Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon cookie-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. (További információk)
Hm, azt hiszem igazad van. Nem okos dolog azon agyalni, amire nem találhatok választ. És az sem okos dolog, ha komolyan veszem Ashley kérdését... A sorsomat? Azt inkább megélem, nem követem.
Szívesen segítenék, de ahhoz neked is akarnod kellene azt. Nem biztos, hogy tudok, ha már Lolának nem sikerült, de... Ha igazán akarod, és szerinted egy próbált megérne, legyen! Nem vagyok csodaszer, se hasonló, de ha azt hiszed, hogy a te gondolataid sötétebbek lehetnek, mint az enyéim, versenyezhetsz velem. Nem fogsz nyerni, de próbálkozni lehet. Akarod? Azt tudom, hogy valaha csodálatos voltál, de számodra és mindenki másnak is, csak a jelen számít. A tegnap már nem létezik és a jövő bizonytalan. Ha ilyesmiről akarsz írni, magadnak tedd fel a kérdést elsőként és csak utána másnak. Mi is a megcsalás? Talán nem is létezik. Csak birtoklási vágy. Persze fáj, ha bárkit elveszítünk, de... Biztos, jobb lenne, ha nem lenne ő, mintha csak megcsalna? Oké, első felindulásában mindenkinek ez jönne le. A nagy többségnek igen. De ha jobban belegondolsz, talán mégse ez lenne a megoldás. Hm? Nos, ez pár gondolat arról, hogy miként élheti át valaki a „megcsalást” Gondolkodtál már azon, hogy ez is két irányú dolog, akárcsak a szerelem? Talán nem csupán a párunkban van a hiba, hanem bennünk is! Nem gondolod ezt? Egy ókori bölcsesség; nem én találtam ki :P . Ha valami elromlik, annak több oka is lehet. Mindegy. Engem annyira már nem érdekelhet, mi lesz veled. Na és téged?
Ezen a kérdésen már én is töprengtem párszor. Úgy fél tucat nőtől kérdeztem a miértjét (mindegyik beismerten félrelépett). Eltérő válaszokat kaptam nyilván, hiszen eltérő élethelyzetben voltak. Persze átfedéseket fedeztem fel a magyarázatukban. Volt aki, próbálta nem megcsalásnak nevezni, azaz még saját maga előtt is tagadta. (Arra hivatkozott, hogy a fiatalkori szerelmével tette meg, és az nem számít.) Volt aki, kompenzált a félrelépéssel, mert a férje és annak családja lenézte őt. (Számomra nevetségesnek tűnő okból képzelték magukat felsőbbrendűnek.) Volt olyan, aki szerelembe esett, pontosabban "fellángolt". (Miért nem vált el akkor? Mert a férje nagyon jó ember. Aki meg is bocsátott neki, és a mai napig együtt vannak, gyerekeik lettek.) Volt olyan, aki egyszerűen a "férfi gondolkodást" követte: ha megtetszett neki egy pasi, akkor igyekezett lefektetni. (És nem dzsúdózás közben.) Ketten azzal magyarázták, hogy otthon a párjuktól nem kapták meg a szexuális kielégülést. (Kívülállóként, de sok részletet ismerve mindkét pasit aszexuálisnak diagnosztizáltam.) Az egyik nő úgy 5 év után szándékosan "bukott le", hogy végre szakítsanak. A másik titokban tartotta, mert a férjét meg emberileg végtelenül szerette, tisztelte?, állítása szerint. Az ő további sorsát nem követtem. Remélem, tudtam némi adalékkal szolgálni a "fogalmazásodhoz".
Jólvanna! Ölelés van! Majd elolvasom az írásod. Egyébként segíthetnél, írni szeretnék egy fogalmazást. Miért csalják meg a nők a párjuk? címmel. Ha gondolod írj pár gondolatot amit majd beleírok.
Na, mert ebben sincsen és csak azt terveztem, hogy Erika43 hozzászólására teszem be vázlatként azzal, hogy megkérem segítsen nekem eldönteni a szememmel avagy szemeimmel kifejezések helyességében, végül lustaságból mégse tettem: 36 éves vagyok, a férjem is csak kettővel több nálam. Korán keltünk egybe, mondhatnám diákszerelmet követően. Az eltelt 18 év alatt nekem nem volt senki más rajta kívül és nem is gondoltam, hogy mással jó lehetne a szex nekem, bár pár éve néha elgondolkodtam, hogy meg kellene próbálnom, hátha… De, nem. Elhajtottam minden "kérőmet" az ajánlatot tevőkkel néha össze is vesztem azzal, hogy "mégis mit képzel maga rólam? Én férjes asszony vagyok!" Úgy gondoltam, hogy a férjem is hűséges, mert nagyon igyekezett a kedves, hogy ne unjam magam halálra egyre ritkábbá váló együttléteink során. Hallottam ugyan pletykákat arról, amikor a közös kávézónkban dolgoztam, hogy ő egy vállalat felső vezetőjeként a titkárnőjével és olykor mással is összejött, de ezeket nem vettem komolyan, mert mint mondtam, igyekezett érdekessé tenni a szexuális életünket. Egy alkalommal, férjem azt akarta, hogy délután, amikor hazaérek a munkából testileg elkészüljek rá, vagyis vele a szexre. Ezért adott egy análdugóhoz hasonló eszközt és betetette velem a bugyimba. Nem szabad addig kivennem, amíg haza nem érek – mondta. Jó szoros bugyit választott, az majd megtartja bennem, miközben hajlongva kiszolgálok a kávézónkban. Análdugóhoz volt hasonló, de nem a popsiba való. Nem ment mélyre és nem tágított, nem feszített, amikor betettem, de a rezgés a feszültséget megtartotta a testemben. Szóval, jó is volt, meg nem is. Inkább kellemesnek mondtam volna, ha nem kellene dolgoznom közben. Ugyanis, amikor mozogtam, akkor elég sok pontot megérintett belülről, de orgazmushoz mégsem juthattam általa.
Aznap érkezik két nő, leülnek beszélgetnek én meg elábrándozok a kisegítő fiúról, aki a pult mögött tesz-vesz. Ő a nőket nézegeti. Vajon mire gondolhat közben ez a disznó? Én lopva őt figyelem és amilyen érzések tolulnak fel bennem, most már nem azt a kéjenc pasit látom… Tudom, hogy szerepe van ebben a bennem halkan zümmögő dolognak is, de majd csak kibírom délutánig. Ráadásul egyre kellemesebb ez az érzés! Hatalmasat fogok én robbanni, amint kikerül belőlem ez a vacak és a megfelelő "tárgy" kerül a helyére. Nem tulajdonítok hát jelentőséget annak, hogy egyre kevésbé tartom hibásnak és egyre inkább szexinek ezt a fiatal fiút.
