Hírek

MÁRC.
15.
2024

Wendy 2. rész

Amikor Wendy másnap reggel megérkezett a munkahelyére, egy boldog Mary fogadta.
– Jó reggelt kívánok! – Mary sugárzott. – Hiányoztál tegnap este az ágyamban.
– Te is, de úgy aludtam, mint egy mormota – Wendy kedvesen mosolygott. – Még mindig egy kicsit hihetetlen az egész.
– Ah, itt vagy – üdvözölte Jonathan, kilépve az irodájából, széles mosollyal az arcán. – És szépen le is barnultál.
– Köszönöm ezt a csodálatos hétvégét.
– Muszáj volt néhány napra kiszednem az irodából. Túl keményen dolgoztál.
– De ez még csak az első hetem volt! Jól éreztem magam. Ennyire törékenynek tűnök?
– Nem – nyugtatta meg Jonathan. – Olyan keménység van benned, amit szerintem még...


MÁRC.
14.
2024

Segítség

– Na mond főnök.
– Pistám, megint az emberi oldaladra appellálva kérnélek meg valamire.
– Nem lepsz meg főnök.
– Nos biztos hallottad, Katikánk tegnap elesett a kerékpárral. Nem úti baleset lenne, de mióta elvált minden forintra szüksége van.
– Kinek nem.
– Nos pont ezért kéne a jegyzőkönyvet kicsit retusálva úgy letanuzni, hogy még a bolt előtt történt, így megkapja a teljes fizuját.
– Rendben, majd szólj ha alá kell írni, ja ismersz, kussolok.
– Köszönöm! – tolt elém egy papírt. – Itt kéne. – én voltam a harmadik tanú. A titkárnője és a helyettese után.
– Kész.
– Kösz, de várj még lenne valami.
– Nem hangzik jól. – nevettünk.
– A...


David és Daniel 1. rész - Születésnapom előestéjén

A 18. születésnapom elég pocsékan kezdődött. Az egész napot utazással töltöttem, és most úgy néz ki, ennek a jelentős napnak az előestéjét az észak-karolinai Charlotte Douglas Nemzetközi Repülőterén fogom tölteni, várva a bejelentést, hogy az egész keleti partot sújtó hóvihar miatt törlik a járatunkat és itt fogunk ragadni a reptéren, ahelyett, hogy a várva-várt Nemzeti Beszéd és Vitadöntőn Bostonban lennénk. És az egész élményt még kellemessebbé teszi, hogy nyolc másik tökfej, a középiskolai közegbe be nem illeszkedő, számkivetett társaságában töltöm. A díszes társaság a nagy tekintélyű magániskolámból verődött össze, akiket a teljesen apatikus és most nyilvánvalóan dühös spanyoltanárnő,...


MÁRC.
13.
2024

Fűzfa

A történet még az átkosnak mondott jólétben kezdődött. Akkoriban a Kádár panelek csak úgy nőttek, mint a fű, kiszorítva a teret a városokból.  
Tizenhat voltam, és a telepen két banda működött. A miénk vezetője András volt, akinek én – a szőkehajú, vékony, melltelen kislány – voltam a barátnője, és még tizenketten voltak a bandában, lányok fiúk vegyesen. Mi voltunk az elitkék.  
A másik bandát Zöldike vezette, az ő babája volt Kriszta, a bögyös maca. A mi szabályzatunkban a cigi és a pia tiltott volt. A másik bandát viszont ezek a káros anyagok tartották össze. Míg túlzásba nem vitték a nyugtatókra vedelést, a nagy fűzfa alatt el voltunk mindannyian, de eljött a pont, hogy el kellett...


Kalandjai, egy párral - Masszázson

A férj sztorija:  
Mi masszázson voltunk két napja. Spéci helyen, spéci masszázson.
Két masszázságy egymás mellett, plafon tükrös, így hanyatt fekve látni, mi történik a másik ágyon. Nekem egy 30-as, vékony, de inas, erős filippina, D-nak egy még fiatalabb, kistermetű, vékony filippinó pasi.  
Hason kezdtünk, így nem láttam semmit. Lábaim masszírozta, aztán fenék, majd vállak, hát. Oldalra fordítottam a fejem, másik ágyon is ugyanez a menetrend. Mindkettőnkön kis lepedő, alatta semmi. D lepedője már a combjain, egész háta és fenek kint. A pasi a fejénél állt, úgy nyomkodta végig a hátát, a nyakától a fenekéig.  
Megfordultunk, hanyatt. Lepedő megint ránk, lent a lábaknál...


