Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
London egyik legdrágább éttermében vacsoráztak. Boltozatos mennyezete volt, és a hatalmas, redőzött, bojtos függönyökkel díszített ablakok egy gyönyörű, kertre néztek, amelyben a lenyugvó nap fényét gondosan elhelyezett kerti lámpákkal helyettesítették, hogy a vacsorázók kellő megvilágításban gyönyörködhessenek a virágzó növényzetben. Rózsaszín lenvászon terítővel terítették meg az asztalokat, amelyeknek a közepén György-korabeli gyertyatartó és egy csokor hófehér Neil Marshall rózsa díszlett. A gyertyák villódzó fénye visszatükröződött a ragyogóra suvickolt ezüst evőeszközökön, és kicsiny fényprizmákat alkotott a kristálypoharakon...
Mindent annak az átkozott videokamerázásnak köszönhetek. A Marokkói sivatag, sziklás, Atlasz hegységében időzve turistacsoportunkkal, elmaradtam útitársaimtól. Gondoltam, hogy leereszkedem az alant lévő forráshoz és a hegy másik oldalán, visszakapaszkodom hozzájuk. Egyszerre megmozdult lábaim alatt a sziklaomladék és egy szakadékba zuhantam. Útitársaim felhagyva keresésemmel visszaindultak terepjárónkhoz és folytatták útjukat a hegyormon lévő sziklaszállodánkba. Gondolták, majd utánuk megyek. Nem így történt.
Két napja dekkoltam a kietlen sivatagban, amikor úgy éreztem, hogy már végleg feladom. Nem fogom elérni célomat, hogy visszataláljak társaim közé. A kimerültségtől mély, kómaszerű, didergő álomba merültem...
Kinyitottam a szemem, és körülnéztem. Az ágyamban voltam, fehérneműben. Mellettem egy ismeretlen ismerős nézett rám hűségesen, de inkább kéjesen. Nem sokra emlékeztem a tegnap estéből. Csak annyira, hogy csöngettek, mire ajtót nyitottam. Egy fekete hajú amerikai állt az ajtóm előtt, mire behívtam. Leült a kanapéra, én mellé. Beszélgettünk, és egyre közelebb kerültünk egymáshoz testileg, és lelkileg egyaránt. A kezem felcsúszott a combjára, majd egészen fel, az övére. Kicsatoltam, és kivettem merev, legalább 20 centis farkát, majd letérdeltem elé, és a szájamba vettem a makkját. Először csak nyalogattam, majd szép fokozatosan tövig bevettem. Ekkor majdnem a szájamba élvezett, de nem hagyom olyan könnyen. Még nem...
Írta: damonx (xxdamon@hotmail.com)
Fordította: Pavlov (pavlov.urasag@gmail.com, http://pavlovurasag.blogspot.com/)
A történet A tét 1-2. és az April ráduplázik című történetek folytatása
Az itt leírtakat otthoni kipróbálásra egyáltalán nem javasoljuk, de ha mégis megtennéd, dobj róla egy e-mail-t... :ť
2010. április
- Mondd már el!
- Neeem... - ingatta a fejét April, és a falról lógó jelmezeket nézte. - Ne is faggass.
- Na jó - hagytam rá, és levettem egy iskoláslány-jelmezt az egyik fogasról...
- Szia Mercedes - köszönt rá a kislányra Tánya.
A lány hunyorogva nézett fel, majd valami köszönés félét mormogott.
- Látom haragszol - mondta Tánya és közben leült mellé.
A Nagy-tó partján rengetegen napoztak vagy hűsítették a testüket a vízben. Mercedes körül komoly fiútábor telepedett le. Az ifjú szépség, tudomást sem véve róluk, egy magazinba temetkezett.
- Csak egy telefonhívást kellett volna, hogy te hülye már nem érdekelsz, vagy valami. - szólt durcásan a lány és elfordult Tányától.
Csendben beszéltek mégis sokan figyelték őket. A szőke Tánya maga volt a szépség és tisztaság megtestesítője. A sötét hajú Mercedes pedig, a gyönyörű kislány, az ártatlanságával vonzotta az embereket. Fiúkat, férfiakat egyaránt, de a lányok, asszonyok is azon kapták magukat, hogy beindul a fantáziájuk...
Bevezető
Képzelj el egy élettel teli testet, amint egy rövidke pórázhoz van kötve. A testnek két választási lehetősége van. Vagy megtörik, ezzel eladva szabadságát és boldogságát,
vagy belehal a lánc okozta fájdalomba... Mégsem ez történt!...
Gondolatok
Miért várom a boldogságot?
Hiszen az, az embert csak megöli...
S honnan szedjek új szívet,
Ha ismét összetörik?
1. fejezet
Ülsz az autódban és megkérdezed magadtól: "Mit keresek én itt?" Azért a majdnem visszájára fordított visszapillantó tükörbe még egyszer belekukkantasz. A feszült csendet a mobilod éles csipogása töri meg...
Nagyot szívtam. Lent tartottam, egészen addig, míg a fejem lüktetni nem kezdett. Lassan eresztettem ki számon a füstöt, s éreztem, ahogy egész testem bizsereg. Hátra dőltem a kanapén, szinte belesüllyedtem, mintha csak egy babzsákon ültem volna. Ismét nagyot szívtam, hogy érezzem, ahogy a THC átjárja egész testem, majd kifújtam. És pont jó volt. Enyém volt a végtelenség, ugyanúgy, mint tegnap, vagy tegnap előtt, vagy fél éve...
Néztem a mellettem ülő lányt, ahogy hosszú fekete fürtjeit csavargatja az ujja körül. Eddig még soha sem láttam, csak képen. A neten szedtem össze, rengeteg emailt váltottunk. Valami megfogott benne már az írásai alapján. Nem is tudom mi.....
