Baleseti osztály

Nem tudok írni, nem mennek el a leveleim. Majd csinálok valamit, remélem megjavul.

Nagyszerű mint a többi Lola írás is.

Megint én legyek az ünneprontó? Ez a történet nem tetszett, az eleje elvette a kedvemet, hogy végig olvassam. Lola írt már ennél nagyságrendekkel jobb sztorit. Sajnálom, de az én szememet nagyon szúrják a logikai ellentmondások, a laikus nézőpontból is valószerűtlen, szakmaiatlan cselekmények.

Csodás egy írás.

Azt hiszem keresni fogom a korábbi történeteidet. Hihetetlenül élet szerűen tudsz írni, miközben az egészet valami romantika lengi körül. Az eddig általam olvasott művek között, nem igazán találkoztam hasonló hangvételűvel. Kíváncsivá tettél a többi írásodra. Az Évával közösen írt történeteid, közel sem olyan romantikusak, mint ez a műved. Abból már olvastam párat, nagyon egységes anyagok, nem is próbálnám megsaccolni, melyikőtök mit írt benne. Egyáltalán nem hasonlít a te történetedre. Valami eltérített? Mert Kékég azt írja visszatért közénk a régi Lola. Én megpróbálom itt a régi Lolát megtalálni.

Igaz, de kár.

Én elhiszem. Csak tudnod kellene különbséget tenni az ülés és az írás között, ami neked, igaz szándékosan, de nem sikerült. Sebaj! Nagy a világ, vannak még ágyak, vagy talán vágyak? Nem fog bejönni!

Én is szeretnék Lola ágyába feküdni. Értsd, ahogy akarod 😄

Mi lehetne? Lola írta és attól én mindig el vagyok ragadtatva.

Nem etikus a szerzőtársamat nyilvánosan dicsérni, de megteszem, mert valójában ettől a romantikus stílustól, ha nem is teljesen, de én térítettem el közös írásaink során. Azért abban is megmaradt valamennyire, mert én is szerettem és szeretem ahogy ír. Az egyáltalán nem baj, ha valaki többféle stílusban, különböző jellegű történeteket ír, ahogy én is átváltottam a s/m jellegű írásokról másokra. De mindig élvezem azokat a teljesen romantikus történeteket, amiket Kékég szavaival "a régi Lola" írt. Jó lenne, ha a mostani kórházakban is lennének ilyen orvosok és ápolónők, mert a "darálás", a rengeteg munka, és a kevés ember az megmaradt. Jelenlegi és "sajnos jövőbeli" betegeknek ajánlom olvasásra. Voltak, és remélem vannak is ilyen orvosok és ápolónők!

Gratulálok. Nagyon örvendek az írásodnak és gondolom rengeteg ehhez hasonló élménnyel gazdagodtál a több mint .... év kórházi tevékenységed alatt.

Gratulálok kedves Lola. Szuper érzelmes, romantikus  írás a kellő mennyiségű, korrekt egészségügyi ismerettel.

Nagy örömmel olvastalak - pedig nem szokásom- és állapítottam meg, hogy visszatért közénk a régi Lola. Remélem nagyon sokunk nevében mondom, hogy hiányoznak az oldalról ezen írásaid és kérlek még sok ilyennel örvendeztes meg minket. Köszönöm, hogy olvashattam.

Drága Lola ÉDES!  Szívesen lennék a Ti Kórházatokba fekvő beteg ahol Te dolgoztál. Te egy romantikus történetet írtál le. A valóságban a Kórházakban nagyon kevés személyzet olyan , amilyen Te lehettél, mert az történetedben a jó meleg szíved sugallatát adod tovább!
30 év alatt sok osztályon kezeltek, de ilyen bánásmódban nagyon hiányzik a szeretet. E hónap 07.-én éltem át, személyesen olyan dolgot amiről írtál. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Idegsebészeti Klinikáján, ahol egy agyi érfestésen estem át, mivel egy éve agyi ér tágulat eltüntetésében. Az a Főorvos ki operált megvárta míg a vérnyomásom - mivel 100 alatt volt - a műtét alatt alacsony volt a mért értek. Péntek lévén szinte minden nővér, orvos haza ment már.  Viszont az operáló XY Főorvos (17:05 volt) elrendelt egy Infúzió bekötését, ami az alacsony értékű vérnyomást fel emeli. Ő addig  nem megy haza, amíg a kiírt mennyiség le nem folyik. Vagy, a vérnyomásom eléri a normális mérési értéket.

Tehát ezzel azt akartam mondani, hogy  a Te Kórházadban, ahol dolgozol / vagy dolgoztál/ szívesen lennék benn fekvő beteg, hogy láthassam Lola nővért személyesen

Gratulálok a tiszta szívből jövő gondolataid: 10.P

"Álmoska5"