JAN.
16.
2023
Peti vagyok, a következő eset másodikas gimnazistaként történt meg velem.
Volt egy osztálytársam, aki történetesen lány. Katinak hívják. Bevallom, nekem Kati már elég régóta tetszett. Katinak viszont már volt barátja, aki nem más volt, mint Sanyi, egy kigyúrt kosaras a szomszéd másodikból. Bizonyára a Nyájas Olvasó is el tudja képzelni ezt az embertípust, akinek tipikus "csajokkedvence" külseje és stílusa van, és azt hiszi magáról, hogy bármelyik csajt megkaphatja.
Minden egy németórán kezdődött.
Mindenki elment a maga tudásának és óraszámának megfelelő csoprotba. Kati és én az osztályban maradtunk, ugyanabban a csoportban voltunk. Én két paddal Kati előtt ültem. Mindketten...
Ez a történet, ahogy addig életem 20 éves koromig unalmasan indul, utána színesedett. Szegény család 2. lány gyereke lettem anyám után Erzsébet. Bátyám apukán nevét örökölte, Sanyika lett. Egy pest közeli zsák falú legszélén egy tanya szerű házban éldegéltünk. Vagy paraszt lett itt az ember fűszerpaprikát termelt, vagy a 8 km-re lévő város multijához állt be robotnak. Anyám aki a történet írásakor 49 éves volt, egy Coop üzlet vezető helyettese. Apukám 47 éves és a multinál a biztonsági szolgálat csoportvezetője. Bátyám 25 éves, szerencsés csillagzatkor született. 18 évesen elkerült ebből a pocsvadmányból egyetemre, majd az ország másik végébe egy autógyár fejlesztő mérnöke lett. Évente 2-3...
Aaron egyszerre két fokot lépve haladt felfelé a régi bérház lépcsőin. A húga, Emma a harmadik emeleten lakott. Aaron születésnapja volt és a lány meghívta vacsorára. Nem akart elkésni.
Hónapok óta nem látták egymást. Egy órányi autóútra laktak egymástól, de elfoglaltságaik megnehezítették a találkozást. Aaron nemrég végzett az orvosi egyetemen és most néha húsz órás műszakban dolgozott gyakornokként egy közeli kórházban. Emma kettős életet élt: egy szakácsiskola diákja volt nappal és sous-chef egy népszerű francia étteremben éjjel.
Aaron megérkezett az ajtóhoz és megállt. Ideges volt és nem tudta hogy miért. Talán azért, mert egy ideje nem találkoztak. Talán a húga személyisége...
Amikor egy délután Rachel hazatért, azt vette észre, hogy édesanyja kiegyenesítette a haját és egy estélyi ruhában nézegeti magát a tükörben. A vállán egy győzteseknek járó selyemszalag futott át még a szépségversenyes korszakából.
– Mit gondolsz? – kérdezte Emma a lánya felé fordulva.
– Mit csinálsz? – kérdezte Rachel.
Zavarta, hogy az anyja nem tudott elszakadni a régmúlt dicsőségétől. Miért nem tud felnőni, és...
Az egyik péntenki napon olyasmi történt velem, amit muszáj elmesélnem. Végzős vagyok egy egyetemen, és a gyakorlattal járó munkám miatt nem sok időm van a kalandozásra. De ezúttal a kalandok találtak rám.
A barátom, Mike és én épp befejeztük a squash-partinkat, és miközben az öltözőben zuhanyoztunk, arról beszélgettünk, hogy visszamenjünk-e az irodába dolgozni, vagy inkább menjünk el sörözni. Még csak kilenc körül járt az idő, de péntek lévén...
Ma azzal a tudattal ébredtem, hogy valami izgalmas fog történni. Reggel 9-kor kinyomtam a telefonom ébresztőjét és energikusan kipattantam az ágyból. A fény lustán lopakodva kúszott be a sötétítő redői alatt, kinyitva az ablakot, elgyönyörködtem a lakásom ablakából látható lélegzetelállító tájban. A nap épp most kezdett kisütni, de még nem szárította fel a hajnal harmatcseppjeit, melyek millió könnycseppként ragyogtak. Enyhe szél fújdogált,...
