Hírek

JÚL.
11.
2008

Bűnös szenvedély

Azon a nyári hajnalon a felkelő nap különös fényében mosdatta Zsófi arcát, ahogy kocsijával hajtott át a városon. Bőréből alkoholszag áradt, arcán az esti fergeteges hatására és a kora este elkészített csak a foszlányai voltak láthatók. De főleg izzadságtól elterülő, hosszú haja volt az, ami emlékeztetett az egész estét betöltő felejthetetlen táncőrületre. A fáradságtól és a koktélok hatásától mámorosan vezető lány száguldozva szelte az utcákat hazafelé. A rádió maximumra tekerte, folytatva az esti mulatság érzését. Az utolsó útszakaszon, ami a lakásához vezetett, egy rendőrt vélt felfedezni, így azonnal lassítani próbált. Hiába. A mindenre elszánt rendőr - nem túl fogalmas út lévén - azonnal lecsapott a közeledő autóra...

Az ismeretlen utas

Pontosan tudom, mikor jöttem rá, hogy egy meztelen férfitest jobban izgat, mint egy női. 16 éves lehettem, amikor véletlenül rányitottam a fürdőszobába tusoló apámra. Ö szerencsére nem vett észre, de, bár egy pillanatra láttam lágyan himbálódzó farkát, soha nem tudtam elfelejteni. Hetekig masztizás közben csak rá gondoltam, szerettem volna hozzáérni, megsimogatni. Ekkoriban már éreztem, hogy "valami nincs rendben velem", de nem vettem tudomást vágyaimról, megpróbáltam úgy viselkedni, mint a többi fiú. A maximum, amit megengedtem magamnak, hogy kimentem a közeli erdőbe és nudiztam...

JÚL.
10.
2008

Egy naplóból 1. rész

Sziasztok, ismét én vagyok, Péter. Na nem azért írok, mert mégis megcsaltuk egymást a feleségemmel. Kint voltam a cégem megbízásából egy Londoni építész találkozón, ami le is zajlott rendben. Volt még egy napom a hazaútig, ezért bóklásztam az útcákon, ekkor akadt meg a szemem egy antikváriumon. Betértem, és elkezdtem keresgélni, a sok régi tárgy között egy könyv akadt a kezembe, ami meglehetősen erotikus tartalmú volt, ebből osztanék meg veletek részleteket. Valójában ez egy életrajzi könyv, az 1800 as évek végén íródott, nem szó szerint idézem, már csak a régies, terjengő nyelvezett miatt is, összefoglalás ez inkább. Tehát a napló: Jon Hacknill vagyok, e könyvet életem alkonyán írom, 1838 ban születtem egy kis dél angliai faluban...

JÚL.
9.
2008

Nyári iskola

Imádtam a földrajz órákat középiskolában. Készültem is rájuk rendszeresen, pedig csak egy éves tárgy volt, de mégis szinte minden időmet neki szenteltem. Miért? Mert rajongtam a tanáromért. Magas, jóképű, a nők álma fazon. Mivel megtiszteltem a figyelmemmel az óráit - és persze őt magát is - megkedvelt. Rengeteget beszélgettünk, és mivel egy irányban laktunk elég gyakran jöttünk ill. mentünk haza suliból. A 20 perces út alatt mintha megszűnt volna a külvilág számomra. A zsúfolt járművek sem zavartak úgy, mint általában. Mivel elég modern felfogású férfi, bármiről elbeszélgethettünk, és így szóba kerülhetett a sex is. Szóba is került...

Az olasz maffia vallat - Luis Figo

Az olasz maffiának dolgozom; feladatom pedig a már kinyomozott információk megtudakolása volt; vagyis a külföldi kémek kihallgatása. Egyszerűbb feladat volt, mint beépíteni embereket: a már úgyis munkában lévő hírszerzőktől meg kellett tudni ami érdekelte a megbízómat. A feladat nehéz volt, mivel ezek a kémek legtöbbször katonák voltak, és civil emberként épültek be más országokba. Lenyomozásuk nagy nehezen történt, és követésük sem volt egyszerű feladat...

JÚL.
8.
2008

A Tanítvány 1. rész

5 éve élünk már boldog házasságban Edittel. 26 éves volt mikor elvettem, én 28. Nagy szerelem a miénk, szinte egy percig sem tudunk meglenni a másik nélkül. Szexuális életünk mindig kiegyensúlyozott volt, szépen, lépésenként ismertük meg egymás legtitkosabb vágyait is. Persze minden kapcsolatban vannak kimondatlan gondolatok, szexuális álmok, amiket az ember nem feltétlenül mer csak úgy a másik elé tárni. Mi elég jól haladtunk és mindig is nyitottak voltunk egymás felé, a megfelelő alkalommal én is és Ő is ki mertünk tárulkozni. Maszturbáltunk egymás előtt, hatalmasakat szeretkeztünk miközben pornófilmet néztünk, beszereztünk néhány játékszert is...

Páternoszter 5. fejezet - Gyermekek - 7-8.rész

- 7 - Megint eltelt a harminc nap, és újra a Mártával szemben ültem. Ő törökülésben megint, a piros dzsoggingruha feszült rajta, és azon kaptam magam, hogy vágyakozva nézem a hasára feszülő nadrágot. Gyorsan elkaptam a pillantásomat, mielőtt leleplez, de időnként azért megkockáztattam egy kósza pillantást. Feleszméltem, hogy a konyha helyett, megint a szobában ültünk le. - Saci? Dolgozik? Bólintott, aztán megköszörülte a torkát, és úgy mondta: - Igen. Dolgozik. - aztán beharapta az alsó ajkát, mint aki a sírásával küzd. Nézte a papírt, amit az imént a kezébe vett, és azt vettem észre, hogy még soha ilyen hosszan nem tanulmányozott, egy teljesen hétköznapi számlát...

