FEBR.
6.
2023
Hevesen dobogó szívvel nyitja ki az ajtót, reméli, hogy valamilyen szexi ruhában vagy fehérneműben fogja várni Noémi. Nem tudja, hogy mire számítson, bar amennyire kívánja a feleségét, mindegy is mi van, rajta és ha fel is vett valamit, gyorsan lehúzza róla. Érzi, hogy farka megkeményedik az alsónadrágjában, minden egyes szívdobbanással több ver pumpálóik bele.
Szétnéz a félhomályos szobában, ahol csak egy lámpa ég, halk zene megy a háttérben, majd megpillantja Noémit. A szemüvege rajta van még, tisztán kiveszi a lány körvonalát, aki keresztbe tett lábakkal, a kanapé karfáján ül. Közelebb lép hozzá, hogy jobban megnézhesse, miben várja őt a kedvese. Ha szexi vagy erotikus ruhadarabokról...
A negyvenes évei elején járó, barna rövid hajú férfi, egy íróasztal mögött ült. Egy női magas sarkú cipő volt a kezében. Világoszöld zakót és fehér inget viselt. Felvette a mobiltelefont és a füléhez tartotta.
– Gini, remélem, hogy ma este velem vacsorázol.
– Ez parancs volt? – kérdezte egy fiatal női hang.
Béla a miniszterelnök nevetve válaszolt.
– Igen, ez parancs volt.
Majd kikapcsolta a készüléket és megsimogatta a szexis női cipőt.
– Az ellenzék már megint követeli a lemondásom, jó, hogy elvégeztem a Buddhista főiskolát, így tudom, hogy mindenkinek igaza van, még az ellenzéknek is. Béla felállt az íróasztaltól és belenézett a falon lévő tükörbe.
– Szép...
– Paul... Csöpögök...
Mostohám félénk, de sürgető hangját hallom a hátam mögül. Megfordultam. Pár méterrel hátrébb állt, kissé meggörnyedt, arcán vörös pírral. A lila ingén két apró sötét folt jelent meg.
Tágra váltak szemeim, felgyorsult a pulzusom. A farkam életre kelt. Még nem szereztünk be mindent, ami a vacsorához kell, de nem akartam Pam-et zavarba hozni azzal, hogy úgy kelljen sétálgatnia, hogy a mellei eláztatják a...
– Szóval elvált?
– Igen.
– Mióta?
– Két éve.
– És?
Claire nem értette, mit kíván még hallani tőle a férfi.
– Tessék?
A férfi mosolygott. A mosolya szívélyes volt. Keskeny, nagyon puha szája volt, felső ajka közepén a mélyedés szokatlanul hangsúlyos. Claire mamája mindig azt mondogatta, hogy ez az a kis hely, ahol egy angyal otthagyta az ujja nyomát. Nos, ez esetben az angyal erősen odanyomta az ujjacskáját.
–...
A húszas éveim elején, miután túl voltam az első igazán komoly kapcsolatomon, egy ideig nem akartam újra férfiakkal ismerkedni.
Ahogy teltek a hetek, azon vettem észre magam, hogy egyre gyakrabban folyamodok az internetes leszbikus szexvideókhoz vágyfokozó gyanánt a maszturbálásaimhoz, egy-egy magányos estén. Azon belül is leginkább masszázsvideókat néztem. Nagyon megfogott az a kellemes, relaxáltságot keltő atmoszféra, ami ezekből a...
... – Nem akarok erről beszélni. – olyan agresszív volt, mint mikor anyámmal veszekedtek. Szikrázott a szeme. Nem féltem tőle ennyire eddig még. – Soha. – elindult kifelé, de megtorpant és visszafordult.
– Ne haragudj. – Letérdelt mellém, simogatta hajam, arcom, majd két oldalt megpuszilta az arcom. – Bocsánat... – felállt és ment ki a fürdőbe. Talán az óriási élvezés, talán a megijedés, de most valósan bekellet pisilne.
– Apaaa... Kérlek... – már keresztbe tett lábakkal toporogtam.
– Igen kicsim? – fordult meg, támaszkodott a mosdónak.
– Pisilnék...
– Ki tart vissza? – lépett hozzám, ültetett a wc-re. Hólyagom feszült, de nem tudtam engedni. Letérdelt, széthúzta...
Reggel megkezdtem a munkám második hetét. Azt hiszem az első hét alaposan kifárasztott, bár maga a munka nem volt nehéz, sőt kellemes volt pihenő emberekkel foglalkozni, akik szívesen fogadták az ajánlott programjaimat. Délelőtt a kis könyvtárban voltam, mindig jöttek 10-15-en könyvet kölcsönözni, kérdeztek, kérték ajánljak olvasnivalót, beszélgettünk szinte mindenről, ami csak az eszükbe jutott. Elterelte a gondolataimat a korábban velem történtekről, ez csak igazi munka volt. Délben az ebédnél a társaságnak – mindkét turnusnak – mondtam programlehetőségeket, kirándulásokat ajánlottam a környéken, ahová szívesen elkalauzolnám őket. Ez is a munkámhoz tartozott. Délutánra össze is jött egy...
Tudtam, hogy Barbi haragszik rám. Ezért másnap amikor anyukája elment dolgozni átmentem hozzá. Még ágyban volt, és magára húzta a takarót.
– Menj innen, látni sem bírlak! – kiabálta a takaró alól. – Nem érhetsz hozzám azokkal a kezekkel amivel anyát taperoltad tegnap.
– A nyelvemmel sem érhetek hozzád?
Na ezen elgondolkodott, aztán duzzogva félrehajtotta a takarót. Természetesen meztelen volt, biztos voltam benne, hogy már várt. Megcsodáltam a nyurga testet, és az aranyszínű selymes punciszőrt. A lábai közé hasaltam, végig csókoltam a combjai belső felén a bársonyos bőrt. Arcomat a punciszőrbe temettem, beszívtam az illatát.
Végig nyaltam a puniját, majd a nyelvemmel...
– Gyertek beljebb – hebegtem.
– Skacok, vendégeket hoztam – kiabáltam be a szobába, kihangsúlyozva a többesszámot.
Bentről egy felbolydult méhkast idéző sürgés-forgás vette kezdetét, majd hirtelen ők hárman kitódultak, míg a két új jövevény belépett. Mind a hatan a csöppnyi előszobában találtuk magunkat.
– Sári
– Évi
Nyújtogatták kezeiket az újak. Végignéztem a szedett-vedett társaságon. Jánoson egy rövidnadrág és az én öltönyingem, Istvánon egy farmer és Anett fehér blúza, Anetten meg István térdig érő pólója. Lesírt róluk a „siettünkben felkapkodtunk valamit” feeling.
Az újakon indigókék farmer, edzőcipő, és azonos színű szürke póló, alatta nyilvánvalóan látszó...
Tom leült az ágy szélére, olyan közel Bethhez, amennyire csak tudott. Lágyan megérintette a haját, és ujjával finoman megbökte az arcát.
Rámosolygott, és mélyen a mogyoróbarna szemébe nézett, megfogta a kezét, megcsókolta, majd szerelmes apró csókokkal folytatta útját a karján. Anyja megborzongott az érintésétől, és élesen és mélyen lélegezni kezdett. Azt lehetett látni, hogy a fia minden egyes csókjával egyre jobban felizgul. Aztán hirtelen... elkezdett elhúzódni tőle.
– Nem... nem szabad ezt tennünk... nem tehetjük... én... én... az anyád vagyok...
Tom finoman megragadta a karját, és csak tartotta a kezében. Csak találgatni tudtam, de Beth talán most döbbent rá, mit tettünk az...
