Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. (További információk)
Na neeee! Tehát Isaac Asimov, a modern sci-fi egyik ősatyja, a robotika hármas alaptörvényének megalkotója, stb stb nem sci-fi író?? Hiszen magyarul is megjelent például a Mi lenne, ha sajtból lenne a hold, ami egy tudományos munka, vagy ugyancsak magyarul is olvasható a Halál fuvallata, ami egy napjaiban játszódó krimi, minden sci-fi alap nélkül? És nem Roseveltben zuhant le az UFO, hanem Roswellben (és részben Alomagardoban)
Amerikában napjainkban örvendetes módon sok amatőr sci – fi író tevékenykedik, vagyis olvasóként nagy a választék a könyvekből. Érdemes tudni, hogy az Amerikai sci -fi írók jellemzően angol nyelven írnak és nagy piac áll a rendelkezésükre, ennek ellenére nem lehet mindenki olyan sikeres és híres mint Stephen King. Egyáltalán kit lehet sci – fi írónak nevezni? Az olyan embert aki csak is kizárólag sci – fi műfajban alkot. Ha egy író a sci – fi mellett más műfajban is alkot, akkor őt már nem lehet sci – fi írónak nevezni, hanem egyszerűen írónak kell. Annak ellenére, hogy a sci – fi író a műfaj sajátosságaiból adódóan egy elképzelt világot mesél el, mégis a valóságot tükrözi. Hiszen a sci – fi a szimbólumok világa is, ahol pl. az űrhajó a szabadságot jelöli, hiszen úrhajóval szabadon lehet közlekedni a végtelen univerzumban. Értelemszerűen az Amerikai kortárs sci – fi írók a saját nemzeti kincsek menté alkotnak, tudjuk jól, mert a média is beszámolt róla, hogy Roosevelt nevű városban lezuhant egy ufó. Ez a történés kijelölt egy mérföldkövet az Amerikai írók számára. Nyilvánvalóan a vizuális ingerek, nagyrészt a sci – fi filmek is hatással vannak az említett műfaj alkotóira. A sci – fi műfaj jelentős időszaka az 50 es években volt, ebben az időszakban datálódik a már említett ufó lezuhanás is. Meg kell említeni, hogy Ray Bradbury is alkotott az 50 es években, a művei napjainkban is népszerűek, és alapját képezik a kortárs sci- fi irodalomnak. De ne gondoljuk, hogy a sci – fi az 50 es években kezdődött, már az Ókorban is írtak sci – fit. Azonban Amerikában valóban az 50 es években virágzott a műfaj. Számomra a sci – fi műfajon belül a legkedvesebb jellegű alkotások a viccesek, humorosak. Mindeni tudja jól, hogy törülközőt vinni kell az űrutazáshoz, Az útikalauz stoposoknak című regényből van az intelem, tudom, hogy mindenki ismeri, de a rend kedvéért leírtam. Meg kell jegyezni, hogy Amerikában nem népszerű az erotikus sci – fi, ezzel együtt értelemszerűen a regények főszereplői gyakran csinos, fiatal nők, hiszen az ilyen jellegű karakterek mindig népszerűek.
Nem állítottam sohasem, hogy a Guliver utazásai sci-fi lenne! Én azt mondtam, hogy nagyon sok elemet felvulonultat, amik a sci-fi részei is. Idegen világok, különös lények, különös társadalmak, sőt még technika is akad benne (Laponia vagy mi is a neve? Nem ugrik be fejből). De mindettől nem lesz sci-fi, viszont simán lehet a sci-fi előfutárának tekinteni! Mellékesen megjegyzem: a Googlet egyszer se használtam, csak olyan írókat és címeket, tényeket említettem fel, amiket magam láttam/olvastam. Ahogy a végkövetkeztetések is saját gondolatok voltak.