JÚL.
7.
2008

A mi nagymamánk 1. rész

Szüleim elég fiatalok voltak, mikor én megszülettem. Nem voltak gazdagok, ezért egy ikerházban laktunk együtt a nagyszülőkkel. Öcsém Zoli utánam egy évre született, apám nagyon sokat dolgozott, Amikor már nagyobbak voltunk 13 - 14 évesek, egész nyáron kint játszottunk az udvaron, ami elég tágas volt. Testvéremmel elválaszthatatlanok voltunk mindenhova együtt mentünk és együtt is játszottunk. Amikor Nagyi otthon volt őt is bevontuk. Nagyi Mária 52 éves volt szeretett fiatalosan öltözni. Nagyapám viszont már 5 éve meghalt. Nagyinak szép nagy mellei voltak, nem volt dúci olyan "közép" súlyba tartozott...

Gyilkos gyönyör

A nő vidáman sétált hazafelé. Megszokott útvonalán járt, a megszokott emberekkel találkozott, bár azt a magasat még nem látta, de hát forgalmas ez az utca. Szépen a gondolataiba merült, ki akarta találni, mit főzzön magának vacsorát. A buszmegállóban volt ismerőse, nem is egy, néhányan köszöntek is neki, de el volt merülve a vacsorája terveiben, annyira, hogy észre sem vette, mennyire megcsodálta formás lábait az a magas fickó. Mivel egyedülálló fiatal nő volt, nem is hordott mást, csak feltűnő ruhákat, minit, szűk topot, combfixet. A nagy baja a férfiakkal akkor kezdődött, amikor ágyba vitték...

JÚL.
4.
2008

1 gyerek, 1 nő, 1 férfi és az édes-keserű álom

Amikor az ember azt gondolná, hogy egy pocsék óra után már nem jöhet rosszabb, akkor jön egy pocsék nap. Amikor azt, hogy azzal a pocsék nappal vége a sok rossznak, akkor jön a pocsék hét, amikor úgy tűnik mindennap a "becsesebb" bal lábunkat tesszük elsőként ágyból a padlóra. Amikor pedig már az idegeid járnak táncot és azt hiszed itt a vég, nem bírod tovább, jön valami ami megkoronázza az idegtépős, ballábas, pocsék hetet. És ekkor vagy üvöltesz, vagy törsz, mindent, ami kezed ügyébe kerül, vagy leülsz a sarokba és csendben vagy, hangosan zokogásba kezdesz. Higgyétek el van ilyen...

A kalauznő

A nyolcvanas évek elején végeztem el a Vendéglátó ipari Szakközépiskolát. Egy ötven kilométerre lévő csárdában helyezkedtem el pincérként. Autóm még nem volt, így kénytelen voltam vonattal közlekedni. Szerencsére este zárás után is volt vonatom, könnyen haza tudtam járni. Ezen a vonaton alig volt utas, kivéve a hétvégéket. Érdekes módon majdnem mindig ugyanaz a kalauznő teljesített szolgálatot. Először amikor találkoztunk alaposan szemügyre vettem, nagyon érdekes jelenség volt. Az ötvenes évei elején járhatott, és természetesen egyenruhát hordott. Fekete félcipő volt rajt, amelyhez fehér bokazoknit hordott, amit a cipőig visszatűrt. Sötétkék szoknyája nem ért a térdéig, így téve közszemlére meztelen szőrös lábait...

JÚL.
3.
2008

Páternoszter 5. fejezet - Gyermekek - 4-6. rész

- 4 - Nem törekedtem arra, hogy minden nap találkozzunk, elvégre voltak olyan elfoglaltságaim, amelyek ezt nem tették lehetővé. Nemcsak a munkabeosztásom, amely hetente három délutánra is a mikrofon elé kötött, de egyéb dolgokkal is kellett foglalkoznom. Néha vásárlójelöltek jöttek a házhoz, hogy megtekintsék, ezekkel alkudoztam, néha délutáni sajtótájékoztatón, vagy konferencián kellett részt vennem, és a munkámat, egy eléggé egyoldalú kapcsolat végett, amely számomra egyelőre csak időtöltés volt, nem akartam elhanyagolni. Az egyik délutánon, egy parlamenti eseményen találkoztam Zsófival...

Fotózás

Egy pénteki napon történt. Mikor a munkahelyemről hazaértem Attila már otthon volt. A nagyszobában ültek egyik munkatársával Zsolttal, és söröztek. - Sziasztok - köszöntem nekik, Attilát megcsókoltam, Zsolt egy puszit kapott - A gyerekek még nem értek haza? kérdeztem Attilától. - De, már el is mentek, egy iskolai buliba, tíz óráig engedtem el őket - felelte a férjem. - Iszol egy pohár sört - Hát persze nagyon megszomjaztam - feleltem - Nekem is legyen jó, ne csak egyeseknek, akik míg más dolgozik csak sörözgetnek, és szexlapot nézegetnek. A dohányzóasztalon ugyanis ott volt a PSC legújabb száma...