Később letelepszik három barát, kávét és konyakot rendelnek és a halk zeneszó mellett ők is halkan beszélgetnek. Nem akarom én őket kihallgatni, de amikor eléjük teszem, amit rendeltek, a közelükben maradok, ami nem nehéz, mert összesen 5 asztalunk van és a pulttól egyik sincs távolabb 4 méternél. Hallom amit mondanak. Arról beszélgetnek, mennyire jó volt nekik, amikor hárman együtt egy nővel voltak. Szemeim előtt megelevenedik amit csinálnak, annyira szépen beszélik el.
Egyikük büszkén adja elő, hogy az ő barátnője milyen szexi és mennyire jól csókol. A másikuk is dicséri a száját, bár ő azt érezte mennyire jó szopatni a ribancot. Arra gondoltam, hogy ha most leribancozták a csaját annak a pasinak, majd felháborodik, de ő csak mosolyog és rátromfol. – Igaz, mert nemcsak téged tudott azzal élvezethez juttatni. Téged kielégített, engem meg felkészített egy menetre. A harmadik ekkor álmodozva mutatja a mobilját: – Látjátok? Így kell ezt, ahogy velem tette. Nekem megvolt a szája a pinája is, meg a segge. – Ne légy arra annyira büszke – fintorog a második. – Muszáj volt a popsijánál nekem váltanom téged és az hozta meg nála az igazi orgazmusát a nőnknek. A nő pasija viszont így vélekedik: – Ha én nem rakom tele közben a punciját, akkor te is várhattál volna máig, hogy elélvezzen. – Mégis tőlem kapta a leghosszabb orgazmusát az életében! – büszkélkedik a második srác. Aztán még ehhez hasonló módon elmondják egymásnak és néha mutatják is a telefonjukon, hogy miket tettek vele. Ó, a fenébe! Hogy mennyire irigylem én azt a ribancot! Szeretnék most minden fenntartás nélkül a helyében lenni, mégse tehetem, de azért belegondolni is jó érzés. A fiúk – lehetnek vagy 25-30 évesek és eléggé dögösek – még folytatják, de egy óra múlva menniük kell.
A végén nem bírom tovább. Még csak dél van és bár eddig sose tartottunk ebédidőt, most ránézek a sráca és mondom neki: – Légy szíves tedd ki a zárva táblát. Mikor megteszi így kérlelem: – Gyere ide, segítened kell nekem. Aztán a pult mögé állva ráhasalok arra, a ruhám felhúzva és mivel a srác nem tudja mit kéne tennie, folytatom. – Az a hülye férjem ma reggel azt találta ki, hogy zümmögjön bennem mindig valami. De én nem bírom tovább. Kérlek segíts! Vedd ki. A srác közelebb jön és megszemléli. Aztán megérint, amire összerázkódik a testem, Erősen kapaszkodok a pultba nehogy leessek. Közben visszatér az egyik férfi és mutogat, hogy valamit itt felejtett. A székre téved a tekintetem és meglátok egy laptopot. De most a fiú annyira érzékien simogat engem, hogy felállni semmi kedvem. Kapaszkodok a pultba és a számmal előbb hangos O-t formálok, majd hangtalanul ezt formázom a számmal: Várj egy kicsit kérlek! A férfi először türelmetlen, de amikor a srác rátalál a bennem zümmögő bűnös eszközre, és nagyot cuppantva eltávolítja, ezt suttogom neki: – Köszi, de most meg akkora az üresség bennem. Nem segítenél nekem? A fiú párszor végigsimít a nyílásomon, és amikor érzi mennyire nedves, belenyal. – ó ez annyira jó! Formázom a számmal az ajtó felé, ahol a másik türelmetlenkedik. Érdekes, hogy ettől megnyugodni látszik. Talán szerepe lehet ebben az arcomon tükröződő érzelmeknek is, mert már türelmesen, mosolyogva várakozik. A szájáról azt olvashatom le. – Kívánlak! Bárcsak besegíthetnék neki. Ekkor döbbenek rá, hogy tudja mi történik, de már nem érdekel. Ha lenne elég erőm odamásznék az ajtóhoz és beengedném. De nem tehetem, mert a fiú közben már ujjaival matat bennem aztán megunja azt is és feltápászkodva rám hajol és már bennem is van. Megszűnik az üresség és a külvilág is számomra. Annyit még érzékelek, hogy az a forró valami folyamatosan jár bennem és a fiú a nyakamat csókolja, majd lentebb igazít a pultra, hogy a melleimhez is hozzáférjen. A szemeimet fogva tartja az a kinti férfi, akinek a nevét sem tudom, de emlékszem rá, hogy ő háromszor is megdugta az elmondása szerint azt a lányt. Ó milyen jó lehetett neki! Talán nekem is jó lett volna – gondolom, és ekkor elér a gyönyör, de mielőtt lecsukódna a szemem még látom, hogy valamit mond a kinti férfi, bár nem hallhatom. A csukott szemeim előtt is őt látom, fogalmam sincs miért, hiszen nem egy nagy szám ő. Még a férjem is dögösebb pasi, mint az a kinti, mégis rá gondolok. Látom magam előtt a száját, amint ezt mondja. Látni akarom a szemed. Kérlek ne hunyd le. Annyira szép… Ezt érzékelve muszáj kinyitnom a szemeimet és elmerülhetek annak a kinti férfinak a fekete szemében, miközben a fiúcska tövig merül bennem. Éppen belém élvez, amikor a kinti férfi bal kezének mutató és hüvelykujját egymáshoz érinti egy kört formázva ezzel a jobb kezének mutatóujjával ebbe a körbe bök és megmozgatja, majd a szája mozgásával ezt kérdezi mosolyogva: – Akarod? – majd magára mutat és aztán rám. Elér engem is a gyönyör és lehanyatlik a fejem. az arcom a pultra ejtem és ő ezt valószínűleg igennek veszi, mert mikor a fiú feleszmélve a várakozó férfire tekint és ajtót nyit neki ő nem a széken nyugvó laptopjához lép, hanem a pult mögé majd mögém fekszik. Pedig ott elég szűk a hely, de ő nem bánja, mert már szabaddá is vált az ágaskodó bájdorongja ami felfelé mutat ő viszont rám és lefelé. Szégyenkeznem kéne, hiszen egy majdnem idegen fiú éppen most baszott meg a saját kávézómban, és egy másik