnyos szitkozódó megjegyzéseket tenni, netán ócsárolni akik pedig nyitottak az ilyetén innyencségek irányába azok nyissák jól ki szemüket, és olvassák figyelmesen a mostkövetkező kissé egyedire sikerült történetet.
Már ivarérettségem hajnalán nem tudni mi okból de olthatatlan vágyat éreztem aziránt az aranysárga folyadék iránt melyet a hölgyek a lábaik közzűl csorgatnak ki. Bármit megadtam volna, ha akárcsak néhány csepp ereéig is de hozzájuthattam volna...
Pár nap múlva aztán a Zenzi egy lovag kíséretében érkezett "haza". Besuttogta a Rudolfnak:
"Van itt egy úr...
"Rudolffal behúzódtunk a szobába, hamarosan meghallottuk a konyhában a férfilépteket.
"Helyezd magad kényelembe..."
Ezt búgta a Zenzi.
"Nem, csak kigombolom..." - így az úr - "sietek..."
A Zenzi erre:
"Ahogy gondolod... jaj, megőrülök... mekkora farkad van..."
El tudtam képzelni. A férfi meg:
"Húzd föl az inged. Mutasd a melled..."
"Levetkőzzek... tök?"
Ezt kérdezte a Zenzi...
Az a pár nap hétvégéig gyorsan eltelt. Mindig sietem haza a munkából, Nóri pedig valami finomsággal várt. Milyen jó dolga van egy házasembernek - eféle gondolatok jártak a fejemben. Akkor ez nagyon új volt számomra és rettenetesen tetszett. Tényleg úgy voltunk, mint az ifjú házasok, csak mi nem tervezgettük a jövőt. Sosem beszéltünk többről, mint hogy mi lesz holnap, csak a mára koncentráltunk. Adni akartunk egymásnak. Csak szépet, jót, örömöt. Begubóztunk a mi kis boldogságunkba. Esténként szeretkeztünk, nappal dolgozgattunk. Végre eljött a péntek este. Kicsíptük magunkat ahogy kellett és elsétáltunk egy közeli kisvendéglőbe, ahol élőzene volt...
Anikón halványpiros szoknya volt. Sűrű bokrok közé jutottunk, alaposan megtépkedtek bennünket a szedrek meg a vadrózsák. Két év óta sok minden megváltozott. Anikó akkor csak egy hülye kis bakfis volt, de isten tudná hogy, megnőiesedett. Arcának és testének vonásai lágyabbak lettek, vonzani kezdték a szemem, jó volt ránézni, izgalom támadt bennem, ha karcsú lábait nézegettem.
Jót tett neki, hogy az a lökött Kartal már nem kerülgette, meg is mondtam neki...
A nap simogatóan sütött, szórta aranyát a nagy világra. Áldás ez a jó idő, gondolta Krisz aki minden ablakot kitárt, hogy jöjjön a friss levegő, az üdeség. Semmi dolga nem akadt mára, kedve sem volt semmihez. Csak úgy üldögélt, a teraszon. Boxer alsóban, hozzá rövid ujjú póló. Kávét ivott éppen, és csak nézett a messzeségbe. Volt egy néhány lakóház a távolban. Szerencsére az épület amelyben lakott és főleg az ő oldala, a városra nézett. Tetszett neki, hogy a fények különbözően csillannak meg az ablakokon, fémes háztetőkön üvegen. El kéne menni valahova szórakozni, nem jó itthon egyedül. De megfelelő társaságot sem talált, kedvenc barátnői elfoglaltak voltak. Matheoék ugye visszautaztak így, hát nem igazán számíthatott senkire...
Ethan agya lázasan forgott, nem tudta, mivel tarthatná vissza az üzleti partnereit attól, hogy belépjenek az irodába. Csak reménykedni tudott benne, hogy gerjedelme nem látszik meg rajta, nem nézte meg magát a tükörben, de érezte, hogy nem nyújt olyan összeszedett látványt, mint amilyennek egy komoly vállalat komoly igazgatójának kellene tűnnie.
- Mielőtt még neki kezdenénk ennek a mindannyiunk életét befolyásoló tárgyalásnak - kezdte vontatottan szeretném, ha elfogadnának tőlünk egy kis frissítőt, kávét, egy kis harapnivalót. Mrs. Bale vonta félre titkárnőjét szeretném megkérni, gondoskodjon arról, hogy a lány ne tűnjön el a szeme elől...
