Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
Napsütéses, nyári délután volt. A fiú és a lány egy öreg pokrócon feküdt a zöld fű ölelésében. A fiú hátulról magához ölelte a lányt, aki mozdulatlanul, behunyt szemmel feküdt. Már órák óta feküdtek így, édes semmittevésben. A lány hirtelen megfordult, kiszabadította magát a szoros ölelésből, és kedvese tekintetét kezdte keresni. Huncut félmosolyra húzta száját, és hosszú ujjait gyengéden végighúzta a fiú meztelen felsőtestén. Mikor a rövidnadrághoz ért, óvatosan végighúzta ujjait a szoros gumírozáson, de tovább nem nyúlt. A fiú mindeközben a lány csókját kereste, de az elfordította a fejét, mikor szájuk végre egybeforrhatott volna...
Másnap korán bementem a stúdióba. Reméltem, hogy megint összefutok Shakira-val, és megint beszélhetek vele. Vettem pár bagettet és egy kis krémsajtot, hogy elmondhassam, hogy hoztam neki reggelit. Kopogtam a lakókocsi ajtaján, de nem történt semmi. Megint kopogtam, megint semmi. El kellett volna mennem, de valamiért úgy döntöttem, hogy bemegyek. Kinyitottam az ajtót, és beléptem. Körülnéztem, de sehol nem láttam az énekesnőt. A hálószobába is benéztem, de az ágy érintetlen volt...
- Jó így itt ülni. Veled. A gyertyafény úgy táncol, mintha tudná, ez az utolsó tánca - mondta a fiú. - Látod, milyen szabályos faggyúcseppeket könnyezik? - Látom. Nemsokára elalszik... Már alig van a viaszrúdból. Hamarosan teljesen sötét lesz, s benne csak Te és én - s a lány odabújt kedvese mellkasához. Beleszagolt ingjének illatába, s orrában megérezte az annyira szeretett illatot. - Szeretem a bőröd illatát. Olyan, mint a legdrágább parfüm... Bódító, édes, és vágyakról mesél nekem. Így maradtak egy darabig, s csak a gyertya elomló haláltáncát nézték...
Én 38 éves nő vagyok 170 magas 74 kg igen nagy 110-es mellekkel. Férjem 50 éves, szex már ritkán van köztünk, amúgy megvoltunk. Ő jól keresett. Én jól éltem. Megkopott a szex köztünk. Néha volt szex, de rövid, gyors és unalmas. A férjem sokszor hozott pornófilmeket, Interneten is töltött le. Egy alkalommal, azzal jött haza, hogy az egyik üzleti partnerének nagyon tetszem. Biztos lefektetne, ha engedném. Persze mondtam, szó sem lehet róla. Aztán egyik nap vendéglőbe mentünk és gyanús volt, hogy 7 óra felé a férjem állandóan az óráját nézte...
Édes álmot vártam Veled, Rólad, együtt. Most itt ülök a gép előtt, és megírom azt, amit álmodni szeretnék, és talán egyszer valahol valamikor meg is valósíthatom. Ujjaim gyorsan ugyan, de egyre puhábban osonnak a billentyűk felett, gondolataimmal együtt simogatnak, mintha az, amit átadok nekik, Neked szólna. Izgalmamban - szerelmemben osztoznak, mintha közvetítenék hozzád vágyam: Ajándék Neked, mert már annyiszor mondtad, beszéltél a titkos vágyadról, fantáziáltunk, szövögettünk álmot együtt. A fantáziád határtalan, ez az igazán jó benned. Te vagy, aki izgat, a gondolataid, a lényed. Megfog és nem ereszt, nem is akarok szabadulni, így most olvasd a történetem...
Ezeken az oldalakon nagyon sok izgató történetet olvastam.Igaz sokaknál kilóg a lóláb, hogy kitalált történet és néha el is szaladt az a ló, de így is (el)élvezhetö a legtöbb.Itt szeretném az én történetem elmesélni, amelynek garantáltan minden betüje igaz- kivéve a neveket. Harmincöt éves edzö voltam amikor elkezdödött a történet, mégpedig egy edzötáborban.Nem vagyok egy Casanova és egy Adonis sem, de azért kedveltek a lányok mindig és volt is jópár sikerem. Mivel meglehetösen válogatós vagyok sok punciról lemaradtam ( majd az orromra húzzák a tulvilágon ;-) ) ,viszont így amelyiket megkaptam csak válogatott bombázók voltak...
