MÁRC.
10.
2025
Kidugta a fejét a résnyire nyitott fürdőszobából, majd szétnézett a folyosón. Úgy ítélte, hogy tiszta a levegő, ezért megkockáztatta, hogy kilopózik a falatnyi kis csipke bodyban, ami nem sok mindent takart a testéből. A csinos, fekete hajú asszonyon a szexi fehérnemű kívánatosan megemelte a zamatos, érett kebleit, mintha azok a nővel együtt tíz évet fiatalodtak volna. Bár nem lógtak olyan veszélyesen a támaszuk nélkül sem, de szó mi szó, elég méretesek voltak, és hát a gravitáció rájuk is hatott. A legtöbb, korabeli ötvenes nő társa így is irigy lenne rájuk, de még a negyvenesek közül is lehet, hogy jópáran. Letti szemérmesen végigtipegett a folyosón, miközben dús keblei ütemre rázkódtak a...
Lefelé hajlottak a fák ágai, mint a lónak a nemi szerve szeretkezés után. Béla, négy liter sör elfogyasztása után biciklire szállt, sietni kell Ginihez a váci kurvához.
Ahogy a borjú szopja az anya csöcsét kb. úgy szopott Gini is. Talán ezért ragadt rá a szopós kurva elnevezés Vácon, a barokk kisvárosban. Ahol csak egy ötszáz méter magas felhőkarcoló volt.
Talán a sör volt a bűnös, de többször is hatalmasat esett a bicajjal Béla. Már azt hitte, hogy odaért, de amikor körülnézett ismeretlen házak között találta magát. Pihent egy kicsit az árokban, aztán újra felszállt a kerékpárjára, ami nem igazán akart engedelmeskedni ezen a napon. Pár utcával arrébb már ismerős volt a környék és...
Ez az elbeszélésem az előző rész utániakat foglalja magába.
A tavasz közeledte egyre több feladatot adott a földeken, a fóliában, a gyümölcsösben és a szőlőben. Hiába voltak napszámosaink, mégis 10-12 órákat dolgoztunk a hét minden napján. A saját boldogságunkra egyre ritkábban és egyre kevesebb időnk maradt. A nyár megmutatta, hogy ez az uradalom csak kettőnknek már sok. Az ősz beköszöntével összeült a család, a végső döntés az lett, hogy az állatokkal való foglalatosságot felszámoljuk. A szomszéd faluban lévő gazdaság örömmel vásárolta fel az állatállományt, így lett forgótőkénk és egy kicsivel több időnk. A következő nagy lépés az volt, hogy a legelőket bérbe adtuk az állatok új...
A rekkenő júliusi hőségben még kilenc óra sem volt, de már 30 fok árnyékban. Szombat volt, végre kialudtam magamat. A férjem ébresztett telefonon, aki éppen az ország másik végében aratott. Kis falunkban a kevés, még munkaképes férfi ilyenkor a helyi MGTSZ bevállalásában béraratást vállalt. Direkt erre rendezkedtek be, gépesítették fel a szövetkezetet. Mi nők a helyi ruhaipari szövetkezetben varrónőként tudtunk dolgozni. Az elnéptelenedő faluban már alig lakott néhányszáz fő, az üresen álló házakba 1 Ft-ért sem jött lakni senki. Mi a férjemmel szerencsések voltunk, a szomszédunkban, a szülői házukban a férjem gyerekkori barátja és Olga, az ukrajnai magyar felesége élt. Mi nők is jó barátok...
Báró Lónyay Richárd tudta, hogy Jánosnak igaza volt, ha nem is mindenben, de a heves, nagyon szerelmes ifjú hirtelen haragú volt, behúzott az általa tisztelt, szeretett férfinak. A férfi a földön feküdt kiterülve, Richárd már bűnbánóan térdelt mellette, ébresztgette.
János törölte vérző orrát, amikor felült, akkor is szédült még a feje.
– Apámként szeretlek, te mindig mellettem voltál mindenben, kérlek, segíts, mert én nem tudok Júlia nélkül élni – könyörgött Richárd.
*******
Juliska, aki már nem volt többé az a kis falusi cselédlány, már Júliaként járt iskolába. A magas követelmények ellenére az iskola legjobb tanulója volt, minden vizsgáján ott volt az összes tanár, akik...
Amikor egy stréber kockaként megérkezel egy olyan bonyolult és hierarchikus helyre, mint egy amerikai középiskola, természetesen a ranglétra legaljáról indulsz. A ranglétra fokai, és az ott lévő kasztok már az első napon nyilvánvalóvá válnak, bár az egyes skatuják szabályai továbbra is rejtélyesek maradhatnak. Az első hét végére öntudatlanul felvállalod az összes szabályt és előírást, amely ahhoz a szinthez tartozik, amelyiknek a részese lettél, akár akarva, akár nem. Ez kegyetlennek tűnhet, de ez volt az a világ, amelyben az elmúlt három és fél évben éltem. A szociáldarwinizmus volt a legalapvetőbb szükséglet, mely alkalmassá tett a túlélése. Ez egyszerűen kulcsfontosságú volt a egy olyan...
Gyermekkorom nyarait anyai nagyszüleimnél töltöttem Annával, – anyu bátyjának a lányával – aki pár hónappal volt idősebb nálam. A szomszédos városban laktunk mindketten, de mégis inkább a mama tyúkanyó szárnyai alatt töltöttük a nyarakat, néha mentünk csak haza.
Azon a bizonyos nyáron már mindketten elmúltunk a tizennégy évesek és ősztől gimnazisták lettünk. Azt gondoltam, lehet, hogy ez a nyár az utolsó így együtt, huzamosan a mamánál. Még volt gyerekes rohangálás, fürdés a folyónak hívott, de inkább pataknak tűnő vízben, sokszor csak bugyiban meg trikóban, de már voltak felnőttes beszélgetéseink is. Fiúkról, kalandokról, áhítozásokról és viszonzatlan szerelemről.
Az egyik éjszaka a...