láthatja a meztelen valóságomat, amint csordogál a combomon a fiú élvezetének a jele. Ebből az az idegen férfi, akinek még a nevét sem tudom kitalálhatja, hogy nem csak simogatott ez a drága fiúcska. Ha belegondolnék most abba, hogy arra készülök, hogy egy másik idegen férfival akarok lefeküdni most, vagyis megcsalom a férjem… De nem gondolok én most abba, mert miközben fölé kerekedve álmodozva magamba fogadom őt, az jut az eszembe, hogy ez nem az én hibám. Mindez meg se történt volna, ha annak a buta férjemnek nem jut eszébe ez a micsoda. Az a vacak már eddig is óránként legalább egy orgazmushoz juttatott, amit én ugyan nem akartam, mert nekem elég egy nap egy, de nem tehettem ellene semmit. Talán, ha nem majdnem maximumra állítja a kedvesem a rezgést… Talán ha kivettem volna rögtön első alkalommal, amikor muszáj volt megtörölnöm magam az illemhelyen. De nem! Azt nem tehettem, mert szigorúan meghagyta nekem, hogy délutánig bennem legyen. Na és most? Muszáj volt eltávolítanom, de hogy neki legyen igaza, muszáj mégis bennem lennie valaminek. Az előbb a fiúcska, most ez az idegen fekete szemű férfi épp megfelel a bennem tomboló üresség pótlására. Mikor a férfi a csókjaim megunja megkéri a folyamatosan leskelődő fiút, hogy hozza neki oda a mobilját, benne van az a széken levő laptoptáska oldalában. Én közben lágyan ringatózok, tekerem a csípőm jobbra balra, mert érezni akarom azt a nagy faszát magamban mindenhol. Annyira ugyan nem nagy, de ha riszálom a fenekem akkor olyan érzést ad nekem, mintha mindenhol érintene, vagyis, mintha óriási lenne. A férfi ezt nem bánja és amint a mobilját megkapja megmutatja nekem, amiről nemrég a srácokkal, a haverjaival beszélgettek. Csak pár részletet és aztán rám kérdez: – Szeretnél a helyében lenni, ugye? – Nem… – lihegem, de a válaszomból valahogy mégis kitűnik az igen. Főleg, amikor a lányt egyikük hátulról felnyársalva szeretgeti a másik a száját csókolja, majd behelyezi a keménységét, miközben a harmadik rákulcsolja a lány markát a félárbocon középre mutató szerszámára… – Kár. Pedig felhívtam volna a haverokat és szívesen eljátszottuk volna veled is ezt. De ha nem hát nem… – mondja, majd leemel magáról a piszok. Tudja, hogy éppen az orgazmus kapujában voltam, de nem adja meg a testemnek a kielégülést, nem hagy megkönnyebbülnöm. Kis ideig küzdök ellen, hogy maradjon még bennem és átléphessek a gyönyör kapuján, de ő az erősebb. Amikor felkel és megigazítja magán a nadrágját muszáj utána szólnom. Teljesen a padlón vagyok testileg-lelkileg egyaránt. Sajog a lelkem, mert megcsalom a férjem és olyanra készülök, amit soha nem tettem és nem is tennék, ha nem lenne ekkora a szükség bennem. Sajog a puncim is a kielégületlenségtől amikor ezt mondom neki a szemébe nézve: – Igen! – Mit mondtál? – kérdez vissza mosolyogva. – Nem egészen értem mit akarsz. Mondd ki kérlek! Közben a mobilját továbbra is a kezében tartja azt felém fordítja, gyanítom, hogy filmez, ezért óvatosan ennyit mondok: – Vigyél el… De neki ennyi nem elég. – Rendben, ha elmondod hova és miért. – Hozzád te szemét! Mit gondolsz ezek után mit szeretnék? – Ó, de nálam lesznek a haverok. Ha nem zavar téged, szeretnélek nekik megmutatni. Annyira szép vagy. Biztosan nekik is tetszenél. Akarod? – Igen – mondom, bár teljesen megalázva érzem ugyan magam mégse tehetek mást. Aztán valami elpattan bennem és nem érdekel se a férjem, se a srác itt és az sem, hogy most már tudom, hogy a vigyorgó idegen videóra veszi a beszélgetésünket. Talán azért teszi ezt, mert a hatalmát akarja fitogtatni, talán csak későbbre gondol, hogy ne mondhassam, megerőszakoltak… Pedig már azt se bánnám, ha tényleg megtennék. Igen, azt fogom tenni. Mikor odaérünk el fogom velük játszani, hogy megerőszakolnak. Egyiküket sem ismerem és bár mindegyik kell már nekem, mert emlékszem rájuk és a mobilvideón láttam is őket meztelen, de ők ezt nem fogják tudni így biztosan nagy élmény lesz nekem. Talán nekik is, de az mellékes. – Légy szíves nyiss ki, vagy ha nem tudod egyedül az üzletet vinni, akkor akár haza is mehetsz – Szólok a fiúcskának, aki kissé sértve érzi most magát. – Nem mehetnék inkább veled? Tudod… Vigyáznék rád, ők mégiscsak idegenek. Nem mintha ő nem lenne számomra szintén ugyanaz. – Hm? – nézek mégis kérdőn a másik pasira. – Én nem bánom. Gyere, vigyázhatsz a kicsikére.
Aztán valóban eljátszhatjuk hogy megerőszakolnak és egyikük lefilmezi, hogy a másik három hogyan készít engem ki. Persze ez csak látszólagos, mert minden orgazmus nagyobb lesz, mint az előző és mindegyik közben/után hagynak nekem egy kis időt magamhoz térni, de aztán egyikük megcsókol amitől újra elveszítem a fejem. Nem tudom mennyi ideig játszanak velem, teljesen önkívületbe esve hallom, amint a fiú beszél mobilon valakivel. Feltehetően a férjem érdeklődik nála, hogy tudja-e hol lehetek. A fiú először kertel, aztán gondolom a férjem megfenyegeti valamivel, mert végül ezt hallhatom: – Oké, elmondom, hol vagyunk és eljöhet, de csak saját felelősségére. Ne engem hibáztasson, ha… –… – Nem, jól van, Most éppen nagy kortyokban iszik, ezért nem tud beszélni – feleli és nem hazudik, mert tényleg tele a szám és bár már csak pár cseppnyi sperma a jutalmam mégis szárazra szívom azt a faszt, ami a számat kitölti még mindig.