Mindig akkor engedek a kísértésnek, mikor azt hiszem a legjobban ura vagyok a vágynak, de sajnos az önkontrol sosem volt az erősségem...
Ez az este is úgy indult, mint a többi szokásos szombat este. Haverokkal összegyűltünk, iszogattunk, majd elmentünk a diszkóba, hogy mulassunk egy jót... "egy jót" cseng még mindig a fülemben, mosolyt csalva a számra. Persze nem azt a kellemes mosolyt, inkább egyfajta fintort, önkritikát, hogy már megint mekkora egy barom voltam. Mert másként nem tudnám jellemezni magam. Hiszen mindig ugyanabba a hibába esek...
Szóval ott álltam a pultnak támaszkodva egy üveg sörrel a kezemben, és a tomboló tömeget pásztáztam tekintetemmel, mikor megpillantottam...
Az ifjú párt nekem kellett hazavinnem. Már reggel 7 óra körül járhatott az idő, amikor az összes vendég elment és Pálmiék is gondolhattak egyáltalán arra, hogy ideje lenne hazamenniük.
Zárójeles megjegyzésként írnám, hogy végig nagyon jó hangulat volt a lagzin (legalábbis amikor én is ott voltam és láttam). Leszámítva néhány csontrészeg embert, de ők meg éppen emiatt nem zavartak sok vizet, mert magukat zsibbasztották el. Az ifjú pár kitett magáért, mindenkivel táncoltak, aki odament hozzájuk. Tényleg fantasztikusan jól sikerült lakodalom volt. Sajnos hajnali négy után, mikor már a nagy többség hazament, így nem is kellett túlságosan odafigyelni, az ifjú férj feladta. Nem vigyázott már arra, hogy ne igyon...
Építész technikusi iskola utolsó évének első napján már ültünk a terembe mikor a tanárral együtt bejött Pisti magas jóképű izmos fiú volt. Kissé kopottas ruha és egy kitaposott cipő díszelgett rajta. Nekem rögtön tetszett nem zavart a kopottas ruhája sem a széttaposott cipője. Bemutatta a tanár és elmondta, hogy egy másik suliból került ide mivel idehelyezték állami gondozásba. Majd leültette mellém mivel csak itt volt hely. Az osztály társim már az első szünetben cikizték a csórósága miatt és a miatt is, hogy állami gondozott cigány. Eléggé kiborult még azt is meg említették milyen mázlija van, mert az osztálymenő kő gazdag csaja mellett ülhet, aki ráadásul tavaly simán nyerte az iskola szépe versenyt...
... A helyszín egy erdő és benne egy vadászház. Csak ketten vagyunk, te és én. Kint tél van, hideg és süvít a szél.
A szoba meleg, tiszta fából van minden berendezési tárgy, egy kandalló dörmög az ajtóval szembeni fal mellett, előtte fehér jegesmedvebőr. A bőr mellett forralt bor, eper és tejszínhab áll.
Halk zene szól, a nap éppen lemenőben van, ezért csak derengő félhomály borítja a szobát.
Egy kedves kanapén üldögélünk és beszélgetünk...
...Felállsz tenni a tűzre, hogy el ne hamvadjon a parázs. Látom, ahogy közelítesz a tűz fényéhez és arcodon piros, mozgó árnyékok ugrabugrálnak, ahogy közelebb hajolsz...
Kissé felcsigázva Jutka történetétől, és várva Pisti vallomását ültünk a feldúlt asztal előtt. Hirtelen éles, visító hanggal megszólalt a kaputelefon.
- Vársz valakit? - nézett rám Magdi kíváncsi szemekkel - Talán a szüleid! - mondta, és tekintete olyan lett, mint a felriasztott őzé.
- Nem hiszem - válaszoltam - mindig felhívnak, mielőtt lejönnek hozzánk. - próbáltam megnyugtatni nejemet, de magam is kissé feszéjezett lettem.
Szüleim átlépték az 50. második felét, és elég konzervatív gondolkodásúak. Nem hiszem, hogy megértenék, miért ülünk vasárnap délelőtt meztelenül barátainkkal egy megdézsmált asztal előtt...
Sziasztok. Velem semmi újdonság, továbbra is, amikor csak tudom, kefélem Andi bébinek azt a vékony, szexis seggét. De mivel ebben már semmi izgalmas újdonság nincs, tovább folytatnám a naplót. Szóval: Nem sokkal az Usa- beli látogatás után úgy gondoltam, ideje felkutatni a Sánta Ördög roncsát. Mint emlékeztek, a helyet jól meg jegyeztem. És akkorra már a legénységemben is megbíztam. Az út eseménytelen volt, egy közepes nagyságú vihart leszámítva. Persze a hajóroncs kincsei közül a főszer, és kelme már szétrohadt,, de az arany, és ezüst pénzek nem. Embereimmel felváltva merültünk, és hoztuk zacskószám őket a fedélzetre. Hatalmas vagyon volt...
Amikor idővel kiszálltam a kádból semmivel sem lettem okosabb, mint előtte voltam. A változás csak annyi volt, hogy megszomjaztam. Felvettem a sortomat, és lementem a konyhába. Dani ott ült az asztalnál, éppen reggelizett, és láthatóan nem volt túl jó kedve. Meglepődött azon, hogy ott vagyok, ők úgy tudták csak másnap érkezem. Amikor kelletlenül felállt, hogy hozzon gyümölcslevet nekem is, láttam, hogy csak egy fekete alsógatya van rajta. Biztosan a fenn történtek miatt ösztönösen alaposan megnéztem, hogy összehasonlítsam öccsével, amit persze észre is vett...