Egy szép nyáriszüneti napon kezdődött. Öcsém otthon volt, tévézett. Én szintén pihentem az éves tanulmányi fáradalmakat. 15 éves jó alakú, mások által szexisnek mondott csajszi vagyok. Laurának hívnak. Pali alig múlt 10 éves, de már most piszok jóképű. Gyermekien izmos testével a lányok bálványa lett. Omlottak utána a lányok. Nemkülönben én is. Szerelmes voltam az öcsémbe. Minden lehetőséget megragadtam, hogy a közelébe lehessek. Amikor a szobájában öltözött, vetkőzött, vagy fürdéshez készülődött, véletlenül mindig rányitottam valamilyen ürüggyel, hogy láthassam a testét, és érezzem a kisfiúsan férfias kisugárzását...
A park vidám zsongásban volt. Hancúrozó gyerekek kacaja szállt, s keveredett idősebbek beszélgetésével, tinik harsányabb hangjával, majd kuncogásával, szerelmesek suttogásával. Ez utóbbit hallhattuk persze legkevésbé, hiszen még a fák is segítettek rejteni titkukat a susogással. Mintha bíztatnák a szellőt, hogy élénkebb táncot járjon, borzolja fel a madárkák tollát, s azok is még vidámabban csacsogjanak. A napfényben fürdő levelek ezerféle zöldje tette teljessé a varázst, úgy érezte az ember, bele tudna veszni, és a világ végéig is szívná magába a látványt, hangokat, illatokat...
Feleségemmel 10 éve vagyunk együtt, ebből 6 év házasság. Minden rendben van, mindketten adunk magunkra, rendszeresen sportolunk, és a nejem két gyerek után is felveszi a versenyt a fiatalabb korosztállyal, még igy a harmadik x után is. A véletlen úgy hozta, hogy két nap eltéréssel szinte egyszerre van a szülinapunk, ami egyrészt azért jó, mert nem felejtjük el a másikét, másrészt meg egy évbe csak egyszer kell elpakolni a buli után. Az alábbi történet is egy ilyen bulin esett meg. Nagyon készültünk rá, mindketten ekkor léptük át a bűvös harmincast, ami a híresztelések szerint fordulópont egy ember életében...
Megérkeztem a stúdióba a forgatás első napjára. Két nagy sztár duettjéhez készítettünk videoklipet, de mivel a megbeszélésen nem nagyon figyeltem, fogalmam sem volt, hogy kik is lesznek azok. Volt nálam pár fánk. A stúdióban és a lakókocsikban mindenki ezt zabálta, én meg nem akartam különcködni. Leültem az egyik kocsi mellé, a lépcsőkre. Bevágtam egy fánkot, és azon tűnődtem, hogy egyek-e még egyet. Nem akartam idejekorán elhízni, úgyhogy a többit eltettem későbbre. Ahogy visszaindultam a stúdióhoz, kinyílt a lakókocsi ajtaja...
Az elsőt Olginak hívták. Nem momdhatnám, hogy túl szép lett volna. Talán még a saját anyja sem tartotta annak... Engem leginkább egy sügérre emlékeztetett. Különösen amikor spagettit evett... Megvolt az a jó szokása, hogy az osztályban minden fiút ki akart próbálni. Persze első legelején tobzódott, aztán meg semmi... Én tanév közepén kerültem át abba az iskolába, úgy hogy unikum voltam a számára. Rámtapadt, mint egy matrica, kikisért a slozira is, állandóan tölem kunyizott cigit, amit még nehezített azzal, hogy képtelen volt felfogni, hogy nem dohányzom...
Előfordul, hogy két ember, akik évek óta ismerik egymást, sőt, együtt dolgoznak, s családostól összejárnak, soha nem váltanak egymással egy-két mélyebb emberi szót. Közömbösen élnek egymás mellett, ha találkoznak érdektelen témákról beszélnek, egymás iránti személyes figyelmet soha nem váltanak ki. Ám néha az is előfordul, hogy ezt a közönyt drámai események feloldják, gyökeresen megváltoztatják. Történetünkben valami hasonló dologról lesz szó. Négy emberről, pontosabban két házaspárról mesélnék...
