Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
A történetem valamikor régen kezdődik s elmeséli a szüzességem elvesztésétől az ujból megtalált vad szexualitásig minden mozzanatát.
Gimi elvégzése után egy kisváros egyetemén keztem meg a történelem,Magyar szakos tanári tanulmányaim. A kóterba már nem vettek fel, s nem is nagyon volt kedvem újra négy nyafogó pláza cica közé bekerülni. Köszönöm belőlük elég volt négy év a közép ikolába. Apu keresett nekem egy csendes kis albérletet. Miután berendezkedtem elgondoltam, hogy keresek egy lakótársat de csak fiú jöhet szóba ök nem olyan nyafkák mint a lányok. Fel adtam egy hirdetést a helyi napi lapban s vártam a jelentkezőket...
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat! Íme a folytatás:
Az ajtóban álltunk és látszólag mindketten zavartan nézegettünk magunk köré, mintha biztosak akarnánk lenni abban, hogy nem hagytunk "bűnjelet". Már a nyitott ajtóban álltam, mikor megéreztem ujjainak hegyét, amint lágyan végigsimították hátamat.
Ha gondolod, hívj majd. mosolygott. Visszanéztem, és csak bólintani tudtam. Az ajtó bezáródott. Tudtam, hogy mikor hazaérek senki sem lesz otthon. Munkánk miatt férjemmel szinte soha sem tudtuk egy időpontra egyeztetni a szabadságunkat. Így volt ez most is...
Zoé és én nagyon jó barátnők vagyunk. Egy irodaházban dolgozunk. És emellett egy albérletben is laktunk. Igaz nem egy irodában dolgozunk, de szerintem ez nem is nagy baj. Már 3 éve dolgozunk itt és ismerjük az épület minden zegét-zugát! A portán dolgozó fiúkkal is jóban vagyunk. Zoé egy ötéves kapcsolat után költözött hozzám. Nekem csak pár hónapos kapcsolataim voltak eddig. De nem is nagyon törtem magam, hogy ennél hosszabbak legyenek. Az utolsó srácnál telt be a pohár. És úgy döntöttem, hogy nem foglalkozom egy ideig a pasikkal. Zoé egy ideje feni a fogát az egyik kollégájára, Leventére...
- Kedvesem, én mára ráhagyom. Ha szerencsém van, valamelyik fickó felkér az utcabálon táncolni, megrázom öreg csontjaimat, hogy aztán holnap panaszkodhassak az izomlázra.
- Rendben Ruthie, menj csak, majd én bezárok.
Ruth, az idősödő kozmetikus odalépett a lányhoz, és egy puszit nyomott a homlokára.
- Rendbe raktam mindent, ne felejtsd el lehúzni a redőnyt és bezárni az ajtót, aztán menj aludni. Hacsak nem gondoltad meg magad, és nem jössz el velem mégis a bálba.
- Kedves vagy, de inkább kihagyom. Hosszú volt ez a nap, jól fog esni a pihenés, de te érezd magad nagyon jól. Holnap reggel találkozunk...
Fordítás samslam nyomán (Sister's Home Movies - Literotica)
"Mi az istent művelsz itt?" riasztott meg Maryanne hangja a hátam mögött. Ó, a francba! Hátraperdülve a nővérem láttam az ajtónyílásban állva, félúton a hálója felé, épp mikor a farkam eleresztette magát. A zsepit teljesen elkerülve, szép ívben toccsant a padlóra, kettőnk közé. A tesóm tudomást sem véve a drámáról, fáradhatatlanul masztizott a videón mögöttem, miközben belőlem az utolja is távozott a lábaim elé cseppenve.
Maryanne a számítógéphez rontott, kikapcsolta a monitort, én pedig megkövülten álltam ott, kezem az iszamos farkam takargatva...
Céges buli. Már akkor kiszúrom, mikor belépek a terembe. Nem jóképű, nincsenek kidolgozott izmai, de mégis, mágnesként vonzza a tekintetem. Legszívesebben odamennék hozzá, de jólneveltségem tiltja, hogy letámadjam.
Nézem, nem tudok uralkodni magamon, s Ő is észreveszi. Rám emeli a tekintetét, s én szinte beleszédülök csokiszín szemeibe. Zavaromban lehajtom a fejem, és úgy teszek, mintha, nagyon érdekelne mit is hord össze nekem az osztályvezetőm. Már nem merek ránézni, a felettesem jóindulatú arcát fürkészem.
- Egy kollegina, akit még nem ismerek - rezzentett fel egy mély hang az unalomból. Hátra sem fordulok, mégis tudom, hogy Ő az...
A diszkó csordultig volt, amely éppen megfelt kívánalmaimnak, csak ki kell vetnem a hálót, hogy valami jó nőt összeszedjek magamnak. Ki voltam éhezve, hónapokkal ezelőtt véget ért kapcsolatom szex - szárazságot hagyott maga után, erre szokták mondani, hogy már egy női kerékpár szelére is feláll az ember farka. És nő volt ám itt bőven, a dübörgő zene és a fények egy kis alkohollal turmixolva felpumpálták vágyaimat.
A pultnál ácsorogtam, sokadik sörömet kortyolgatva nézelődtem, tudván, hogy közeledik a hajnal, dűlőre kell jutnom. Nem akarok egy újabb hétvégét az önkielégítés magányos perceivel tölteni. Punci kell...
