Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon cookie-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. (További információk)
Hogy különbözteted meg? Az Elfújta a szél és a Valós halál, meg az Utódlás és a Harry Potter közt tudsz különbséget tenni? Melyiket melyiknek tartod? De bárki válasza érdekelne.
Az ösztönös írásnak nagyobb a presztizse, Keit Ricard is meglepődött, mikor a (I Can't Get No) Satisfaction kurva nagy siker lett, Mivel azt hitte, hogy csak egy szar.
Az ösztönös írás az a spontán írás? Mondjuk egy ilyen? https://www.torte-net.hu/tortenet/7986-Spontan-iras Biztos akad olyan, akinek ez nem tetszett, mert a pontszáma nem egyöntetűen 10-es, de nekem akkor is bejött. Van ennek a történet írójának lelke? Biztosan. Ráadásul akárki is ő, nekem még az is tetszik. Legalábbis ez a pici szeletkéje. Mindez mellett ez mégse szerelmi vallomás, csupán csak egyszerű tetszésnyilvánítás. Ja és csak az ösztönös és a spontán hasonlósága miatti kérdés. Hiába nah. Nem lehet mindenki okos. De aki már tud kérdezni, az legalább tud valamit, igaz?
Jaj ez is nagyon tetszik! Hogy azt a fűzfánfütyülő, piros nadrágos, sánta, hosszú szőrű orángutánját neki! Hát minek néztek ti engem? Valami rongyos, tetves, retkes lábú koldusnak? Aki csak a pénzetekre ácsingózik? Huba majd lefordult a székről. Megpróbálta maga elé képzelni a néni által festett alakokat, de összekeverte a két képet, és végül egy piros nadrágban közlekedő, rongyos ruhás orangutánt látott, amint az utcasarkon koldul egy fütyülővel a szájában…Tiszta őrület! Csak mivel én buta vagyok, ezért nem is emlékszem kitől származott. Segítene valaki? 😇
Amúgy itt nem arra gondolt, hogy beszivárog egy-egy szó, hanem hogy angolul beszélnek magyar anyanyelvi környezetben és elvárják, hogy te is érts angol fogalmakat. Ez egyfajta technokrata-sznobizmus, ami ellen érdemes lenne felszólalni és csak magyar szavak használatával és az angol kifejezések magyaros kiejtésével tüntetni. Mivel egy angol sosem fogja azt mondani, hogy Griska, ha Mátyás rablóból lett zsoldosvezérére gondol, hanem Dzsiszkrá formában ejti. Vagy az eFeMCéGé - ezt egy barátom szokta magyarul mondani, teljesen jogosan - nem efemszídzsí-zük, hanem magyarul mondjuk. Vagy a céges mítingek és a barom szubkultúrájuk: eszkaláció, ceo, office, key accout manager, míting, anyámpicsája. Tényleg kell ezt egy legalább ezer éves nyelv esetében!? Ez a bűn. Ja és egyes csinovnyikok itthon ezt műveltségnek hívják, hogy hibátlanul tudják kiejteni a faszom-fiszem angol kifejezéseket. Az angolban van egy büszkeség, egy szétporladt világbirodalom miatt, ami már nem létezik eredeti formájában. Mi ezer éven át védtük Európát és Mátyásig a magyar királyok szava törvény volt a kontinens nagyobb felén. Utána meg a Monarchia volt az úr, amit Metternich szerint is a magyarok tartottak fent. Manapság meg egy kurva 17 nyelvű európai parkolóban, ahol a réteg albán/szlovák/cseh/macedón nyelv is fel van tüntetve a parkolótáblán, a magyar nincs ott. Tudod miért?
