hetero, anál, dp/szendvics, anya, férj-feleség, fia, középkorú
Gergő nem várt sokáig a terve megvalósitásával, ezért a kártyapartit követő héten felhívta a barátját Gábort és feldobta neki hogy jó lenne egy bulis hétvégét szervezni Gáborék erdelyi házában. Gábornak tetszett az ötlet és egyből hozzátette hogy Mártit is hívják meg a buliba, ezen Gergő jót mosolygott hiszen ez volt amúgy is a szándéka, de így Gábor megkönnyitette a dolgát mert nem neki kellett felhozza ezt a lehetőséget.
Gábornak és feleségének Klárinak volt egy nem túl nagy, de annál romantikusabb, otthonosabb faházuk a Börzsönyben, mélyen az erdőben szomszéd mentesen. Hasonlóan Gergőhöz és Melindához, Gábor és Klári is nyitott volt minden jóra az életben és nem nagyon volt tabu...
leszbi, fordítás
Már csak egy megbeszélés volt hátra aznap. Összeszorítottam a számat. Ki az a barom, aki fél ötre tesz be egy meetinget? Már csak az hiányzott volna, hogy péntek legyen.
A mindennapos fenekelések és kényeztetések plusz kihívásai ellenére is „jó kislány” voltam egy hétig. Büszke voltam rá, hogy nem élveztem el.
A múlt hétvégét azzal töltöttük, hogy átbeszéltük az összes szabályt. Megígérte, hogy ha jó kislány leszek, – azaz engedelmes ribanc – elsején elélvezhetek. Csak hétfőn, munka közben esett le, hogy az április elseje lesz. Nem érdekelt, amíg betartja az ígéretét, és eljuttat az orgazmushoz, addig mindegy volt a dátum.
Összeszorítottam a combjaimat, és elképzeltem, ahogy Alex...
családi, anya, fia, fordítás
Ez biztosan isteni gondviselés volt az álmaim számára. Követtem ezt az írónőt a vérfertőzés-történetek írásának számos útján. Szavai a lelkemig hatoltak, és kénytelen voltam eleget tenni a kérésének, hogy amatőrök pózoljanak a novelláskötetébe és talán egy a történeteit dokumentáló filmhez is. Tehetetlen voltam, de muszáj volt anyámat is bevonni. Hadd kezdjem az első felolvasással, és azzal, hogyan jutottam el attól a ponttól kezdve, hogy szeretkezni akartam anyámmal.
Anyám, Talia, és apám, Bernard, már jó ideje házasok. Közvetlenül az egyetem után házasodtak össze és három gyermekük született, én és a két nővérem. A nővéreim 25 és 23 évesek én pedig éppen most töltöttem be a 21-et....
gruppen, buli, nyilvános helyen, fordítás
1. rész
Hideg szél süvített végig Berlinben, a Friedrich Stassen. Vékony, rongyos ruhájában igyekezett egy kislány egy fiűtól megszabadulni.
– Engedj el! Nem akarok tőled semmit! – kiáltja.
– Ne szégyelld már magad, hagyd, hogy mások is hozzád érjenek – próbálja a vadul csapkodó lányt rábeszélni és a ruhája alá nyúl.
De a kicsi tudja hogyan segíthet magán.
– Engedj el, mert különben segítséget hívok. – majd egy hirtelen mozduattal kiszakítja magát a fiú kezéből. Ettől a rongyos kis ruhája tovább szakad. A szeme könnybe lábad.
Mint egy macska átfurakszik a Friedrichstrassen sétáló sűrű embertömegen. Közben óvatosan figyel, nehogy a fekete sapkás felügyelők karjai...
családi, hetero, mélytorok, szűz, testvérek, CGI/számítógéppel generált
hetero, nagyapa/nagyanya
Néhány hónap, és felnőtt leszek. Nem testben mert már úgy az vagyok – a tükör sem hazudhatna mást –, de a papírok, azok még késnek. Anyám már hetek óta készül, takarít, listákat írogat. Apám a borokat válogatja a pincében. Nagyot akarnak: emlékezetes születésnapi bulit, olyat, amire aztán évek múltán is visszaemlékeznek a rokonok, és azt mondják: igen, ott voltunk, amikor Gábor nagykorú lett.
