Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
Átlagos napok teltek el a texasi kis ranchon. Paul az állandó álmodozó fiú vagyis inkább már férfi,másra sem bírt gondolni, mint a múlt nyári eseményekre. Ugyanis múlt nyáron testileg is férfivé érett. Érezte hogy a lágyéka tüzes lüktetése valamire készteti. Akkor még csak kisgyermeknek számított, de hamar felfedezte a körülötte lévő világot. Most ugorjunk vissza az időben arra az emlékezetes nyárra, amikor Paul sokmindent elért életében.
Forró tüzes nyári nap. Ismét fel kell kelni mert különben a lovak nem kapnak enni, és Polly néni ideges lesz. Felöltöttem a szokásos cowboy szerkót, aminek segítségével egész népszerű lettem a lányok körében, ahhoz képest hogy még csak 15 vagyok...
A házam mögött van egy épület, ahol felügyelek a kereskedelmi ügyeimre, és ahol játszom. Az épületnek vastag fala van, amely kettős célt szolgál: hűvösen tartja a belső tereket, és hang sem szűrödik ki onnan.
Ez az épület két helységből áll: az egyikben asztalok, székek, és heverők vannak. Itt találkozom minden reggel azokkal az emberekkel, akik felügyelnek a földjeimre, a raktáraimra, és a hajóimra. Itt beszéljük meg, hogy kivel kereskedjünk, mi történik a piacon, hogyan lehetne növelni a földek bevételét, és csökkenteni a kiadásokat. Általában késő délelőttig eltart ez a megbeszélés...
A Férfi: Ez az este nem túl szerencsés számomra.
Itt a semmi közepén kellet nekem is lerobbannom ezzel a tragaccsal, kész vagyok.
Miközben bosszankodom, rá kell hogy jöjjek hogy ezzel nem oldok meg semmit, valamit tennem kell. Mivel az autóhoz nem értek, ezért kénytelen vagyok stoppolni.
Eltelt 2 óra, elegem van. Nem hiszem el hogy senki nem képes felvenni. Miközben ezen agyalok, megállt egy autó.
Meglepődtem volna, de nem adtam rá időt magamnak, bevágódtam az autóba, és indulás.
Nem is nagyon foglalkoztam vele hogy ki mellé ülök be...
13 éves elmúltam mikor ez az eset megtörtént velem. Akkoriban vékonyka, elég beteges fiú voltam, a mandulám rendszeresen begyulladt, évenként többször is. A gyulladás csökkentésére vegacilint írt fel a gyerekorvos amitől aztán rendszeresen csalánkiütést kaptam. Évek múlva derítették aztán, ki hogy a penicilinre allergiás vagyok.
Nos ez a csalánkiütés úgy nézett ki hogy a testem kb 8 - 10 cm ként telis - tele volt viszkető piros kiütésekkel. Az orvosok a viszketés enyhítésére egy fehér mentolos híg valamit adtak hogy azzal kenjük be a kiütéseket. Ezeket a kenegetéseket anyám végezte esténként a fürdés után, mégpedig úgy hogy egy lepedőt terített az ágyra és én meztelenül végigfeküdtem rajta, és ahol csak látott kiütést bekente...
Második évünket zártuk a fősulin. Mindenki boldog, felszabadult volt. Megbeszéltük, hogy az utolsó vizsga után összejövünk egyik csoporttársunknál, aki volt olyan szerencsés, hogy már kapott szüleitől egy háromszobás családi házat a város szélén. Péter jó fej volt, magas, karcsú, göndör hajú, látszólagos lazasággal hordta a menő cuccokat, tetszett a legtöbb lánynak. Nyugodt, soha másokat ki nem beszélő természete miatt számtalan titok landolt nála, s maradt elzárva örökre.
Tizenhét főből állt a csoportunk, de meghívtuk csoportvezető tanárunkat is, az ötvenes éveit taposó, mégis nagyon fiatalos kinézetű Bokányi tanár urat. Nem jött el egy srác, aki nyelvvizsgára készült, s egy lány, aki hamarabb utazott haza szüleihez...
Egy olyan eseményt mesélek el, amely teljesen más, egy csodálatos új élet kezdetét hozta a házaséletünkbe. Nem vagyunk már fiatalok, tavaly léptünk mindketten az ötödik X-be, de ez az esemény fiatalkorunk mámoros erotikus légkörét hozta vissza, a szexuális örömöknek pedig eddig nem ismert új szintjét nyújtotta mindannyiunknak.
Újra és újra vágyunk átélni azt, amiben részünk volt, mert csodás volt, különleges, felkavaró, izgalmas és édesen buja. Igen újra és újra vágyuk a baráti házaspárral való közös szeretkezéseket, a másik örömének látását, az egymásban való teljes feloldódás ismétlődő gyönyörét...