MÁRC.
12.
2024

80-as évek 17. rész - Katonaság

Berántottak és ugyanazzal a lendülettel elküldtek az ország túlsó végére. Tartalékos tiszti iskola. Mérnökök lettünk összerántva, hogy kapunk egy harminc napos képzést, és telephelyvezetői beosztásba szétszórnak minket. Katonaságra jellemző, volt köztünk élelmiszeripari mérnök is, ha ő nem fog tudni hozzászólni a teherautókhoz, vagy a tankokhoz, akkor legalább süt egy jó kenyeret. Ami plusz, hogy a rendes állomány is elég kevés és egész szeptemberben amíg megy a kopaszok alapkiképzése, nekünk is be kell segítenünk az ügyeleti szolgálatba, emiatt hétvégi eltáv nuku. Maximum délután 4-től másnap reggel ébresztőig kimenő hétvégente. Akárhogy számoltam nem tudtam ennyi idő alatt hazamenni a...


Kollégisták a COVID idején 5. rész - A szomszéd szoba lakója

-  Szóval nem érdekel, mennyire hangzik furcsának, de Chase, kérlek még ne húzd ki belőlem, maradj bennem. Valahogy nem akarom, hogy ennek vége legyen. Általában a szex után az emberek elcsendesednek és visszahúzódnak. Lehet, hogy ez most furcsán fog hangzik, de egyszerűen ezt érzem, azt szeretném, hogy amíg el nem kell indulnunk elintézni azt a kibaszott mosást, kérlek, maradj bennem. – kérlelem és szinte képtelen vagyok a szemébe nézni. Chase félre lök az ágyban, miközben mélyen belsőmben marad. Ahogy körülöttem forog és magához húz abba a híres ölelésébe, feje a fejem mellé kerül, felnyög és azt mondja: – Monty, sok minden megváltozott. Nagyon sok. – Elkezdek hátrálni, amikor ezt...


MÁRC.
11.
2024

Swinger

Ez, amit elmondok, lehet a képzelet szüleménye, de lehet akár a valóság is.

Harmincnégy éves voltam, amikor ennek a történetnek a beteljesülése igazából elindult. Tíz éve voltam már házas. Furán vettem fel a nevem, a vezetéknév a férjemé, de a Kittit megtartottam második nevemnek. Az élet fintora, hogy Tibi unokatesómmal egy hét eltéréssel volt az esküvőnk. Nászútra is így, együtt mentünk, igaz, hogy csak Tibi újdonsült feleségének Zalakarosi faházába. Ők lent, mi a padlástérben. Férjem – Tomi – igen csak feszélyezve érezte magát az első éjszaka. Szerencsére nem nekünk volt a nászéjszakánk, hanem Tibinek és Böbének. Zavarunkban elvörösödve, a férjemmel egymást ölelve hallgattuk...


Salsa boldog házassága

Már késő délután volt, amikor hazaértem. Férjem Salsa már biztosan itthon van, és a számítógépét nyüstöli. Most beleesett megint valami fordításba. Meg van bolondulva ezektől a szextörténetektől. De hagy csinálja, amíg csak ír a szexről és a gyakorlati részt kizárólag velem csinálja, addig semmi baj nincs. Csak ne lenne olyan rendetlen. Mindent széthagy, és hiába büntetem, nem változik. Vagy éppen a büntetések miatt csinálja? Ez jó kérdés, ennek utána kell néznem.
Amikor beléptem az ajtón, már jött is elém és megcsókolt.
– Szia drágám! Hogy telt a napod? – kérdezte.
– Nekem jól. Csendes volt, és alig várom, hogy leülhessek egy tejeskávé mellé.
Ahogy lepakoltam, megindultam...