Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
Gyakorló feladat: Írni kell egy 5 oldalas fogalmazást. Női karakterek nevei: Brigitta, Judit. Férfiak : Béla, Károly. A történet tartalmazza a következőket. Vadászház, űrhajó, női harisnya, orális szex, erdő, Magyarország. -- Jó lenne ha hozzányúlnál.
Azt én nem vállalnám. Inkább tagadd le. Vannak olyan abszurdjaid, amik még tetszettek is, de a legutóbbi irkálmányok nálam kiverték a biztosítékot és engem nehéz újraindítani.
Igaz, Homérosz műve alapján ma valóban mitológiai szereplőnek tartják Ithaka királyát. Nincs bizonyíték arra, hogy a valóságban nem létezett. Rengeteg szereplője van az irodalomnak, amit a történelem hivatalosan nem fogad el, mert nincs bizonyíték. Sokáig hitték Európában a sárkányokat is mitológiai lényeknek. Japánban ma is élnek.
Az álértelmiségi egy műfaj? A helyesírás ellenőrző, berzenkedik e kifejezés ellen. A kispolgári ellen nem. A rockopera cikket te írtad? https://www.youtube.com/watch?v=qonj8k0FBmA Ehhez meg csak ennyi a magyarázat. ❤ Jé, nekem is sikerül! 😀
Mi a titka az István a király c rockopera töretlen sikerének?
Az igazán jó művészi alkotások, nem felejtődnek el, vagy válnak érdektelené, hanem generációkon, korokon keresztül sikeresek tudnak maradni, mert mindig meg tudják szólítani az embereket. Minden idők legsikeresebb és legjobb rockoperája esetében hatványozottan igaz, hogy mindig tud érdeklődést kiváltani. Az István a király c rockopera nem a jó és a rossz örök háborúját akarja bemutatni, hanem okos, kulturált módon, gondolatok, eszmék, ideológiák ütközését látjuk, a középkori sajátos politikai viszonyai mentén. Nem véletlen, hogy napjainkban is nagyon népszerű keresztnév az István, vagy épen a Koppány. Az alkotás ősbemutatója egy szánkózásra alkalmas dombon volt, a hely elnevezése az előadás után Királydomb lett. Sajátos kulturális csemege, hogy a rockopera születése a módszerváltás előtt volt és nem demokráciában. Ugyanakkor túlzóak az olyan kijelentések, hogy az István a király c rockopera segített közelebb jutni a rendszerváltozáshoz. Tudjuk jól, hogy az Amerikaiak a Hairc musicalt szeretik, bár nem mindegyik Amerikai ember ismeri. Nekünk Magyaroknak az István a király c rockopera jelenti az állócsillagot a művészetek egén. Meg kell említeni a kultikus bemutatót a Népstadionban, a végén az elmaradhatatlan tűzijátékkal. Csodálatos élményben volt részük azoknak a szerencséseknek akik ott lehettek az előadáson és nem később születtek. A rockopera zenéje mai fülel is kiváló, egyfelől a nagyon jó énekeseknek köszönhetően, másfelől a zene hasonlít a dallamos gregorián zenékre. Nyilván ahogy telik, múlik az idő számos rendezés és előadás öregbíti az alkotás jó hírét, üdvözlöm, hogy volt olyan bemutató ahol Torda a táltos szerepét hölgy játszotta és gyönyörűen énekelte. A művészetekben mindig van lehetőség a játékra, a változatosságra, üdítő, hogy egyik, másik szerepet néha férfiak, máskor pedig hölgyek játsszák el. A darab természetesen legnagyobb részt mese, és nem tudományos igényű történelmi tárlat. Bízom benne, újra lesz szabad téren István a király előadás, napjaink hangtechnikájával, a rockopera mondanivalójával, és a végén az elmaradhatatlan tűzijátékkal.
Akkor átmehetnénk a mai tinédzserek szintjére, ahol emojikkal kommunikálnak és halálos sértés, ha nem érted. Mert ő küldött neked ilyen-olyan emojit... Van még zseniális kérdésed? Így is félanalfabéta egy csomó ember.
Arya-nak és Tittinek: Odüsszeusz mondabeli figura. Homérosz művében szereplő karakterről olvastam valahol, hogy ő csak testben csalta meg feleségét a hosszú vándorlása, hánykolódása alatt, de lélekben hűséges volt hozzá, igazán csak Pénelopét szerette. Persze szimpatikus számomra a leleményessége, a gondoskodása és felelősségérzete az emberei iránt. No, meg legfőképpen a kíváncsisága. Salsa-nak és Lolamackónak: Igaz, csak a magam nevében nyilatkozhatok, de a többségünk itt nem akadémikus, hanem hozzátok hasonlóan olvasni (meg kicsit írni) szerető emberek. (Szándékosan nem átlagembert írtam, mert ma már egyre kevesebben olvasnak.) Én nem James Joyce regényéről hallottam, hogy menőzésként tartották a polcon, hanem Stephen Hawking Az idő rövid története című könyvéről. Doriangrey-nek: Megvidámítottad az estémet a legutóbbi hozzászólásoddal.
Ügyes vagy Titti! Szivecskét, hogyan sikerült? Kedves szerkesztők, igazán publikálhatnátok valahol, hogy milyen emoji-kat lehet varázsolni itt a fórumon.