Gyorsan benyomnak a fiúk a zuhany alá és éppen megtöröltek, de ruhát venni nem maradt idő, amikor megérkezik a kedvesem. Nagyot néz mikor rájön, hogy mindegyik fiút megkaptam, vagy ők engem. Nézőpont kérdése, mert mindegyikünk akarta a másikat. Ők engem, én őket… De nem az én hibám! – Mit nézel úgy? A te hibád – támadok rá. – Ha reggel azt a vacakot nem teszed belém, akkor mindez meg se történt volna. Bizony… – szavalom és mondanék én még mást is, de kedvesem nem hagy időt rá nekem. Ott mindenki előtt leteper és hátulról a magáévá tesz, majd mikor a fiúk biztatják és biztosítják arról hogy mennyire finom a szám, – mintha ő nem tapasztalhatta volna az már rég meg – előbb megfordít misszionárius pózban és belém élvezve csókolja közben a számat, aztán nem hagy nekem pihenőt, mert a számba dugja és mikor megkeményedik azt használja, vagyis szájba basz.
Arra leszek figyelmes, hogy felülről is cuppogást hallok. Mintha egy nőt nyalnának, de az nem lehet, hiszen egyedül vagyok nő közöttük. Férjem is csak azért bassza a számat, mert közben a puncimba és a popsimba is került egy-egy farok, így neki csak ez maradt. Felnézek, de tőle semmit sem látok. A torkomon át viszont semmit se mondhatok, mert néha eléggé lenyomja. Fáj de tűröm, ha neki ez kell most… Valamit mégis észlelhet, vagy szimplán gondolatolvasó, mert megkérdezi: – Kíváncsi vagy többre? Bólintok, mert akkor is azt tenném, ha nem kéne a farkán lógnom a számmal, így meg nem is tehetek mást. Kedves férjuram ekkor kissé kiengedi magát belőlem és én láthatok egy női feneket, amint éppen két marokra fogva jókorát belenyal a már nedvesedni kezdő punciba. – Most nem szólhatsz érte, hogy megcsallak, kurva! Nem mintha engem az most érdekelne, mert kezd kilenni a testem. Kiderül, hogy ugyanaz a lány ért oda a pasija lakására, amint férjem engem baszott szájba és annyira megtetszett neki a kedvesem ténykedése, hogy egyből felkínálta magát. Érdekes, hogy a pasiját ez nem zavarta, mert nemsokára már őt kényeztetik a többiek is és dugják.
A végén a férfiak kitárgyalják amit tettek, amit megtehettek velünk, majd a férjemmel a többi srác megegyezik abban, hogy innentől két ribancuk lesz majd, akikkel alkalmanként orgiázni fognak. Sajnos ez azzal járt, hogy még aznap este a lány nálunk akart aludni, annyire bejött neki a férjem és annyira kevesellte, amit kaphatott belőle. Nem tehettem mást, mert hát a családi béke szent és különben is… Hallottam én arról, hogy egy háziúrnak, vagy Úrnőnek szabad utasítania bizonyos vendégeket. Így lett belőlem akkor éjszaka botcsinált domina. Érdekesnek tartottam, hogy bármilyen utasításom azonnal és kérdés nélkül végrehajtották mindketten, bár sokszor nekik tetsző dolgot parancsoltam, így abban teljesen biztos voltam, hogy ők jobban élvezik a dominanciát mint én magam. A bosszúm csupán annyiban merülhetett ki a rüfkének, hogy nem hagytam őt elélvezni, majdnem egy óra hosszáig. Ez a bosszú akkor ütött vissza rám, amikor végül elfelejtettem időben megálljt parancsolni nekik és férjem csodálattal nézte majd negyedóráig, amint a csaj teste össze-vissza remeg. Emiatt mérgemben jól kinyalattam vele magam, amit a kedvesem nézőként ismét nagyon élvezett. Csakhogy a nézőből rövid időn belül aktív résztvevő lett és mivel az én puncim foglalt volt az alárendelt csajunkat dugta. De ha még ezt is élvezi a galád szexbabánk, hát elővettem azt az análdugóhoz hasonló valamit és betuszkoltam a csaj puncijába a páromnak azt parancsolva, hogy dugja élvezésig a seggét. A fenébe! Hát ez sem jött be, mert ezt is nagyon élvezték, hát gondoltam én is kipróbálom, de nem akkor, mert nekem már nagyon elegem volt. Férjem is kezdte fájós éppel simogatni a heréit. Gondoltam egy napra ennyi bőven elég nekik is, meg nekem is és együtt aludtunk el. Azért másnap reggel vele készttettem el a reggelinket, csakhogy az enyém valahogy nagyon sósra sikeredett. Mire eszembe jutott, hogy párommal kicseréljem a tányérunkat, az már üresen tátongott. – Nem volt sós? – kérdeztem, mire mosolyogva válaszolt nekem. – Annyira nem, hogy muszáj lesz a pinátokkal megsózni így utólag is. A testemnek több sóra van szüksége, na meg pézsmára – vigyorgott, majd ott a konyhában hozzá fogott. Persze nem engem vett előre, de ki hibáztathatná érte? Maximum én, de miután belőlem is vett ízmintát, már egyáltalán nem érdekelt, hogy közben megjátszott fintorgással mondta nekem, hogy "ez édes!"
Férjem pár hét múlva elhozza nekik bemutatni a titkárnőjét, akiről tudom, hogy viszonya volt vele, de amikor nekem is megadnak mindent ami jár nekem, akkor kit érdekel, ha félre lép? Legalábbis arra az időre biztosan nem. Talán azt is mondhatnám, hogy elégtétel számba mehetne, amikor a férjem szeme láttára élveztetik el a srácok a szeretőjét. Na, attól kezdve már biztosan nem csak az ő szeretője. Talán azért is dobta be őt is a közösbe, mert egyedül már nem bírt vele? Vagy csak azért, mert attól félt, hogy rájön a csaj férje, és akkor nehogy már egyedül az ő derekát verje le! Ugyanis utólag megtudtam, hogy a titkárnője férje valami sportember, dagadó izmokkal, meg minden, ami ahhoz kell. A sportban biztosan jó, de férjnek – ezek szerint – csapnivaló. Egy ismerősöm mondta nekem anno, hogy "nem mind arany, ami fénylik". Közhely ugyan, de valószínűleg a csaj férjére igaz. Ebben akkor lettem biztos, amikor később elbeszélgettünk egymással vele bizonyos női dolgokról.
