FEBR.
21.
2025
A katona 2. rész - Kreolbőrű szépség
hetero, szabadban-természetben, anál, mélytorok, katona, 3D, szöveg nélküli
Mikor kijöttünk a szexmoziból Kati kérte hogy sétáljunk még egy kicsit hogy magához térjen a kábulatból a friss levegőn. Kézenfogva sétáltunk a közúton és láttam rajta hogy még az élmény hatása alatt áll.
– Komolyan mondtad hogy holnap az ügyvéd után vissza szeretnél jönni ide? – kérdeztem tőle.
– Hát... drágám be láthatod hogy nem akármilyen élményben volt részem, remélem te is nagyon élvezted mert ilyet még soha nem tapasztaltam és szó ami szó lehet hogy nem lenne rossz kicsit rákészülni és újra átélni... nem tudom mit gondoljak arról hogy ilyen sokan megbasztak gumi nélkül de az az igazság hogy a gumi elég sokat levett volna az élmény értékéből.
–...
Különös egy család a miénk. Mami, Anya és én csak élünk a nagyvilágban és nincsen egyetlen rokonunk sem. Hogy miért? Ezért egészen 1943-ig kell visszalépnünk.
Dédapám, Huszti Tihamér, nejével, Váraljay Amáliával és leányukkal, Zsuzsannával fogta magát, hátrahagyva 100 holdas birtokát, a frissen visszacsatolt Kárpátaljáról az orosz előrenyomulás elől a biztonságosnak ítélt Budapestre költözött. Velük érkezett a leányukkal egyidős cselédjük, Kocak Róza is.
Zsuzsanna igen hamar megismerkedett a házukban lakó fiatal honvéd hadnaggyal, Kakas Istvánnal, aki nem sokkal rövid ismeretségük után a haza védelmében, valahol Debrecen mellett életét vesztette. A család szerencsétlenségére a...
A következő nap a távolságtartás jegyében telik. Már reggel kiderül Jana arckifejezéséből, hogy valószínűleg túl sokat árult el magáról előző este. Kerüli, hogy egyedül legyen velem, még a szemembe sem néz. Nem akarok tolakodó lenni, vele játszom és teret adok neki. Ugyanez történik másnap is. A férje dél körül ér haza, és néhány órával később hallottam, hogy azon töpreng, hogy Jana miért megy újra kocogni. Mosolyognom kell. Valószínűleg soha álmodni sem fog az okáról.
A hétvége ártalmatlanul telik. Napközben játszok a gyerekekkel, és segítek a kertben, este dumálunk és iszunk pár sört. Amit eddig soha nem vettem észre: a kémia Jana és férje között. Semmi kis ölelés, semmi puszi itt-ott,...
Az eső nesze és a távoli forgalom tompa moraja puhán szövi át a teret, mintha maga az éjszaka súgna halkan a beszélgetésünkbe. A kanapé puhán ölel körül, a levegőt vörösbor és Petra parfümjének gyümölcsös illata tölti meg. Térdemre könyökölve hallgatom bársonyos hangját, ujjaimmal lustán körözök a poharam peremén. Szavaiban nevetés bujkál, ahogy a története végére ér.
– . és akkor odanézek, és látom, mit művelnek, az a hülye meg csak ül ott, teljes letargiában! – Petra felnevet, megrázza a fejét, és a borba kortyol. – Na és te? Hogy vagy? Kicsit feszültnek tűnsz mostanában, Annám.
Lehunyom a szemem egy pillanatra, mintha a sötétségben könnyebb lenne megtalálnom a szavakat. Érzem...
Az a nyár fordulópont volt az életemben. Tizenhat évesen utoljára töltöttem a nyaramat a szomszéd faluban, nagyiéknál. A helyi földbirtokoshoz – Gáborhoz – lehetett menni napszámba, kötetlenül, és szaktudás nélkül is. Jól fizetett, ezért a kamaszok szívesen jártak hozzá. Hajnal öttől délelőtt tízig kellett dolgozni, hogy ne forrjon fel az agyunk, na meg tíz előtt a NAV nem járt ellenőrizni. A munka általában kapálás, gyomlálás, szőlőben történő aktuális teendő volt.
Volt ott egy lány – Nina – is, aki pár hónappal volt fiatalabb nálam. Nem első látásra vettem észre benne a szépet, a különlegeset, az érdekeset, hanem talán több mint egy hét után. A homokban toltuk mindketten a bringát, a...
Talán mondanom sem kell, hogy a férjem ezerrel pártolta a dolgot, vagyis azt, hogy fogadjam el Balázs ajánlatát és legyek én a menyasszonynak beöltöztetett meglepetéskurva Balázsék legénybúcsúján. Őszintén szólva azért engem is meglehetősen izgatott a dolog. Öt felizgult, potens fiatal pasi és mindegyik a fiam lehetne, mivel én ekkor már bizony elmúltam ötven. Ki tudja, talán van köztük olyan is, akinek én lennék az első, akinek én venném el a szüzességét. Ráadásul most először kefélnék pénzért, mint egy igazi ribanc. Ugyanakkor féltem is: mi lesz, ha durvák lesznek, ha nem figyelnek rám, ha nem úgy csinálják, hogy én is élvezzem? Nem fog-e elvadulni a buli? Meg aztán ott voltak a...
Hosszú várost átszelő megállókkal sűrűn ellátott buszvonalon utaztam, egy könyvet vissza adni egy barátnak. Nem voltam egyedül, mivel a délutáni csúcs volt. Rendesen össze préselődtünk mint heringek a dobozban. Egyik kéz fenn kapaszkodik másik lenn a zsebben. Kanyarok még a véletlen dőléseket is biztosították. Nyár volt és mindenki arról álmodott, jó volna már leszállni. Vékony átizzadt kis semmi vászon ruhák. Jómagam is kis vászon rövid nadrágban szorongtam. Egy megálló után már a felső kezemnek se volt hely az oszlopon és leengedtem, hiszen elesésre lehetőség sem volt. Lenn sem volt hely a kéznek, de csak leengedtem. Valami nagyon vastag érdekes nyomódott mindjárt hozzá. Micsoda szerszám...
Kellemes volt a szeptember, már a vége felé jártunk de még mindig 25-27 fok volt igazi vénasszonyok nyara. Idézést kaptunk Pestre egy közjegyzőhöz hagyatéki ügyben. Katinak egy távoli rokona halt meg még tavasszal. Volt egy ingatlan amiben Katinak valami töredék tulajdona volt és erről a közjegyző előtt kellett lemondania. Sajnos kiderült hogy ez nem is olyan egyszerű mint gondoltuk és pesten kell maradnunk még egy vagy két napot. Kati rokona akinek a javára lemondott a tulajdon részéről azonnal felajánlotta hogy kifizeti nekünk a két napra a szállodát. Elfogadtuk az ajánlatot és megbeszéltük a közjegyzővel hogy holnap délután 2-kor megint jövünk ott lesz a hagyatéki ügyvéd is és...
