Napozás - Kicsit másképp 2. rész



Valahol, Közép-Európában...
Alig, hogy ki tavaszodott és a jó idővel megjelent az ezernyi apró, fürge, meleg, lüktető élet. A szarvas tehén leelette borját, a rókavár éhes és játékos vonyítástól zajos szűk lyukká változott, a madarak fészkeiket javítgatták vagy építették újjá. Az őz bakok agancsaikat fényesítették, élesítették násztáncuk közelgő idejére. A vaddisznó kocák éberen vigyázzák malacaikat a sűrű bozótosban. A medve felébredt téli álmából.
De az ember, áthágta a természet rendjét és a tél leghidegebb reggelén, megfogant egy gyermek, aki most még fejlődik, édes anyja, Virág hasában. Büszke apja, Szikla éppen kőeszközök pattintásával foglalatoskodik, míg lányuk Égikő játékkal...
Másnap néhány káposztalevelet és sót vittem magammal. Ezek révén megbarátkoztunk és délben már úgy feküdt a lábam előtt, mint egy kutya. Délben megetettem és én is megettem a magammal hozott ennivalót. Evés után lefeküdtem a puha mohára, pihenni egyet. Valószínűleg el is szundítottam egy kicsit, mert arra ébredtem fel, hogy a kecske az arcomat nyalogatja. Biztosan éhes lehetett és enni kért. Ahogy fektemben felnéztem rá, szemembe tűnt a hasa alatt lévő vörös pont. Jobban megnéztem, megállapítottam, hogy a nemi szervének a vége látszik ki a szőréből. Kisujj vastagságú vörös hímvessző. Kíváncsiságból oda nyúltam és jobban lehúztam róla a bőrt. Erre a vörös hús mind keményebb lett. A...
Ültem az asztalnál, és éreztem, ahogy anyám keze szorosan körbefonja az enyémet. A hangja lágy volt, de eltökélt, mint mindig, amikor komoly dolgokról beszélt.
– Tudom, fiam, hogy most minden bonyolultnak tűnik. Talán úgy érzed, mintha minden túl gyorsan történt volna, mintha nem erre számítottál volna – mondta, miközben a szemembe nézett. – De a házasságban nem az a fontos, hogy mindig könnyű legyen. Néha pont a nehézségek hozzák meg az igazi köteléket.
Hallgattam őt, a gondolataim kuszán kavarogtak. Úgy éreztem, megérti, min megyek keresztül, és mégis, mintha valami többet látna az egészben, amit én most nem.
– Ne add fel túl hamar, fiam! Még csak egy éve...
A koncertterem előtt még nem voltak, mert neki előbb kellett érkeznie, mint az embereknek a dedikálás miatt. Andris, amikor megérkezett pontos utasításokat osztogatott a segédeknek, és amikor az asztalokat fölállították és kitették a táblákat már Anna is elhitte, hogy itt van. Misi a kardiológus egy székre ülve félrevonult, de azért hallótávolságban volt.
Anna a bejárathoz közeli kis asztalnál ült le, az asztal előtt egy szék volt, amihez a vörös szőnyeg vezetett, de az előtér bejárata mellett is volt egy asztal, ahol a könyvek voltak kipakolva, ahol meg lehetett vásárolni azokat. Amikor az első vendégek megjöttek a lány összeszorult gyomorral nézett körbe, és a nyugalmat Misi szemében...
Már három hete laktunk a szigetünkön, és sok mindent elértünk. A menedékhelyünk hangulatos faházzá fejlődött, ahol aludhattunk és főzhettünk. Két szobából és egy konyhasarokból állt. Az egyik a hálónk volt, amelyben a rendelkezésünkre álló eszközökkel egy nagy ágyat építettünk, és mind a négyen együtt aludhattunk. A második szoba volt az, amit a nappalinknak hívtunk, ahol esős napokon ettünk és lógtunk.
A tetőt pálmalevéllel borítottuk be, és védelemként ráfeszítettük a tartalék vitorlánkat.
Primitív volt, de rendkívül kényelmes.
A nagydolgunk elvégzéséhez Tim épített egy üléskeretet egy sziklaperem fölé, valamivel távolabb. A pisilést továbbra is közvetlenül a tengerbe intéztük....
1979-be ugrunk az időben. Dübörög a szocializmus, még a mi kis nyírségi falucskánkban is. Az általános iskola nyolcadik osztályának első felében már a pályaválasztás volt napirendben. Közepes, vagy inkább rossz tanuló voltam. A gimnázium esélytelen volt, a varrónői vagy élelmiszereladói szakma jöhetett számításba. Egyik osztályfőnöki órán két katona jött be hozzánk toborozni. Igaz, fiúk kellettek volna, de én azonnal jelentkeztem. 164 cm-es, nyiszlett lány voltam, de a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesi állománya kiöregedőben volt, így örültek nekem is. Darab, darab. Anyunak azonnal elújságoltam, aki a suli konyháján mosogatott, és nagyon megörült. Egy éhes szájjal kevesebb, hiszen apu a TSZ...
Az eset egy forró nyári napon történt. Negyven körül voltam már, és még nem nősültem meg. Hiába, későn érő típus vagyok, na... Éppen kényszerszabadságon voltunk, mert nem kaptunk anyagot a munkahelyen, így elhatároztam, hogy lebiciklizek egyik haveromhoz, hogy ugyan már, adja már vissza a két éve nála lévő dvd – lemezeimet. Becsöngettem, de a húga nyitotta a kaput. A csajról tudni kell, hogy akkor 34 éves volt, és egy ideig(10 évig!...
Csak olvasgattam eddig a történeteket, néha hozzászóltam, de úgy érzem, most már nekem is el kell mesélnem egyet. Nem lesz költői, és nehéz a múltat idézni, nem mostanában történt. Bár az ilyet nehéz feledni.
Fiatal voltam, 20 éves. A legszebb kor. Éltem a saját kis életem, barátok, munka, szórakozás. Nyár volt, nagyon meleg július.
A városnak egy olyan szegletében éltem, ahol szinte egy nagy család voltunk. Az iskolatársak,...
– Most meg hová mész? – néztem rá döbbenten.
Bobby az imént kipattant az ágyból és már a nadrágját rángatta magára. A mozdulatai kapkodók, ügyetlenek voltak.
– Hova mész? – kiáltottam rá élesebb hangon és nem is az ijesztett meg igazán, hogy esetleg itt hagy, hanem hogy mennyire nem szeretném ezt.
– A benzinkútra – mosolygott rám csibészesen, miközben belebújt a pólójába.
– Dehát most mondtam, hogy nem...
– Tudom –...
Késésben volt már és tudta, hogy a Nő nem fog örülni. Félt, hogy majd elküldi, de most kellett a szex. Pinát akart, szexet, vadat és keményet. A lépcsőházban volt már mikor felhívta. Hallotta az ismert hangot és megkönnyebbült, mert nem érzett haragot. Mikor belépett meglepődött, mert az ajtó mögött szokta várni és azonnal a nyakába ugrik. Most kiszólt a szobából, hogy zárja be az ajtót kulcsra. A kattanás után jött a parancs:
– Vetkőzz...