FEBR.
21.
2026

Feri vizsgáztatása 2. rész

Az éjszaka mélyén a félhold már magasra kúszott az égen és az erdő teljes csendbe borult. Félálomban ringott Anikó, a testét elöntötte a kimerültség és a békés fáradtság. Aztán, a szürkületes tudatállapot határán, megpillantotta a falon két mozgó árnyat. Kinyílt az ajtó, – sohasem volt zárva ebben a táborban, ahol a bizalom volt az egyetlen zár – és a hideg éjjeli levegő szelíden belopózott a kunyhóba. A küszöbön két alak állt, beburkolódzva egy-egy nagy, szőrös plédbe, amely olyan volt a holdfényben, mint egy sárkány bőre.

– Tényleg hideg van – suttogta Zsófi, amint beléptek. – Gondoltuk, itt meghúzzuk magunkat és mutatnánk valamit.
Feri lassan leült az ágyra. A holdfény most...


Az én sztorim 12. rész

Két oldalról emeltek fel a lábaimban alig éreztem erőt botladozva mentem közöttük szédültem és hányingerem volt.
Egy nagy sötétbarna faajtóhoz értünk kopogás után bevittek egy székre ültettek majd kimentek. Hunyorogtam ahogy a nap a szemembe sütött az ablakon át a hátam mögött egy hatalmas óra 10 ütéssel jelezte, hogy délelőtt 10 óra van. Azt hittem egyedül vagyok és lehajtott fejjel vártam csendben. Elképzelni sem tudtam mi történik éppen, hol vagyok és azt sem kik tették ezt velem. Kb 5 perc múlva az ajtó ismét kinyilt és bejött egy férfi aki velem szemben ült le a nevemen szólitott.
– Dominika emeld fel a fejed-mondta Felnéztem a kezemmel a szemem takartam a napfény miatt. Az...


FEBR.
20.
2026

Többes 1. rész

35 évesen, szombat hajnalban, az újépítésű lakóparki lakásom teraszán ülök pucéran. Láthatatlan szálakkal kötődők a múltamhoz, miközben a hűvös hajnali levegőt szívom be, és a nikotinmentes e-cigim gőze keveredik a reggeli kávé illatával. A hálószobát nézve merengek.

A történetem huszonöt éves koromban kezdődött, egy francia ipari konszern kávézójában. Akkor már két éve voltam a szerszámgyár vezetője, gépészmérnökként. Az első év kemény küzdelem volt, hogy elfogadtassam magam a tapasztalt, idős szakik körében. Közös munka volt a kulcs, bevontam őket a döntésekbe, kikértem a véleményüket, és gyakran dolgoztunk együtt éjszakákon át, az olajos gépek között. Az eredmény egy összetartó,...


A helyes vágányon

Joanna Mercer megragadta  a függő kapaszkodót a zsúfolt metrókocsiban.
A Times Square – ről, a Nyugati 72. utcáig utazott,   a Central Park nyugati oldalával párhuzamosan, az este hatórai csúcsforgalomban.
Ahogy a kocsi, néha megrázkódva haladt a pályán, meg-megvillantak a neonfények.

Joanna vonzó nő volt, kellemes alakkal, olyannal, amit után megfordulnak.

Erősen kapaszkodott, miközben a szerelvény közeledett az 59. utcai megállóhoz.
A leszállásra készülő emberek elkezdtek az ajtók felé sorjázni, ahogy a vonat lassítani kezdett.
Bal karjával szorította a táskáját és nem nézett senkire.
Ez Manhattan!
Nem ismerjük a többi lényt!

Joanna fáradt...


FEBR.
19.
2026

A szexbomba pszichoterapeutát felizgatják a páciensek problémái 25. rész - Éva és Viktor szülei 2.

