Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
Igaz, Homérosz műve alapján ma valóban mitológiai szereplőnek tartják Ithaka királyát. Nincs bizonyíték arra, hogy a valóságban nem létezett. Rengeteg szereplője van az irodalomnak, amit a történelem hivatalosan nem fogad el, mert nincs bizonyíték. Sokáig hitték Európában a sárkányokat is mitológiai lényeknek. Japánban ma is élnek.
Az álértelmiségi egy műfaj? A helyesírás ellenőrző, berzenkedik e kifejezés ellen. A kispolgári ellen nem. A rockopera cikket te írtad? https://www.youtube.com/watch?v=qonj8k0FBmA Ehhez meg csak ennyi a magyarázat. ❤ Jé, nekem is sikerül! 😀
Mi a titka az István a király c rockopera töretlen sikerének?
Az igazán jó művészi alkotások, nem felejtődnek el, vagy válnak érdektelené, hanem generációkon, korokon keresztül sikeresek tudnak maradni, mert mindig meg tudják szólítani az embereket. Minden idők legsikeresebb és legjobb rockoperája esetében hatványozottan igaz, hogy mindig tud érdeklődést kiváltani. Az István a király c rockopera nem a jó és a rossz örök háborúját akarja bemutatni, hanem okos, kulturált módon, gondolatok, eszmék, ideológiák ütközését látjuk, a középkori sajátos politikai viszonyai mentén. Nem véletlen, hogy napjainkban is nagyon népszerű keresztnév az István, vagy épen a Koppány. Az alkotás ősbemutatója egy szánkózásra alkalmas dombon volt, a hely elnevezése az előadás után Királydomb lett. Sajátos kulturális csemege, hogy a rockopera születése a módszerváltás előtt volt és nem demokráciában. Ugyanakkor túlzóak az olyan kijelentések, hogy az István a király c rockopera segített közelebb jutni a rendszerváltozáshoz. Tudjuk jól, hogy az Amerikaiak a Hairc musicalt szeretik, bár nem mindegyik Amerikai ember ismeri. Nekünk Magyaroknak az István a király c rockopera jelenti az állócsillagot a művészetek egén. Meg kell említeni a kultikus bemutatót a Népstadionban, a végén az elmaradhatatlan tűzijátékkal. Csodálatos élményben volt részük azoknak a szerencséseknek akik ott lehettek az előadáson és nem később születtek. A rockopera zenéje mai fülel is kiváló, egyfelől a nagyon jó énekeseknek köszönhetően, másfelől a zene hasonlít a dallamos gregorián zenékre. Nyilván ahogy telik, múlik az idő számos rendezés és előadás öregbíti az alkotás jó hírét, üdvözlöm, hogy volt olyan bemutató ahol Torda a táltos szerepét hölgy játszotta és gyönyörűen énekelte. A művészetekben mindig van lehetőség a játékra, a változatosságra, üdítő, hogy egyik, másik szerepet néha férfiak, máskor pedig hölgyek játsszák el. A darab természetesen legnagyobb részt mese, és nem tudományos igényű történelmi tárlat. Bízom benne, újra lesz szabad téren István a király előadás, napjaink hangtechnikájával, a rockopera mondanivalójával, és a végén az elmaradhatatlan tűzijátékkal.
Akkor átmehetnénk a mai tinédzserek szintjére, ahol emojikkal kommunikálnak és halálos sértés, ha nem érted. Mert ő küldött neked ilyen-olyan emojit... Van még zseniális kérdésed? Így is félanalfabéta egy csomó ember.
