Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
A családom tagjai anyám (Samantha vagy Sam, 5,3 láb, 36D/23/35, nagyon jó kinézetű), apám (6 láb, 200 font), a húgaim (egypetéjű ikrek, Jerry és Terri, 5,2 láb, 34D/20/32) és jómagam (Bobby, 5,11 láb, 180 font). A húgaim egy évvel fiatalabbak nálam, én 19 vagyok, most kezdtem az egyetemet. Gondolom, az ikrek után szüleink nem akartak több gyereket.
Egyébként apám amolyan ezermester féle. Ha valamit meg kell javítani, csak fogja a szerszámokat és megteszi. Nagyon ügyes, szeret sokat kint dolgozni. Már évek óta győzködi anyámat egy családi kempingezésről. Anyám ezt eléggé ellenezte. Tudod, az a típus, aki olyan szobában szeretne nyaralni, ahol non-stop szobaszolgálat van...
Elég nagy lakásunk volt diákkoromban és a szüleim rendszeresen kiadtak egy szobát egyetemista lányoknak. Kedvelték a lányokat, noha nem olyan megfontolásból, mint én, hanem egyszerűen azért, mert jobban vigyáztak a lakásra, mint a fiuk. Utolsó éves voltam, amikor a szüleim elköltöztek otthonról, magamra hagytak a lakásban az aktuális albérlőnkkel, Enikővel. Képzelhetitek, hogy nem viselt meg különösebben, hogy az ősök nem lábatlankodtak otthon ha, kellett, ha nem... De inkább Enikőről meséljek nektek!
Mindannak dacára, hogy nagyon csinos volt tudomásom szerint nem volt szeretője, vagy a manapság divatos szóval barátja...
1993-ban történt az, amit most el fogok nektek mesélni. Én egy akkor 16 éves lány voltam, aki Heves megye egyik falujában nőttem fel, egy családi házban, ahol apum maszekként dolgozott egyik haverjával.
Fekete hajú, kék szemű lány voltam, elég későn érő. Az alakom már eléggé nőiesedett, de a melleimmel nem voltam kibékülve: olyan kis dudorra emlékeztettek - na jó attól azért valamivel nagyobbak voltak. Már sokszor álmodoztam a fiúkról, de ők persze mindig a barátnőim szemelték ki maguknak, mert nekik azért már nagyobbak voltak a melleik, kivéve az egyiküket, akivel a legjobb barátnők voltunk...
A fiatal pár az ablaknál ült, a heverőn. A kastély vastag falai védték a szobát a kinti forróságtól, így kellemesen hűvös volt a levegő. A lány combjain egy könyv feküdt, ezt olvasták az ifjúval. Tekintetük időnként össze-összetalálkozott, de kezük a könyv lapjain nyugodott.
"A tavi Lancelot és Ginevra királyné magányosan ültek a királyné hálószobájában. Ginevra látta a lovag szemeiből, hogy épp úgy kívánja a csókot, mint ő maga" – itt Francesca hangja megremegett, vállán megérezte Paolo kezét. Riadtan nézett fel, de Paolo addigra már a könyvet figyelte, bár még mindig átkarolta a lányt jobbjával...
(Pornoerotikus kisregény egy feleség megdugatásáról)
Készült: 2001.11.26. - 2002.12.21.
1. A MEGÁLLAPODÁS
Úgy léptem be a kávézó ajtaján, mint aki az oroszlán barlangjába készül. Szerencsére nem sokan voltak ezen a délelőttön a hangulatosan berendezett helyiségben. Két korai vendéget kivéve csak a pincér mosogatott a pultnál, érdeklődő pillantást vetve felém. Ilyenkor kevés a vendég, jobban odafigyelnek minden betérőre.
Herbert az egyik hátsó asztalnál ült és valami színes Zeitungot olvasott elméllyülten. Igyekeztem határozott arccal, laza testtartással közeledni hozzá, pedig majd kivert a víz attól, ami rám várt ezekben a percekben...
Nem tudom, emlékszik e még valaki az előző történetemre, mely Nikiről szólt. Akkor megígértem, hogy le fogom írni a következő élményemet is.