Szuper. A Gulliverben hol is van ilyesmi? A műfaji besorolásban vannak átfedések. Mondjuk ismerek olyan valódi irodalmárt, aki ezért letépné a fejem, de ettől még nem egységesen egzakt a besorolás. Laikusok kedvéért: egy film is simán lehet négy-öt műfaj képviselője. Sci-fi, akció, kaland, horros, stb. Nyilván ez az átfedés a határok elmosódásával az irodalomban jelent meg előbb. A Gullivert ezért gondolod besorolhatónak a sci-fi műfajba. Voltaképpen nem tévedsz akkorát, de mégsem gondolom, hogy odavaló volna. Azért csupán, mert ennek a zsánernek a meghatározása inkább a jövőben játszódó, valóságalapú, vagy valóságközeli világteremtés, aminek része a világ műszaki, technológiai fejlettségének valamilyen szintű bemutatása is. Ez erősen hiányzik a Gulliverből és társaiból. A fantasy besorolása a valósághoz nem kötődő elemekből felépített világ. Itt nem igazán szerepelnek műszaki dolgok, mint a Star Wars-ban, vagy egy steampunk világban például, aminek ez az alapja. De ha ábrázolunk egy steampunk világot műszaki dolgok nélkül, csak a látványelemek alapján, akkor azt már meg lehet kérdőjelezni nálam, hogy valóban sci-fi-e. Szóval ez nagyon a határokat kerülgető vita, amiben az a vicces, hogy egyikteknek sincs köze az irodalomhoz. Ennek ellenére megdicsérlek benneteket, mert próbálkoztatok egy új, ismeretlen és csodás világ felderítésével. Szakmailag azt mondanám, hogy bemutattátok a jövő fiatalságát: tárgyi tudás nélkül, saját, lefölözött, kiforratlan gondolatok nélkül, csak a google segítségével felhalmozott információkból szedtetek össze adatokat(nem tudást) és ezzel vívtatok. Nekem imádnivaló volt, kiváló nyersanyag. Remélem más is tanul belőle.
Sose mondtam, hogy nem szeretem a fantazyt! 😂 Csak azt mondtam, hogy annyira sosem mélyültem el benne, hogy bele mernék menni egy bármilyen elemzésébe.
Való igaz, csak az nem mindegy, hogy mire van helyezve a hangsúly! Ha már felemlegettem a Gattakát: van benne szó génmanipulációról, űrutazásról. De egy szó sincs róla, hogyan is, milyen módszerrel végzik a gének válogatását vagy cseréjét. Ahogy arról sincs szó, hogy milyen meghajtással működik a bolygóközi űrhajó. Ha csak ezt vennénk alapul, akkor NEM TUDOMÁNYOS fantáziáról beszélünk szigorúan véve! Mint korábban írtam: a tudományosság a sci-fiben változó, még annak ellenére is, ha valódi tudósok írják az adott sci-fiket. Van/volt, amikor akár egy központi elképzelés erőltetését védték ki a tudományos kérdések kikerülésével, és olyan is akadt, amikor a nem saját tudományos terébe nyúlnak bele az írók, és akár nagyokat bakiznak (újra felemlítem Asimov pozitron agyú robotjait). De ettől még bőven a sci-fihez tartoznak ezek a művek! Csak annyi van, hogy a sci-fi is rengeteg mindenből tevődik össze, több alkategóriára bontható. Lehetnek rá szép wikis és guggolós meghatározások, de nincs olyan, hogy ez vagy az teszi a sci-fit sci-fivé, és annak a hiánya már kizárja a körből!
Ó én tudnék javasolni egy igazi fantazy-t. Nagy kedvencem bár semmi tudomány nincs benne, viszont példaként nagyon jó a különbségre. Én irodalmi műnek tekintem, bár akad aki szerint csak ponyva, mert elég sok benne az érzelmes rész, vagyis az erotika. Nagyon szépen ír le különböző aktusokat, amiket ugyan ő mesebeli lényekkel mutat be, ám ha valaki jól belegondol és bizonyos embertípust helyettesít be, annak is lenne értelme. 🙂 Ha ezt https://moly.hu/konyvek/laurell-k-hamilton-arnyak-csokja elolvasod, talán megszereted a tudománytalan fikciót is. Akad benne s/m rész is. Igazi és erotikus is. 😇 Na meg 🍔 is. 😉 Más is tekintheti ezt könyvajánlónak, hiszen ez egy erotikus oldal, ahol az ilyen mese elég kelendő.
