Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
A Törté-Net.hu és a Goldengate.hu valamennyi munkatársa nevében Boldog Új Évet kívánunk, minden kedves Írónknak és Olvasónknak! Törté-Net - Goldengate Szerkesztőség
És új képregény került fel a CartoonSex-re, jó nézelődést ott is! :)
Első évemet kezdtem az egyik fővárosi gimnáziumban. Ekkoriban édesanyámék keveset tartózkodtak otthon, rengeteget maszekoltak, így 1-2 óra körül amint hazaértem, mindig a nagypapánk fogadott minket. Két évvel fiatalabb húgom már 8. osztályba járt, mert én évvesztes voltam, ő már otthon volt, a játék karperecei, műanyag gyűrűi, gyöngynyakláncai már szanaszét hevertek a szobájában óriási felfordulást mutatva. Behajítottam a szobámba a táskát, és lehuppantam az ágyamra, hanyatt vágódtam, kezeimet hátradobtam. Nagypapa az ebédet készítette elő nekünk, amit anyukánk előző nap este megfőzött, és felszólt az emeletre, hogy mehetünk ebédelni. Kis hatásszünet után felpattantam és átöltözéshez készültem az otthoni gúnyákra...
Az apámmal már napok óta vitatkoztunk, vagyis azóta, amióta megkapta a család egy ismerősétől a meghívást, hogy legyen a birtokán lovász. Az anyám meghalt, és én csak azt hajtogattam, hogy nagyon fogok unatkozni, ha az apám elmegy itthonról. Apám mondta, hogy eddig még soha nem panaszkodtam, hogy unatkoznék, mert egész nap dolgozom, este pedig azzal a Kovács fiúval töltöm az estéket. Nagyon nem tetszett az apámnak, hogy a Zsolttal töltöm az estéket, mert valahogy nem nyerte meg a tetszését, mint leendő vej. Aztán én az apámra néztem, és mondtam neki, ha annyira ellenzi, hogy összeházasodjunk a Zsolttal, vigyen magával a birtokra, ahova megy. Nagyon ráncolta a szemöldökét, de végül beleegyezett, hogy vele menjek...
Azt mondják, egy ember életében egyszer adatik meg az, amikor azt mondhatja magáról : most olyan szerelmes vagyok, hogy ennél már nincs feljebb...Hát, ezek szerint én férfiként ez alól kivételt képezek.
Elöljáróban annyit, hogy a történet minden szava valóság, a benne található neveket és helyszíneket a résztvevők személyes adatainak védelme érdekében megmásítottam. Azonban ha a sztori Hölgytagja magára ismerne ebből az elmesélésből, akkor szívesen veszem, ha jelentkezik, és beszélgetünk kicsit a múltról...Ő tudni fogja a módját, hogyan tud velem kapcsolatba lépni...
Esett az eső. Vagy inkább zuhogott. Lezúdult a tetőkről és kiömlött a csatornákból. A vízözön az éjszaka közepén kezdődött, és egész délelőtt tartott.
Liliane eredetileg azt tervezte, hogy kicsit szöszmötöl a kertben. A kert volt az egyik ok, amiért itt, Kensingtonban házat vett. Hosszú, keskeny telek volt, évekkel előbb gondosan beültették, és a fák meg a sövények mostanra szépen megnőttek. Liliane ugyan fizetett egy kertészt, aki a munka nagyobb részét elvégezte, de szeretett a hétvégén kint dolgozgatni a növények között. Ez volt az egyik módja annak, hogy figyelmét kissé elterelje kimerítő munkájáról...
A történetet azzal kezdeném, hogy egy nálunk tartott házibuli után arról álmodtam, hogy a feleségem amíg én az igazak álmát alszom kimegy a nappaliban fekvő két haveromhoz, és se szó se beszéd lecumizza őket. A srácok nem érhettek hozzá, csak a párom dolgozott rajtuk. A fiuk arckifejezésétől, hogy hú de megcsinálnák az asszonykámat úgy állt a faszom, mint tán még soha. Mikor felébredtem teljesen kész voltam. Azon filóztam, hogy elmondjam - e a feleségemnek Timinek, vagy tartsam magamban az álmomat. Végül arra jutottam, hogy nem tartogatom a titkomat, és elmondtam neki a dolgot a délutáni sziesztánk közben. Azt mondta, hogy tiszta hülye vagyok és egy kicsit megijesztettem, hogy én erre gerjedek, és ennyi...
Odafeküdtem mellé és simogattam, puszilgattam, míg meg nem nyugodott teljesen. Nem sokat feküdtünk így egymás mellett, mikor felém fordult, adott egy puszit az arcomra és annyit mondott bánatos szemekkel:
- Kérlek, most menj el!