Mint említettem, egyetemen tanulok, most vagyok negyedéves. A csoportomban van egy Zsuzsa nevű lány, akivel már az elejétől egész jó volt a viszonyunk. Egy társaságba tartozunk, így meglehetősen jól ismerjük egymást, sokat beszélgettünk, beszélgetünk azóta is. Soha nem gondoltam, hogy valaha történhet köztünk valami, mert ahogy észrevettem, más típusú pasik jönnek be neki, mint amilyen én vagyok. Ezt sajnáltam is, mert meglehetősen jól néz ki, és sokat fantáziáltam arról, milyen lehetne vele az ágyban...
Tegnap figyeltem fel rá. Csakúgy véletlenül néztem ki az ablakon, bámultam a tavaszi napsütésben újjáéledô aszfaltdszungelt, amikor feltűnt a szemközti ablakban egy meztelen nôi test. A függönyök elhúzva, a két ruganyos mell a szokásos módon ringott, miközben tulajdonosa fel-alá járkált a helyiségben. A nô tett-vett, szerintem rendet rakhatott, mert kezében gyűrött ruhadarabokkal mászkált ide oda. Odaragadtam az ablak elé- nem mindennap lát az ember pucér szomszédokat- és kíváncsian figyeltem mi következik. Semmi. Néha kiment a szobából, majd visszatért; tovább pakolgatott. Aztán egy porszívót húzott maga után a szobába,mintha valami kutya lenne és takarítani kezdett...
Forró augusztus végi nap volt. Már nem bírtam tovább, hogy ne lássam Rózsát. Jó indok volt a névnapja a találkozásra.
Vettem egy szál vörös rózsát és elmentem a boltba.
Egyedül volt, nem volt egy vevő sem. Kicsit meglepődött a köszöntésen már régen találkoztunk nem számított rá.
– Tudod mit Attila, ha ráérsz, gyere el hozzánk, mindjárt záróra, megiszunk valamit. András úgyis szabin van és vár rám – mondta.
Elsétáltunk a házukig. Rózsa előre ment, mutatta az utat. A fényárba úszó nappaliba vezetett.
A szoba közepén lévő asztalról felvett egy fehér lapot, majd dühösen visszadobta...
Esteledett. A Richmondtól pár tucat mérföldre levő ültetvény nagy központi háza mögötti téren lassan gyűltek össze a rabszolgák 1863 szeptemberének elején. Csoportokban jöttek a földeken dolgozó "külsők", amint véget ért a napi munka, és egyenként a házban szolgálatot teljesítő "belsők". A sok felügyelő miatt csak halkan, suttogva mertek beszélgetni, de ez is zúgásként hatott. Senki nem tudta, miért terelték őket össze, de azt tudták, hogy valami fontos fog történni. A "külsők" szerettek volna vacsorázni, lepihenni a fárasztó nap után, a "belsők" egymást kérdezgették, hogy a másik is azt sejti-e, amit ők. Külön álltak, a házi cselédség nem keveredett össze a földeken dolgozókkal...
Hermione benyitott a szobába. Senki sem volt bent. Egy elég tágas, magas szoba volt, nagy ablakokkal és függönyökkel. A két ablak között egy hatalmas baldahinos ágy terült, oldalán egy - egy éjeliszekrénnyel. Nagyon romantikus volt, ahogy a piros függönyön megtört a fény, és így az egész szoba halvány - piros színű volt.
- Nagyszerű, tökéletes lesz gyere kicsim. Hihetetlen ez a szükség szobája - mondta Hermione.
A szobába Ron lépett be és ő is elcsodálkozott a szoba hangulatán. Amint becsukta az ajtót, Hermione rá is vetette magát, és heves csókolózásba kezdtek, majd lassan az ágy felé vették útjukat...
A reggel szomorkásan köszöntött kis városunkra. Odakint tejszerű köd álmosította az udvarunkat. Korábban keltem, mint szoktam, hiszen tudtam, hogy vársz rám MSN-en. A végtelenbe száguldás nem olyan időigényes, mint a számítógépet várni, hogy végre bekapcsoljon és beszélhessünk. Még a kávémat sem készítettem el, első utam a szobámból a számítógéphez vezetet. A cigit türelmetlenül szívtam a kávé mellé. Alig vártam, hogy kicsit magamhoz térjek, és hírt kapjak hogylétedről. Aznap délelőtt is jót beszélgettünk, kisebb- nagyobb megszakításokkal. Délutánra megbeszéltünk egy találkozót, a "titkos helyünkön". Már a sarokról láttalak, meggyorsítottam lépteimet. Egy hatalmas öleléssel és egy csókkal köszöntöttük egymást...