Még később – több különalvást és sok ajtócsapkodást követően – párommal megegyezünk abban, hogy nem érdekli egyikünket sem, ha a másik megcsalja, de csak úgy tehetjük ezt meg, ha a másik is látja. Rájövünk ugyanis, hogy nem tudunk egymás nélkül élni, de – bár olykor kicsit zavar, ha mással van a párunk – mégis izgatja őt is a látványom, amikor bennem van valaki más és én is élvezem nézni, ahogy mással kefél. A poén ebben pedig az, hogy sohasem tud senki minket annyira kikészíteni, hogy egy ilyen orgiát követően még ne zavarnánk le egymással legalább két menetet. Ekkor mindketten csak gyengédégre, szerelemre vágyunk és ezt senki más nem adhatja meg, csak a párunk. Ekkor egyikünket sem zavarja a "használt áru" fogalma lévén, hogy egyikünké sem kopik el soha, a birtoklási vágy és a szerelem meg már régóta a múlté. A kölcsönös megbecsülés és tisztelet fogalmát is másképp értelmezzük, mint sokan mások. Mondhatnám azt is, hogy a szerelem sosem múlik el, csak átalakul. Mert ez még talán mindig szerelem. Másképp hogyan magyarázná meg bárki, hogy mégse nem tudunk egymás nélkül élni?!
vagy azt írja nekem a szerkesztőség h nem éri el az írás a megfelelő színvonalat, vagy túl rövid, vagy nincs benne elég szex. a sokadik sikertelen beküldés után kezdem unni.
A sorsomat? Azt inkább megélem, nem követem.
A sajátodat mennyire követted?
Egyébként köszönet a "támogatásodért". 😛
Azt tudom, hogy valaha csodálatos voltál, de számodra és mindenki másnak is, csak a jelen számít. A tegnap már nem létezik és a jövő bizonytalan.
Ha ilyesmiről akarsz írni, magadnak tedd fel a kérdést elsőként és csak utána másnak. Mi is a megcsalás? Talán nem is létezik. Csak birtoklási vágy.
Persze fáj, ha bárkit elveszítünk, de... Biztos, jobb lenne, ha nem lenne ő, mintha csak megcsalna? Oké, első felindulásában mindenkinek ez jönne le. A nagy többségnek igen. De ha jobban belegondolsz, talán mégse ez lenne a megoldás. Hm?
Nos, ez pár gondolat arról, hogy miként élheti át valaki a „megcsalást” Gondolkodtál már azon, hogy ez is két irányú dolog, akárcsak a szerelem? Talán nem csupán a párunkban van a hiba, hanem bennünk is! Nem gondolod ezt?
Egy ókori bölcsesség; nem én találtam ki :P . Ha valami elromlik, annak több oka is lehet. Mindegy. Engem annyira már nem érdekelhet, mi lesz veled. Na és téged?
Remélem, tudtam némi adalékkal szolgálni a "fogalmazásodhoz".
36 éves vagyok, a férjem is csak kettővel több nálam. Korán keltünk egybe, mondhatnám diákszerelmet követően. Az eltelt 18 év alatt nekem nem volt senki más rajta kívül és nem is gondoltam, hogy mással jó lehetne a szex nekem, bár pár éve néha elgondolkodtam, hogy meg kellene próbálnom, hátha… De, nem. Elhajtottam minden "kérőmet" az ajánlatot tevőkkel néha össze is vesztem azzal, hogy "mégis mit képzel maga rólam? Én férjes asszony vagyok!"
Úgy gondoltam, hogy a férjem is hűséges, mert nagyon igyekezett a kedves, hogy ne unjam magam halálra egyre ritkábbá váló együttléteink során. Hallottam ugyan pletykákat arról, amikor a közös kávézónkban dolgoztam, hogy ő egy vállalat felső vezetőjeként a titkárnőjével és olykor mással is összejött, de ezeket nem vettem komolyan, mert mint mondtam, igyekezett érdekessé tenni a szexuális életünket.
Egy alkalommal, férjem azt akarta, hogy délután, amikor hazaérek a munkából testileg elkészüljek rá, vagyis vele a szexre. Ezért adott egy análdugóhoz hasonló eszközt és betetette velem a bugyimba. Nem szabad addig kivennem, amíg haza nem érek – mondta. Jó szoros bugyit választott, az majd megtartja bennem, miközben hajlongva kiszolgálok a kávézónkban. Análdugóhoz volt hasonló, de nem a popsiba való. Nem ment mélyre és nem tágított, nem feszített, amikor betettem, de a rezgés a feszültséget megtartotta a testemben. Szóval, jó is volt, meg nem is. Inkább kellemesnek mondtam volna, ha nem kellene dolgoznom közben. Ugyanis, amikor mozogtam, akkor elég sok pontot megérintett belülről, de orgazmushoz mégsem juthattam általa.
Aznap érkezik két nő, leülnek beszélgetnek én meg elábrándozok a kisegítő fiúról, aki a pult mögött tesz-vesz. Ő a nőket nézegeti. Vajon mire gondolhat közben ez a disznó? Én lopva őt figyelem és amilyen érzések tolulnak fel bennem, most már nem azt a kéjenc pasit látom… Tudom, hogy szerepe van ebben a bennem halkan zümmögő dolognak is, de majd csak kibírom délutánig. Ráadásul egyre kellemesebb ez az érzés! Hatalmasat fogok én robbanni, amint kikerül belőlem ez a vacak és a megfelelő "tárgy" kerül a helyére. Nem tulajdonítok hát jelentőséget annak, hogy egyre kevésbé tartom hibásnak és egyre inkább szexinek ezt a fiatal fiút.
Később letelepszik három barát, kávét és konyakot rendelnek és a halk zeneszó mellett ők is halkan beszélgetnek. Nem akarom én őket kihallgatni, de amikor eléjük teszem, amit rendeltek, a közelükben maradok, ami nem nehéz, mert összesen 5 asztalunk van és a pulttól egyik sincs távolabb 4 méternél. Hallom amit mondanak. Arról beszélgetnek, mennyire jó volt nekik, amikor hárman együtt egy nővel voltak. Szemeim előtt megelevenedik amit csinálnak, annyira szépen beszélik el.
Egyikük büszkén adja elő, hogy az ő barátnője milyen szexi és mennyire jól csókol. A másikuk is dicséri a száját, bár ő azt érezte mennyire jó szopatni a ribancot. Arra gondoltam, hogy ha most leribancozták a csaját annak a pasinak, majd felháborodik, de ő csak mosolyog és rátromfol.
– Igaz, mert nemcsak téged tudott azzal élvezethez juttatni. Téged kielégített, engem meg felkészített egy menetre.