Hol írtam én, hogy ismerlek? Csak egy bugyuta kis hülye vagyok, aki semmit sem tud az életről. Néha meséket találok ki, de az is csupa hihetetlen dolog. Még az anatómiával sem vagyok tisztában, hogyan írhattam volna hát, hogy ismerek bárkit is? Látod, még Salsával kapcsolatban is tévedtem. De legalább megtaláltam a kedvenc billentyűmet <3 🙂 Csak mert másképpen szivecskézni itt nem lehet :P ❤
Férfiak : Béla, Károly.
A történet tartalmazza a következőket. Vadászház, űrhajó, női harisnya, orális szex, erdő, Magyarország. -- Jó lenne ha hozzányúlnál.
Nincs bizonyíték arra, hogy a valóságban nem létezett. Rengeteg szereplője van az irodalomnak, amit a történelem hivatalosan nem fogad el, mert nincs bizonyíték. Sokáig hitték Európában a sárkányokat is mitológiai lényeknek. Japánban ma is élnek.
A rockopera cikket te írtad?
https://www.youtube.com/watch?v=qonj8k0FBmA
Ehhez meg csak ennyi a magyarázat. ❤
Jé, nekem is sikerül! 😀
Az igazán jó művészi alkotások, nem felejtődnek el, vagy válnak érdektelené, hanem generációkon, korokon keresztül sikeresek tudnak maradni, mert mindig meg tudják szólítani az embereket. Minden idők legsikeresebb és legjobb rockoperája esetében hatványozottan igaz, hogy mindig tud érdeklődést kiváltani. Az István a király c rockopera nem a jó és a rossz örök háborúját akarja bemutatni, hanem okos, kulturált módon, gondolatok, eszmék, ideológiák ütközését látjuk, a középkori sajátos politikai viszonyai mentén. Nem véletlen, hogy napjainkban is nagyon népszerű keresztnév az István, vagy épen a Koppány.
Az alkotás ősbemutatója egy szánkózásra alkalmas dombon volt, a hely elnevezése az előadás után Királydomb lett. Sajátos kulturális csemege, hogy a rockopera születése a módszerváltás előtt volt és nem demokráciában. Ugyanakkor túlzóak az olyan kijelentések, hogy az István a király c rockopera segített közelebb jutni a rendszerváltozáshoz.
Tudjuk jól, hogy az Amerikaiak a Hairc musicalt szeretik, bár nem mindegyik Amerikai ember ismeri. Nekünk Magyaroknak az István a király c rockopera jelenti az állócsillagot a művészetek egén. Meg kell említeni a kultikus bemutatót a Népstadionban, a végén az elmaradhatatlan tűzijátékkal. Csodálatos élményben volt részük azoknak a szerencséseknek akik ott lehettek az előadáson és nem később születtek.
A rockopera zenéje mai fülel is kiváló, egyfelől a nagyon jó énekeseknek köszönhetően, másfelől a zene hasonlít a dallamos gregorián zenékre.
Nyilván ahogy telik, múlik az idő számos rendezés és előadás öregbíti az alkotás jó hírét, üdvözlöm, hogy volt olyan bemutató ahol Torda a táltos szerepét hölgy játszotta és gyönyörűen énekelte. A művészetekben mindig van lehetőség a játékra, a változatosságra, üdítő, hogy egyik, másik szerepet néha férfiak, máskor pedig hölgyek játsszák el.
A darab természetesen legnagyobb részt mese, és nem tudományos igényű történelmi tárlat.
Bízom benne, újra lesz szabad téren István a király előadás, napjaink hangtechnikájával, a rockopera mondanivalójával, és a végén az elmaradhatatlan tűzijátékkal.
Bocsáss meg, ha úgy érzed megbántottalak. Hogyan tudnálak kiengesztelni?
Van még zseniális kérdésed? Így is félanalfabéta egy csomó ember.
Salsa-nak és Lolamackónak: Igaz, csak a magam nevében nyilatkozhatok, de a többségünk itt nem akadémikus, hanem hozzátok hasonlóan olvasni (meg kicsit írni) szerető emberek. (Szándékosan nem átlagembert írtam, mert ma már egyre kevesebben olvasnak.) Én nem James Joyce regényéről hallottam, hogy menőzésként tartották a polcon, hanem Stephen Hawking Az idő rövid története című könyvéről.
Doriangrey-nek: Megvidámítottad az estémet a legutóbbi hozzászólásoddal.
Amúgy hogy csináltad a szívecskét?
Kedves szerkesztők, igazán publikálhatnátok valahol, hogy milyen emoji-kat lehet varázsolni itt a fórumon.
❤❤❤❤❤❤❤❤❤ 🙂
Csak egy bugyuta kis hülye vagyok, aki semmit sem tud az életről. Néha meséket találok ki, de az is csupa hihetetlen dolog. Még az anatómiával sem vagyok tisztában, hogyan írhattam volna hát, hogy ismerek bárkit is? Látod, még Salsával kapcsolatban is tévedtem. De legalább megtaláltam a kedvenc billentyűmet <3 🙂 Csak mert másképpen szivecskézni itt nem lehet :P ❤