A ponyva a piacokon árult könyveket jelentette, puha fedelű volt a kötésük. Akkor még elkülönült az irodalom és a ponyva. Nem kell mondani, hogy az utóbbi a szegényebb, és jellemzően a munkásosztály szórakozása volt. A boldog, vagy épen boldogtalan békeidőkben mikor az emberek még olvastak. Nagy varázslat volt a folytatásos regény, mikor megérkezett a kikötőbe, egy, egy híresebb történet folytatása az emberek megrohamozták a hajót.
Nekünk magyaroknak természetesen először Rejtő Jenő ugrik be a ponyváról, aki a mai kor elismer mint irodalmárt és magasra emel. Az olvasók pedig imádják. Napjainkban szomorú tendencia, hogy a lektűr silányul, az ok nyilvánvaló a sok önköltségen kiadott könyv, a hemzsegő helyesírási, fogalmazási, és dramaturgiai hibákkal. Kérem a szerzőket, hogy kiadás előtt adják oda a történetet egy szakembernek, aki rámutat a sok hibára. Az amatőr térfélen, nyilván a digitális platformokon nagyon sokján publikálnak, nyilván a színvonal a lektűrt idézi. A ponyva műfaj sajnos már nem létezik, hiszen nincsenek ponyvaírók. Helyettük vannak a krimi és egyéb szórakoztató műfajok írói. Szomorú példa Frei Tamás aki patika mérlegen méri ki a történeteit, vagyis professzionális. A lélek, az ösztönös írás hiányzik. Nem attól, ponyva egy írás, hogy silány minőségű, hanem attól, hogy meg tudja szólítani a munkásosztályt.
Isaac Asimov egy zseni volt és nem csak azért, mert túlszárnyaltta a képzelete a legtöbb emberét! Tudományos értelemben véve sem volt egy hülye gyerek! Pontosan tájékozott volt a kora tudományos szintjével és vévmányaival... Csak azt a képzeletével tovább gondolta. Kedvenc sci-fi íróm, Az Alapítvány sorozatát, az Én, a robot művét és még sok mást is rongyosra olvastam tőle. Olyan társadalmi folyamatokat és létező jellemzőket írt le a műveiben, amelyek ma is megállják a helyüket. Például, hogy miért tör ki egy háború két fél között. Hogy, az emberi ostobaság mennyire gúsba tudja kötni az emberiséget. Például, ha felrobban valahol egy atomerőmű, akkor nem a kezelő személyzet képzését, munkakörülményeit, ellenőrzését és a folymatokat kell javítani, hanem be kell zárni az atomerőműveket. Lásd: Fukusima, amire Németország az atomerőműveinek bezrásával kontrázott. Szinte, ugyanezt a folyamatot írta le Asimov pár évtizeddel ezelőtt. "Megjósolta", hogy a jövő részben a miniatürizálásban van. Ma, már piko- méretekben gondolkozunk és használjuk a tudományt. Lásd: Néhány köbcentiméterbe zsúfolt nukleáris erőmű. Jelenleg konténer méretű mobil-erőműben gondolkoznak az agyasok. Vagy, a monitorok. Ő már akkor kézben hordható és lapos tabletről írt, amikor még egy tévé szélte-hossza, magassága szinte ugyanaz volt. Ki tudja? Lehet, hogy éppen az Alapítvány sorozat olvasásakor gondolkozott el egy mérnök azon, hogyan lehetne megoldani azt, hogy egy monitor az legyen lapos sőt, érintés érzékeny is! Mindenkinek ajánlom az Asimov műveket, mert zseniálisan illeszti be azokba mindazt, amit kommunikálni akar ráadásul úgy, hogy az olvasónak feltűnik: Ebben van logika! Ez valóban így történhet meg!