A harmadik ekkor álmodozva mutatja a mobilját: – Látjátok? Így kell ezt, ahogy velem tette. Nekem megvolt a szája a pinája is, meg a segge.
– Ne légy arra annyira büszke – fintorog a második. – Muszáj volt a popsijánál nekem váltanom téged és az hozta meg nála az igazi orgazmusát a nőnknek.
A nő pasija viszont így vélekedik: – Ha én nem rakom tele közben a punciját, akkor te is várhattál volna máig, hogy elélvezzen.
– Mégis tőlem kapta a leghosszabb orgazmusát az életében! – büszkélkedik a második srác.
Aztán még ehhez hasonló módon elmondják egymásnak és néha mutatják is a telefonjukon, hogy miket tettek vele.
Ó, a fenébe! Hogy mennyire irigylem én azt a ribancot! Szeretnék most minden fenntartás nélkül a helyében lenni, mégse tehetem, de azért belegondolni is jó érzés.
A fiúk – lehetnek vagy 25-30 évesek és eléggé dögösek – még folytatják, de egy óra múlva menniük kell.
A végén nem bírom tovább. Még csak dél van és bár eddig sose tartottunk ebédidőt, most ránézek a sráca és mondom neki: – Légy szíves tedd ki a zárva táblát.
Mikor megteszi így kérlelem: – Gyere ide, segítened kell nekem.
Aztán a pult mögé állva ráhasalok arra, a ruhám felhúzva és mivel a srác nem tudja mit kéne tennie, folytatom.
– Az a hülye férjem ma reggel azt találta ki, hogy zümmögjön bennem mindig valami. De én nem bírom tovább. Kérlek segíts! Vedd ki.
A srác közelebb jön és megszemléli. Aztán megérint, amire összerázkódik a testem, Erősen kapaszkodok a pultba nehogy leessek. Közben visszatér az egyik férfi és mutogat, hogy valamit itt felejtett. A székre téved a tekintetem és meglátok egy laptopot. De most a fiú annyira érzékien simogat engem, hogy felállni semmi kedvem. Kapaszkodok a pultba és a számmal előbb hangos O-t formálok, majd hangtalanul ezt formázom a számmal: Várj egy kicsit kérlek!
A férfi először türelmetlen, de amikor a srác rátalál a bennem zümmögő bűnös eszközre, és nagyot cuppantva eltávolítja, ezt suttogom neki: – Köszi, de most meg akkora az üresség bennem. Nem segítenél nekem?
A fiú párszor végigsimít a nyílásomon, és amikor érzi mennyire nedves, belenyal.
– ó ez annyira jó! Formázom a számmal az ajtó felé, ahol a másik türelmetlenkedik.
Érdekes, hogy ettől megnyugodni látszik. Talán szerepe lehet ebben az arcomon tükröződő érzelmeknek is, mert már türelmesen, mosolyogva várakozik. A szájáról azt olvashatom le. – Kívánlak! Bárcsak besegíthetnék neki.
Ekkor döbbenek rá, hogy tudja mi történik, de már nem érdekel. Ha lenne elég erőm odamásznék az ajtóhoz és beengedném. De nem tehetem, mert a fiú közben már ujjaival matat bennem aztán megunja azt is és feltápászkodva rám hajol és már bennem is van. Megszűnik az üresség és a külvilág is számomra. Annyit még érzékelek, hogy az a forró valami folyamatosan jár bennem és a fiú a nyakamat csókolja, majd lentebb igazít a pultra, hogy a melleimhez is hozzáférjen. A szemeimet fogva tartja az a kinti férfi, akinek a nevét sem tudom, de emlékszem rá, hogy ő háromszor is megdugta az elmondása szerint azt a lányt. Ó milyen jó lehetett neki! Talán nekem is jó lett volna – gondolom, és ekkor elér a gyönyör, de mielőtt lecsukódna a szemem még látom, hogy valamit mond a kinti férfi, bár nem hallhatom. A csukott szemeim előtt is őt látom, fogalmam sincs miért, hiszen nem egy nagy szám ő. Még a férjem is dögösebb pasi, mint az a kinti, mégis rá gondolok. Látom magam előtt a száját, amint ezt mondja. Látni akarom a szemed. Kérlek ne hunyd le. Annyira szép…
Ezt érzékelve muszáj kinyitnom a szemeimet és elmerülhetek annak a kinti férfinak a fekete szemében, miközben a fiúcska tövig merül bennem. Éppen belém élvez, amikor a kinti férfi bal kezének mutató és hüvelykujját egymáshoz érinti egy kört formázva ezzel a jobb kezének mutatóujjával ebbe a körbe bök és megmozgatja, majd a szája mozgásával ezt kérdezi mosolyogva: – Akarod? – majd magára mutat és aztán rám. Elér engem is a gyönyör és lehanyatlik a fejem. az arcom a pultra ejtem és ő ezt valószínűleg igennek veszi, mert mikor a fiú feleszmélve a várakozó férfire tekint és ajtót nyit neki ő nem a széken nyugvó laptopjához lép, hanem a pult mögé majd mögém fekszik. Pedig ott elég szűk a hely, de ő nem bánja, mert már szabaddá is vált az ágaskodó bájdorongja ami felfelé mutat ő viszont rám és lefelé. Szégyenkeznem kéne, hiszen egy majdnem idegen fiú éppen most baszott meg a saját kávézómban, és egy másik láthatja a meztelen valóságomat, amint csordogál a combomon a fiú élvezetének a jele. Ebből az az idegen férfi, akinek még a nevét sem tudom kitalálhatja, hogy nem csak simogatott ez a drága fiúcska. Ha belegondolnék most abba, hogy arra készülök, hogy egy másik idegen férfival akarok lefeküdni most, vagyis megcsalom a férjem… De nem gondolok én most abba, mert miközben fölé kerekedve álmodozva magamba fogadom őt, az jut az eszembe, hogy ez nem az én hibám. Mindez meg se történt volna, ha annak a buta férjemnek nem jut eszébe ez a micsoda. Az a vacak már eddig is óránként legalább egy orgazmushoz juttatott, amit én ugyan nem akartam, mert nekem elég egy nap egy, de nem tehettem ellene semmit. Talán, ha nem majdnem maximumra állítja a kedvesem a rezgést… Talán ha kivettem volna rögtön első alkalommal, amikor muszáj volt megtörölnöm magam az illemhelyen. De nem! Azt nem tehettem, mert szigorúan meghagyta nekem, hogy délutánig bennem legyen. Na és most? Muszáj volt eltávolítanom, de hogy neki legyen igaza, muszáj mégis bennem lennie valaminek. Az előbb a fiúcska, most ez az idegen fekete szemű férfi épp megfelel a bennem tomboló üresség pótlására. Mikor a férfi a csókjaim megunja megkéri a folyamatosan leskelődő fiút, hogy hozza neki oda a mobilját, benne van az a széken levő laptoptáska oldalában. Én közben lágyan ringatózok, tekerem a csípőm jobbra balra, mert érezni akarom azt a nagy faszát magamban mindenhol. Annyira ugyan nem nagy, de ha riszálom a fenekem akkor olyan érzést ad nekem, mintha mindenhol érintene, vagyis, mintha óriási lenne. A férfi ezt nem bánja és amint a mobilját megkapja megmutatja nekem, amiről nemrég a srácokkal, a haverjaival beszélgettek. Csak pár részletet és aztán rám kérdez: – Szeretnél a helyében lenni, ugye?