Arya-nak és Tittinek: Odüsszeusz mondabeli figura. Homérosz művében szereplő karakterről olvastam valahol, hogy ő csak testben csalta meg feleségét a hosszú vándorlása, hánykolódása alatt, de lélekben hűséges volt hozzá, igazán csak Pénelopét szerette. Persze szimpatikus számomra a leleményessége, a gondoskodása és felelősségérzete az emberei iránt. No, meg legfőképpen a kíváncsisága. Salsa-nak és Lolamackónak: Igaz, csak a magam nevében nyilatkozhatok, de a többségünk itt nem akadémikus, hanem hozzátok hasonlóan olvasni (meg kicsit írni) szerető emberek. (Szándékosan nem átlagembert írtam, mert ma már egyre kevesebben olvasnak.) Én nem James Joyce regényéről hallottam, hogy menőzésként tartották a polcon, hanem Stephen Hawking Az idő rövid története című könyvéről. Doriangrey-nek: Megvidámítottad az estémet a legutóbbi hozzászólásoddal.
Ügyes vagy Titti! Szivecskét, hogyan sikerült? Kedves szerkesztők, igazán publikálhatnátok valahol, hogy milyen emoji-kat lehet varázsolni itt a fórumon.
Hol írtam én, hogy ismerlek? Csak egy bugyuta kis hülye vagyok, aki semmit sem tud az életről. Néha meséket találok ki, de az is csupa hihetetlen dolog. Még az anatómiával sem vagyok tisztában, hogyan írhattam volna hát, hogy ismerek bárkit is? Látod, még Salsával kapcsolatban is tévedtem. De legalább megtaláltam a kedvenc billentyűmet <3 🙂 Csak mert másképpen szivecskézni itt nem lehet :P ❤
De jó is lenne, ha ismernél. Mondjuk egy huszonnégy éves fiatalember vagyok, bő ambíciókkal és most is itt ülök az ezercolos képernyő előtt, ahol álintellektuális csevegést folytatok idegen nikkekkel, amíg anyukám behozza a habos kakaót, és megint szól, hogy a megkeményedett papírzsebkendőimet legyek már szíves kidobni, mert ő bizony nem nyúl hozzá. Még szerencse, hogy nem kapott rajta múltkor is, amikor a szomszédasszonyt bámultam a szemközti panelban apám látcsövével. De szeretnék bölcs és öreg gengszter is lenni aki ötven éven túl is szabadlábon irányítja a birodalmát és a hegyekben lakik egy kis házban, ahol esténként pucér koncsiták szolgálják fel neki a habos kakaót. Meg persze lehetek megfáradt, kiégett családapa, akit nyolc éve csal az asszony a legjobb barátjával és csak akkor áll már fel, ha titokban kilesem őket. De nem merek szólni, mert félek, hogy többet nem tudom meglesni őket. Vagy a börtönben rohadó pedofil, aki jó magaviselete miatt kapott egy gépet és néha boldog, hogy szólnak hozzá olyanok, akik nem verik agyon egy kis ártatlan szórakozás miatt. De lehet, hogy egy széplelkű meleg vagyok, akinek élete a Pride és az azt követő felhajtás, meg amikor húszas, csóró, keménytökű és bedrogozott fiúk dugják órákon át, majd elveszik a meta után még megmaradt pénzét és a már kókadt farkukkal még megpaskolják a pofiját. De igazából egy kicsit megkeseredett író vagyok, aki írt vagy kétszáz könyvet, már megunta a házasságát és az az élete fénypontja, ha megjön végre a bébiszitter abban a szexi feszes naciban és nyitott ajtónál öltözik át, körbefordulva gondosan, hogy lássam minden részletét a csodás alakjának. Aztán éjszakákon át maszturbálok rá gondolva és írom a végtelen a történeteimet a boldog szexről vele, majd reggelre duzzadt szemekkel nyomom a delete-et, nehogy a nejem megtalálja. Meg izzadó és kövér orvos vagyok, hetente fizetem a kurvákat, akik már reflexből tudják a rigolyáimat és azzal is cukkoltak, hogy szülnek nekem gyereket. De persze nem fognak, csak le akarnak húzni. De titeket szeretlek, végre nem azt hallgatom, hogy kinek mi a baja. De a szomorú valóság, hogy kamionsofőr vagyok, aki elmenekült a szar házassága elől és hála égnek már gond nélkül fizetem a gyerektartást annak a kurvának, aki alig várta mindig, hogy kimenjek és máris magára húzott bárkit. Bár, ha őszinte akarok lenni, itt ülök a szerkesztőségben és a harmadik kéziratot vágom a lomtárba, mert idegbajt kapok tőle, hogy nem tudnak írni, de legalább ti szórakoztattok. Nektek nem kell fizetnem érte.