Nincs baj azzal, ha a magyar nyelv átvesz idegen szavakat, hiszen ezt teszi azóta, hogy őseink elindultak honfoglalni. Sőt, éppen ez a csodálatos a nyelvünkben! Hogy könnyen képes asszimilálni külföldi fogalmakat, amelye más nyelvek nehezen képesek, vagy képtelenek. Van vagy egymillió szavunk, nem fér el a szótárban még néhány? Ez a többi nyelv szókincsének átlagban a nyolc-tízszerese. MI éppen ezért vagyunk képesek könnyen fordítani más nyelveket és fordítva ez komoly problémákat vet fel. A törökök százötven éven át pihengettek a Kárpát-medencében, át is vettük néhány szavukat és ők is néhányat a mieink közül. Az osztrákoknak köszönhetően rengeteg szavunk német eredetű! Persze, mindenre megvolt a saját szavunk is. Az oroszok szókincséből is átvettünk rengeteg szót. De, mirté lenne baj ez? Mi legalább könnyen megtehetjük. És emiatt csak gazdagabb lehet a nyelvünk. Egyszer nem néztem szét és ki akartam lépni a járdáról az útra. A barátnőm rám kiáltott: "Stoppold le magad!" Megálltam, így ma is élek. "Stop", vagyis "Állj!", angol eredetű szó, asszimiláltuk, megértettem. Persze, ma sok, tinédzserek által mondott szavakat és fogalmakat nem értek, mert ők már gyakran másfajta szókinccsel kommunikálnak. Sokáig azt sem tudtam, hogy mit jelent a "LOL". Megkérdeztem, elmondták. Nincs ezzel baj, szerintem. A magyar nyelv folyamatosan bűvül és szépül, ezt a többi nyelvről kevésbé lehet elmondani.
Mi a sci-fi? Benne van a nevében: science - tudomány és fiction - fantasztikum. bármelyik hiányik, akkor az írás nem sci-fi. Valójában, sok tudományos kutatás és eredmény a sci-fi írók tollából ered! Emlékezzünk csk a Mikrobi rajzfilmre. Ma, sok ember ilyen egykerekű, giroszkópos izével hasít, mint a rajzfilmben a robot. De, szok filmben látható, hogy a szereplők tablethez, headsethez hasonló kütyüket használnak... negyven, vagy akár ötven évvel ezelőtt megálmodva, megjósolva a jövő tecnológiai fejlődését. Vagy, talán éppen ezek miatt fejlődik úgy a technika, ahogy? A sci-fi műfaj valójában az egyik legfontosabb műfaj éppen azért, mert korlátokat feszeget, túllép azon, ami éppen adott és van. Szitripio (C3-PO) egy tolmács és protokoll droid hatmillió nyelvi tudással. Bár várni kellett két évtizedet a Csillagok Háborúja első része után, ám megjelentek az első fordító kütyük és ma ott a Google Translate. Az ember már nagyon régóta rá kívánt lépni a Hold felszínére, vagy megnézni azt az oldalát, amit nem láthatunk a Földről, ezért a legkülönbözőbb fikciókkal próbálták leírni azt, hogyan lehetne megvalóstani azt. Megtörtént. Én egyetlen scci-fi írót sem nézek le! Nemcsak azért, mert ők nyilván rendelkeznek legalább valamilyen szintű tudományos ismerettel, hiszen a műveik azokon alapulnak, hanem azért is, mert határtalan képzelettel rendelkeznek, ami nagy kincs! Még akkor is, ha ma mág morbidnak tűnő elképzeléseik vannak. MInt például, a három mellű főhősnő egy képregényben, vagy az, hogy egy férfi hordjon ki egy magzatot, vagy az, hogy egy ember csakis az elméjével mozgasson tárgyakat. Mert, akik olvassák azokat, azoknak megjelenhet a képzeletében az, hogy: "Miért ne lehetne az valóság?"
