Társalkodó - bármiről

Ez nem rossz, de egy rendkívül lényeges dolog kimaradt. Szólj, ha szabad a gazda. Virág kapizsgálta már, de ahogy nézem, megsértődött és nem fog visszajönni egy ideig.

Egy nagyon fontos lehetőség kimaradt szerintem a felsorolásból, hogy miért lenne fontos a sci-fi megismertetése: a posztapokaliptikus világokban felvázolt jövőképek elkerülése. Hiszen rengeteg ilyen témájú sci-fi íródott és került filmre, rengeteg társadalmi problémát és jövőképet felvázolva. Ebből a szempontból nálam az egyik legfőbb mű a Gattaka, ami csodásan mutatja be a túlfejlett emberiség szellemi elkorcsosulását.

Melyik művet? Mivel felemlegettem párat. És nem akarom megreformálni semilyen szinten az irodalmat. És a Guliver utazásai valóban egy utazási regény. Viszont (már a megjelenése környékéről) sokan a mese kategóriába sorolják. És igazuk is van valahol. És nem is szokták a sci-fibe sorolni, viszont ha jobban megnézed, magán hordoz minden ismérvet, ami egy ős-sci-fivé teheti. Hiszen igaz, hogy nem az űrben játszódik hanem a földön (ahogy sok sci-fi is!), vannak benne idegen lények (ahogy sok sci-fiben is, de nem mindben), és van benne egy erős társadalomkritika, ami miatt sokan nem szerették/szeretik a sci-fit sem. 
Ha már bele lettek keverve az idegen lények (itt csigák): azt mondtad, olvastad Asimovot. Mutass kérlek 1 Asimov írást, amiben idegen lények szerepelnek! És akkor ezek szerint Asimov nem is sci-fiket írt?

Ha a sci-fi és a fantasztikus irodalom közti különbség az alapműveltség része, akkor bevallom, műveletlen vagyok. Bocs fiúk, ez van. De csalódnék magamban, ha tíz perc Google után nem tudnám megtalálni mi a különbség a két műfaj közt. Kár, hogy nem érdekel. Az viszont igen, hogy pár hozzászólásból le lehet szűrni, ki milyen szintet képvisel - hogy érdemes-e foglalkozni vele a továbbiakban.

Miért fontos a sci- fi megjelenése az irodalmi órákon?

  Egyfelől a világ arra felé orientálódik amit a fantasztikus, tudományos regények bemutatnak, gondoljunk az űrutazásra , vagy a robotokra. Fontos , hogy az irodalom a valóságot vizsgálja. Ugyanakkor hasznos lehet a fikciók bemutatása is, az erények mentén, vagy akár csak a szórakoztatás is lehet cél.

Nem ékeskedik más tollával, csak művelt, ami rád nem jellemző

Az említett művet nem ismerem, de ha megint más tollával ékeskedsz, felhívom rá a figyelmed, a Gullivert is irodalmárok mondják utazásregénynek. Persze ha meg tudod reformálni az irodalmat, csak bátran. Nem az én pályám, tőlem lehet. 😅

Ami pedig a sci-fi tudományos részét illeti: Isaac Asimov biokémikus volt, doktorátussal. A magyar sci-fi kiadás ősatyja, Kuczka Péter fizikus volt. A sci-fi írok között rengetegen voltak a különféle természettudományok legmagasabb szintű tudósai. Viszont! Rengeteg olyan eset volt, amikor az író egy-egy új tudományos szavat helytelenül, vagy félreértve/félremagyarázva használt. Lásd például Asimov "pozitron" agyú robotjait. Vagy A&B Strugackij fúziós hajtóművét, amit következetesen fotonmeghajtásnak nevezett. Nem is szólva a hidegháború alatti, keleti blokk beli sci-firől, ahol a "szent tudomány és racionalitás" nevében nem lehettek olyan varázslatos és misztikus dolgok, mint hipertér és térjlhajlítás. Csak a megalapozott tudományos magyarázatokhoz lehetett ragaszkodni. Mint például a relatív időrövidülés és a belőle adódó ikerparadoxon. Hogy ez ne okozzon problémát, sok író inkább ki is hagyta az utazás módjának tárgyalását, lásd Nemere István: Trendall regényeit.

Ezen az alapon a Snow Crash sem sci-fi, miközben a cyberpunk irányzat egyik gyöngyszeme. Sőt! Még maga, a stílus névadó novellája, a Cyberpunk sem az. Nem is szólva a rengeteg steampunk regényről és novelláról. Hiszen egyikben sem szerepel még említés szintjén sem térugrás vagy lézerfegyver. De bizonyára sokkal jobban tudod, mint a világ sci-fi magazinjainak és könyvkiadóinak szerkesztői. Mivel azok meg ilyeneket adnak ki sorra.

Kurt Russel, vagy a világ? És kis a soriból?

Azt hittem a science-fiction az tudományos fantasztikus kategória. A Gulliver pedig inkább fantasy, ha már keresnék rá kategóriát. De megnéztem, az irodalmi besorolása utazás regény. A Sulinet oldalán tálalod. Az Elveszett világ sem sci-fi, nincs abban sem olyan klasszikus dolog, mint egy térugrás vagy lézerfegyver és technikai civilizáció.

Lehet az én térképem elavult, de én sehol nem találom sem Liliputot, sem Nyihahát sem a többi ott említett országot. Ahogy a fensík sincs jelölve, ahol kétféle fejlettségű ősemberek élnek dinoszauruszokkal együtt (lásd Elveszett világ). 

Pont erről beszéltem (tök fölöslegesen)! Hogy a sci-fit nem az teszi sci-fivé, hogy az űrben vagy a jövőben játszódik, vagy hogy egy eddig ismeretlen faj támadja meg az emberiséget. 
Egyébként nekem is nagy kedvencem mind Asimov, mind a Csillagkapu. De mellette az olyanok is nagy kedvenceim, mint a Csillagok háborúja (bár mostanra nagyon hazavágta a Disney) vagy például a Babylon5, vagy a Dűne. És még nem is beszéltünk a rengeteg sci-fi filmről és regényről amit nem fejlesztettek frenchissé, hanem csak önmagában létezik.

Sokszor hitegettek már azzal, hogy nem bántanak, aztán rossz vége lett. A világ kegyetlen.

Stargate az én kedvencem is

Én szoktam találkozni, eddig nem volt gond.

Cica, a meztelen csiga ronda, de nem bánt.

Kételkedve. Szia ikeás! Én nem néznék meg mindent, de sosem egy oldalról tájékozódnék, hanem lehetőleg két, ellentétes beállítottságúról. Vagy inkább háromról. Az információs buborék miatt amúgy is azt hisszük, hogy csak az a hiteles, amit éppen mi olvasunk.

Azért én éjjel nem szívesen találkoznék a telefonkagyló-fejű csávóval félálomban. Te?

Hogy lehetsz ennyire válogatós?!

A Gulliver nem tudom mitől sci-fi? Még a Nyihahák sem az szerintem. De nem vagyok irodalmár. Asimovot olvastam, de például a Stargate is nagy kedvenc volt. Nekem mindegy melyik faj jön, csak csiga ne legyen a kocsiban.