- Ne köszönj semmit, édes. - nevetett a szeme, ahogy ezt mondta.
- Jöhet a desszert? - kérdeztem, és kacsintottam egyet.
- Desszert? Hisz még el sem kezdtük a vacsorát... És mint tudod, előétellel szokás kezdeni... Most is azzal fogunk.
Hoppá. Mit tartogat még nekem ez az éjszaka? - gondoltam. Ezt akkor tudtam meg, amikor kibontotta a sporttáskát...
Felemelt. Súlyom őt meg sem rándította, pedig 52 kg azért valami. Mint egy könnyú tollpihét, gyengéden fektetett le a selyemágynemű közé. Épp hogy letett, megcsókoltam az ajkait, és végigfuttattam a tenyerem a csupasz izmos mellkason...
7. A KÉTÁGÚ LÉTRA
Másnap délelőtt későn keltem, meglehetősen nyúzottan, bágyadtan. Az órámra nézve megállapítottam, éppen elmúlt 11 óra. Kibotorkáltam a fürdőszobába letusolni, hogy magamhoz térjek a hosszú alvás utóhatásaiból. Odahaza nem szoktam ilyen sokáig lustálkodni, igaz az estéim sem ennyire fárasztóan izgalmasak. Mikor fürdés után egy szál törölközőben kisétáltam a konyhába körbeszimatolni, teljes csönd fogadott. A lányok eszerint még javában húzzák a lóbőrt. Az emeletről legalábbis semmi nesz nem szűrődött le.
Megtöltöttem a magunkkal hozott elektromos kávéfőzőt és bekapcsoltam, majd visszamentem a szobámba felöltözni...
Szomorú volt, elvégre temetésről jöttünk. Nem voltunk kifejezetten jóban, talán a korkülönbség miatt, de most valahogy ez nem számított. Ketten maradtunk a családból a házban, mindenkinek sietnie kellett valahová. A vállamra hajtotta a fejét és sírt. Én átöleltem és a hátát simogattam. Hosszan zokogott, én pedig nem szóltam semmit, csak simogattam tovább. Lassan kezdett megnyugodni és akkor az addig a teste mellett ernyedten lógó kezeivel ő is megölelt. Lassan két kézzel simogattam a hátát, ő pedig hozzám simult és átölelt. Aztán adott egy gyengéd, finom puszit a nyakamra. Nem tehetek róla, de nagyon jól esett és a farkam egyből megrándult tőle...
Ifjúkoromban valahogy számomra is hihetetlennek tűnt az, amikor hallottam különféle érdekes-kitalált és megtörtént történeteket tanárnő-diák között. Egészen addig míg... középiskolai osztályom egy nagyon jó közösség volt. Sokat szórakoztunk közösen, buliztunk. Reál osztály lévén, az osztály kisebbségét a gyengébbik nem alkotta. Mi fiúk egy valamiben hasonlítottunk: Mindannyiunknak tetszett a magyartanárnő, Zsófi.
- Micsoda nő, de bevágnám neki, volt az osztálytársaim kedvenc szavajárása. Mindig is szerettem beszélgetni vele, titkon azt remélve, hogy talán lehet valami közöm hozzá...
A lány hirtelen kinyitotta a szemét. Még most is zihált. Sírt.
Csak álom az egész, suhant át agyán. Felsóhajtott, érezte, ahogy elhagyja testét a páni félelem. Csak álom... nyugtatgatta magát.
Lassan visszatért a valóságba, látta, hogy saját puha ágyában fekszik, körülötte kedvenc tárgyai. Visszafeküdt, és újra álomba szenderült.
Másnap nyugodtan ébredt, derengett ugyan valami a rossz álomból, napközben is felbukkant néha gondolataiban, de megnyugtatta magát: Csak álom...
Nem mesélte el senkinek. Annyifélét álmodik az ember, aztán elfeledi, és az élet megy tovább. Mi is az álom? Nem akart filozofálgatni róla...
Kb. két éve történt, akkor még egy női fehérnemű boltban dolgoztam. Szerettem csinálni, mert szeretek emberekkel foglalkozni.
Egy nyári napon történt ez az eset, a déli órákban mikor a legnagyobb meleg szokott lenni.
Egész nap nem jött szinte senki, csak néhány érdeklődő. Teljesen üres volt a bolt, amikor belépett egy gyönyörű nő. 35-40 év körüli lehetett és nagyon csinos volt. Magas sarkú fekete szandálban volt, ami a pánttal volt a vékony bokájára csatolva, apró kis csatokkal. Egy könnyű fehér nyári ruha volt rajta, ami sejtetni engedte gyönyörű és sportos alakját. Nagyon finom anyagból volt a rucija, így teljesen nyilvánvaló volt, hogy sem melltartó sem bugyi nem volt rajta...