Bár sokan mondják, hogy mennyire rontja a nyelvet az idegen szavak használata, de ez részben képmutatás szezintem. Jókai hihetetlen módon írt. Elképesztően tudott leírásokat adni, nagyon jó cselekményeket írt, stb... de közben idegen kifelyezéseivel gyilkolta a nyelvet. Párbeszédekben még érthető lenne az idegen szavak használata. De az, hogy leírásokba német, francia, olasz szöveget írjon, sokszor úgy, hogy a leírt idegen kifelyezés sokkal hosszabb mint a magyar... ez egy gyilkosság volt a magyar nyelvvel szemben. Mielőtt valaki félrenagyarázza: szeretem Jókai írásait, elképesztő, követésre méltó módon írt, jogosan része annsk az irodalomnak, amit alapvető irodalmi ismereteknek tekintünk, jogosan része a kötelező olvasmányoknak... de ez nem azt jelenti, hogy ki kell hagyni a hibáinak taglslását is akar a tantrervből!
Ez nagyon szép volt. Köszönöm szépen. Cserébe elárulom tréfám lényegét: Romhányi könyvében, a Mézga Aladár kalandjaiban az irodalomtanára teszi fel ezt a kérdést egy dolgozat során. Aladárunk frappáns válasza: soxor.
Romhányi, a magyar irodalom nagy alakja. Rímhányónak is becézik, nem véletlenül, hiszen sziporkázóan tud játszani a szavakkal. Bizonyította többek közt a Frédi és Béni rajzfilm rímelő szövegeivel, ami sokkal jobb, mint az eredeti angol. Romhányi tehetsége korán megjelent, majd egyre inkább kibontakozott, pályatársai is elmerően nyilatkoztak róla, illetve irodalmi munkássága vitathatatlan. A magyar nyelv fontos volt a számára, ápolta, védte, példát mutatva jelenünknek. Az irodalom hanyatlása akkor figyelhető meg, mikor angol, idegen, jövevény szavak beárnyékolják az ízes, szép magyar beszédet. Mi írók, csepűrágók, kötelességünknek érezzük a magyar hagyományok ápolását, a kultúránk őrzését. Természetesen az irodalom oktatás színvonala, vagy a kőszínházak finanszírozása, stb, is hatással van a mindennapokra. Mi az irodalom? Minden ami körül vesz bennünket. Minek van köze az irodalomhoz? Mindennek.
De bárki válasza érdekelne.
Mondjuk egy ilyen? https://www.torte-net.hu/tortenet/7986-Spontan-iras
Biztos akad olyan, akinek ez nem tetszett, mert a pontszáma nem egyöntetűen 10-es, de nekem akkor is bejött. Van ennek a történet írójának lelke? Biztosan. Ráadásul akárki is ő, nekem még az is tetszik. Legalábbis ez a pici szeletkéje.
Mindez mellett ez mégse szerelmi vallomás, csupán csak egyszerű tetszésnyilvánítás.
Ja és csak az ösztönös és a spontán hasonlósága miatti kérdés. Hiába nah. Nem lehet mindenki okos. De aki már tud kérdezni, az legalább tud valamit, igaz?
Jaj ez is nagyon tetszik!
Hogy azt a fűzfánfütyülő, piros nadrágos, sánta, hosszú szőrű orángutánját neki! Hát minek néztek ti engem? Valami rongyos, tetves, retkes lábú koldusnak? Aki csak a pénzetekre ácsingózik?
Huba majd lefordult a székről. Megpróbálta maga elé képzelni a néni által festett alakokat, de összekeverte a két képet, és végül egy piros nadrágban közlekedő, rongyos ruhás orangutánt látott, amint az utcasarkon koldul egy fütyülővel a szájában…Tiszta őrület!
Csak mivel én buta vagyok, ezért nem is emlékszem kitől származott. Segítene valaki? 😇
Amúgy egyetértek.
Nekünk magyaroknak természetesen először Rejtő Jenő ugrik be a ponyváról, aki a mai kor elismer mint irodalmárt és magasra emel. Az olvasók pedig imádják.
Napjainkban szomorú tendencia, hogy a lektűr silányul, az ok nyilvánvaló a sok önköltségen kiadott könyv, a hemzsegő helyesírási, fogalmazási, és dramaturgiai hibákkal. Kérem a szerzőket, hogy kiadás előtt adják oda a történetet egy szakembernek, aki rámutat a sok hibára.
