Társalkodó - bármiről

Ó én tudnék javasolni egy igazi fantazy-t. Nagy kedvencem bár semmi tudomány nincs benne, viszont példaként nagyon jó a különbségre. Én irodalmi műnek tekintem, bár akad aki szerint csak ponyva, mert elég sok benne az érzelmes rész, vagyis az erotika. Nagyon szépen ír le különböző aktusokat, amiket ugyan ő mesebeli lényekkel mutat be, ám ha valaki jól belegondol és bizonyos embertípust helyettesít be, annak is lenne értelme. 🙂
Ha ezt https://moly.hu/konyvek/laurell-k-hamilton-arnyak-csokja elolvasod, talán megszereted a tudománytalan fikciót is. Akad benne s/m rész is. Igazi és erotikus is. 😇 Na meg 🍔 is. 😉 
Más is tekintheti ezt könyvajánlónak, hiszen ez egy erotikus oldal, ahol az ilyen mese elég kelendő.

Valójában arra, hogy a sci-fi tudományos és fantasztikus mű. Kell hozzá a tudomány, akár valóságalapon, mint a Star Trekben, akár félig fikciós alapon, mint a steampunkban. Ezek nélkül csak fantasy lehetne.

Ebben egyetértünk. Abban nem, hogy hogyan viselkedne, ha esetleg nem neki állna a zászló.

Netán a sci-fi és a fantazy felisztására gondolsz? Mert ezt emlegette még fel. Csak a fantazy műfajban nem vagyok annyira otthon, hogy abban álljak ki egyik vagy másik oldal mellett. Az alapnak számító műveket, mint a Gyűrűk ura világát felületesen ismerem, de de sohasem mélyedtem el benne. Hozzá teszem, hogy valamikor gyakorlatilag a fantazyt is a sci-fihez sorolták, csak az utóbbi évtizedekben különült el, és jött létre az sf-f meghatározás (Science Fiction & Fantazy).

Waderlaci, jó vendég lenne egy irodalmi, értelmiségi műsorba, vannak gondolatai és tájékozott.

Szeretem a hisztis nőket.

Ez nem rossz, de egy rendkívül lényeges dolog kimaradt. Szólj, ha szabad a gazda. Virág kapizsgálta már, de ahogy nézem, megsértődött és nem fog visszajönni egy ideig.

Egy nagyon fontos lehetőség kimaradt szerintem a felsorolásból, hogy miért lenne fontos a sci-fi megismertetése: a posztapokaliptikus világokban felvázolt jövőképek elkerülése. Hiszen rengeteg ilyen témájú sci-fi íródott és került filmre, rengeteg társadalmi problémát és jövőképet felvázolva. Ebből a szempontból nálam az egyik legfőbb mű a Gattaka, ami csodásan mutatja be a túlfejlett emberiség szellemi elkorcsosulását.

Melyik művet? Mivel felemlegettem párat. És nem akarom megreformálni semilyen szinten az irodalmat. És a Guliver utazásai valóban egy utazási regény. Viszont (már a megjelenése környékéről) sokan a mese kategóriába sorolják. És igazuk is van valahol. És nem is szokták a sci-fibe sorolni, viszont ha jobban megnézed, magán hordoz minden ismérvet, ami egy ős-sci-fivé teheti. Hiszen igaz, hogy nem az űrben játszódik hanem a földön (ahogy sok sci-fi is!), vannak benne idegen lények (ahogy sok sci-fiben is, de nem mindben), és van benne egy erős társadalomkritika, ami miatt sokan nem szerették/szeretik a sci-fit sem. 
Ha már bele lettek keverve az idegen lények (itt csigák): azt mondtad, olvastad Asimovot. Mutass kérlek 1 Asimov írást, amiben idegen lények szerepelnek! És akkor ezek szerint Asimov nem is sci-fiket írt?

Ha a sci-fi és a fantasztikus irodalom közti különbség az alapműveltség része, akkor bevallom, műveletlen vagyok. Bocs fiúk, ez van. De csalódnék magamban, ha tíz perc Google után nem tudnám megtalálni mi a különbség a két műfaj közt. Kár, hogy nem érdekel. Az viszont igen, hogy pár hozzászólásból le lehet szűrni, ki milyen szintet képvisel - hogy érdemes-e foglalkozni vele a továbbiakban.