Visszatértem az igazi életbe és emiatt hálával tartozok a fiamnak. Én eléggé depressziós voltam és ráadásul nem tudtam, hogy én egy élő - halott voltam. Harminchét éves özvegy voltam, aki nem szexelt négy év alatt; ráadásul abbahagytam maszturbálást. Én egy rendetlen, elhanyagolt külsejű nő voltam.
Amikor én fiatalabb voltam, mindig a érdekeltek a fiúk. A sminkem mindig tőkéletes volt és szűk, miniszoknyám volt, ami keveseket hagyott érintettetlenül, a férfiak képzeletben levetköztettek azonnal. Túl fiatalon megházasodtam, a férjem szíve elárult mindkettőnket, amikor ő negyven éves volt megözvegyültem. Többé nem törődtem magammal...
19 évesen mi is foglalkoztatja legjobban a fiatal férfiakat. Állandó barátnő hiánya miatt krónikus punci hiányban szenvedtem. Néha ott tartottam, hogy a szomszéd 50-es özvegyasszonyt is már letepertem volna, ha kötélnek áll, de meg sem próbáltam, eléggé félénk voltam. Rengeteget fantáziáltam a nőkről és szenvedtem, mert nélkülözni kellett. Gyakran a kerékpáros asszonyokat szemléltem a kivillanó combokat és elképzeltem, hogy azok a combok a derekam köré fonódnak és szeretkezem velük. Sajnos sok tapasztalatom nem volt, fiatal, hasonló lányokkal játszottam eddig, akik kevés örömet adtak és persze én sem álltam a helyzet magaslatán. Minden pillanatban a csodát vártam, hogy érett nőt megkaphatok, és kedvemre szeretkezhetek vele...
Ugye, eme esemény a hites pár összeesketése után esik meg. Így hát nálunk is megtörtént, igaz mi csak vendégek voltunk az esküvőn és az azt követő lagzin. A barátom húgának volt az esküvője, szóval természetes volt, hogy elmegyünk. Mind a szertartás, mind a lagzi egy, a hazánk gyönyörű hegyei közt elterülő falucskában volt. Nem tudom, ti hogy vagytok vele,
de ilyen kellemes környezetben az emberben több lesz a szexuális vágy, amit az "idegen" hely varázsa és a lagzin elfogyasztott alkohol csak tovább fokoz.
Már többször voltunk meglátogatni barátom, Karesz testvérét, és többször is aludtunk már ott. Visszagondolva ott voltak a szeretkezéseink a legvadabbak és a legszenvedélyesebbek...
Úgy érzem magam, mintha egy klipben lennék a főszereplő. Minden annyira tökéletes. Amikor értem jött, és azt mondta, csinos vagyok, amikor megcsókolt. Most, mikor azt mondja büszke rám, hogy így mutathat be a szüleinek. Állítólag én vagyok a legszebb ebben az egész étteremben, pedig azért elég sokan vannak itt. Úgy érzem, mintha már évek óta ismerném a családját, mintha gyerekkoromtól fogva ide tartoznék. Meg kell hagyni ő is kitett magáért. Remek az illata, a haja tökéletes, a ruhája vacsorához illő. Ha nem tudnám, azt hinném, csak le akar fektetni. De tudom, hogy nem így van. Ezt már jó előre tisztáztuk mi ketten. Ma, amikor értem jött, és a szemembe nézett, láttam rajta, hogy mennyire szeret. Láttam, amit nem sokan vesznek észre...
Az este csendesen kezdődött ebben a kis toszkán bárban. Két-három falú, vagy inkább kis város férfiainak igényeit szolgálta ki. Egy csendes, zárt völgyben volt, közel az úthoz. Nem tűnt fel senkinek és ez volt a cél.
A bárban négy lány dolgozott. A feladatuk ivásra biztatni a vendégeket és persze, kiszolgálni a felhevült férfiak igényeit. Itt laktak a közelben, havi fix fizetést kaptak. Borravaló ritkán esett le, mert a vendégek pontosan tudták, benne vannak a fogyasztásban. A vendégek nagyrész parasztok, iparosok voltak, sokat számított nekik a pénz. Keményen dolgoztak és megvetették azokat, akik nem becsületes munkával keresték meg kenyerüket. A férfiak azért csak eljártak ide, szórakozni...