Az amatőr térfélen, nyilván a digitális platformokon nagyon sokján publikálnak, nyilván a színvonal a lektűrt idézi.
A ponyva műfaj sajnos már nem létezik, hiszen nincsenek ponyvaírók. Helyettük vannak a krimi és egyéb szórakoztató műfajok írói. Szomorú példa Frei Tamás aki patika mérlegen méri ki a történeteit, vagyis professzionális. A lélek, az ösztönös írás hiányzik.
Nem attól, ponyva egy írás, hogy silány minőségű, hanem attól, hogy meg tudja szólítani a munkásosztályt.
Kedvenc sci-fi íróm, Az Alapítvány sorozatát, az Én, a robot művét és még sok mást is rongyosra olvastam tőle. Olyan társadalmi folyamatokat és létező jellemzőket írt le a műveiben, amelyek ma is megállják a helyüket. Például, hogy miért tör ki egy háború két fél között. Hogy, az emberi ostobaság mennyire gúsba tudja kötni az emberiséget. Például, ha felrobban valahol egy atomerőmű, akkor nem a kezelő személyzet képzését, munkakörülményeit, ellenőrzését és a folymatokat kell javítani, hanem be kell zárni az atomerőműveket. Lásd: Fukusima, amire Németország az atomerőműveinek bezrásával kontrázott. Szinte, ugyanezt a folyamatot írta le Asimov pár évtizeddel ezelőtt.
"Megjósolta", hogy a jövő részben a miniatürizálásban van. Ma, már piko- méretekben gondolkozunk és használjuk a tudományt. Lásd: Néhány köbcentiméterbe zsúfolt nukleáris erőmű. Jelenleg konténer méretű mobil-erőműben gondolkoznak az agyasok.
Vagy, a monitorok. Ő már akkor kézben hordható és lapos tabletről írt, amikor még egy tévé szélte-hossza, magassága szinte ugyanaz volt. Ki tudja? Lehet, hogy éppen az Alapítvány sorozat olvasásakor gondolkozott el egy mérnök azon, hogyan lehetne megoldani azt, hogy egy monitor az legyen lapos sőt, érintés érzékeny is!
Mindenkinek ajánlom az Asimov műveket, mert zseniálisan illeszti be azokba mindazt, amit kommunikálni akar ráadásul úgy, hogy az olvasónak feltűnik: Ebben van logika! Ez valóban így történhet meg!
"Sírfeliratok
Feltemettek. Azt sem tudom, kicsodák!
Most, felülről szagolhatom az Ibolyát!"
Van vagy egymillió szavunk, nem fér el a szótárban még néhány? Ez a többi nyelv szókincsének átlagban a nyolc-tízszerese. MI éppen ezért vagyunk képesek könnyen fordítani más nyelveket és fordítva ez komoly problémákat vet fel.
A törökök százötven éven át pihengettek a Kárpát-medencében, át is vettük néhány szavukat és ők is néhányat a mieink közül. Az osztrákoknak köszönhetően rengeteg szavunk német eredetű! Persze, mindenre megvolt a saját szavunk is. Az oroszok szókincséből is átvettünk rengeteg szót. De, mirté lenne baj ez? Mi legalább könnyen megtehetjük. És emiatt csak gazdagabb lehet a nyelvünk.
Egyszer nem néztem szét és ki akartam lépni a járdáról az útra. A barátnőm rám kiáltott: "Stoppold le magad!" Megálltam, így ma is élek. "Stop", vagyis "Állj!", angol eredetű szó, asszimiláltuk, megértettem.
