Hírek

Postás örömök 3. rész

Timikével sikerült férfiúi igényeimet kielégítenem. Voltak persze önkéntes jelentkezők is amit igazán nem is értettem. Bizony évtizedek óta élek, dolgozom itt, de eddig nem volt senki aki felajánlkozna rejtetten is és pont az idősebb korosztályból. Finoman hárítottam, hogy egy vonzó nő, köszönöm és alkalom adtán visszatérünk rá.
A posta épületében a pakoló térből választottak le a cégeknek postafiókot. Pont a nem kézbesített leveleket, utalványokat pakoltam ki mikor az utcáról belépve a kemencés Tibi és a boltos Karesz hangját véltem felismerni.
– . ja és még csak 34 éves a vén pöcs férje meg már majdnem 60. Persze kofás Mici járt jól. Kikupálódott, megasszonyosodott.
– Igen, de...

Karrier 4. rész

János igazi úriemberként engedett előre a kapuban, majd felajánlotta, hogy elvisz. Mondtam, hogy kocsival vagyok, kösz, de ha kér egy kávét a hetesben, akkor örömmel felviszem.

– Igazán köszönöm, megtisztelő, de most nem aktuális. – Mondta mosolyogva, és a tekintetében volt valami furcsa tűz.
– Köszönöm a segítséget!
– Örülök, hogy segíthettem.

Hazamentem az akkor még szolgálati lakásba, és elkezdtem más szemmel nézni. Elkezdtem látni a hibákat. Ezt is le kéne cserélni, azt is fel kéne újítani... Aztán felhívtam Andrist. Két csengetés után felvette.

– Szia, mondjad gyorsan!
– Szia, mi a hétvégi programod?
– Most vannak nálam, majd...

80-as évek 36. rész - Megcsalás

Kezd elmúlni a tél, jön a tavasz, hosszabbodnak a nappalok, rövidülnek a szoknyák, virágzanak a fák, rügyezik a pénisz... Én meg egyre többet keccsölök az udvaron (a városi gyerek azzal nem számolt, hogy egy ilyen falusi/erdei házzal együtt jár, hogy valamit mindig lehet és kell csinálni az udvaron, de már kezdem megszokni), egyik hétfő délután megyek be a házba, Juti elémperdül.

– Egyetlen drága kedves szerelmetes férjecském!
– Ajjaj, amikor így kezded akkor mindig valami meredek jön, üljek le, vagy elég ha csak megkapaszkodok?
– Szabadon választott. Szóval az a lényeg hogy szeretnélek megkérni, hogy a hétvégén csaljuk meg egymást.
– Szerintem egyszerűbb ha maradunk...

Még mindig róla álmodom

Kiléptem a kapun és abban a pillanatban eleredt az eső. Láttam, hogy ez egy ilyen nap lesz, minden ellenem fordul. Rohanok a kocsiig, és reménykedem, hogy ott van a hátsó ülésen az esernyő, amit ilyen vészhelyzetekre tartok ott, bár pár napja is esett és akkor bementem vele a házba, és nem emlékszem, hogy visszahoztam volna.
Hátra nyúlok és matatok az öko táskák és egyéb dolgok között, amiket már rég át kellett volna pakolnom a csomagtartóba, de mindig csak halogatom. Még jégoldó is a kezembe akad, pedig hónapokkal ezelőtt volt jég és még remélem, kell pár hónap, hogy újra használni kelljen.
Természetesen esernyőt nem találtam. Vissza már nem megyek érte, reménykedem, hogy az előadás...

Meseország 4. rész - Az álomjárvány

(Prológus
„Az alvó hercegnőt megcsókolta a jóképű hős, és ő azonnal felébredt. ”
Így ér véget a történet. Nem igaz? Határozottan ez a vége.
Nos utálom, hogy én mondjam el neked, de a dolgok éppen akkor kezdtek érdekessé válni. Miért nem hallottad a mese többi részét? Mert Hans (keresztény fundamentalista) Andersen és reakciós barátai szerették leegyszerűsíteni a dolgokat. Kedvelték az olyan fogalmakat, mint „boldogan éltek, míg meg nem haltak”, „jó és gonosz”. És persze különösen kedvelték a védtelen lányokat akik bajba jutottak. Kizárólag keresztény-fundamentalista alapon...
És ott volt még a szex is! Az összes elmesélt történetből kihagyták – vagy elkenték – az összes...