Valójában arra, hogy a sci-fi tudományos és fantasztikus mű. Kell hozzá a tudomány, akár valóságalapon, mint a Star Trekben, akár félig fikciós alapon, mint a steampunkban. Ezek nélkül csak fantasy lehetne.
Netán a sci-fi és a fantazy felisztására gondolsz? Mert ezt emlegette még fel. Csak a fantazy műfajban nem vagyok annyira otthon, hogy abban álljak ki egyik vagy másik oldal mellett. Az alapnak számító műveket, mint a Gyűrűk ura világát felületesen ismerem, de de sohasem mélyedtem el benne. Hozzá teszem, hogy valamikor gyakorlatilag a fantazyt is a sci-fihez sorolták, csak az utóbbi évtizedekben különült el, és jött létre az sf-f meghatározás (Science Fiction & Fantazy).
Ez nem rossz, de egy rendkívül lényeges dolog kimaradt. Szólj, ha szabad a gazda. Virág kapizsgálta már, de ahogy nézem, megsértődött és nem fog visszajönni egy ideig.
Egy nagyon fontos lehetőség kimaradt szerintem a felsorolásból, hogy miért lenne fontos a sci-fi megismertetése: a posztapokaliptikus világokban felvázolt jövőképek elkerülése. Hiszen rengeteg ilyen témájú sci-fi íródott és került filmre, rengeteg társadalmi problémát és jövőképet felvázolva. Ebből a szempontból nálam az egyik legfőbb mű a Gattaka, ami csodásan mutatja be a túlfejlett emberiség szellemi elkorcsosulását.
És nem Roseveltben zuhant le az UFO, hanem Roswellben (és részben Alomagardoban)
Amerikában napjainkban örvendetes módon sok amatőr sci – fi író tevékenykedik, vagyis olvasóként nagy a választék a könyvekből. Érdemes tudni, hogy az Amerikai sci -fi írók jellemzően angol nyelven írnak és nagy piac áll a rendelkezésükre, ennek ellenére nem lehet mindenki olyan sikeres és híres mint Stephen King.
Egyáltalán kit lehet sci – fi írónak nevezni? Az olyan embert aki csak is kizárólag sci – fi műfajban alkot. Ha egy író a sci – fi mellett más műfajban is alkot, akkor őt már nem lehet sci – fi írónak nevezni, hanem egyszerűen írónak kell.
Annak ellenére, hogy a sci – fi író a műfaj sajátosságaiból adódóan egy elképzelt világot mesél el, mégis a valóságot tükrözi. Hiszen a sci – fi a szimbólumok világa is, ahol pl. az űrhajó a szabadságot jelöli, hiszen úrhajóval szabadon lehet közlekedni a végtelen univerzumban. Értelemszerűen az Amerikai kortárs sci – fi írók a saját nemzeti kincsek menté alkotnak, tudjuk jól, mert a média is beszámolt róla, hogy Roosevelt nevű városban lezuhant egy ufó. Ez a történés kijelölt egy mérföldkövet az Amerikai írók számára.
Nyilvánvalóan a vizuális ingerek, nagyrészt a sci – fi filmek is hatással vannak az említett műfaj alkotóira.
A sci – fi műfaj jelentős időszaka az 50 es években volt, ebben az időszakban datálódik a már említett ufó lezuhanás is. Meg kell említeni, hogy Ray Bradbury is alkotott az 50 es években, a művei napjainkban is népszerűek, és alapját képezik a kortárs sci- fi irodalomnak.
De ne gondoljuk, hogy a sci – fi az 50 es években kezdődött, már az Ókorban is írtak sci – fit. Azonban Amerikában valóban az 50 es években virágzott a műfaj.
Számomra a sci – fi műfajon belül a legkedvesebb jellegű alkotások a viccesek, humorosak. Mindeni tudja jól, hogy törülközőt vinni kell az űrutazáshoz, Az útikalauz stoposoknak című regényből van az intelem, tudom, hogy mindenki ismeri, de a rend kedvéért leírtam. Meg kell jegyezni, hogy Amerikában nem népszerű az erotikus sci – fi, ezzel együtt értelemszerűen a regények főszereplői gyakran csinos, fiatal nők, hiszen az ilyen jellegű karakterek mindig népszerűek.