Miért fontos a sci- fi megjelenése az irodalmi órákon?

  Egyfelől a világ arra felé orientálódik amit a fantasztikus, tudományos regények bemutatnak, gondoljunk az űrutazásra , vagy a robotokra. Fontos , hogy az irodalom a valóságot vizsgálja. Ugyanakkor hasznos lehet a fikciók bemutatása is, az erények mentén, vagy akár csak a szórakoztatás is lehet cél.

Nem ékeskedik más tollával, csak művelt, ami rád nem jellemző

Az említett művet nem ismerem, de ha megint más tollával ékeskedsz, felhívom rá a figyelmed, a Gullivert is irodalmárok mondják utazásregénynek. Persze ha meg tudod reformálni az irodalmat, csak bátran. Nem az én pályám, tőlem lehet. 😅

Ami pedig a sci-fi tudományos részét illeti: Isaac Asimov biokémikus volt, doktorátussal. A magyar sci-fi kiadás ősatyja, Kuczka Péter fizikus volt. A sci-fi írok között rengetegen voltak a különféle természettudományok legmagasabb szintű tudósai. Viszont! Rengeteg olyan eset volt, amikor az író egy-egy új tudományos szavat helytelenül, vagy félreértve/félremagyarázva használt. Lásd például Asimov "pozitron" agyú robotjait. Vagy A&B Strugackij fúziós hajtóművét, amit következetesen fotonmeghajtásnak nevezett. Nem is szólva a hidegháború alatti, keleti blokk beli sci-firől, ahol a "szent tudomány és racionalitás" nevében nem lehettek olyan varázslatos és misztikus dolgok, mint hipertér és térjlhajlítás. Csak a megalapozott tudományos magyarázatokhoz lehetett ragaszkodni. Mint például a relatív időrövidülés és a belőle adódó ikerparadoxon. Hogy ez ne okozzon problémát, sok író inkább ki is hagyta az utazás módjának tárgyalását, lásd Nemere István: Trendall regényeit.

Ezen az alapon a Snow Crash sem sci-fi, miközben a cyberpunk irányzat egyik gyöngyszeme. Sőt! Még maga, a stílus névadó novellája, a Cyberpunk sem az. Nem is szólva a rengeteg steampunk regényről és novelláról. Hiszen egyikben sem szerepel még említés szintjén sem térugrás vagy lézerfegyver. De bizonyára sokkal jobban tudod, mint a világ sci-fi magazinjainak és könyvkiadóinak szerkesztői. Mivel azok meg ilyeneket adnak ki sorra.

Kurt Russel, vagy a világ? És kis a soriból?

Azt hittem a science-fiction az tudományos fantasztikus kategória. A Gulliver pedig inkább fantasy, ha már keresnék rá kategóriát. De megnéztem, az irodalmi besorolása utazás regény. A Sulinet oldalán tálalod. Az Elveszett világ sem sci-fi, nincs abban sem olyan klasszikus dolog, mint egy térugrás vagy lézerfegyver és technikai civilizáció.

Lehet az én térképem elavult, de én sehol nem találom sem Liliputot, sem Nyihahát sem a többi ott említett országot. Ahogy a fensík sincs jelölve, ahol kétféle fejlettségű ősemberek élnek dinoszauruszokkal együtt (lásd Elveszett világ). 

Pont erről beszéltem (tök fölöslegesen)! Hogy a sci-fit nem az teszi sci-fivé, hogy az űrben vagy a jövőben játszódik, vagy hogy egy eddig ismeretlen faj támadja meg az emberiséget. 
Egyébként nekem is nagy kedvencem mind Asimov, mind a Csillagkapu. De mellette az olyanok is nagy kedvenceim, mint a Csillagok háborúja (bár mostanra nagyon hazavágta a Disney) vagy például a Babylon5, vagy a Dűne. És még nem is beszéltünk a rengeteg sci-fi filmről és regényről amit nem fejlesztettek frenchissé, hanem csak önmagában létezik.

Sokszor hitegettek már azzal, hogy nem bántanak, aztán rossz vége lett. A világ kegyetlen.

Stargate az én kedvencem is