Szombat délután unalomból sétáltam a Plázában és előre gondolva vizslattam a kínálatot, nemsokára itt az év vége és ennek-annak, meg persze magamnak is vásárolni kell valamit hogy eleget tegyek az ajándékozási rituálénak. Összerezzentem, amikor valaki gyors mozdulattal ráfogott a derekamra. Kacagás volt a válasz: Zita huncutkodott velem, mellette pedig Ildikó nézte mosolyogva meglepetésemet. Röviden - röpke félórában-, elcsacsogtuk a legfontosabb híreinket egymásnak azután pedig előkerültek a fiúk. Béla és Sanyi magukban az emeletet vizslatták eddig, szerintem a hátul szolídan meghúzódó sex-shop készletét tanulmányozták.....
Mónika vagyok,42 éves, egyedül élek pesti lakásomban. Férjem négy éve meghalt, előtte sokáig éltünk a volt Szovjetunióban, ahol katonai attasé volt.
Sohasem volt jó a házasságunk, éltem az elfoglalt férj melletti feleségek életét.
Anyagi gondjaink nem voltak, és kimerült a szerepem abból hogy fogadásokra kisérem a férjem. Igazi alkoholista volt, mint ott mindenki és a nőkkel úgy bántak mint egy szükséges élvezeti forrással. Szinte minden estély szexbe torkollott, ahol nem egyszer kölcsönadott valamelyik orosz barátjának, míg ő másik feleségével élvezkedett...
Erotikus elbeszélés
Csúf csörömpölés, csúszkáló, karistolva sikamló hang zavarta meg a húszméteres fákon dalolászó madarak lágy énekét. El is hallgattak egy villanásnyi időre a dalnokok, hogy felhívják a nyári délelőtt csendjében a figyelmet a kellemetlen, érdes súrlódásra, és annak esetleges fizikai következményeire a figyelmét azoknak, akik a szép nyári égbolt alatt töltik az idejüket.
Juli a verandára állított ernyős hintán lapozgatta a reggel érkezett képeslapot, öccse Ferkó, a fociját pattogtatta. Bár a ház tompította a zajokat, melyek az út felől érkeztek, mégis meghallották az aszfaltot karcoló inzultus csiszatolását...
NOV.
28.
2008
Új képregény került fel a CartoonSex-re, és új film
a Törté-Net TV-re, jó nézelődést ott is! :)
Vége lett az egyetemnek, Jacky-t, Rose-t és Laurát már csak másfél hónap választotta el a Nagy Utazástól. Úgy tervezték, ha letelik a kötelező szakmai gyakorlat, földkörüli útra neveznek be. Már minden megvolt hozzá: az útiterv, a szállodák, a pénz, és elsősorban három, minden kalandra kész nő. Estéiket a bérelt lakás homályában tervezgetésekkel töltötték, Jacky - minden végzettség nélkül tökéletes ízléssel tervezett ruhákat, és saját szabásminta alapján varrta meg őket -mindhármójuknak egyedi kollekciót tervezett, Rose szerezte be az anyagokat – egy régebbi pasija szabóságban dolgozott, szívesen segített a közvetlen szállításban-, Laura pedig azt út szervezését vállalta be...
Lassan nyitottam ki a szememet. A reggel visszavonhatatlanul betöltötte a szobát. Valahol egy rigó, harsányan hirdette a létezésé. A Nap szemtelenül kúszott előre a takarón. Zsolt keze mellemen pihent, meg – megrándult álmában, különös gyönyört okozva nekem. Valami furcsa kéj is adódott még ébredésemhez, először nem értettem mi az. Kedvesem fél merev pénisze nyomódott hozzá a fenekemhez, de még volt valami. Rájöttem végül. Az anál izgató még mindig bennem volt. Lassan a távirányító után néztem. Ott feküdt mellettünk a párnán. Nem értettem, hogy ennyi szex után, hogyan kívánhatom ismét, de fogtam a kapcsolót, és lassan elfordítottam. A fenekemben azonnal rezegni kezdett a kis izé. Hihetetlen élmény volt...