Lucius Malfoy hatalmas nappalijának ajtajában állt. Vállával az ajtófélfának támaszkodott, és hideg, kék szemeivel a kandalló előtti fotelban ülő alakot fürkészte.
A nap már rég elhagyta a horizontot, átadva helyét a sötét, csillagos éjszakának. Az ablakon beszűrődő telihold fényén kívül a kandallóban ropogó tűz volt az egyetlen fényforrás, mely jól láthatóan megvilágította a nő arcát. Szótlanul ült a kényelmes fotelban, miközben a sárgás-vöröses lángok táncát bámulta.
- Mennyire tiszta, mennyire ártatlan, mennyire... titokzatos. Milyen ostoba voltam, mikor azt hittem, hogy erőszakkal bármit is el tudok nála érni gondolta magában a férfi...
20 éves fiú vagyok, Balázsnak hívnak. Van egy 14 éves unokahúgom, aki nem vér szerinti, de én 4 éves kora óta ismerem, kiskorában rengeteget foglalkoztam vele, és sosem tettem különbséget közte, és a vér szerinti unokahúgom közt.
A lányt Adriennek hívják, hosszú, szőke haja van, vékony testalkatú, nagyon szép lány. Sosem tekintettem rá nőként, egészen addig, míg két évvel ezelőtt el nem kezdett fejlődni, nőisedni a teste. Kikerekedett a teste, a mellei megnőttek, és a kis pajkos unokahúgból vonzó, csodálatos, fiatal csaj lett, bár a hozzám való viszonya semmit sem változott. Ugyanúgy jött oda hozzám, ugyanúgy ült az ölembe, ugyanúgy ölelt, mint azelőtt...
A történet egy forró nyári délutánon játszódik, rekkenő hőség van a házon kívül, az aszfalt felett remeg a levegő, csak a lakásban lehet elviselni ezt az időt. Az utcákon egy lélek sincs, vasárnap lévén mindenki, aki megteheti, a strandon, vagy légkondicionált helyen keres menedéket a forróság elől.
Ránézek az órára, még 10 perc... Az ágy már készen, pezsgő a hűtőben, egy kis harapnivaló is előkészítve, reggel borotválkoztam, tehát minden készen van a fogadásodra. A másodpercek csigalassúsággal telnek, elmondhatatlanul várom, hogy meglássalak, a gyönyörű alakod, az ajkadon megcsillanó napfényt, azt, amit a szemedben látok, amikor Rám nézel, ahogy ölelésre nyitod a karjaidat és megcsókolsz.....
Teljesen ki lettem facsarva. Ezek a történetek, és a tanácsosné lánya... Szép az élet hangulatban sétáltam be a hatalmas ház hátsó bejáratán. Remélem a főnöknőmnek már nincs szüksége rám és kipihenhetem magam. Hanyagul intettem be a konyhára, de a szakácsnő utánam kiabált:
- Gyere csak vissza, te disznó!
Megütköztem ezen a hangon, és visszaosontam a konyhához. Nem volt bent más csak a dagadt néger szakácsnő.
- Láttalak, ám reggel mit műveltél a kisasszonnyal tanítás gyanánt!
Hűhh, bassza meg, ez meglátott. Hízelegni kezdtem a gusztustalan némbernek, még a nyakába is becsókoltam hátulról. Láttam ez tetszett neki, de csoda, hogy nem hánytam el magam...
Sanyi volt számomra az a pasi, akit piedesztálra emelhettem. Nem azért, mert olyan példaértékű volt, hanem mert azzá tettem.
Gyakran előfordult, hogy csak miatta tértem be a pubba, mert tudtam, épp dolgozik. Volt, hogy két-három órán keresztül ültem előtte az üres helyiségben, egyetlen kólát szürcsölve. Rengeteget poénkodott velem. Sokszor szexre utaló megjegyzéseket tett. Egyszer, amikor kiakadtam exem bunkóságán olyasmit hangoztattam, hogy nekem egy érzékeny pasi kellene. Sanyi erre komolyan rám nézett, és szemrebbenés nélkül közölte, hogy előtte utána szíves örömest megölel...
Nem tudom pontosan mikor kezdődött. Még egészen kislány voltam, amikor édesanyám meghalt. A család - pontosabban apám és nagymamám, ahelyett, hogy illően gyászoltak volna, már a temetésen összevesztek. A vita tárgya én voltam, pontosabban az örökségem, amit anyám a végrendeletében rám hagyott. A céget, mint kinevezett igazgató, apám irányította, de a nagyi is igény tartott rám, és természetesen egy szeletre a nyereségből. Az ügy végül is a bíróságon zárult, én maradtam apámnál a nagyi meg elhúzott külföldre.
Ezután kezdődött számomra is a boldog gyermekkor, ami legalábbis eleinte valóban annak tűnt...
Nem is tudom miért bácsizom, amikor már elmúltam 22 éves. Talán azért, mert egészen kiskorom óta ismerem, hiszen szinte a kezdetektől ott laktunk mellettük. Azonban az utolsó években kerültünk közelebbi kapcsolatba a szomszéd bácsival.
Bevallom, szerettem nézni, ahogy csinálja. Hatalmas kezei voltak, kézfejét elég sűrűn borította a szőr, nemigen akadt a faluban, aki az öklével szembe, mert nézni. Általában reggel, vagy este találkoztunk, de előfordult, hogy napközben is összefutottunk. Mindig a természet lágy ölén csináltuk, sosem maradtunk a házak környékén, jó messzire elbandukoltunk, kerestük a magányt...