Egy tavasz végi szombat délelőttön mi hárman csajok kiutaztunk a szüleim telkére.
Nem messze van Pesttől egy kis falu határában, fent a hegyoldalon az erdő szélén.
Egy évben kétszer ki szoktunk menni, hogy kiszakadjunk a hétköznapok mókuskerekéből.
A jó idő közeledtét megünnepelvén, és ősszel, elbúcsúztatni a nyarat. Tisztábban látni a dolgokat, eltávolodva a világtól. Kibeszélni a párkapcsolatainkat, meg úgy általában mindenről....
Az anya szemszögéből: A kísérlet
Minden a tervek szerint ment egészen addig, amíg az állam be nem zárta. A laboratóriumot a pandémia miatt ideiglenesen be kellett zárni, a kutatócsoportnak pedig otthonról kellett dolgozni.
A kísérleti gyógyszertől Elizabeth mellei megduzzadtak és tejjel teltek meg, mivel most megfosztották őket a laboratórium ipari erősségű pumpáitól.
Naponta kétszer fejte magát a hálószobájában, mellszívóval, (kis zárható zacskókkal és egy hűtőtartállyal szállították). Minden tejminta felbecsülhetetlen értékű volt, mivel a testében bekövetkezett fokozatos változásokat jelezték. Alagsori fagyasztója tele volt tasakokkal, amelyeken gondosan fel volt tüntetve...
Másnap délig aludtunk. Tisztálkodásod után melegítő ruhában és tornacipőben nem mentünk a földszinti nagy tágas étteremben. Ott a pincérek érdekes mosollyal a szájukon oda kísértek a nászutasok asztalához. Első nap alapján nem volt lehetőségünk menüt választani, így azt kaptuk, amit az Étterem vezetője kínált az ifjú párnak. Meglepetésünkre a pincérek egy gyönyörű szép nagy tálban forró tyúkhúslevest tett az asztalra, valamint egy másik kis tálban cérnametéltet vagy más formában kifőzött tésztát tetszésünk szerint válogathattok. Ezt követően mikor elfogyasztottuk ezt a finom frissen készített levest erőre kaptunk és megalapozta a következő ételnek az alapját. Gyönyörű kétszemélyes húsos...
A szauna-kaland után, másnap reggel én ébredek elsőnek, csendben felkelek.
Kicsi feleségem még alszik, puszit nyomok az arcára, köntös fel, majd elindulok kávéért, mert kedvesem is kávéval szeret kelni. Gondoltam meglepem.
Meg is találom a bárt, kérek két kávét elvitelre.
Komótosan vissza sétálok, halkan nyitom az ajtót.
Beosonok, kedvesem még alszik, de mocorog. Lecsúszik róla a takaró, ekkor látom, hogy tök pucér.
Nem így szokott aludni, nem is vettem este észre. Forgolódik félálomban felém fordítja a popsiját, a puncija is kitárul, meredten bámulom. Legszívesebben most rögtön megbasznám, de nem akarom túlzásba vinni az éppen kialakuló változások erőltetését....
Talán két év is eltelt, mikor egy hosszúra nyúlt értekezlet után kinyitottam a lenémított telefonomat. Számtalan nem fogadott hívás között Istváné is ott volt.
Elintéztem a fontosokat, aztán a sürgőseket, és hazafelé a kocsiból visszahívtam Istvánt.
– Kerestél. Mizu? Régen beszéltünk.
– Azt hittem már nem is tudod, ki vagyok. – Szólalt meg az ismerős hang.
– Már hogyne tudnám? Kicsit féltem tőle, hogy az egri kaland után nincs folytatás, de remélem csalódtam.
– Hát igen is meg nem is... – hallgatott el néhány pillanatra István.
– Nocsak, mesélj! – nógattam.
– Zsuzsival nincs folytatás, elváltunk. – Szomorúan csengett a hangja.
– Hogyhogy?
–...