– Nem… – lihegem, de a válaszomból valahogy mégis kitűnik az igen. Főleg, amikor a lányt egyikük hátulról felnyársalva szeretgeti a másik a száját csókolja, majd behelyezi a keménységét, miközben a harmadik rákulcsolja a lány markát a félárbocon középre mutató szerszámára…
– Kár. Pedig felhívtam volna a haverokat és szívesen eljátszottuk volna veled is ezt. De ha nem hát nem… – mondja, majd leemel magáról a piszok. Tudja, hogy éppen az orgazmus kapujában voltam, de nem adja meg a testemnek a kielégülést, nem hagy megkönnyebbülnöm. Kis ideig küzdök ellen, hogy maradjon még bennem és átléphessek a gyönyör kapuján, de ő az erősebb.
Amikor felkel és megigazítja magán a nadrágját muszáj utána szólnom. Teljesen a padlón vagyok testileg-lelkileg egyaránt. Sajog a lelkem, mert megcsalom a férjem és olyanra készülök, amit soha nem tettem és nem is tennék, ha nem lenne ekkora a szükség bennem. Sajog a puncim is a kielégületlenségtől amikor ezt mondom neki a szemébe nézve: – Igen!
– Mit mondtál? – kérdez vissza mosolyogva. – Nem egészen értem mit akarsz. Mondd ki kérlek!
Közben a mobilját továbbra is a kezében tartja azt felém fordítja, gyanítom, hogy filmez, ezért óvatosan ennyit mondok: – Vigyél el…
De neki ennyi nem elég.
– Rendben, ha elmondod hova és miért.
– Hozzád te szemét! Mit gondolsz ezek után mit szeretnék?
– Ó, de nálam lesznek a haverok. Ha nem zavar téged, szeretnélek nekik megmutatni. Annyira szép vagy. Biztosan nekik is tetszenél. Akarod?
– Igen – mondom, bár teljesen megalázva érzem ugyan magam mégse tehetek mást. Aztán valami elpattan bennem és nem érdekel se a férjem, se a srác itt és az sem, hogy most már tudom, hogy a vigyorgó idegen videóra veszi a beszélgetésünket. Talán azért teszi ezt, mert a hatalmát akarja fitogtatni, talán csak későbbre gondol, hogy ne mondhassam, megerőszakoltak… Pedig már azt se bánnám, ha tényleg megtennék. Igen, azt fogom tenni. Mikor odaérünk el fogom velük játszani, hogy megerőszakolnak. Egyiküket sem ismerem és bár mindegyik kell már nekem, mert emlékszem rájuk és a mobilvideón láttam is őket meztelen, de ők ezt nem fogják tudni így biztosan nagy élmény lesz nekem. Talán nekik is, de az mellékes.
– Légy szíves nyiss ki, vagy ha nem tudod egyedül az üzletet vinni, akkor akár haza is mehetsz – Szólok a fiúcskának, aki kissé sértve érzi most magát.
– Nem mehetnék inkább veled? Tudod… Vigyáznék rád, ők mégiscsak idegenek.
Nem mintha ő nem lenne számomra szintén ugyanaz.
– Hm? – nézek mégis kérdőn a másik pasira.
– Én nem bánom. Gyere, vigyázhatsz a kicsikére.
Aztán valóban eljátszhatjuk hogy megerőszakolnak és egyikük lefilmezi, hogy a másik három hogyan készít engem ki. Persze ez csak látszólagos, mert minden orgazmus nagyobb lesz, mint az előző és mindegyik közben/után hagynak nekem egy kis időt magamhoz térni, de aztán egyikük megcsókol amitől újra elveszítem a fejem. Nem tudom mennyi ideig játszanak velem, teljesen önkívületbe esve hallom, amint a fiú beszél mobilon valakivel. Feltehetően a férjem érdeklődik nála, hogy tudja-e hol lehetek. A fiú először kertel, aztán gondolom a férjem megfenyegeti valamivel, mert végül ezt hallhatom: – Oké, elmondom, hol vagyunk és eljöhet, de csak saját felelősségére. Ne engem hibáztasson, ha…
–…
– Nem, jól van, Most éppen nagy kortyokban iszik, ezért nem tud beszélni – feleli és nem hazudik, mert tényleg tele a szám és bár már csak pár cseppnyi sperma a jutalmam mégis szárazra szívom azt a faszt, ami a számat kitölti még mindig.
Gyorsan benyomnak a fiúk a zuhany alá és éppen megtöröltek, de ruhát venni nem maradt idő, amikor megérkezik a kedvesem. Nagyot néz mikor rájön, hogy mindegyik fiút megkaptam, vagy ők engem. Nézőpont kérdése, mert mindegyikünk akarta a másikat. Ők engem, én őket… De nem az én hibám!
– Mit nézel úgy? A te hibád – támadok rá. – Ha reggel azt a vacakot nem teszed belém, akkor mindez meg se történt volna. Bizony… – szavalom és mondanék én még mást is, de kedvesem nem hagy időt rá nekem. Ott mindenki előtt leteper és hátulról a magáévá tesz, majd mikor a fiúk biztatják és biztosítják arról hogy mennyire finom a szám, – mintha ő nem tapasztalhatta volna az már rég meg – előbb megfordít misszionárius pózban és belém élvezve csókolja közben a számat, aztán nem hagy nekem pihenőt, mert a számba dugja és mikor megkeményedik azt használja, vagyis szájba basz.
Arra leszek figyelmes, hogy felülről is cuppogást hallok. Mintha egy nőt nyalnának, de az nem lehet, hiszen egyedül vagyok nő közöttük. Férjem is csak azért bassza a számat, mert közben a puncimba és a popsimba is került egy-egy farok, így neki csak ez maradt.