- Marha vagy, kérlek - mondta Tuskó Hopkins a görnyedten toporgó Salsának és felhörpintette a sörét. - Azok az úri népek sem tudják legtöbbet, mit is beszélnek, nekem elhiheted. Loptam már olyant. Meg tankot is. - Majd jól megrugdoslak, ha a zsebemben turkálsz - förmedt rá a Török, miközben egy pénztárcát rángatott ki Tuskó kezéből. Salsa tétován bámult, nem tudta eldonteni, hogy ki kivel is van, végül a zsebébe dugta a kezét. Rémülten vette észre, hogy üres...
Én is úgy vagyok ezzel, mint Virág. De ha belegondolok, az én névválasztásom sem túl szerencsés, hiszen itt tudtam meg, hogy a Titti Attila becézése is lehet. Viszont többen hívnak ma is így, és senkit sem zavar. Engem sem, így nem gondolkodok névváltoztatáson sem itt, sem az életben. Nem mindig cselekszünk tudatosan. Levegőt se azért veszünk, mert átgondoljuk. 🙂 Lehet Salsa is egy ilyen tudatalatti választás eredménye volt. A Lola egy női név. A Lolita egy változata. Van a világnak olyan területe, ahol ezt mondják a férfiak minden szexi, fiatalos nőre. Lolamacko neve bevallom, azért tett kíváncsivá, mert benne volt a macko, amit többféleképpen lehet értelmezni. Általában a gyerekek kedvenc játéka a mackó. Azért kezdtem el olvasgatni az ő történeteit, mert el se tudtam képzelni egy kis 10 év körüli lánykáról, aki még mackókkal játszik, hogy milyen történeteket írhat ebben a műfajban. Így derült ki, hogy ő a névválasztásban nem ilyen mackókra gondolt. 🙂 Ez egyből ki is verte a fejemből, hogy tíz évesnek gondoltam eleinte. Én nem változtatnám meg a helyében. Ulysses névválasztásának indoklásával ugyan nem értek egyet, már amennyire megismerhettem, bár nem tudhatom pontosan milyen jellemzőkre gondolt, így nem vitatkozom. A fura nevű srác/csaj szerintem nem bolond, csak ő így vezet le bizonyos fajta frusztrációt. Még mindig kedvelhetőbb, mint némelyek durvább beszólása. Arya-t DorianGray megmagyarázta. <3 Utóbbinál a szürke jelzővel nem értek csak egyet. Ez viszont biztos! Nagyon színes egyéniség. Ha ő választotta volna a mackós nevet, az jellemben sokkal közelebb állt volna. 😉
Nincs bizonyíték arra, hogy a valóságban nem létezett. Rengeteg szereplője van az irodalomnak, amit a történelem hivatalosan nem fogad el, mert nincs bizonyíték. Sokáig hitték Európában a sárkányokat is mitológiai lényeknek. Japánban ma is élnek.
A rockopera cikket te írtad?
https://www.youtube.com/watch?v=qonj8k0FBmA
Ehhez meg csak ennyi a magyarázat. ❤
Jé, nekem is sikerül! 😀
Az igazán jó művészi alkotások, nem felejtődnek el, vagy válnak érdektelené, hanem generációkon, korokon keresztül sikeresek tudnak maradni, mert mindig meg tudják szólítani az embereket. Minden idők legsikeresebb és legjobb rockoperája esetében hatványozottan igaz, hogy mindig tud érdeklődést kiváltani. Az István a király c rockopera nem a jó és a rossz örök háborúját akarja bemutatni, hanem okos, kulturált módon, gondolatok, eszmék, ideológiák ütközését látjuk, a középkori sajátos politikai viszonyai mentén. Nem véletlen, hogy napjainkban is nagyon népszerű keresztnév az István, vagy épen a Koppány.