Mindkét szülői házban izgatottam csomagoltak. A gyerekeiktől egy három éjszakás szállodai bónuszt kaptak Szegedre a Forrás Hotelbe, ahonnan közvetlen átjárás van a fürdőbe. Úgy egyeztek meg, hogy Éva szüleinek kocsijával mennek együtt. Zoltán vezetett, tíz óra körül vették fel Jánost és Máriát, Viktor szüleit. Jó tempóban haladtak, beszélgettek, de valahogy nem került szóba a múltkori kis összegabalyodásuk. Délre már Szegeden voltak, de a szobákat csak kettőtől lehetett elfoglalni. János, aki valamennyire ismerte Szegedet, javasolta, hogy menjenek a Hági étterembe, annak a kerthelyisége nagyon hangulatos és finomak az ételek is. Így is volt. Leültek a teraszon egy hatalmas hársfa árnyékába a...


Dominat-reszk

Az ágyban feküdtünk, amikor azt mondta: „Szeretném, ha dominálnál. ” Általában a durvább szexet szerettük, de úgy, hogy egyikünk sem irányított. Most viszont teljesen meg akarta adni magát. Megkérdeztem, mit szeretne, mit tegyek.
„Használd a képzelőerőd” – felelte...
Pár héttel korábban burleszk tanfolyamra jártam, és elámultam, mennyit javított a szexuális önbizalmamon. Megtanultunk mindent, amit kell: az érzéki kesztyűlevételtől a bimbóbojtok pörgetéséig. A tanárnő a csábítást is belénk verte.
„Tegyél úgy, mintha le akarnád venni a harisnyád” – instruált minket. „Aztán állj meg, nézz a közönségedre, kezdd el újra, nézz fel rájuk, és csak a végén húzd le egy szexi, elegáns...


FEBR.
18.
2026

Örök bizalom

Huszonhat éves vagyok. A férjemet húsz éve ismerem. Már az óvodában, a homokozó mellett mondtam, hogy én ennek a fiúnak leszek a felesége. Persze akkor még az a kötelék csupasz lábbal indult, bokáig érő gyerek harcokban merült ki. Húzta a copfom, míg én egy jól irányzott sípcsonti rúgással nem állítottam meg. Aztán mindig ott volt a kibékülés csodája. A dajka nénivel hármasan öleltük egymást, mi könnyes arccal. Ezek a vad, de ártatlan összecsapások negyedik osztályig kitartottak.

Aztán felsősként, a falusi, évfolyamonként egyetlen osztályba zsúfolt iskolában, tizenegy évesen felvállaltuk, hogy mi egy pár vagyunk. A nagyok, a felnőttek kinevettek minket. De bennünk akkora gyermeki...


Férfivé érés 1. rész

András vagyok, huszonhárom éves közgazdász és – ha minden jól megy – egy hónap múlva már nem a szakdolgozatommal fogok hánykolódni éjjelente, hanem végre megszabadulok a “diplomát védő” előnév nélküli lét gyötrelmétől. Persze, van egy kis apróság... a diploma megvédése. De addig is, itt ülök az irodánkban, ami tulajdonképpen a pincében van, két monitor előtt, egyik az árazási modellekkel, a másik a költségvetési kimutatásokkal. Már várom azt a pillanat, amikor végre kiírhatom az e-mail aláírásomba, hogy “okleveles közgazdász”. Mondjuk egyelőre inkább azt látják az emberek: “gazdasági vezető”. Na, az már van.
Igen, mert bátyámmal, Tamással közösen viszünk egy építőipari Kft-t. A szüleink...


FEBR.
17.
2026

Falusi élet 3. rész

A következő három szombat délelőttön egyre kifinomultabb, de egyre mélyebb zavarral zajlott. Már nem volt benne a kezdeti sokk vagy a döbbenet. Inkább egy furcsa, kiszámítható és mégis rendkívüli rutinná alakult. Olyan volt, mint egy lopakodó szertartás. Beléptem a csendes házba, a kulccsal, amely már az én kulcsom is volt. A hálószobában már vártak rám, vagy éppen a saját előjátékukba merültek. És amikor Jázmin utasított: „Dugj meg”, én engedelmeskedtem. De soha ugyanúgy.
Volt, hogy oldalt feküdtünk, kis kifli nagy kifliben Jázmin előttem, és ő előtte, szembefordulva, Zoltán. Ők ketten nézték egymást, simogatták egymás arcát, csókolóztak olyan szenvedéllyel, mintha én ott sem lennék....