Az asztalon a vendéglista. Huszonhárom név. Keresztanyu, nagybácsi meg a felesége, az osztályfőnököm, akit utálok de muszáj meghívni, meg a többiek. Ott van a nagyi is, anyám anyja, utolsóként a lap alján.
Apa tollat ragad. Egyetlen vonással áthúzza a nevét.
– Miért? –...
hetero, megcsalás, romantikus
1. fejezet
Szabadnapos voltam, a kora esti szendergésemből a csengő riasztott fel. A szomszédasszony állt az ajtóban, kezeit tördelve magyarázkodott.
– Jó estét kívánok, ne haragudjon, hogy zavarom. Tudom, ilyenkor az ember már inkább nyugalomra vágyik, főleg egy ilyen nap után, mert hát ma valahogy semmi nem jött össze. Nem tudom, ön hogy van vele, de én már reggel is éreztem, hogy ez nem az a nap lesz, amikor minden simán megy. Például a boltban is, képzelje, pont akkor fogyott el a kedvenc felvágottam, amikor sorra kerültem, pedig az előttem levő még kapott belőle, szóval ez már egy jel volt, ha engem kérdez...
Hebegett, habogott, alig győztem kivárni, hová akar...
leszbi, testvérek, romantikus, fordítás
Csókokkal borítja a hasamat, halad lefelé, és úristen, ez nem lesz meg tizenöt perc alatt! De már érzem az ujját magamban, a száját a combjaim belső felén, és basszus, igen, ez eltarthat egész éjjel... egész éjszaka... akár... reggelig!
***
Hazafelé az út tele van incselkedő szóváltásokkal, flörtöléssel és kuncogással. Két lány, akik átléptek egy olyan határt, amit a legtöbben sosem, összekovácsolódtak valami tiltott dolog által, és mégis itt vannak, túlélték, hogy elmesélhessék a történetet. Nem bírom megállni, hogy néhány másodpercenként ne vessek felé egy lopott pillantást. A szeme csillogása, az a titkot alig tartani bíró mosoly, az ajkai, amelyek valami olyat rejtenek, amit soha...
családi, anya, lánya, munkatárs
Innen már minden begyorsult.
A be nem csatolt iratokban volt anya ártatlansága. Ott hevert az egész, évekig elásva, a dossziék mélyén, amit senki nem nézett meg alaposan – csak én. Az informatikai jelentés és anya vallomása. Az EU-s pénz akkor érkezett a cég számlájára, amikor anya Amerikában volt a második hete. A vízum leigazolta. Belépési bélyegzők, repülőjegyek, hotelszámlák – minden bizonyította, hogy nem lehetett a gép előtt.
Éééésss igen. Az első utalások – azok a gyanús tranzakciók, amikor a pénz elkezdett kifolyni a cégből – anya gépéről történtek. Anya belépőkódjával. Nem külső hozzáféréssel, nem feltöréssel. A saját jelszavával. Csak éppen anya akkor Amerikában volt. Fél...
hetero, munkatárs
A lelkem – a lelkiismeretem – felszabadult.
Nehéz ezt megmagyarázni. Mintha egy szorítót vettek volna le a mellkasomról. Az a bizonyos szorítót – amit a nevelés, a család, a környezet helyezett rám gyerekkorom óta. Azt a parancsot, hogy nem lehetsz ganéj férfi. Hogy nem tarthatsz két pálcát egyszerre a tűzben, mert az egyik megég. A másik is. A kezed is.
Most már csak egy pálca volt a tűzben.
Hogy az a pálca Renáta volt – vagy a saját elhatározásom, hogy nem hagyom, hogy mások döntsék el helyettem, kihez van jogom szólni – azt sem tudtam. De a szorítás megszűnt.
Lélegeztem. Mélyet.
A kollégák – szépen lassan – leálltak a hecceléssel.
Nem tudom, miért. Lehet, hogy...