Persze, ma sok, tinédzserek által mondott szavakat és fogalmakat nem értek, mert ők már gyakran másfajta szókinccsel kommunikálnak. Sokáig azt sem tudtam, hogy mit jelent a "LOL". Megkérdeztem, elmondták. Nincs ezzel baj, szerintem. A magyar nyelv folyamatosan bűvül és szépül, ezt a többi nyelvről kevésbé lehet elmondani.
Valójában, sok tudományos kutatás és eredmény a sci-fi írók tollából ered! Emlékezzünk csk a Mikrobi rajzfilmre. Ma, sok ember ilyen egykerekű, giroszkópos izével hasít, mint a rajzfilmben a robot. De, szok filmben látható, hogy a szereplők tablethez, headsethez hasonló kütyüket használnak... negyven, vagy akár ötven évvel ezelőtt megálmodva, megjósolva a jövő tecnológiai fejlődését. Vagy, talán éppen ezek miatt fejlődik úgy a technika, ahogy?
A sci-fi műfaj valójában az egyik legfontosabb műfaj éppen azért, mert korlátokat feszeget, túllép azon, ami éppen adott és van.
Szitripio (C3-PO) egy tolmács és protokoll droid hatmillió nyelvi tudással. Bár várni kellett két évtizedet a Csillagok Háborúja első része után, ám megjelentek az első fordító kütyük és ma ott a Google Translate. Az ember már nagyon régóta rá kívánt lépni a Hold felszínére, vagy megnézni azt az oldalát, amit nem láthatunk a Földről, ezért a legkülönbözőbb fikciókkal próbálták leírni azt, hogyan lehetne megvalóstani azt. Megtörtént.
Én egyetlen scci-fi írót sem nézek le! Nemcsak azért, mert ők nyilván rendelkeznek legalább valamilyen szintű tudományos ismerettel, hiszen a műveik azokon alapulnak, hanem azért is, mert határtalan képzelettel rendelkeznek, ami nagy kincs! Még akkor is, ha ma mág morbidnak tűnő elképzeléseik vannak. MInt például, a három mellű főhősnő egy képregényben, vagy az, hogy egy férfi hordjon ki egy magzatot, vagy az, hogy egy ember csakis az elméjével mozgasson tárgyakat. Mert, akik olvassák azokat, azoknak megjelenhet a képzeletében az, hogy: "Miért ne lehetne az valóság?"
Jókai hihetetlen módon írt. Elképesztően tudott leírásokat adni, nagyon jó cselekményeket írt, stb... de közben idegen kifelyezéseivel gyilkolta a nyelvet. Párbeszédekben még érthető lenne az idegen szavak használata. De az, hogy leírásokba német, francia, olasz szöveget írjon, sokszor úgy, hogy a leírt idegen kifelyezés sokkal hosszabb mint a magyar... ez egy gyilkosság volt a magyar nyelvvel szemben.
Mielőtt valaki félrenagyarázza: szeretem Jókai írásait, elképesztő, követésre méltó módon írt, jogosan része annsk az irodalomnak, amit alapvető irodalmi ismereteknek tekintünk, jogosan része a kötelező olvasmányoknak... de ez nem azt jelenti, hogy ki kell hagyni a hibáinak taglslását is akar a tantrervből!
Romhányi tehetsége korán megjelent, majd egyre inkább kibontakozott, pályatársai is elmerően nyilatkoztak róla, illetve irodalmi munkássága vitathatatlan.
A magyar nyelv fontos volt a számára, ápolta, védte, példát mutatva jelenünknek.
Az irodalom hanyatlása akkor figyelhető meg, mikor angol, idegen, jövevény szavak beárnyékolják az ízes, szép magyar beszédet. Mi írók, csepűrágók, kötelességünknek érezzük a magyar hagyományok ápolását, a kultúránk őrzését. Természetesen az irodalom oktatás színvonala, vagy a kőszínházak finanszírozása, stb, is hatással van a mindennapokra. Mi az irodalom? Minden ami körül vesz bennünket. Minek van köze az irodalomhoz? Mindennek.