Az alkotás ősbemutatója egy szánkózásra alkalmas dombon volt, a hely elnevezése az előadás után Királydomb lett. Sajátos kulturális csemege, hogy a rockopera születése a módszerváltás előtt volt és nem demokráciában. Ugyanakkor túlzóak az olyan kijelentések, hogy az István a király c rockopera segített közelebb jutni a rendszerváltozáshoz.
Tudjuk jól, hogy az Amerikaiak a Hairc musicalt szeretik, bár nem mindegyik Amerikai ember ismeri. Nekünk Magyaroknak az István a király c rockopera jelenti az állócsillagot a művészetek egén. Meg kell említeni a kultikus bemutatót a Népstadionban, a végén az elmaradhatatlan tűzijátékkal. Csodálatos élményben volt részük azoknak a szerencséseknek akik ott lehettek az előadáson és nem később születtek.
A rockopera zenéje mai fülel is kiváló, egyfelől a nagyon jó énekeseknek köszönhetően, másfelől a zene hasonlít a dallamos gregorián zenékre.
Nyilván ahogy telik, múlik az idő számos rendezés és előadás öregbíti az alkotás jó hírét, üdvözlöm, hogy volt olyan bemutató ahol Torda a táltos szerepét hölgy játszotta és gyönyörűen énekelte. A művészetekben mindig van lehetőség a játékra, a változatosságra, üdítő, hogy egyik, másik szerepet néha férfiak, máskor pedig hölgyek játsszák el.
A darab természetesen legnagyobb részt mese, és nem tudományos igényű történelmi tárlat.
Bízom benne, újra lesz szabad téren István a király előadás, napjaink hangtechnikájával, a rockopera mondanivalójával, és a végén az elmaradhatatlan tűzijátékkal.
Bocsáss meg, ha úgy érzed megbántottalak. Hogyan tudnálak kiengesztelni?
Van még zseniális kérdésed? Így is félanalfabéta egy csomó ember.
Salsa-nak és Lolamackónak: Igaz, csak a magam nevében nyilatkozhatok, de a többségünk itt nem akadémikus, hanem hozzátok hasonlóan olvasni (meg kicsit írni) szerető emberek. (Szándékosan nem átlagembert írtam, mert ma már egyre kevesebben olvasnak.) Én nem James Joyce regényéről hallottam, hogy menőzésként tartották a polcon, hanem Stephen Hawking Az idő rövid története című könyvéről.
Doriangrey-nek: Megvidámítottad az estémet a legutóbbi hozzászólásoddal.
Amúgy hogy csináltad a szívecskét?
Kedves szerkesztők, igazán publikálhatnátok valahol, hogy milyen emoji-kat lehet varázsolni itt a fórumon.
❤❤❤❤❤❤❤❤❤ 🙂
Csak egy bugyuta kis hülye vagyok, aki semmit sem tud az életről. Néha meséket találok ki, de az is csupa hihetetlen dolog. Még az anatómiával sem vagyok tisztában, hogyan írhattam volna hát, hogy ismerek bárkit is? Látod, még Salsával kapcsolatban is tévedtem. De legalább megtaláltam a kedvenc billentyűmet <3 🙂 Csak mert másképpen szivecskézni itt nem lehet :P ❤
De szeretnék bölcs és öreg gengszter is lenni aki ötven éven túl is szabadlábon irányítja a birodalmát és a hegyekben lakik egy kis házban, ahol esténként pucér koncsiták szolgálják fel neki a habos kakaót.
Meg persze lehetek megfáradt, kiégett családapa, akit nyolc éve csal az asszony a legjobb barátjával és csak akkor áll már fel, ha titokban kilesem őket. De nem merek szólni, mert félek, hogy többet nem tudom meglesni őket.
