Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
Tudod nekem nem tetszik a lóvsár jelleg,mikor egy nőnnek a külseje vab értékelve. Szexis nő - sztem - szexpartnernek jó, mivel sok férfi érdeklődését felkelti. Nekünk férfiaknak pedig nem tetszik, ha mások is udvarolnak a barátnőnek. Fontos a belső érték, itt alapvetően arra gondolok, hogy a nő, nem a hölgy, mert az régies kifejezés, ne legyen idebeteg, vagy búvalbaszott. Igazas van, mi hímek félünk az okos és szép nőktől. És azt hisszük, hogy elérhetetlenek, gyakran magas pozícióban vannak. Ugyanakkor az ilyen nőknek is van egy tikos oldaluk, pl, szeretnek férfiak oldalán kurvák lenni., megélni a szenvedélyt. Engem vonz az okos és szép nő. Egyébként mi napjaink nő ideálja? Műduda, miniszoknya, tűsarok. De nekem vonzók még a dolgozó,munkás nők, akik nem körömcipőben járnak, hanem munkás ruhában. Én is munkás vagyok, ezért ez a társaadlmi réteg áll hozzám közel, az értelmiségiekről azt hiszem, hogy isznak , kurválkodnak és hülyék.
Maradt még tegnapról pörkölt nokedlival. Szerintem ez csak olyan férfi duma, hogy a belső értékeket tartják fontosnak, vagyis igen, a belső értékeket, de azért legyen a csaj bombázó. A férfiaknak az sem szokott tetszeni, ha egy nő okos, feszélyezi őket. Ha szép és okos, az meg kifejezetten félelmetes egy férfinak.
Nálam Vörös Erik legjobb feldolgozása a Technicolor időgép Harry Harryson-tól, filmben pedig az Erik, a viking a Monthy Python feldolgozásában. Ha ismernénk a korábbi neveket, akkor az már történelem lenne. Arról nem is szólva, hogy vannak elképzelések, ami szerint Antlantisznak volt köze pl a Mayak kialakulásához. De akad olyan feltevés is a XX. századból, hogy az ókori egyiptomiak jutottak el Amerikába, és hozták létre a korai, városépítő, indián civilizációkat.
Köszi. Ezekről hallottam és olvastam Erik történetét több feldolgozásban is. Sőt rengeteg írásban történt olyan régen, hogy útnak indultak csónakkal, hajóval a „világ széle" felé. Valószínűleg akadt akinek sikerült meglelnie és talán valamennyire beilleszkednie az akkor még félkannibál indián társadalmak valamelyikébe. Tud valaki arról, hogy ki lehetett az? Vagy arról, hogy egyedül volt-e? Érdekes módon a mayák történetében is akadtak hasonló nyomra, de az a civilizáció már kihalt Cortezék idejére, ha jól emlékszem. Valamilyen vírus végzett velük ott az őserdők közepében, pedig nagyon harcias fajta népek voltak.
Ami történelmi tény: Kr.u. 1000-ben, amikor a Kárpátok gyűrűjében megkoronázták az első magyar, keresztény királyt (lsd Szent István), a messzi észak egyik szigetéről elindult egy kis csapat viking. Na azt a szigetet hó és jég borítja, de akkoriban elvileg lehetőség volt némi mezőgazdaságra is. Vezetőjük a Vörös Erik névre hallgatott. Nyugat felé hajóztak, míg partot nem értek. Ma azt a területet, ahol partot értek, úgy ismerik, hogy Újfulland. A mai USA-Kanada részen. Az talán még érdekesebb, hogy a Mexikóiak egyik legfőbb istene, a Tollaskígyó ember alakú volt. Gyógyította és tanította az embereket, különleges tudása(?), hatalma(?) volt. Magas volt, a bőre fehér, szőke a haja és a szakálla.
Menj picit korábbra az időben kérlek és magyarázd el nekem azt a fehérember mítoszt, ami még jóval Kolumbusz és társai előtt alakult ki ott, és ami az aztékok és inkák majdnem teljes kipusztulását okozta, Vajon ki lehetett annak a mítosznak a megalapozója és miként került még Amerika ismert nagy felfedezői és hódítói előtt oda? Talán akad már válasz erre a kérdésre, csak az én figyelmemet kerülte el?