Mellékesen megjegyzem: a Googlet egyszer se használtam, csak olyan írókat és címeket, tényeket említettem fel, amiket magam láttam/olvastam. Ahogy a végkövetkeztetések is saját gondolatok voltak.
A műfaji besorolásban vannak átfedések. Mondjuk ismerek olyan valódi irodalmárt, aki ezért letépné a fejem, de ettől még nem egységesen egzakt a besorolás. Laikusok kedvéért: egy film is simán lehet négy-öt műfaj képviselője. Sci-fi, akció, kaland, horros, stb. Nyilván ez az átfedés a határok elmosódásával az irodalomban jelent meg előbb. A Gullivert ezért gondolod besorolhatónak a sci-fi műfajba. Voltaképpen nem tévedsz akkorát, de mégsem gondolom, hogy odavaló volna. Azért csupán, mert ennek a zsánernek a meghatározása inkább a jövőben játszódó, valóságalapú, vagy valóságközeli világteremtés, aminek része a világ műszaki, technológiai fejlettségének valamilyen szintű bemutatása is. Ez erősen hiányzik a Gulliverből és társaiból. A fantasy besorolása a valósághoz nem kötődő elemekből felépített világ. Itt nem igazán szerepelnek műszaki dolgok, mint a Star Wars-ban, vagy egy steampunk világban például, aminek ez az alapja. De ha ábrázolunk egy steampunk világot műszaki dolgok nélkül, csak a látványelemek alapján, akkor azt már meg lehet kérdőjelezni nálam, hogy valóban sci-fi-e. Szóval ez nagyon a határokat kerülgető vita, amiben az a vicces, hogy egyikteknek sincs köze az irodalomhoz. Ennek ellenére megdicsérlek benneteket, mert próbálkoztatok egy új, ismeretlen és csodás világ felderítésével. Szakmailag azt mondanám, hogy bemutattátok a jövő fiatalságát: tárgyi tudás nélkül, saját, lefölözött, kiforratlan gondolatok nélkül, csak a google segítségével felhalmozott információkból szedtetek össze adatokat(nem tudást) és ezzel vívtatok. Nekem imádnivaló volt, kiváló nyersanyag. Remélem más is tanul belőle.
1. Laurell K. Hamilton: Árnyak csókja 78%
2. Laurell K. Hamilton: Az alkony ölelése 82%
3. Laurell K. Hamilton: A holdfény csábítása 81%
4. Laurell K. Hamilton: Az éjfél simogatása 82%
5. Laurell K. Hamilton: Misztrál csókja 78%
6. Laurell K. Hamilton: Fagyos érintés 85%
7. Laurell K. Hamilton: Elnyel a sötétség 85%
8. Laurell K. Hamilton: Isteni vétkek 77%
9. Laurell K. Hamilton: Borzongató fény 76%
Ha esetleg magyarul nem nyerte el a tetszésed olvass bele az eredetiekbe: https://moly.hu/sorozatok/meredith-gentry
Mint korábban írtam: a tudományosság a sci-fiben változó, még annak ellenére is, ha valódi tudósok írják az adott sci-fiket. Van/volt, amikor akár egy központi elképzelés erőltetését védték ki a tudományos kérdések kikerülésével, és olyan is akadt, amikor a nem saját tudományos terébe nyúlnak bele az írók, és akár nagyokat bakiznak (újra felemlítem Asimov pozitron agyú robotjait). De ettől még bőven a sci-fihez tartoznak ezek a művek! Csak annyi van, hogy a sci-fi is rengeteg mindenből tevődik össze, több alkategóriára bontható. Lehetnek rá szép wikis és guggolós meghatározások, de nincs olyan, hogy ez vagy az teszi a sci-fit sci-fivé, és annak a hiánya már kizárja a körből!
Ha ezt https://moly.hu/konyvek/laurell-k-hamilton-arnyak-csokja elolvasod, talán megszereted a tudománytalan fikciót is. Akad benne s/m rész is. Igazi és erotikus is. 😇 Na meg 🍔 is. 😉
Más is tekintheti ezt könyvajánlónak, hiszen ez egy erotikus oldal, ahol az ilyen mese elég kelendő.