SZEPT.
19.
2025

Nyárvégi éjszaka

A város peremén, a folyóparton lassan sötétedett. A nap vörös fényben izzott a horizonton, a víz tükrén aranyló hullámok csillogtak. Anna egyedül sétált, hosszú, vékony ruhája könnyedén libbent a langyos esti szélben. Úgy érezte, mintha a nyár utolsó estéje valami különlegeset tartogatna. Nem tudta, mi az, de a szívében izgalom vibrált.
Nem sokkal később megjelent Dávid, akit már régóta ismert a suliból, de sosem beszéltek igazán sokat. Ma azonban más volt a hangulat. Dávid mosollyal az arcán köszöntötte őt:
– Szia, nem gondoltam volna, hogy itt találkozunk.
Anna visszamosolygott:
– Én sem. Szeretem ide hozni a gondolataimat... nyugodt hely.
Elindultak együtt a...


Mallorca 5. rész

Judit ébredt először. Ránézett az órára, már háromnegyed nyolc volt. Felrázta Évát.

– Gyerünk, igyekezzünk! Mindjárt reggeli, és el kell búcsúznunk a srácoktól.

Éva nagy nehezen felült, szemei még félig csukva voltak.

– Olyan dög fáradt vagyok, legszívesebben még aludnék.
– Szó se lehet róla. Itt vagyunk négy napja, és még nem voltunk a tengernél, holnap délután meg megyünk már haza. Ezeknek a fiúknak be kell bizonyítanunk, bírjuk a gyűrődést, egy tegnap esti orgia nem készít ki bennünket, nyomás a fürdőbe, és menjünk reggelizni, búcsúzkodni.

Kimentek, Juditnak úgy kellett a víz alá lökni Évát, majd ráengedte a hideg vizet, amire kiugrott a zuhany...


SZEPT.
18.
2025

Szolgálunk 1. rész

Apám rendőr volt, nekem meg esélyem sem volt más pályát választani. Kicsi korom óta hallgattam a sztorijait, láttam a szemében, hogy a szolgálat nem munka, hanem életforma. Így kerültem rendészeti szakközépbe. Nem volt meglepetés senkinek. Általánosban még kézilabdáztam, aztán a rendészetin már önvédelmet tanultunk. Nekem ez kevés volt. Beiratkoztam boxra, aztán egyszer csak ott találtam magam egy amatőr ketrecben. Tizenhét voltam, a szart is kiverték belőlem. Szó szerint. De nem törtem össze. Inkább összeszedtem magam. Megdupláztam az akaratomat. Onnantól kezdve nem csak edzettem, hanem küzdöttem magamért, a magam védelméért.
Őrmesterként végeztem. Nagy dicsőség? Nem. Csak egy rang,...


Mira kalandjai - Lépcsőházi botlás

Sziasztok Mira vagyok és szeretném megosztani veletek az egyik kalandomat, ami nem olyan régen esett meg velem.
Már kb. 4 hónapja járok a barátommal, nem mondanám, hogy szerelmes vagyok inkább csak jól esik a törődés ugyanis sokat voltam egyedül az utóbbi években szingliként.
Nem vagyok egy bulizós típus és azt sem mondanám, hogy gyakran váltogatom a partnereimet, de már hiányzott nekem, hogy esténként oda tudjak bújni valakihez na és persze akivel rendszeresen sexelhetek és nem csak egy alkalmi partner és dugás vagyok valaki számára. Itt a nyár és élvezni kell az életet és kihasználni a lehetőségeket és minden pillanatot, hogy jól érezzük magunkat.
Párom Zoli sokáig ostromolt,...


SZEPT.
17.
2025

Csak kollégák

24 évesen, vörösdiplomával a kezemben léptem ki az egyetemről. Nem volt kérdés, merre indulok. Az a karrierút, amit kijelöltem magamnak, egyenesen vezetett egy német multi vezérigazgatójának titkárságára, ahol az én feladatom lett kordában tartani a sok szilikonszájú és – csöcsű csinibabát, akik körülötte legyeskedtek. A főnököm hatvanon túli pasas volt, igazi úriember, német precizitással és szigorúsággal, de valahogy mindez mögött ott lapult egy másik oldala is, az a bizalom, amellyel rám bízta magát. A szinte anyanyelvi szintű némettudásom miatt választott ki engem, de ennél több lettem. Tolmács, személyes menedzser, sokszor szinte a jobb keze.
Egy alkalommal meghívott a családjához,...


Szomszédasszony

Na, hát négy éve annak, hogy elváltam és vettem ezt a lerobbant vályogházat a falu csendes felén. Hétszáz lelkes kis falu, senki sem siet sehová, de jó is volt így, lekötöttem magam a felújítással, 28 évesen. Szerencsémre a volt feleségem nem esett teherbe, úgyhogy ami pénzt az asztalos melóból megkerestem, lapszabászatban dolgoztam, nagy része a házra ment. Így legalább volt értelme a munka után hazaérni. A szomszédok is rendesek voltak. Főleg Gazsi. Ő villanyszerelő volt, a multinál tolta a négy műszakot, de mellette mindig talált időt maszekolni. És engem is beajánlott, mint asztalost. Haverok lettünk, pedig ő akkor már 41 volt, én meg... hát, fiatalabb. Gazsi felesége? Hát, arcra már...


SZEPT.
16.
2025

Boldogulás

Egy beszürkült kisvárosban láttam meg a napvilágot 33 éve. Nem volt nagy durranás a születésem híre, legfeljebb annyi, hogy apám és anyám emiatt kényszerültek macska-egér házasságba. Apám akkor 35 éves volt, kicsapongó életet élő karosszérialakatos a szétesőfélben lévő AFIT-ban. Anyám meg 34 éves, sokak szerint csúnyácska nő, nekem viszont ő a világ legszebbje volt. Ő is ott, pénztárosként ült a kasszánál, és közben próbálta túlélni apám mellett a mindennapokat. A gyerekkorom elszállt valahogy, mintha csak átszaladt volna rajtam. Nyolcadikban beleszerettem Horváth Márti osztálytársnőmbe. Ő persze rám se bagózott, hiába udvaroltam neki ezerrel. Inkább a menő Tóth Zolit hajtotta a párhuzamos...