Hirtelen meg sem tudtam szólalni, levegőt is el felejtettem venni és mintha megállt volna az idő. Ilyen megalázottnak és kétségbeesettnek nem éreztem magam soha, mint abban a percben. Láttam a szemében, hogy komolyan gondolja és most nem akar beszélgetni, csak egyedül akar maradni. Lassan összeszedtem magam és a ruháimat, kimentem a szobából, felöltöztem és kitámolyogtam a kocsiig. Közben csak folytak a könnyeim. Azt sem tudom pontosan, hogy jutottam haza...
Fordítás
Eredeti író: destinie21Š
Besétáltam a konyhába és egy pillanatig elgyönyörködtem anyám nagy kerek fenekébe, ahogy munka közben mozgott. Észrevett a konyhaszekrény visszatükröző üvegajtajában. Lassan odamentem hozzá és melleimet a hátához nyomva megfogtam a csípőjét.
- Tudok neked segíteni?
- Majdnem kész vagyok - rázta meg kissé a fejét. Az egyik kezemmel átnyúltam a hóna alatt és a kezembe fogtam a mellét. Még a testhezálló fekete pulóveren keresztül is éreztem bőre melegét. A másik kezemmel lenyúltam a hasa alá és domború szemérem ajkait simogattam a testhezálló nadrágon keresztül. A fejét kissé hátra hajtotta, és a nyakát kezdtem el csókolni...
Nemrég szokásomhoz híven lementem a bányatóhoz. Elég nagy hőség volt, s ilyenkor - ha csak lehetett - lejártam ide fürödni és napozni, mert itt még fürdőnadrág se kellett. Ne gondoljátok, hogy exhibicionista vagyok, de aki idejárt, mindenki nudizott. A tónál - különös tekintettel a kukkolókra - pont a fürdőruha-viselés volt illetlen.
A meleg miatt csak egy bokszernadrág, egy póló és strandpapucs volt rajtam, úgyhogy két perc alatt ledobtam magamról mindent, és leheveredtem a leterített frottírtörülközőre. Egy lélek sem volt a közelemben, csak néhány méterre tőlem egy földre terített üres törülköző...
A következő történet... nos... ki-ki döntse el, igaz-e vagy nem.
Egy balatoni osztálykirándulás alkalmával (ha jól emlékszem Siófok környékén) egy balul sikerült este után-közben történt minden. Szörnyű volt? Tökéletes? 3 perc múlva meg tudjátok majd mondani.
Hotel. Zene. Buli. Lányok. Fiúk. Italozás. Elegem lett a dologból és visszamentem a szobámba mondván, hogy majd jövök. Semmi kedvem nem volt jópofa arcot vágni... nem áll jól a rossz kedvhez. Lefeküdtem hát, és elővettem valami érdektelen havi lapot. Valami szörnyű tinilap. "Az is jó", gondoltam. Már a horoszkópnál tartottam mikor bejött egy srác, hogy mi van velem és, hogy menjek már vissza. Jól esett, de semmi kedvem nem volt hozzá. Maradtam...
Amynak hívnak, 18 éves voltam, amikor átéltem valamit, ami egész életemet megváltoztatta. Korábban mindössze egyszer csókoltam meg egy fiút, de a mellemet még ő sem foghatta meg. Érintetlen voltam egészen addig a napig.
Egy forró nyári délelőtt elhatároztam, hogy sétálok egyet a környéken. Az új piros szoknyám volt rajtam és egy fehér póló. Szóltam a mamának, hogy járok egyet. Meglepődtem, amikor figyelmeztetett, hogy ne menjek a házunk melletti erdőbe. Amikor megkérdeztem, miért, azt válaszolta, hogy valami kutyafalka kószál erre. Ijesztgetik a gyerekeket és széttépték a szomszéd macskáját is...
DEC.
24.
2009
A Törté-Net.hu és a Goldengate.hu valamennyi munkatársa nevében Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánunk, minden kedves Írónknak és Olvasónknak! :) Törté-Net - Goldengate Szerkesztőség
És új képregény került fel a CartoonSex-re, jó nézelődést ott is! :)
Lüktet a szemem. Érzek magamban minden kis eret, ahogy a zúzódott csontok körül feszengenek, akár valami túlhúzott halászháló. Csak a gondolataim nincsenek meg, sötétség ül bent is, kint is.
Aludni akarok.
Azt hiszem.