Felnézek, de tőle semmit sem látok. A torkomon át viszont semmit se mondhatok, mert néha eléggé lenyomja. Fáj de tűröm, ha neki ez kell most…
Valamit mégis észlelhet, vagy szimplán gondolatolvasó, mert megkérdezi: – Kíváncsi vagy többre?
Bólintok, mert akkor is azt tenném, ha nem kéne a farkán lógnom a számmal, így meg nem is tehetek mást.
Kedves férjuram ekkor kissé kiengedi magát belőlem és én láthatok egy női feneket, amint éppen két marokra fogva jókorát belenyal a már nedvesedni kezdő punciba.
– Most nem szólhatsz érte, hogy megcsallak, kurva!
Nem mintha engem az most érdekelne, mert kezd kilenni a testem.
Kiderül, hogy ugyanaz a lány ért oda a pasija lakására, amint férjem engem baszott szájba és annyira megtetszett neki a kedvesem ténykedése, hogy egyből felkínálta magát. Érdekes, hogy a pasiját ez nem zavarta, mert nemsokára már őt kényeztetik a többiek is és dugják.
A végén a férfiak kitárgyalják amit tettek, amit megtehettek velünk, majd a férjemmel a többi srác megegyezik abban, hogy innentől két ribancuk lesz majd, akikkel alkalmanként orgiázni fognak. Sajnos ez azzal járt, hogy még aznap este a lány nálunk akart aludni, annyire bejött neki a férjem és annyira kevesellte, amit kaphatott belőle. Nem tehettem mást, mert hát a családi béke szent és különben is… Hallottam én arról, hogy egy háziúrnak, vagy Úrnőnek szabad utasítania bizonyos vendégeket. Így lett belőlem akkor éjszaka botcsinált domina. Érdekesnek tartottam, hogy bármilyen utasításom azonnal és kérdés nélkül végrehajtották mindketten, bár sokszor nekik tetsző dolgot parancsoltam, így abban teljesen biztos voltam, hogy ők jobban élvezik a dominanciát mint én magam. A bosszúm csupán annyiban merülhetett ki a rüfkének, hogy nem hagytam őt elélvezni, majdnem egy óra hosszáig. Ez a bosszú akkor ütött vissza rám, amikor végül elfelejtettem időben megálljt parancsolni nekik és férjem csodálattal nézte majd negyedóráig, amint a csaj teste össze-vissza remeg. Emiatt mérgemben jól kinyalattam vele magam, amit a kedvesem nézőként ismét nagyon élvezett. Csakhogy a nézőből rövid időn belül aktív résztvevő lett és mivel az én puncim foglalt volt az alárendelt csajunkat dugta.
De ha még ezt is élvezi a galád szexbabánk, hát elővettem azt az análdugóhoz hasonló valamit és betuszkoltam a csaj puncijába a páromnak azt parancsolva, hogy dugja élvezésig a seggét.
A fenébe! Hát ez sem jött be, mert ezt is nagyon élvezték, hát gondoltam én is kipróbálom, de nem akkor, mert nekem már nagyon elegem volt. Férjem is kezdte fájós éppel simogatni a heréit. Gondoltam egy napra ennyi bőven elég nekik is, meg nekem is és együtt aludtunk el.
Azért másnap reggel vele készttettem el a reggelinket, csakhogy az enyém valahogy nagyon sósra sikeredett. Mire eszembe jutott, hogy párommal kicseréljem a tányérunkat, az már üresen tátongott.
– Nem volt sós? – kérdeztem, mire mosolyogva válaszolt nekem.
– Annyira nem, hogy muszáj lesz a pinátokkal megsózni így utólag is. A testemnek több sóra van szüksége, na meg pézsmára – vigyorgott, majd ott a konyhában hozzá fogott. Persze nem engem vett előre, de ki hibáztathatná érte? Maximum én, de miután belőlem is vett ízmintát, már egyáltalán nem érdekelt, hogy közben megjátszott fintorgással mondta nekem, hogy "ez édes!"
Férjem pár hét múlva elhozza nekik bemutatni a titkárnőjét, akiről tudom, hogy viszonya volt vele, de amikor nekem is megadnak mindent ami jár nekem, akkor kit érdekel, ha félre lép? Legalábbis arra az időre biztosan nem. Talán azt is mondhatnám, hogy elégtétel számba mehetne, amikor a férjem szeme láttára élveztetik el a srácok a szeretőjét. Na, attól kezdve már biztosan nem csak az ő szeretője. Talán azért is dobta be őt is a közösbe, mert egyedül már nem bírt vele? Vagy csak azért, mert attól félt, hogy rájön a csaj férje, és akkor nehogy már egyedül az ő derekát verje le! Ugyanis utólag megtudtam, hogy a titkárnője férje valami sportember, dagadó izmokkal, meg minden, ami ahhoz kell. A sportban biztosan jó, de férjnek – ezek szerint – csapnivaló. Egy ismerősöm mondta nekem anno, hogy "nem mind arany, ami fénylik". Közhely ugyan, de valószínűleg a csaj férjére igaz. Ebben akkor lettem biztos, amikor később elbeszélgettünk egymással vele bizonyos női dolgokról.
Még később – több különalvást és sok ajtócsapkodást követően – párommal megegyezünk abban, hogy nem érdekli egyikünket sem, ha a másik megcsalja, de csak úgy tehetjük ezt meg, ha a másik is látja. Rájövünk ugyanis, hogy nem tudunk egymás nélkül élni, de – bár olykor kicsit zavar, ha mással van a párunk – mégis izgatja őt is a látványom, amikor bennem van valaki más és én is élvezem nézni, ahogy mással kefél. A poén ebben pedig az, hogy sohasem tud senki minket annyira kikészíteni, hogy egy ilyen orgiát követően még ne zavarnánk le egymással legalább két menetet. Ekkor mindketten csak gyengédégre, szerelemre vágyunk és ezt senki más nem adhatja meg, csak a párunk.
Ekkor egyikünket sem zavarja a "használt áru" fogalma lévén, hogy egyikünké sem kopik el soha, a birtoklási vágy és a szerelem meg már régóta a múlté. A kölcsönös megbecsülés és tisztelet fogalmát is másképp értelmezzük, mint sokan mások. Mondhatnám azt is, hogy a szerelem sosem múlik el, csak átalakul. Mert ez még talán mindig szerelem. Másképp hogyan magyarázná meg bárki, hogy mégse nem tudunk egymás nélkül élni?!