Vagy a börtönben rohadó pedofil, aki jó magaviselete miatt kapott egy gépet és néha boldog, hogy szólnak hozzá olyanok, akik nem verik agyon egy kis ártatlan szórakozás miatt.
De lehet, hogy egy széplelkű meleg vagyok, akinek élete a Pride és az azt követő felhajtás, meg amikor húszas, csóró, keménytökű és bedrogozott fiúk dugják órákon át, majd elveszik a meta után még megmaradt pénzét és a már kókadt farkukkal még megpaskolják a pofiját.
De igazából egy kicsit megkeseredett író vagyok, aki írt vagy kétszáz könyvet, már megunta a házasságát és az az élete fénypontja, ha megjön végre a bébiszitter abban a szexi feszes naciban és nyitott ajtónál öltözik át, körbefordulva gondosan, hogy lássam minden részletét a csodás alakjának. Aztán éjszakákon át maszturbálok rá gondolva és írom a végtelen a történeteimet a boldog szexről vele, majd reggelre duzzadt szemekkel nyomom a delete-et, nehogy a nejem megtalálja.
Meg izzadó és kövér orvos vagyok, hetente fizetem a kurvákat, akik már reflexből tudják a rigolyáimat és azzal is cukkoltak, hogy szülnek nekem gyereket. De persze nem fognak, csak le akarnak húzni. De titeket szeretlek, végre nem azt hallgatom, hogy kinek mi a baja.
De a szomorú valóság, hogy kamionsofőr vagyok, aki elmenekült a szar házassága elől és hála égnek már gond nélkül fizetem a gyerektartást annak a kurvának, aki alig várta mindig, hogy kimenjek és máris magára húzott bárkit.
Bár, ha őszinte akarok lenni, itt ülök a szerkesztőségben és a harmadik kéziratot vágom a lomtárba, mert idegbajt kapok tőle, hogy nem tudnak írni, de legalább ti szórakoztattok. Nektek nem kell fizetnem érte.
- Majd jól megrugdoslak, ha a zsebemben turkálsz - förmedt rá a Török, miközben egy pénztárcát rángatott ki Tuskó kezéből.
Salsa tétován bámult, nem tudta eldonteni, hogy ki kivel is van, végül a zsebébe dugta a kezét. Rémülten vette észre, hogy üres...
Nem mindig cselekszünk tudatosan. Levegőt se azért veszünk, mert átgondoljuk. 🙂
Lehet Salsa is egy ilyen tudatalatti választás eredménye volt.
A Lola egy női név. A Lolita egy változata. Van a világnak olyan területe, ahol ezt mondják a férfiak minden szexi, fiatalos nőre. Lolamacko neve bevallom, azért tett kíváncsivá, mert benne volt a macko, amit többféleképpen lehet értelmezni. Általában a gyerekek kedvenc játéka a mackó. Azért kezdtem el olvasgatni az ő történeteit, mert el se tudtam képzelni egy kis 10 év körüli lánykáról, aki még mackókkal játszik, hogy milyen történeteket írhat ebben a műfajban. Így derült ki, hogy ő a névválasztásban nem ilyen mackókra gondolt. 🙂 Ez egyből ki is verte a fejemből, hogy tíz évesnek gondoltam eleinte. Én nem változtatnám meg a helyében.
Ulysses névválasztásának indoklásával ugyan nem értek egyet, már amennyire megismerhettem, bár nem tudhatom pontosan milyen jellemzőkre gondolt, így nem vitatkozom.
A fura nevű srác/csaj szerintem nem bolond, csak ő így vezet le bizonyos fajta frusztrációt. Még mindig kedvelhetőbb, mint némelyek durvább beszólása.
Arya-t DorianGray megmagyarázta. <3 Utóbbinál a szürke jelzővel nem értek csak egyet. Ez viszont biztos! Nagyon színes egyéniség. Ha ő választotta volna a mackós nevet, az jellemben sokkal közelebb állt volna. 😉