Aztán lassan a zúgás abbamarad, és összevissza karistolt emlék-szellemek kezdik kergetni egymást körülöttem. Képek arcokról, tompán nyögő emlékeket húzva maguk után. Először egy kopaszt látok, azt mondja "Dúgjál Kottye!". Aztán gunyoros fanyalgással a kezembe nyom egy sárga kis könyvecskét, "ennek hasznát veszed". Másik férfi arc, szakállas; savanyú izzadtságszag, túl édes parfümmel keveredve, azt mondja "Ezért kellesz te." Átfut a megdöbbenés kicsit megkésve, fordít egyet a gyomromon...
E kis történet velem esett meg, amikor az egyik jó barátomnak néhány CD - t kellett eljuttatnom. Mindezt a csarnokukba, mert oda járt internetezni és ott volt szüksége azokra. Én 17 éves múltam, 178 cm magas, barna hajú és szemű fiú vagyok. Egy hideg, de napsütéses téli napon elindultam, hogy kivigyem a CD - ket. Ekkor már megvolt a jogosítványom, és autó is állt rendelkezésemre.
Kimentem tehát a csarnokhoz. Ott találtam a barátom szüleinek autóit, és amikor leparkoltam láttam, hogy az apja éppen kifelé jön.
Befelé váltottam vele pár szót és megtudtam, hogy a munkaidő a végéhez közeleg, így ő már nem megy vissza. Elköszöntünk, majd befelé vettem az irányt...
A Törté-Net.hu és a Goldengate.hu valamennyi munkatársa nevében Boldog Új Évet kívánunk, minden kedves Írónknak és Olvasónknak! :) Törté-Net - Goldengate Szerkesztőség
Sziasztok, gondoltam elmesélek egy történetet, ami rólam és mostoha húgomról szól. Mikor 6 éves voltam, elváltak a szüleim. Én anyámnál maradtam, ám mikor 8 éves lettem, talált magának egy másik férfit az életébe, akinek viszont volt egy lánya. Egyszóval 8 éve élünk együtt a húgommal.
Engem Ádámnak hívnak, őt pedig Csengének.
A meztelenkedés eléggé megszokott volt családunkban, amíg Csenge szégyenlősebb nem lett. Régebben még együtt is fürödtünk (sajnos ezzel a szokással felhagytunk). Habár, csak az utóbbi 2 évben néztem meg magamnak alaposabban Csengét, ahogyan ő is engem. Szép volt a teste, közepes méretű, ám feszes mellekkel, kerek popsival, hosszú vékony lábakkal, és gyönyörű arccal...
14 éves voltam és egy iskolai kiránduláson történt. A kirándulás három napos volt, és 4-6 ágyas szobákban voltunk elszállásolva. Valahogy későn értem be a busztól és a szobák elosztásánál már nem jutott nekem hely, így az idegenvezetőnkkel kerültem együtt egy szobába. Először kicsit idegenkedtem tőle, de amikor láttam a szobát, már örültem a szerencsémnek. A mi szobánkban volt egyedül tévé, és volt külön zuhanyzó, míg a többieknek a folyosó végén lévő zuhanyzóban WC-be kellett kimenniük.
Beköltöztem a szobába, még egyedül voltam, az idegenvezető csak késő este érkezett...
A tv-t kapcsolgattam unalmamban. Semmi nem tudott lekötni, kezdtem ideges lenni. Már sokadszor gondoltam végig a mai nap eseményeit.
Kora reggel vörös rózsával ébresztettem kedvesem, én akartam lenni az első, aki megköszönti őt születésnapja alkalmából. Ő álmosan mosolyogva hozzám bújt, s egy hosszú csók kíséretében megköszönte.
- Óh, ilyen ébresztő után csak jó napom lehet ma s egy játékos ásítással végighúzta kezét a testén. Könnyű hálóingén keresztül átsejlettek domborulatai.
- Sietnem kell, ha nem akarok elkésni nyögtem, s nyeltem egy nagyot.
- Este meg későn érsz megint haza, mi? kérdezte álmos szemekkel...
A vonat megáll.
Egyszerre vagyok ijedt és izgatott. Érzem, hogy csupasz puncimból szinte ömlik a nedv. Elmosolyodom. Ennek biztosan örülni fog. Veszek egy nagy levegőt, leemelem a hátizsákom és elindulok az ajtó felé. Leszállok. Hűvös az esti levegő és rajtam csak egy könnyű blúz van, meg térdig érő szoknya.
Elindulok a peron külső vége felé, mert azt parancsolta, hogy utolsóként érjek a vonat elejéhez. Lehajtott fejjel megyek, az emberek elrobognak mellettem. Vége a betonnak.
Jó, most elszámolok 100 - ig, lassan nyugodtan.
Nem fordulhatok meg, a síneket bámulom a lábam alatt. Tudom, hogy néz. Ott áll a peron másik végén és néz. Mustrál. 97...98...99...100...