Gyermekkorunkban sokunk kedvence volt a Nagy indián regény. A képlete az izgalom, barátság, szerelem és gyönyörű természet. Tudni érdemes, hogy sok ezer évvel ezelőtt is léteztek okos, művelt, izgalmas civilizációk. A kincseik őrzése napjainkban feladat az írók számára, hiszen fel lehet dolgozni a múlt eseményeit. A végtelen prérin, a hatalmas bölénycsordák sokasága, a lovon közlekedő ember eszméje és valósága, időben nincs sok ezer év távolságra napjainktól, de ha nincs őrizve, tovább mesélve az akkori viszonyok természete akkor elfelejtődnek. Természetesen számos módon fel lehet dolgozni az Indiános sztorikat, akár humoros, vagy egyéb módon. Gondoljunk pl. a népmese gyűjtésre. Térjünk rá a műhely munkára. Az indiános regénybe kell egy főhős, akinek, tiszta, erős a jelleme Már csak ezért is érdekes napjaink olvasóinak. Nyilván az izgalmas történet írása, igényli a dramaturgia ismeretét. Úgy épülnek fel a sztorik, hogy némi huzavona után, kiteljesedik a konfliktus, majd a főhős győz. Mivel számos erénnyel rendelkezik pl. bátor, vannak barátai, és a nők körében is népszerű. A sátor, a békepipa, vagy a fakéregből készült kenu fontos kellékek. A kenu egyébként hazánkban is népszerű sporteszköz, nyilván az indián regények miatt is. Olykor a cowboy is megjelenik, illetve gyakori motívum a vasút építése ami nyilván eltörli a lovon közlekedő társadalmak vízióját.
De jó h ott is van kátyú! Itt olyanok az utak, hogy a harckocsinak is becsületére válna végig menni rajta. Amúgy komolyan írtam, az zötykölődés ingerel.
Ha ismernénk a korábbi neveket, akkor az már történelem lenne. Arról nem is szólva, hogy vannak elképzelések, ami szerint Antlantisznak volt köze pl a Mayak kialakulásához. De akad olyan feltevés is a XX. századból, hogy az ókori egyiptomiak jutottak el Amerikába, és hozták létre a korai, városépítő, indián civilizációkat.
Az talán még érdekesebb, hogy a Mexikóiak egyik legfőbb istene, a Tollaskígyó ember alakú volt. Gyógyította és tanította az embereket, különleges tudása(?), hatalma(?) volt. Magas volt, a bőre fehér, szőke a haja és a szakálla.
Talán akad már válasz erre a kérdésre, csak az én figyelmemet kerülte el?
Gyermekkorunkban sokunk kedvence volt a Nagy indián regény. A képlete az izgalom, barátság, szerelem és gyönyörű természet. Tudni érdemes, hogy sok ezer évvel ezelőtt is léteztek okos, művelt, izgalmas civilizációk. A kincseik őrzése napjainkban feladat az írók számára, hiszen fel lehet dolgozni a múlt eseményeit.
A végtelen prérin, a hatalmas bölénycsordák sokasága, a lovon közlekedő ember eszméje és valósága, időben nincs sok ezer év távolságra napjainktól, de ha nincs őrizve, tovább mesélve az akkori viszonyok természete akkor elfelejtődnek.
Természetesen számos módon fel lehet dolgozni az Indiános sztorikat, akár humoros, vagy egyéb módon. Gondoljunk pl. a népmese gyűjtésre.
Térjünk rá a műhely munkára. Az indiános regénybe kell egy főhős, akinek, tiszta, erős a jelleme Már csak ezért is érdekes napjaink olvasóinak. Nyilván az izgalmas történet írása, igényli a dramaturgia ismeretét. Úgy épülnek fel a sztorik, hogy némi huzavona után, kiteljesedik a konfliktus, majd a főhős győz. Mivel számos erénnyel rendelkezik pl. bátor, vannak barátai, és a nők körében is népszerű.
A sátor, a békepipa, vagy a fakéregből készült kenu fontos kellékek. A kenu egyébként hazánkban is népszerű sporteszköz, nyilván az indián regények miatt is. Olykor a cowboy is megjelenik, illetve gyakori motívum a vasút építése ami nyilván eltörli a lovon közlekedő társadalmak vízióját.