Elhívott a Margit-szigetre. Belementél, annyit beszéltetek már msn-en, ellenben olyan rég találkoztatok. Kétszer eddig. Egyszer a baráti társasággal koncertre mentetek valahova az istenháta mögé, ahol esélyetek sem volt társalogni a zaj miatt, viszont a tömegbe sem mentetek be őrjöngeni. Nem a ti stílusotok, habár a rock műfaja közel áll a szívetekhez. Közös vonás. Csak néha néztél oda az asztal másik oldalára, ott üldögélt, néha kortyolt a gyömbéréből.. Feltette a lábát a megüresedett másik székre, fejét hátrahajtotta, leomlott a majd' fenékig érő világosbarna (sötétszőke) haja...
Árpival 15 éve éltünk házasságban, mikor barátjával, Csabával összeveszett egy együtt kezdett, ám pár év alatt teljesen tönkrement autófényező vállalkozás csődjénél. Mindig több vállalkozást vitt egyszerre, mert ahogy mondani szokás: "több lábon kell állni". Az egyetemen ismerkedtünk össze, Ő vette el a szüzességem. Diploma után esküvő, és két gyermek, ahogy az már lenni szokott. A romantika, egyre kevésbé volt jelen, pedig mindig megpróbáltam maximálisan kitölteni azt a pici időt, amit kettesben töltöttünk...
Budapest határában, levő lovardában, ahol a lovamat tartom egy új paci érkezett, gazdájával egy hosszú hajú sráccal. A fiút már az első perctől kezdve szimpatikusnak találtam. Egy-két hét elteltével, az egyik reggel, miközben a lovamat nyergeltem odalépet hozzám és megkérdezte, lenne e kedvem vele tartani. Hogyne lett volna, mióta megláttam, attól a perctől kezdve erre a napra vártam. Azóta együtt lovagolunk, és ahogy az már lenni szokott hamar jött a közelebbi kapcsolat is...
Egy szép tavaszi délután volt, azok a napok egyike mikor tök egyedül élveztem otthon a magányt, és a vele járó csendet. Félálomban ábrándoztam, épp valami régi kellemes történet járt a fejembe, mikor mi történi? na mi? Persze, hogy az a rohadt mobil, és noná, hogy a szekrényen, még véletlenül sem tettem ide magam mellé az ágyra. Gondolom magamban, hogy felőlem aztán csöröghetsz én most fel nem kelek! De nem telik bele egy perc és újra hív, ááá ez nem igaz most mit csináljak...
Épp hogy csak elkezdődött a jó idő, unokatestvéremmel már meg is szálltuk a Gödi-homokszigetet, a Duna partot. Elsőnek még alig lézengtek lenn páran, nem bízva a napsütésben, és abban a híresztelésben, hogy már tényleg lehet fürdeni. Habár első pillanatban, amikor belecsobbantunk, én is hitetlenkedve kutattam a jéghegyeket... A víz lehetett vagy fél centi hideg, és a hős férfiasságból csak a hősiesség maradt. De aztán kezdtek többen jönni a partra, és hála a szélnek, meg egy öntudatos frizbinek, félig leütve ismerkedtem meg Timivel, miután kihúztuk a vízből, és sűrű bocsánatkérések közepette sajnálkoztunk az aljas korong miatt...
- Tartsa meg az aprót! Léonard, a Le Monde újságírója épp fizet egy kávézó pultjánál. Kint zuhog az eső, ezért csábította úgy a kis sarki épület egy italra. Belebújik mélynarancs kabátjába, s az ajtó mellett kinéz az ablakon. Még mindig esik... vár még pár percet, nem akar bőrig ázni. Az utca tócsái fodrozódnak a forgalom dübörgésétől, s minden egyes esőcseppnél egyre nagyobbra dagadnak. A szemközti épület ablakain lévő zsalut veri a szél ütemesen neki- nekiütődik a keretéhez. A Nap nem látszik az égen, délután fele szürkületi sötétnek hat a fény. A férfi türelmetlenül toppant a lábával. Szemközt megáll egy villamos, s kiszállnak belőle az utasok...
Este Karinnak nem volt lehetősége Johnnal beszélni, miután rögtön vacsora után fia Kellyvel moziba indult. Karinnak vegyes érzései voltak a reggel történtekkel kapcsolatban, és nem csak Tom miatt; ugyanakkor izgalommal is eltöltötte az emlék, s úgy érezte, nem zavarná, ha meg kellene ismételnie a dolgot. Inkább kiverte fejéből ezeket a gondolatokat, s Jasonnal hamar ágyba bújva egy jóízűt keféltek. Miközben álomba merült a kimerítő akció után, fia kemény faszára gondolt. John és Kelly óriási izgalommal érkezett meg Tom irodájába. Annyira fel voltak dobódva, hogy majd szétvetette őket a jókedv...