SZEPT.
1.
2005
- Új történetek
- A vágy szakadékában 1. rész (hetero)
- - De jól nézel ki –szaladt ki a ténymegállapítás Sára szájából, és bármennyire is őszinte volt, a következő pillanatban már átkozta magát emiatt: egy nő tiszta szívvel nem mondd ilyet egy másik nőnek, még akkor sem, ha az történetesen a legjobb barátnője. Vagy legalábbis úgy gondolja, hogy a legjobb barátnője...
- Házmesterné lánya 6. rész - Nóri (családi)
- Addig jár a korsó a kútra, míg ..., vagy még tovább? Törvényszerű volt, hogy valamilyen módon lebukok, hisz már nagyüzemben űztem a szexipart. De hogy ki előtt és mi lesz a következménye, azt nem tudhattam... Egyszer mikor délután hazaértem, a húgom intett, hogy beszélni akar velem. Félrehúzódtunk...
- Most először... 1. rész (hetero)
- Nicol csendben lépett be a szobába, kedvese csendben aludt még az ágyban. Leült mellé, és csak nézte... Apró mosoly futott át arcán, amikor Georg haján az apró fények táncát meglátta. Ebben a percben olyan boldognak, nyugodtnak és angyalinak látszott, mint még soha. Óvatosan odabújt a fiúhoz, és lassan ő is elaludt... Délután, a pajkos napsugarak ébresztették fel. Georg pedig az ágy mellett várta, egy finom ebéddel...
- Ötvenötödik születésnap 5. rész (családi)
- A másnap délelőtt izgatott készülődéssel telt el. Elkészítették az apjuk kedvenc ételét és mindent előkészítettek a fogadására. Izgatottan mentek ki a pályaudvarra. Alig mertek egymásra nézni. Gondalataik egyre csak visszatértek az estére. Vajon milyen lesz? És ha nem sikerül, hogyan néznek egymás szemébe? És ha sikerül, hogyan fog folytatódni. De a hangosbemondó megoldotta a problémát és jelezte, hogy az apjukat hozó szerelvény pár perc múlva megérkezik...
- Szabadság szárnyán (hetero)
- Kellemes, tavaszi idő volt, pont az évszaknak megfelelő. Ideje is volt már, hisz a tél egészen március közepéig elhúzódott és még a hónap elején is kemény vagyok voltak. Ahogy azt viccesen mondtam, bár nem mindenki tartotta annak, akár harmadfokú fagyási sérüléseket is lehetett szenvedni a szabadon maradt testrészeken. De szerencsére már elmúltak ezek az idők. Sütött a lenyugvó nap, és kellemes fénnyel világította meg a pályaudvart...
- Testvéreimmel (családi)
- A történet mit elmesélek már 5 éve kezdődött, még néha a mai napon is tart és eddig rajtunk kívül erről senki nem tudott. Most megosztom a nagy nyilvánossággal a nevek megváltoztatása mellett. Azon a nyáron én 19 éves voltam és túl a Bölcsész kar első évén, mint magyar, történelmis, a bátyám Zoli másodéves orvosin 20 évesen és öcsém Isti akkor fejezte be a harmadik gimnáziumot jelessel. Mind hárman jó fejű gyerekei voltunk szüleinknek és ennek örömére apánk vett egy pazar üdülőt Siófokon és a tatarozás, házavató után ránk hagyta egész nyárra a kéglit...
- Unter den Linden (hetero)
- Végre eljutottam Berlinbe. A Staatsbibliothek lenyűgöző olvasótermeiben dolgoztam néhány hétig. Kimondhatatlanul izgalmas volt a legrégibb és a legújabb könyvek és folyóiratok között dolgozni – már akinek ez izgalmas; nekem mindenesetre az. De hát persze nem lehet három hétig egyfolytában csak dolgozni. Néha korábban, néha később, de délután szinte mindig nagyszerű volt végigsétálni az Unter den Lindenen...
- Ugyanakkor ugyanazt (hetero)
- Peti és én már több mint két éve voltunk együtt. Még a kollégiumban ismertük meg egymást, amikor én elsős, Peti másodéves volt az egyetemen. Egy társaságba tartoztunk, eleinte barátok voltunk, pár hónap elteltével alakult csak ki köztünk valami több. A többiek szerint szép pár voltunk, mégis valami az utolsó pár hónapban már nem volt az igazi. Én otthon töltöttem két hetet a szüleimmel, eközben e-mailben és telefonon tartottuk a kapcsolatot. Közben Zolival is leveleztem, aki Peti szobatársa és barátja volt...