Így lettem örömlány 1. rész

Tizennyolc éves és 8 hónapos vagyok. A bár öltözőjében, ahol pultos vagyok, két padot összetolva, sírva fekszem. Reggel hatkor jön Márti, a takarítónő, aki állítólag régen szintén bárpultozott, de valamiért inkább a takarítást vállalta harminchat évesen, csinosan és dekoratívan.

– Szia, Böbe! Hát te? – Látta a kisírt szememet, a szétkent sminkemet. Leguggolt elém. Én csak bömböltem, ahogy kijött belőlem.
– Az a geci, buzi, strici megcsalt egy nálam fiatalabb csajjal. A rohadék azt hitte, hogy mindent eltűrők neki. De sebaj! Az összes velem szembejövő pasival kefélni fogok! – Tört ki belőlem egyszuszra.
– Nyugi, kicsi lány! – Nézett fel a faliújságra. – Ma is, holnap is...

Városi életképek

Egy hétköznap reggelen, a borongós májusi hetek után végre napsütésre ébredt a város.
Az ablakomon kihajolva, mélyet szívva a nyár eleji meleglevegő előhullámaiból, kedvem támadt lenézni az utcára a régóta elhanyagolt hobbimnak szentelni néhány órát a városi forgatag egyik közeli oázisának egy szegletén egy padon ülve, kívülálló szemlélődőként elmélyedni a csendéletben, melyet egy kopott rajztábla és néhány régi színes ceruza segítségével...

Édes álom

Pilláim lassan csukódnak... érzékeim kezdenek eltompulni... lebegek az ébrenlét és álom határán. A nap, mely imént még az ernyő alól kilógó lábam bőrét pirongatta, hirtelen a látóhatár szélére kerül. Érzem még melegét, de tüze már nem éget, csak szememet szurkálja lassan halványuló sugaraival. Alattam a forró homok lassan átváltozik... egy autó ülése... egyik kezem a kormányon... a másik kezedet fogja még. Oldalra fordítom fejem, s a kép lassan...

Az igazi én

– A feleséged vagyok, tehát tisztelned kell! – ért hisztijének végére Michelle. Szemeibe könnyek gyűltek, melyeket egy zsebkendővel óvatosan letörölt. Eztán sietve a tükör elé ült, hogy rendbe szedje sminkjét. Arca teljesen kipirult, szemfestéke elmosódott. Aprókat zihált. A düh egész testét emésztette. Összeveszett a nemrég munkából hazatért férjével, és ezt alkalmasnak vélte arra, hogy a több hónapja gyűlő feszültséget kiadja.
Férje nem...

Fura viszony 1. rész

Tizenhároom évesen a megszokott anyai nagyszülőknél telt a nyaram. Tatám vasutas volt, soha nem volt otthon. Mamám napszámosként reggel öttől tízig a földeken robotolt, majd otthon a házi teendők, majd tizenöttől-tizennyolc óráig ismét a földek. Rám a hat évvel idősebb nagynéném vigyázott, aki fodrász volt, és otthon nyírta, dauerolta, festette a fejeket. Én kulcsos utcagyerek voltam, éledező nemi élettel, ami a farokverésben merült ki.
...

Karrier 3. rész

Kb. 20 perc szunyókálás után arra ébredtem, hogy Andris kimozdult alólam, és öltözni kezdett.

– Bocsi, elzsibbadt a karom, és különben is mennünk kellene, mert mindjárt zárnak a boltok, és be kell szereznem még néhány dolgot.
– Ne haragudj, hogy feltartottalak! – Tápászkodtam fel én is.
– Ily módon gyakrabban is feltarthatnál! Apropo. Hol töltöd az ünnepeket és a szilvesztert?
– Hazamegyek a szüleimhez, majd csak az első tanítási napra jövök vissza. – Válaszoltam.
– Jól teszed! Viszont 31-én reggel találkoznunk kell!
– Miért? – Értetlenkedtem, és egy kicsit csalódott is voltam, hogy nem akar korábban találkozni.
– Mert be kell adjuk a pályázatot és a...